Mi a véleményetek arról,hogy az elemi részecskék talán örvények?Az anyag kontinuum ami áramlik.Illetve az Univerzum nagyskálás örvényei nem e az elemi részecskék kinagyított képei,amik az Ősrobbanás első részecskéi voltak.Szóval a Galaxisók a régi idők elemi részecskéinek fényképei.
Szerintem is.Az atom az elektron-örvények,és kvark-örvények által alkotot örvénylés.De talán lehetséges,hogy az elektron-örvény és a kvark-örény között nem minőségi,hanem mozgásállapotbeli különség van.És akkor ezek a frekvenciákra a kvarkörvénylés külnösen igaz lehet.
Én észre sem vettem,hogy elírtad.Bár Zsukovot én írtam u-nélkül,mert sokszor erősebben kell megnyomni a laptopot mert beragadnak a gombok.
"Mindhárom jelenség a sugárzás frekvenciájával - mozgás sebességével - és az örvények kölcsönhatásával is magyarázható."Szerintem is.
"Az elektronfelhő alap állapotban miért nem sugároz?
Ha abból indulunk ki, hogy az elektronok csupán követik a kvarkok keltette
örvényeket, akkor alap állapotban két örvény -- a kvark és az elektron --
frekvenciáinak harmonikus sorozatain lehet "nyugalomban" az elektron.
Miért sorozatain? Mert egy örvénylés középpontjától a távolság négyzetével arányosan adott távolságokon tapasztalunk egy másik frekvencia (itt pl. az elektron
örvényének frekvenciája) többszöröseit.
Azaz a kvarkoktól adott távolságokon az örvényük frekvenciája harmonizál
az elektron örvényének frekvenciájával, akkor kettős állóhullám alakulhat ki.
Így ebben az állóhullámban "úszó" elektron "kvázistatikus" állapotban
nem sugározhat ki energiát.
Ilyen pályahelyzetek sorozatait, létezésük -értékük magyarázata nélkül
többen felismerték.
És mint pl. Pauli esetében is, szültek definíciókat, amik egyébként igazak.."
Gondolom akkor az állóhullám az örvények forgómozgásával kapcsolatosak,vagyis a frekvenciasorozatoknál a kvark és elektronörények összességének forgómozgása rezonanciahelyzetbe kerül.és ilyenkor az örvénylő mozgások stacionáriusak.Gerjesztett álapotban pedig időben változhatnak.És szerintem is, ez visszaadja a Pauli definiciókat,és szerintem a de Broglie-féle állóhullám hipotézist,csak ilyenkor nem vákuumban rezgő hullámok(ami vicces :) ),hanem az örvények mozgásállapotának a szemléltetése.A de Broglie hullámok csak kvantált távolságokban tudnak kialakulni,és az alapállapot nem sugároz,mert az elektronhullám legkisebb hullámhosszú anyaghulláma az alapállapotú héjon lehet,szóval nem eshet jellebb.Az örvényeknél az alapállapotban a mozgásállapot stacionárius lesz,és ha valami eléri a stacionárius állapotot akkor gerjesztés nélkül sohasem hagyhatja el ezt az állapotot.
Bocs kétszeresen is elírtam Kurcsatovot -l-el Zskovot u-nélkül.
És megemlíthettem volna Cserenkov sugárzást is.. Mindhárom jelenség a sugárzás frekvenciájával - mozgás sebességével - és az örvények kölcsönhatásával is magyarázható.
Az elektronfelhő alap állapotban miért nem sugároz?
Ha abból indulunk ki, hogy az elektronok csupán követik a kvarkok keltette
örvényeket, akkor alap állapotban két örvény -- a kvark és az elektron --
frekvenciáinak harmonikus sorozatain lehet "nyugalomban" az elektron.
Miért sorozatain? Mert egy örvénylés középpontjától a távolság négyzetével arányosan adott távolságokon tapasztalunk egy másik frekvencia (itt pl. az elektron
örvényének frekvenciája) többszöröseit.
Azaz a kvarkoktól adott távolságokon az örvényük frekvenciája harmonizál
az elektron örvényének frekvenciájával, akkor kettős állóhullám alakulhat ki.
Így ebben az állóhullámban "úszó" elektron "kvázistatikus" állapotban
nem sugározhat ki energiát.
Ilyen pályahelyzetek sorozatait, létezésük -értékük magyarázata nélkül
többen felismerték.
És mint pl. Pauli esetében is, szültek definíciókat, amik egyébként igazak..
