Cserépkályha kéményt szeretnék építtetni. Sweep hozzászólásában olvastam, hogy cserépkályhának 140-es, kandallónak 200-as átmérőjű kémény kell. Namost a kémény építő 200-as kéményt hozott, mondván 4,5m magasra kell építeni, oda már a 200-as kell. Én most egyenlőre leállíttattam a dolgot.
Engedjem 200-assal, vagy ragaszkodjak a 140-eshez. A srácot egyébként a Pest megyei Kéményseprő Vállalat (Kft?)-n keresztül találtam.
2. nem 3/4-es falvastagsággal volt falazva tetőn kívül
3. Már öreg a kéményed.
Nekem 25 év után kellett újrarakni a kémény tetőn kívüli részét. Addigra a habarcs átalakult homokká. Átrakás után meg jött a furánflex, mert elhúzás is van benne.
Ja azt nem írtam, hogy az elektromos energia csak akkor lehet tartalékfűtés, ha erről az ELMÜ nyilatkozik. (Mármint hogy van többletenergia a tartalékfűtésre)
Igaza van, ha az alumínium érintkezik a meszes habarccsal, kilyukad. Azért meglévő kéményeket tudtommal bélelnek aluval is, mert akkor már a mész megkötött és nem fogja kilyukasztani az alut. Ha nincs elhúzás a kéményedben bélelheted koracéllal is, ha van elhúzásod akkor furánflex-el bélelheted. Mindenesetre én a saját kéményemet furanflex-el béleltettem, mert van benne elhúzás.
természetesen egyértelmű a tervmódosítás szükségessége (egyéb részletek miatt is) , viszont - hogy-hogynem, unokatestvérem szintén új házba rakott homlokzati kivezetést, bár nála tervezve sem volt kémény, ő már előre tudta... egyébként amellett hogy jó hatásfokú, biztonságos egy zárt égésű kazán, az építkezések elején lehet pénzt spórolni, átcsoportosítani, mivel nem olcsó egy kémény, és több esély van a belekötésre is. Igaz a készülék drágább, de azt majd csak később kell megvenni.
Kérdezz rá az önkorin! Ha betartják a jogszabályokat minimum tervmódosítás kell hozzá, amin az ANTSZ-nek kell véleményezni a homlokzati égéstermék kibocsátás miatt. De ha én jól értelmezem az OTÉK-ot, akkor csak abban az esetben lehet homlokzati égéstermék elvezetés, ha meglévő épületről van szó, vagy ha a környező épületek magassága nem engedi a gravitációs füstelvezetést. Mindenesetre, ha zárt égésterű kazánt akarsz (ami szerintem jobb mint a nyitott égésterű), azt is ki lehet vezetni tető fölé, és akkor tervmódosítás nélkül is van esély a lakhatási engedélyre, egy egyszerű megvalósulási rajz beadásával.
köszönöm ! ez precíz :) de magyarra fordítva : elég ha kidugom a falon a kazán csövét (megfelelő módon) és az egyik helyiségben rábökök egy konnektorra, hogy: -ide fogom dugni a hősugárzót!- (már persze, ha jól értelmezek)
A gáznemű égéstermék (füstgáz) elvezetésének szerkezetei (kémény, füstcsatorna)
74.§
(1) A tüzelőberendezések gáznemű égéstermékét a szabadba, minden lehetséges esetben a tető fölé kell kivezetni. E célra égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) kell létesíteni. Az égéstermék-elvezető rendszert (az égési levegő-hozzávezetés, a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető együttesét) a vonatkozó előírások szerint tervezni és méretezni kell.
(2) Az építmény, önálló rendeltetési egység égéstermék-elvezetőit olyan számban, helyzetben és úgy kell megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges összes tüzelőberendezést szabályszerűen lehessen azokra rácsatlakoztatni. (3) Tüzelőberendezés építményben csak a hozzá tartozó, vagy a hozzá alkalmas (a tüzelő berendezés égéstermékének elvezetéséhez szükséges, előírt követelményeknek megfelelő) égéstermék elvezetővel együtt alkalmazható. (4) Az égéstermék-elvezetőt úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy az feleljen meg a rácsatlakozó tüzelőberendezéshez és az égéstermékéhez tartozó, előírt követelményeknek és az égésterméket biztonságosan és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a szabadba. (5) Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezetőre csatlakoztatható, amely az adott berendezés égéstermékének elvezetésére alkalmas és az égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés is megfelel a szabályos, biztonságos működéséhez megállapított, előírt (engedélyezett) követelményeknek. (6) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze. (7) Az égéstermék-elvezető biztonságosan ellenőrizhető és tisztítható legyen. (8) Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az égéstermék az építmény teherhordó szerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet. (9) Gyűjtőkémény csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető.
