Talán az megoldás lehetne, hogy tartsuk nyilván a feministákat és a kvóta támogatóit, és őket műtsék a kvótanő orvosok, őket mentsék ki a kvótanő tűzoltók, őket védjék meg a kvótanő-rendőrök... Ki miben vétkezik, abban bűnhődjön, és ne az ártatlanok életét kockáztassa a hülyeségeivel.
Wenn schon Quote, dann bitte für alle Berufe - von der Müllabfuhr bis in die Vorstandsetagen, findet ein Leser, während andere durch feste Anteile unqualifizierte Stellenbesetzungen befürchten.
Ha már kvóta, akkor minden foglalkozásban - a szemetesektől az igazgatósági szintekig.
Als Mann bin auch ich für eine Frauenquote. Es wird Zeit, dass auch Frauen in Bergwerken, in der Seefahrt, auf Baustellen und bei der Müllabfuhr arbeiten. Also eine verpflichtende Frauenquote in allen Berufen, nicht nur bei lukrativen Vorstandsposten. Gleichberechtigung darf keine Rosinenpickerei sein.
Minden foglalkozásban női kvótát - Az egyenjogúság ne mazsolázást jelentsen!
Man tut den Frauen keinen Gefallen mit Quotenregelungen. Welche Frau, wo auch immer, will dann später als "Quotenfrau" diskreditiert werden, die es nur aufgrund der Quote in diese Position gebracht hätte? Wie formulierte es Astrid Hamker im SZ-Interview so schön: "Für junge Frauen ist Gleichberechtigung eine Selbstverständlichkeit. Da braucht es keine Quoten."
És itt is ugyanaz, amit mi is mondunk: a nők számára nem szívesség a női kvóta - mert később ki szeretné, ha kvótanőként diszkreditálnák....????
Man – äh sorry – Frau hört immer wieder, wie wichtig eine Frauenquote in der Arbeitswelt und Politik ist. Frauen werden überall benachteiligt und Männer werden ständig bevorzugt und hervorgehoben. Ich aber sage, wir haben schon eine 100-prozentige Frauenquote – in jeder Beziehung, vorrangig Ehe! Sind wir doch mal ehrlich. Wer hat zuhause die Hosen an? Ihr Frauen! Wer bestimmt, wie die Wohnung eingerichtet wird? Ihr Frauen! Wer übernimmt im Bad die Hoheitsgewalt über alle Regale und Ablageflächen? Ihr Frauen! Wer schimpft, wenn Mann zu spät nach Hause kommt? Ihr Frauen! Wer entscheidet, wann und ob Mann überhaupt mal weggehen darf? Ihr Frauen! Wer zwingt IHN mit lieben Worten, den Müll rauszubringen? Ihr Frauen! Wer redet, nachdem SIE eine Macke ins Auto gefahren hat, von „Ist doch nur ein Gebrauchsgegenstand!“? Genau, Ihr Frauen!
Ich könnte noch ewig so weitermachen. In manchen Ehen ist es schon so weit gekommen, dass Männer sich benehmen, als wären sie mit ihrer Mutter verheiratet. Dann hört man so Sätze vom Kumpel wie: „Ne, heute kann ich nicht mitkommen, ich durfte gestern schon weg.“ Wenn wir ehrlich sind, haben wir schon eine 100-prozentige Frauenquote im Privatbereich. Vielleicht dominieren die Männer deshalb den beruflichen Bereich?! Spaß beiseite! Jeder sollte tatsächlich nach seinen Fähigkeiten – unabhängig von seinem Geschlecht – Karriere machen dürfen. Das sollte selbstverständlich sein! Und das, was ich gerade über Frauen geschrieben habe, ist natürlich völlig an den Haaren herbeigezogen. Oh, ich muss los...ich soll noch einkaufen, saugen und den Müll runterbringen.
