a by-pass gyárilag kézi vezérlésű. éjjel nyitom, reggel zárom. mostanában, mivel éjjel sincs elég hűvös kb. semmit sem ér. konkrétan, 25 volt lefekvéskor, reggel meg 25.5 - éjféltől nyitott bypassszal. :(
a bekötést a kiegészítésként vehető automatikus bypass motorra értettem. megvan már, csak még nem zsinegeltem be..
Én most lettem kész a rekuperátorral, magam építettem. Alaposan utána olvastam, jellemzően svájci, német, svéd és dán oldalakon. Ezekben az országokban régóta elterjedt, kiforrott a rendszer. Több ismerősöm is dolgozik ezekben az országokban, őket is megkértem, hogy személyesen is nézzenek utána, kérdezzenek utána dolgoknak. Szóval jellemzően hullámpapír, vagy alu lemezből hajtogatott hullámlemez van bennük. A hullámpapír bizonyos szempontból jobb, pl mert nem csak hőt, hanem párát is átadja a légcsere során. Az aluval az a baj, hogy párát nem ad át, így pl reggelre nagyon kiszárítja a levegőt.
"télen a 23°C os lakásban kellemesen éreztem magam , most a 26°C-ban fázik a lábam"
Vedd fel ugyanazt a ruhát, amiben télen kellemesen érezted magad (pulóver + vastagzokni + mamusz) plusz ajtó-ablak ugyanúgy jól bezárva mint télen - és most, a 26 fokban sem fog fázni a lábad (pszichológia nélkül sem ;)
köszi, értem a dolgot. az aggódás nem is a mostani 25-ön, hanem a lehetséges, augusztusi 28on van, azért az már ütős lenne. erre kell valamit kitaláljak..a 25 az még teljesen okés.
Hát, a huzat akkor tud gondot okozni, ha folyamatosan ugyanarra a testrészre meg - pl ha kanapén ülve mindig csak a vállra megy a levegő az izületek akár fájhatnak is.
Bocs ha belevaú, de kinti 30-35 fok mellett a benti 24-25 fok egyáltalán nem mondható melegnek, sőt. A gyakori nagy hőmérséklet váltás megterheli a szervezetet, kisgyerekek akár tüdőgyulladást is kaphatnak ha a 35 fokos melegből berohangálnak a 25 fokba. Aktív légkondis hűtésnél is a kinti hőmérséklethez képest csak 5 fokkal alacsonyabbat ajánlanak általában.
Azért nem is értem, mert 150es csöveket ad hozzá, akkor miért van 100as csatlakozás a hőcserélőn? Érdekes mindenesetre. Valami hasonlót szeretnék építeni én is, mert az ilyen arányú konyhaszekrény-tető kompatibilis. :)
Akkor csak olyan irányokban/helyiségekben legyen éjjel kereszthuzat, ahol nem tartózkodik az asszony.
Csak meg tudod oldani megfelelő irányú ablaknyitással.
Nekem egyszerű, mert a füdőszoba mennyezetén egy fél négyzetméteres lyuk vákuumot hoz létre a lakásban (kéményhatás) és bármelyik ablakot kinyitom, azon dől befelé a hideg levegő.
(a "kellemetlen huzat" kapcsán: még nem találkoztam olyan emberrel, aki meg tudta volna nekem magyarázni, hogy miért zavarja az az ablakból beáradó légáram, ami PONTOSAN ugyanolyan erősségű és hőmérsékletű, mint amilyen erősségű és hőmérsékletű légáram fél órával azelőtt pl a tóparton még nem zavarta egyáltalán)
Köszi, igen tudom. a huzattal az a baj, h érzékeny rá az asszony - ezért (is) van szolid hőcserélés. a bypass automatikus tud lenni - csak a megfelelő hajnali időben nyit, de akkor nagyon (megemeli a fordulatot is, tetszés szerinti értékre). sokat várok tőle, de azt is látom, hogy semmit sem ér, ha éjjel is meleg van.
Gondolom tudod, hogy a hőcserélő nyáron is hőcserél (ha működteted), tehát (helytelenül megfogalmazva) a "kimenő benti hideget hőcseréli a kintről bejövő meleg levegővel", ezáltal csökkenti a lakás - szellőztető levegő általi - felmelegedését. A bypass üzemód nyáron csak akkor hasznos, amikor odakint hűvösebb van, mint a lakásban, de ezt egyszerű éjszakai ablaknyitással is helyettesítheted (legjobb a kereszthuzat estétől reggelig).
"ja, redonyok vannak, majdnem teljesen (csak a likakon jon be kis feny) leengedve nappal"
A redőny mögötti tér alig szellőzik, így a redőny belső felületének hőmérséklete szerintem meglepően forró is lehet (érdekes lenne hőmérővel megmérni), ami az ablaküvegen át nem kívánt sugárzó fűtésként működik. Persze ez még mindig jobb, mint a közvetlen napsütés.
Telán legjobb lenne a redőnyt nem teljesen leengedni (maradjon alul egy rés) és valahogy megoldani az üreg felső kiszellőzését is, habár valószínűleg a legtöbb helyen ez nem megoldható.
sziasztok! Jobban szigetelt (14cm falon, 40cm padlason, 12cm padloban es 10cm labazaton) hazam van, gepi szelloztetessel (bartosz). most, a nagy melegben meg, 24-25 fok melegem bent :( A bartosz bypass resze me'g nincs bekotve..akiknek hasonlo rendszere van, kerdeznem: normalis ez a (szerintem tul meleg) belso? azert a gepi szelloztetes mellett huvosebbet remeltem elerni. ja, redonyok vannak, majdnem teljesen (csak a likakon jon be kis feny) leengedve nappal.
ha a bypass bekerul, gondolom, jobb lesz a helyzet. no de mi van olyan melegben, ha nem hul le ejjel se a levego 24 ala, es a bypass nem mukodik ?