Nagyon jól látod! Ha örvények, akkor bizony a kölcsönhatásaik is a rezonanciákkal
disszonanciákkal függhet össze.
Az is megérne egy misét, hogy pl. a hőenergia felvétel, vagy a mozgás sebessége hogyan hat pl. a kvarkok mozgásaira, és ezen keresztül az egész atomra ill. molekulára valamint azokra a folyamatokra amikben részt vesznek.
A kvarkok mozgása forgatónyomatékot fejt ki az elektronra és az elektron síkban helyezkedő pályája elfordulhat?Vagyis az elektron perrdülete nem maradna meg?És ebből a behatásból származik az az energia ami az elektron lesugárzott energiáját pótolja és nem esik be az elektron a magba?Mert azért is kellett elkenni az elektront,mert akkor érthető,hogy az elektronfelhő alapállapotban miért nem sugároz.Mert a keringő elektron az elektrodinamika törvényei szerint alapállapotban is beesne az atommagba.Meg a Schrödinger-egyenletből is ez következik,kontinuummechanikai képet használ.Nem lehetséges,hogy fizikailag tényleges elkenődés tapasztalható?
És akkor az örvények közötti kapcsolat milyen sokrétű változatosságot mutat!Például a különböző kristály-típusoknál és a különböző elsőrendű kémiai kötéseknél.A hőmozgás megbontja egy kicsit ezt a kapcsolatot,meg az elektromos erőtér,vegyi behatások stb.Akkor ezek a kapcsolatok az örvények közötti energiaátadások lefolyásában,mennyiségében különböznek?Vajon mi lehet ennek az oka(az örvények közötti kapcsolat változatosságának)?Én is arra gondolok,hogy az interferenciát az örvények forgási frekvenciája határozhatja meg.
Különben buborék vagy örvény kérdésre adandó válaszhoz, a legegyszerűbben a hidrogén atom vezethet bennünket..
Miért gömb az s héj? Miért nem pl sík ? Mint a bolygó pályák?
Ha buborék a proton, akkor tökéletesen mindegy az elektronnak, hogy hol van körülötte adott távolságon.. Miért változtatná folyton az egyenes vonalú
mozgását egy helyett egyszerre két írányba ?
Mert ugye a töltésből és a keringésből adódó egyensúly egyetlen síkon
stabilizálódhatna.. Miért kell a síknak folyton forognia és ezzel -- a Coriollis erő--
újabb erőkkel egyensúlyt teremtenie?
Hacsak a síknak nem kell követnie a proton örvényeit.. a kvarkok mozgását..
Az elkenődött leképzés, a határozatlansági zóna, és a Schrödinger hullámok,
csak a relativisztikus sebességű mozgások bizonytalan követhetősége miatti
következmények..-- szerintem--
Persze ha a Kulcsatov vagy a Zsukov sugárzásokra gondolok.. akkor szegény elektronnak is van belső örvénylése.. ill. a de Brogglie frekvenciák az összetett
Esetleg amikor ey részecske átalakul,több másikba,vagy részecskék egymással reakcióba lépnek,és úgy részecskék keletkeznek,akkor ezek örvények közötti kölcsönhatások.De akkor a részecske átalakulások talán a makroszkópikus örvények vizsgálatával is megfigyelhető.Vagy esetleg a részecskeátalakulások ismerete segíthetne az örvények tulajdonságainak alaposabb vizsgálatánál?
Például a fémek szerkezetének vizsgálatánál(diszloációk,szennyező atomok,vakanciák) egy örényeket tartalmazó kamra mivel forgásban van hitelesebb modellje lehetne,mint az eddig alkalmazott buborékkamra,ahol a szappanbuboráékok jellképezik a fématomokat.Csak a buborékmodell nem képes visszaadni a diffúziót.Lehet,hogy egy örvényekből álló kamra mivel örökös mozgásban van,csak dinamikus egyensúlyban lehet,és visszaadhatja a diffúzió jelenségét.Mert a buborékok sztatikus egyensúlyban vannak.
Nagyon köszönöm,hogy elmondtad,hogy a foton sok hullám eredője.Régebben erről nem hallottam,azt hittem,hogy csak az elektron,a proton,és ilyen részecskék alkotnak hullámcsomagot.Azt hittem,hogy a fotonok síkhullámok.De valójában azok is hullámcsomagok.