Homlokzaton (külső falon) égéstermék-kivezetési helyet kialakítani csak a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés céljára lehet, akkor ha:
a) az égéstermék tető fölé, a szabadba történő kivezetésére alkalmas kémény nincs, illetőleg a meglévő tartalékfűtés céljára szükséges,
b) a tervezett homlokzati égéstermék-kivezetés az épület állékonyságát nem veszélyezteti és az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket nem sért,
c) a tervezett homlokzati égéstermék-kivezetés az egészségvédelmi követelményeknek megfelel.
Tartalékfűtés
94.§
(1) A tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodni kell
a) minden lakás legalább egy lakószobájában,
b) minden olyan helyiségben, ahol folyamatos tartózkodás szükséges (pl. készenléti, ügyeleti helyiségekben).
(2) A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni.
a tartalék kéményt is át kell vetetni ? nem tudom, hogy jó-e a "tartalék" jelző, mert szaggatott vonallal van csak jelölve a terven. a kéményseprők azt írták : " A tervfelülvizsgálat során csak a tervezői nyilatkozatban feltüntetett kéményt vettük figyelembe. (A műszaki leírásban, terven szereplő, de a tervezői nyilatkozaton fel nem tüntetett kéményeket nem vizsgáltuk.) "
namármost : a tervező a leírásban megjegyzi, hogy " Az épületbe tartalék kéményt is beterveztünk." viszont a "Tervezői nyilatkozat"-ban csak OTÉK, szakhatóság és hőtechnikai szabályzat van írva, kémény(ek) nincs. akor most mi lesz nálam? főleg, hogy a vizsgált kémény meg nem lesz megépítve, mivel turbós kazánt tervezek, a másikra meg -értelmezésem szerint- nem kíváncsiak. ???
A tartalék kéményt is át kell vetetni, különben nem adják ki a lakhatási engedélyt! Ha csak nem elektromos többletenergiával oldod meg a tartalékfűtést. A Tömör km téglából épített kéményekre a szabvány előírásai vonatkoznak, és annak betartását kérik számon a kéményseprők átvételkor.
akkor csak a komplett rendszer marad, (abból is csak az olcsóbbak) bár -szerintem- a tömörtéglának sincs ilyen száma. Esetleg, mivel a terven csak tartalék kéményként szerepel, megcsinálom az álábban leírtakból, és azt nem kell átvetetni, ellenőriztetni.
Ha be van vizsgálva a kéményrendszer és van ÉAB száma, akkor lehet belőle kéményt építeni. Ha ez hiányzik akkor semmiképp sem ajánlom és a kéményseprők sem fogják átvenni.
sziasztok ! Kémény-szakértő kerestetik ! Kandallóhoz (vagy egyéb "nem gáz üzemű" fűtéshez) szeretnék kéményt építeni új házba. Amire én gondoltam, nem tudom elfogadható-e, hogy kocka betonelemből raknánk a külsejét, a belsejét pedig gyári kerámia csővel, amihez persze kapható tisztító-nyílás-ajtó, stb. Egy gyenge (de olcsó) utánzása lenne a szerelt kéményeknek. bár ha nem Schiedel v. Leier, hanem valami olcsóbb gyártóé, lehet, hogy nem érdemes kísérletezgetni?
Egy kissé leült ez a topic, bár ilyenkor nyáron kevesebb gond van a kéményekkel. Az égéstermék elvezetők homlokzati megjelenésével kapcsolatban korábban feltett kérdésre, és az egyéb építéssel kapcsolatos kérdésekre ajánlom segítségűl a www.archiweb.hu oldalon található jogszabálygyűjteményt.
PL:
46/1997. (XII.29.) KTM rendelet
Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység
9.§ (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek: a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve: aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót, ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.), ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét, ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket, ae) antennát, zászlórudat, af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt), ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet, ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket, ai) a síremléket, urnasírt, aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat, ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést, al) a zárt állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt; b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár; c) építményen: ca) portál (üzlethomlokzat), ab) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény, cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen: cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla, ce) fényreklám, építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése; d) polgári lőtér létesítése; e) közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően: ea) park, sportpálya, játszótér létesítése, eb) szobor elhelyezése, ec) bármilyen kerítés létesítése; f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan; g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása; h) építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése; i) védetté nyilvánított vagy a műemlékvédelmi törvényben meghatározott területvédelemmel érintett területen álló építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatra szerelt vezetékek létesítése; j) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.