Senki nem állította, hogy nem függnek össze. A 4614-esben általam felsorolt állítások mindegyike természetesen igaz (tehát felesleges bebizonyítanod őket), de egyik sem a jelenség legegyszerűbb magyarázata.
Arról volt szó, hogy egy fizikai jelenséget el lehet magyarázni úgy, hogy azt a másik minél könnyebben felfoghassa
és olyan módon is, hogy saját mérhetetlen tudásomat villogtatva annyira megbonyolítom a jelenség leírását, hogy attól a másiknak egy életre elmenjen a kedve a fizika nevű felfoghatatlan tudomány megismerésétől.
A fizika alapjai egyszerű dolgok. Ne hagyjuk, hogy egyesek elvegyék az emberek kedvét a megismeréstől
és akkor egyre kevesebb ember fog elcsodálkozni azon (illetve hülyének nézni), amikor például azt állítom hogy nem igaz, hogy a meleg felfelé száll.
Tehát szerinted a kéményben a huzat nem a hőtől jön létre, hanem a nyomástól.
-Huzat a hétköznapi nyelvben egy épületben két nyílás (ajtó vagy ablak) szembenyitásakor keletkező fuvallat. A műszaki használatban az a nyomáskülönbség, ami egy kéményben mérhető. Ez a nyomáskülönbség működteti a kéményt: létrehozza azt a légáramot, ami a kémény alján lévő berendezés (tűzhely, kályha, kemence, kazán, stb.) számára a kellő légáramot biztosítani tudja.
Valószínűleg szerinted a vitorlás hajó sem a széltől halad, hanem a nyomástól.
-Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre
Valószínűleg szerinted a repülőgépet sem a szárnyai tartják fenn a levegőben, hanem a nyomás.
-A repülő szárnya (elviekben!!!)alul sima, felül domború. Mivel felül domború, a levegő ott felgyorsul az alsó levegőhöz képest és nyomás különbség jön létre. Hát ez a nyomáskülönbség "tartja fent" a gépet. stb.........
Latszik, hogy kezd nagyon meleg lenni ;-) A forumon is izzik a hangulat.
Az a vicces, hogy szerintem nagyjabol mindenkinek igaza van, csak jol elbeszeltek egymas mellett.
A kemenyben ugy onmagatol nem mozog a levego. Akinek van cserepkalyhaja az tudja, hogy sokszor be kell gyujtani a kemeny tisztito nyilasan keresztul, hogy megmelegedjen es beinduljon a szivo hatas. Illetve siman elofordulhat, hogy megsuti a nap a kemeny tetejet es nem viszi ki a cuccot az istenert se.
Attol meg a nyomaskulonbseg az ami mogotte van. Ahogyan a kemenyek hajlamosak a szel hatasara is szivni, itt is nyomaskulonbseg okozza a dolgot.
En is eszrevettem, hogy szepen elindult a padlas fele a legaramlat ugy magatol a szetszedett csoveken, pedig fent van melegebb, persze ehhez kellett egy kis szel font.
Szoval, ha kemenyen keresztul szivsz, akkor nem kell jobban nyomulni szerintem mint egyebkent. Talan a szagokert aggodnek kicsit...
Barcsak on-topic dolgokon lenne ilyen aktiv ez a forum...
Peace
T
ps. a vitorlast is a nyomaskulonbseg hajtja, persze attol meg egyszerubb az mondani, hogy a szel fujja :-)
Azzal a különbséggel, hogy a helikopter nem nyomást hogy létre (mint a ballonos példában a ventilátor) hanem nyomáskülönbséget. A propeller alsó és felső oldala között.
Ha ventilátorral a ballonba nyomod a levegőt akkor tényleg nagyobb lesz benne a nyomás, de a tömege is!!!!
Az áramláshoz pedig nyomáskülönbség kell.
A forró levegő a hőlégballonban pedig nem is hoz létre semmiféle nyomás változást a légköri nyomáshoz képest! Hisz az alján van egy nagy lyuk, ott elszökik a melegítés okozta a túlnyomás (az addig benne lévő levegő molekulák egy része). Ettől viszont kissebb lesz a sűrűsége, és ezért emelkedik.
" És lássátok már be: "
1) hő emlegetése nélkül is a kéményhuzat nevű fizikai jelenség nem létezik. Csak máshogyan kell le csökkenteni a sürűségét. Amit többféle képpen is el lehet érni. Egy kémény esetében ugye a legegyszerűbben ez melegítéssel történik. De akár úgy is létre lehet hozni huzatot, hogy valamilyen könnyebb gázzal felhígítjuk a levegőt.
Szóval a kéményhuzat nevű fizikai jelenség köszöni megvan a hő emlegetése nélkül is!
2) Ennélfogva viszon már belátható, hogy nem a hőmérsékleti viszonyok határozzák meg az áramlás irányát!
Az áramlási irányt kizárólag a nyomáskülönbség határozza meg! A hőmérséklet is hat rá, de nem kizárolagosan.
Tudod mit Elek?
Szerintem néha már Te is belezavarodsz abba, hogy miket írsz.
Innentől kezdve pedig nem érdekel, ha badarságot írsz erről a témáról, és ha valaki elhiszi akkor így járt. Mert valószínőleg Ő is pont akkor kéretőzött ki a WC-re az általános iskolában, amikor az tananyag volt.
