Mint közismert, a nagytömegű csillagászati objektumokban elképesztő fizikai körülmények uralkodnak.
A neutroncsillagokban a gravitáció összezúzta a közönséges anyagot. Nemcsak hogy az elektronhéjak szakadnak be, de különleges magfizikai folyamatok során az atommagok is felmorzsolódnak, és rettenetes energiájú, hőmérsékletű, gravitációba zárt neutronlevessé válik. Ez az anyag, ahol még a neutronok is szinte egymáshoz préselődnek, iszonyú sűrűségű: egy kockacukor méretű mintája is sok tonnát nyomna.
Még ennél is elképesztőbbek a körülmények a fekete lyukak mélyén.
A fekete lyukakban minden ismert részecske felbomlik és tiszta energiává válik.
Feltehetően erre a sorsra jutnak a tömegért, gravitációért felelős, ma még csak feltételezett
részecskék is.
Higgs részecske, gravitron, és úgy tudom, más, rokontulajdonságú részecskéket is feltételeznek más elméletek.
De nyilván ezek is.
Ekkor viszont a fekete lyukak tömegének utánpótlás hiányában folyamatosan csökkennie kellene, ahogy megemészti, tiszta energiává alakítja a tömegért, gravitációért felelős részecskéket.
Vagy ez is történik, csak az a néhány miliszekundum, ami alatt ez bekövetkezik, innen, kívülről nézve
akár sok száz milliárd évig tart?
És ha igen, ilyesmi indította be az ősrobbanást is?
Azért, mert a Higgs-mezőhőz kell a részecskének csatolódnia. A csatolódás mértéke az, amit töltésnek hívnak. Csak ez nem egy elektromos töltés, hanem egy általánosabb értelemben vett töltés. Ne vedd túl komolyan ezt a folyadékos, viszkozitásos képet...
Sajna még mindig nem értem, hogy a Higgs bozon és a Higgs mező miért nem lép kölcsönhatásba akkor, ha például a test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez?
De egyébként a hegyre le példát sem értem. Az ugye arra lenne válasz, hogyan magyarázza a Higgs azt a jelenséget, hogy energiát kell befektetnünk egy test lefékezéséhez.
a fotonra azonos nagyságú ellentétes irányú erőt fejtesz ki
Az a lényeg, hogy a fekete lemez és a foton egymáshoz képest c-vel mozog. A lemez impulzusváltozása segítségével tudod mérni a tömeget, ha úgy méred, mint klasszikus mechanikában. No de az impulzusváltozás nullától különböző.
Ekkor nem hatsz erővel a fotonra. Maximum a fémlemezre hatsz erővel. A foton az amivel erőt fejtesz ki (mert ő közvetíti a kölcsönhatásokat), de nincs olyan részecskéd, amivel a fotonra tudnál hatni.
Huh, nem tudom, hogy Wignernek ehez mi köze. Yang és Mills voltak úgy tudom, akik ezt a mértékszimmetriát feltételezték az erős kölcsönhatásra, az 50-es években. De azt tudom, hogy Wignernek nagyon sok szimmetriához köze van.
Ez igaz, de itt mfoton nem a foton tömege, hanem a foton energiája tömegegységben. Ezt gyakran szokták használni. Illetve a részecskék tömegét energiaegységben is megadhatják, ezért van, hogy a proton tömegére 1 GeV-et mondanak, ami energiaegység.
A mágnes és a vas közötti mágneses mező időben elkezd változni, amikor a mágnest vagy a vasat mozgatott. Mint egy deformálható , kifeszített gumihártya, amire mozgató erő hat. Ez a mágneses erőtárváltozás indukál elektromos teret, és az újra mágneses teret, stb. Így jön létre maga az elektromágneses hullám, aminek a kvantuma a foton. A vasból és a mágnesből indulnak, de a teljes eőrtérre kiterjed az elektromágneses hullámok zónája.
Tudtommal a fotonnak amiatt nincs tömege, mert ő se nem gyorsítható, se nem lassítható.
Tudtommal a fizikusok szerint csak olyan bigyuszok számítanak tehetetlennek (tömeggel bíróknak), amelyek nyugvó állapotukból kimozdítva visszaható erőt produkálnak.
A foton azonban nem ilyen."
Ez igaz. De ez azért van, mert fénysebességgel terjed, ami azért lehetséges, mert nulla a tömege. Mivel a részecskék tömegét, a Higgs-mező vákuum-várhatóértékével való kölcsönhatás generálja, a fotonnak nincs kölcsönhatása ehez, azért nulla a tömege. Vagyis a fotonnak a Higgs-mezőre vonatkozó töltése nulla.
Nem azt, hanem hogy az erős kölcsönhatás a kvarkok színeit (belső szabadsági fokát, amiből három van, ezért az alapszínekhez hasonló) változtatja. Kilencféle változási lehetőség van, ehez kilencféle kölcsönhatás társulna. De mivel az erős kölcsönhatás szimmetriája pozitív determinánsú ez a kilenc lehetőség nyolcra redukálódik. Ez a nyolcféle kölcsönhatás, mind önálló mező, amik mindegyikéhez színváltó gluon tartozik.
"De a Higgs mező ugye homogén? És semmivel sem lehet kikapcsolni."
Nem lehet kikapcsolni. A részecskék tömegét a részecskéknek a Higgs-mező vákuumvárható-értékével való kölcsönhatás okozza. Viszont nagyon magas hőmérsékleten ez a vákuum-várhatóérték nullává válik(másodrendű fázisátalakulás), és ekkor mindegyik részecske tömege nulla lesz. Ilyenkor is ott lesz a Higgs-mező, csak a vákuum-várhatóértéke nulla lesz.
Itt is töltött részecskék. Csak itt a töltés nem elektromos töltés, hanem "Higgs-töltés". Amelyik részecskének nagyobb az ilyenfajta töltése, annak nagyobb lesz a tömege. A fotonnak, azért nulla a tömege, mert a Higgs-mezőre vonatkozó töltése nulla.
Sajna elég régen tanultam ilyesmiket, és azóta nem is használtam. De valami olyasmi rémlik, hogy amikor a mágneses tér BÁRMILYEN ÉRTELEMBEN megváltozik, elektromos teret hoz létre. Nagysága egyenesen arányos a változás sebességével, iránya merőleges.
Fordítva ugyanez igaz a villamos tér megváltozására.
Mikor ilyen változás bekövetkezik, akkor ez a változás minkét térre merőlegesen végigfut a világon, de Einstein miatt max. fénysebességgel tud. Ez a foton.
A mezőváltozás energiát hordoz. Ha ez nagyobb, mint E=mfotonc2 akkor annyival több foton röppen ki.