Nálunk a gerinc felett 80cm-t írtak elő. Nem szalmatető, rendes cserép.
Mi még jól jártunk, mert így építettük. Más helyeken utólag kellett megtoldani.
Nyilvánvaló, hogy nem a biztonság volt a szempont, amikor ezt előírták. 40cm elegendő áramlás és tűzbiztonság miatt (ha már ez a szabály). Ennél magasabb kémény megkövetelése kifejezetten csökkenti a biztonságot amiatt, hogy hosszabb a lehülő kéményszakasz, nő a jégdugó képződésének esélye.
Hiába próbálod védeni a szakma becsületét, azt te is beláttad, hogy ezeket a szabályokat úgy alkották meg, hogy lehessen találni olyan szabályt, ami szabálytalanná teszi a kéményt.
Jattos szakma ez központilag szabályozott jattszerzési lehetőségekkel.
Én elhiszem, hogy a Te gáztömörségmérő készüléked nagyon drága volt... Tisztelettel kérlek azonban, hogy ne laikusoknak szóló üzenettel próbálj meg leszerelni!
1992-ben szereztem gépészmérnöki diplomát a Cailforniai egyetemen, a hőerőgépek ( gázturbinák ) volt a szakterületem, tudom hogy mit jelent 200 Pa. Azóta ugyan leginkább repülőgépvezetőként tengetem sanyarú életemet, és havonta legalább négyszer elvezetek egy B777-200ER repülőgépet Frankfurt és az USA déli partja között. Igazolhatóan legalább 2600 órát töltöttem el hasonló gépeken, és eddig még mindig sikerült rendesen kalibrálnom a barometrikus magasságmérőt ( a repülőgép listaára 120 M Euró, bár a United Airlines valószínűleg olcsóbban vette.. ).
Na, de félre a tréfát!
A kazánt nem a gépészem üzemelte be, hanem a Viessmann Hungária, illetve annak alvállalkozója. A Viessmann Vitodens 300 dokumentációjában mindkét bekötési forma megtalálható. Az idézett doksi szerint mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Ha könyökkel kezdődik, az áramlástanilag jobb, ha a vizsgálóelemmel, az pedig leegyszerűsíti a vizsgálatot. ( Hangsúlyozni szeretném, hogy az én rendszeremen is van vizsgálóelem, csak előtte egy könyök van. )
A kémény összeállítását saját szememmel láttam, a gumigyűrűk be lettek szilikonozva, és sehol sem kellett erőltetni, sehol sincs törés a mindössze két méter hosszú csőben.
Ezek után Te azt sugallod, hogy maga a Viessmann is azt akarja, hogy az általa eladott ( kb 4000 Eurós ) készülék rosszul működjön illetve több gázt fogyasszon.
A Viessmann szakembere egy Horiba Mexa gázelemzővel ( listaára kb. 8000 Euró, 5-fach Komponentmessgerat PG-250, OMH által hitelesítve ) , vizsgálta meg a kazánt, különböző terhelési állapotokban, és erről részletes mérési jegyzőkönyvet készített, amit aláírásával, és saját szakmai nyilvántartásának számával is hitelesített. Minden paraméter ( CO, NOx ) a Viessmann dokumentációjában megszabott értékeken belül volt. Ezt az egész eljárást húzod le a sárga földig.
Ehhez képest az isteni szakértelmű kéményseprők egy sajtpapírt adnak, amin egy lakonikus, egymondatos "szakvélemény" szerepel, miszerint nem megfelelő a füstgázelvezetés. Ezt úgy teszik meg, hogy a 4000 Eurós mérőkészüléket be sem hozzák az autóból ( biztos ott volt, én nem láttam ).
Még azt kérdezném, hogy melyik szabványban van az leírva, hogy ennek a típusú füstgázelvezető-csőnek e vizsgálóelemmel kell kezdődnie? Így, explicit módon?
Csak egy érdekesség:
2003 Októberében , Rákoscsabán , ahol akkor laktam, 6 embert, köztük 2 gyermeket irtott ki a Főkétüsz által rendszeresen ellenőrzött FÉG C40.
A kéményseprőkkel való eset után kezdem érteni, hogy miért ilyen nehéz ebben az országban egyről kettőre jutni, miért ilyen magasak az adók, és miért ilyen siralmas az ország általános állapota.
Messze van még Európa...
A helyesírási hibákért elnézést kérek, sajnos ritkán írok magyar nyelven.