Schöne Woche,
Euer Ostermann
Sajnos most nincs időm igényesen lefordítani, így a google fordítóra bíztam, itt-ott azért korrigálni kellett - de nézzétek el, hogy nem irodalmi fordítás. :)
Az ember - ó bocsánat - a nő újra és újra azt hallja, mennyire fontos a nők kvóta a munka és a politika világában. A nők mindenütt hátrányos helyzetben vannak, a férfiakat pedig folyamatosan előnyben részesítik és előléptetik. De azt mondom, hogy már van 100% -os kvóta a nők számára - minden kapcsolatban, elsősorban a házasságban! Legyünk őszinték. Ki viseliotthon a nadrágot? Ti nők! Ki dönti el, hogy a lakás hogyan lesz berendezve? Ti nők! Ki veszi át az uralmat a fürdőszobában lévő összes polc és tárolóhely felett? Ti nők! Ki sikoltoz, ha egy ember későn jön haza? Ti nők! Ki dönti el, mikor és megengedik-e az férfinak, hogy elmehessen otthonról? Ti nők! Ki kéri őt, hogy kedves szavakkal vegye ki a szemetet? Ti nők! Ki dumálja azt, mikor a nő meghúzza az autót, hogy "Ez csak használati cikk!"? Pontosan, ti nők!
Örökké folytathatnám ezt a sort. Néhány házasságban a férfiak úgy viselkedtek, mintha anyjukkal házasodtak volna össze. Aztán olyan mondatokat hallatsz a barátodtól, mint: „Nem, ma nem tudok veled jönni, tegnap se engedték meg hogy elmenjek.” Ha őszinték vagyunk, már 100% -ban női kvóta van a magánéletben. Talán ezért a uralják a férfiak a szakmai területeket ?! Félre a viccel! Valójában mindenkinek lehetővé kell tenni, hogy képességei szerint folytassa a karriert - nemétől függetlenül. Ez magától értetődik! És amit a nőkről írtam, természetesen teljesen hamis. Ó, mennem kell ... bevásárolni, porszívózni és kivinni a szemetet.
És az miért baj? Ja, hogy itt nem mocskolódhat és személyeskedhet szabadon, ezért inkább nem is ír ide nagy sértettségében?
Lassan már feministakvótát kell bevezetnünk, hogy elég megcáfolni való ostobaság lehessen itt a topikban ;-)
Ámbár épp a minap találtam néhány érdekes cikket, a tűzoltóknál és más fegyveres erőknél a nők számára leszállított követelményekről. Gondolom, a fizetés terén persze ragaszkodnak az egyenlőséghez :-/
Nem is értem, egy nyüzüge férfi miért nem kap felmentést? Igazán megérthetnék, hogy nem bír el akkora súlyt, mint izmosabb társai. Csak azért diszkriminálják, mert férfi?
Ha már esélyegyenlőségről beszélünk, akkor vonatkozzon ez a kvóta a munkaerőpiac középső és alsó szintjére is, mondják, és akkor ebbe beleértendő a nők nagyobb szerepvállalása a szemétszállítási, a csatornatisztítási vagy éppen a veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó szektorban is.
"Németországban két területen is vita folyik arról, hogy több női vezető legyen. A német család- és nőügyi miniszter a tőzsdei cégek igazgatóságában szeretne látni legalább egy nőt, a német Kereszténydemokrata Unióban (CDU) pedig olyan javaslat készült, hogy 50-50 százalék legyen a nők és férfiak aránya a párt helyi, regionális és országos vezető testületeiben. Ezeket az elképzeléseket sokan vitatják."
Na találtam egy nagyon jó kommentet a gyk-n, át is hozom!
24/24
A feminista nők részéről súlyos csúsztatásokat érzek ebben a kérdésben. Olyan érvekkel igazolják az egyenlőtlenségeket, mint a nők csonkítása, erőszakolása Afrikában, Indiában, stb. Olyan országokban, ahol híre sincs még a fejlett, demokratikus kultúrának, ahol teljesen hétköznapi esemény, hogy egy fegyveres törzs feléget egy falut és mindenkit szitává lőnek, aki ott van. Szerintem nem ilyen világokban kell a férfiak és a nők esélyeit patikamérleggel összevetni.