Érdekes kérdéseket vetettél fel. Az általad lefitymált nyomásveszteség-mérő készülék a jelenleg legmodernebb, több mint 4000 Euróba kerül, és képes azt is mérni amit a gázszerelő nem. Ilyennel dolgozom én is.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy az égéstermék-elvezetők többségének tömörsége nem felel meg az MSZ EN 1443-ban előírtaknak, annak ellenére, hogy a gázkészülék üzemel, gázszerelő beüzemelte. A mérés képes kideríteni olyan tömítetlenségeket, amelyek lehet hogy csak később okoznak gondot. A gázszerelők által mért, ha egyáltalán mért, eredményekben nem bízom, mert a gyakorlati tapasztalataim azt mutatják, hogy képesek beüzemelni, az olyan készülékeket is, ahol még az előírt 200 Pa nyomást sem lehet elérni, mert nem ér össze a belső cső, nincs, vagy összegyűrődött a tömítés, stb..
Természetesen ez nem minden gázszerelőre jellemző. Szerencsére.
A laikus tulajdonos nem veszi észre a trehány munkát, mert a készülék üzemel. Pedig Ö fizet rá a legjobban. A gázszolgáltatónak nem érdeke a mérés megkövetelése, mert tömörtelen elvezetőkkel max nem lesz tökéletes az égés, így a készülékek rosszabb hatásfokkal üzemelve több gázt fogyasztanak. A szervizeseknek sem érdeke, mert igaz, hogy így hamarabb tönkremegy a készülék, de nagy valószínűséggel csak a garanciaidő lejárta után.
Minden normális beépítési útmutatóban a közvetlenül a készülék fölé írják elő az ellenőrző idom beépítését. Ez a Te érdeked is, mégis jobban hiszel a Tőled a munkájáért pénzt kérő gépészednek, mint a mérést el nem végző, így ezért pénzt nem kérő vizsgálóknak. Akiknek semmi érdekük nem fűződik a hiba feltárásához, max nem hajlandóak a szabálytalan kivitelezésre áment mondani.
A gépészed remélem majd bíróság előtt is tudja bizonyítani, az általa tett kijelentést, amit Te nagy nyilvánosság előtt, névvel, beosztással pontosan beazonosíthatóan megismételtél.
Az általad „megpróbált lehetetlen” csak Pest megyében lehetséges.
Normális önkormányzatok, csak akkor adnak használatbavételi engedélyt, ha az épületen lévő összes égéstermék-elvezetőről van kéményseprő szakvélemény.
„Rohadt, korrupt” kéményseprőt pedig ne engedj be! Persze csak, ha meggyőződtél róla, hogy tényleg az.
Megpróbálom az égéstermék-elvezetők, kémények kitorkollásának jelenleg érvényes előírásait feldolgozni. Persze ez az én értelmezésem, ha valaki nem ért egyet velem, akkor kérem vitatkozzon, győzzön meg.
Az égéstermék-elvezetők, kémények kitorkollásának meghatározásánál továbbra is a fő szempont az MSZ 04-82-ben előírt, un „kéménykúp”, (kiszámításáról már lejjebb írtam), illetve az MSZ EN 12391-1-ban ajánlottak, amiket az alábbi pontokba szedtem a „Segédlet” alapján:
1. A gerinc közelében (szvsz 80 cm-en belül) a kitorkollásnak a gerinc felett kell lennie legalább 40 cm-el, szalmatetőnél legalább 80 cm-rel.
2. Lapos tetők, zárt mellvédek felett legalább 100 cm-re kell lennie a kitorkollásnak. (az MSZ 04-82, 120 cm-t ír elő!) Túlnyomásosnak 40 cm-re.
3. A kitorkollástól (a kémény középvonalától) a tetősíkig mért egyenes szakasznak legalább 230 cm-nek, túlnyomásos esetén 140 cm-nek kell lennie, vagy(!) a tetősíkra állított merőleges szakasz a kitorkollásig legalább 100 cm, túlnyomásos esetén 40 cm legyen.
4. Akadályok, határos épületek, épületrészek felett legalább 100 cm-re, túlnyomásos esetén 40 cm-re kell lennie a kitorkollásnak (pl szélzug esetén), ha az akadály magasságának másfélszerese több, mint az akadálytól mért vízszintes távolsága a kéménynek. (Szvsz itt a kürtő középvonalának és a tetősíknak a metszéspontját kell alapul venni, onnan kell számolni a függőleges, illetve vízszintes értékeket. Egyébként számomra ez a legmeglepőbb, szinte betarthatatlan előírás, nincs maximalizálva a vízszintes távolság sem. Lehet, hogy félreértelmezés, vagy elírás, erre utalnak a 20. oldalon lévő ábrák is, - szinte ugyanazok nagyítva, mint a 17. oldalon lévő 5. ábra utolsó rajza -,amik ennek a pontnak ellentmondanak. Ha kezemben lesz a szabvány is, akkor megpróbálom ezt a pontot újraértelmezni.)
5. Nyílások, ablakok felső éle felett függőlegesen legalább 100 cm-re kell lennie a kitorkollási magasságnak. (Ez a régebben készült Műszaki Szabályozásban volt, szintén vízszintes távolság meghatározása nélkül. Ráadásul ez ellentmond a táblázatban később szereplő adatoknak.) Ha vízszintesen 150 cm-nél, szilárd fűtőanyag esetén 230 cm-nél közelebb van a kitorkollás a nyíláshoz, akkor legalább 60 cm-rel, szilárd fűtőanyag esetén 100 cm-rel felette kell lennie.
6. Nyílások, ablakok felett és mellett, a tetősíkon mérve legalább 60 cm-re, szilárd vagy olajtüzelés esetén legalább 100 cm-re, alatt pedig legalább 200 cm-re lehet a kémény tetőátvezetési pontjának középvonala.
7. Lapostetőn álló kémény, ha határos épületrészhez vízszintesen 230 cm-nél közelebb van, akkor a határos épületrész felett legalább 60 cm-rel, ha 230 cm-nél messzebb van, akkor a határos épületrész legmagasabb pontja, és ettől a lapostetőn mért 10 méterre, vagy ha a lapostető széle messzebb van, akkor a szélén lévő pont közötti egyenes felett kell lennie 60 cm-rel a kitorkollásának, függőlegesen. (Ez van a 20. oldalon, szerintem ellentmond a 4. pontnak)
Szerintem az építésztervezők eldönthetik, hogy melyik szabványt használják, dönthetnek úgy, hogy egyiket sem, de ezt a műszaki leírásban jelezni kell, probléma esetén kell bizonyítaniuk, hogy a szabványon kívüli megoldás ugyanolyan műszaki értékű, biztonságos, stb.
Ha a hatályos szabványokban előírtak egymással nem egyeznek, akkor érdemes a szigorúbbat figyelembe venni.
Új dolog a kémények méretezéséről szóló MSZ EN 13384 is. Az abban leírtak lényege az, hogy ha az előzőek betartása ellenére sem éri el a kitorkollás magassága az e szabvány szerinti értékeket, akkor a kémény méretezésénél figyelembe kell venni a szélnyomást is. Akkor pedig baj van, mert eddig ahány méretezésnél számolni kellett a szélnyomással is, ott nem lehetett túlnyomás nélkül elegendő huzatot biztosítani
Nem kell figyelembe venni a szélnyomást,
1. 26º-nál kisebb lejtésű tető esetén, ha nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,
2. 26º-nál kisebb lejtésű tető esetén, ha van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.
3. 25º-nál nagyobb lejtésű tető esetén, ha a kitorkollás a tetőgerinc felett van legalább 40 cm-el, és nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,
4. 25º-nál nagyobb lejtésű tető esetén, ha a kitorkollás a tetőgerinc felett van legalább 40 cm-el, és van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.
5. 25º-nál nagyobb lejtésű tető esetén, ha a kitorkollástól (középvonaltól) a tetősíkig mért vízszintes szakasz legalább 230 cm, és nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,
6. 25º-nál nagyobb lejtésű tető esetén, ha a kitorkollástól (középvonaltól) a tetősíkig mért vízszintes szakasz legalább 230 cm, és van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.
7. 26º-40º közötti lejtésű tető esetén, ha az égési levegő beszívó nyílása, és a kitorkollás a tetőgerinc ugyanazon az oldalán van, és ha nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,
8. 26º-40º közötti lejtésű tető esetén, ha az égési levegő beszívó nyílása, és a kitorkollás a tetőgerinc ugyanazon az oldalán van, és ha van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.
9. 26º-40º közötti lejtésű tető esetén, ha az égési levegő beszívó nyílása, és a kitorkollás a tetőgerinc két különböző oldalán van, de 1 méternél közelebb van a tetőgerinchez, és ha nincs a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik,
10. 26º-40º közötti lejtésű tető esetén, ha az égési levegő beszívó nyílása, és a kitorkollás a tetőgerinc két különböző oldalán van, de 1 méternél közelebb van a tetőgerinchez, és ha van a kitorkolláshoz 15 méteren belül olyan akadály, (fa, domb, épületszerkezet, stb), ami vízszintesen 30º-nál nagyobb szög alatt látszik, de e szerkezet legfelső pontjából indított, a vízszintessel 10º-ot bezáró egyenes felett van a kitorkollás.