Egy fejlett, európai vagy amerikai civilizációban senki nem erőszakolja szabadon a nőket, és néhol már olyan szintűek a női jogok, hogy totál elbuzulnak a férfiak, mert egy kedves szót, amit a válltömésükre tesz a főnök, szexuális zaklatássá fújnak fel, és pert indítanak.
És hát igen... bizony, ezekben a dicső kultúrákban ugyan egyre nyeszlettebbek a férfiak, és egyre kigyúrtabbak a nők, statisztikailag még mindig a férfiaknak kedvez a genetika fizikai erő tekintetében, és évmilliós hagyományoknak megfelelően még mindig a hímek képesek szexuális kezdeményezésre, ezért érthető, hogy az erőszaktevők java része férfi. Ezellen a jogrendszer nem tud semmit tenni.
Akárcsak azellen, hogy a nők nagy részét egyáltalán nem érdeklik az olyan szakmák, amikkel ma sokat lehet keresni, vagy ha érdekli is, nehezebben képesek benne magas szintet elérni. Nem véletlen, hogy kevés programozó vagy gépészmérnök nővel találkozni, pedig már a csapból is az folyik, hogy behúzzák a nőket a STEM pályákra. Ehhez képest az exbarátnőm kb. ötször annyit keres, mint én, úgy, hogy informatikai munkakörben dolgozik egy multinál, és közben néha én csináltam meg neki néha a programozási feladatokat, mert nem értette őket.
Az a baj, hogy a nők belekényelmesedtek abba a szerepkörbe, hogy őket kitartják a szépségükért és a kedvességükért (tisztelet a kivételnek), és amióta már minden területen zöld utat kaptak, elvárják, hogy gyengébb teljesítményért kapjanak ugyanolyan fizetéseket, mint a férfiak, klasszikusan férfias szakmákban. De közben élnek a jogukkal, hogy bármikor elmehessenek szülni, és addig fizessék őket, és ha kedvük van, utána bármikor visszamehessenek az addig üresen fenntartott helyükre.
Nagyon szeretem és tisztelem a nőket, de köztük is sokkal többre tartom az olyanokat, akik az állandó önsajnálat, a jogaik méregetése és újabb előnyök kizsarolása helyett tesznek is valami produktív lépést a jó sorsukért. #8 -as válaszoló példaértékű ebből a szempontból.
Itt a hivatkozott #8:
8/24
Nőként engem is érdekelne, hogy mik ezek a területek.
Megfordultam több szakon, sportegyesületnek is tagja vagyok, az IT-ben dolgozom, sok más dologban is szerencsét próbáltam az életben és volt néhány párkapcsolatom is. Egy az egyben elkerült az a probléma. Soha életemben nem éreztem azt, hogy pár proli élcelődésén kívül komoly hátrányom származott volna abból, hogy nő vagyok. Sőt, a szakmámban több segítséget kaptam eleinte, mint a férfi kollégák.
Van pár nő ismerősöm, aki hasonlóan gondolkodik... Ők például eléggé szubmisszív személyiségek, nem azért, mert nők, de egyszerűen automatikusan láthatatlanok lesznek például a szakmában, mert nem kockázatnak annyit, nem próbálkoznak új dolgokkal, hagyják, hogy kivegyék a kezükből a munkát. Így nehéz elérni, hogy szakmailag felnézzenek az emberre. Jellemzően a férfias szakmák közös vonása, hogy a maszkulinitással gyakran egy lapon említett talpraesettség, önállóság, kockáztatás, kísérletezés és "nemet mondani tudás" teszi igazán jó szakemberré a szakembereit... Nem sok nőt ismerek, aki ilyen. De ez személyiség, nem nem kérdése
...és miközben a létszámarányuk szerint 10:1 hely járna, a képességeik szerint (tudjuk, hogy a két szélsőség között több a férfi) valószínűleg még ennyi sem, közben píár megfontolásokból kapnak 10:2 arányban helyet - és nem elég ez a kivételezés, a femcsik még ezen is óbégatnak, hogy núgyálölet, mert fele-fele járna...