És szerintetek lehetséges az,hogy az atomoknak a képei az örvénylő galaxisok?Mert John Barrow-os könyvekben olvastam,hogy az univerzumban az elsőcsomósodások azért vannak,mert a kvantumfluktuációk fúvodtak fel makroszkópikus méretűekre.Nem-e lehetséges az,hogy a makrokozmoszbeli örvények(amiből a kvazárok kialakultam,amikor beindult bennük a csillagfejlődés) egy az egyben az atomok felfúvodva?Csak a csillagok alakultak volna ki később,mert azok még kisebb hullámhosszú fluktuációk,hanghullámok eredményei,amik nem estek a részecske-örvény keltéshez szükséges rezonanciafrekvenciák egyikébe sem.Meg ott a kérdés,hogy a galaxisoknak és a mágneses terüknek van olyan kapcsolata,amit nem tudtak kideríteni.Azt hallottam,hogy azt sem tudják,miért van a galalxisoknak mágneses tere.
Kedves Auróra! Megfigyelési adatokra alapoztam azt a kijelentésemet, hogy a foton több (sok) hullám eredője. Úgy emlékszem a bizonyítás azon alapul, hogy a foton előtt és után csillapodó rezgések figyelhetők meg. Nem hiszem, hogy elő tudom keresni a hivatkozást is, mert amikor ezt olvastam, mellékes dolog volt nekem.
Szerintem is lehet egy foton több örvény összegződése.Talán attól függ,hogy mik a fotonok,hogy milyen örvényeket akarunk bázisnak vállasztani.Arra gondolok,hogy a részecske-örvények impulzusmomentuma,a spin.De ez csak félegész értékeket vehet fel.A fotonok spinje 1 és -1 lehet.Megfelelő arányban tartalmazza a részecske-örvény a fotonokat akkor kijön a részecske spinje.És sok részecskékből álló nagyobb szemcse,mondjk egy kolloidnak a saját impulzusmomentuma már folytonos lehet,ami az egyes részecskék félegész spinjeinek az átlaga.nagyoNem lehet,hogy egy részecske tömege a benne lévő fotonok közötti energiacsere nagyságától függ.És mivel egy magányos foton-örvény belsejében már nincs energiacsere,ezért nincs annak tömege.És ez az energiacsere az ami összetartja a foton-örvényeket a részecske-örvényben.
Azt hiszem a fotonnál azt kell figyelembe venni, hogy a foton is nem egyetlenegy hullámból tevődik össze, nem is kettőből, hanem sok hullám összegzéséből. Erről vannak emlékeim. Tegyük át ezt örvényekre. Ezek szerint maga a foton is több örvény összegződése. Nekem tetszik az a gondolat, hogy az örvénylés maga a tömeg. Ezek szerint a tömeg az örvények összegződése. Ha ezt lefordítom sok elektromágneses tekercs körül létrejövő közös e. m. térre, akkor is stimmel nálam az örvényekkel való hasonlatosság.
Amennyiben állóhullámot képeznek a fotonok az örvényekben, akkor az általuk
kisugározható energiát, rezonancia esetén, az örvényben résztvevő fotonok nyelhetik el.
Nagyon jó példa az elektronfelhő! Ott is rezonancia áll fenn..
Minden olyan esetben, amikor a rezonanciából foton befogás kimozdítja az elektront, foton lesugárzással visszaáll a rezonancia pályára..
Csak annyival bonyolultabb, hogy a többi részecske közös rezonancia sorozatai már szigorú és jól meghatározott energia/frekvencia sorozatot (a Pauli sorozat..,)
A golyókat csak példaként említettem, arra utalva, hogy vákumban, közegnélkül is képezhetünk örvénylést..
"Az örvények,mint keringő rendszereket akkor elektromágneses kölcsönhatás tartja össze?"
Szerintem az amit elektromos vagy mágneses hatásként érzékelünk, az csupán
következmény. Nem ez tartja össze az örvényeket.
"És egy iyen örvény bármiyen frekvenciájú foton formájában "
Sokkal inkább határozott frekvencia sorozatok képeznek rezonáns rendszereket.
"És talán az örvényekben,mint rendszeren belül a keringő fotonokat is ilyen energiacsere tartja össze őket?"
Igen, ez nagyon valószínű.
"Csak ott esetleg a tengelük körüli forgómozgási állapotok alkotnak ilyen diszkrét sorozatokat,és emiatt a fotonok közül is lehetne ilyen energiacsere?"
Nos, ha az elemi részecskéket, mint fotonokból felépített örvényeket feltételezzük,
akkor a fotonok közötti energiacsere az egyetlen módja a részecskék közötti
Most már tudom, hogy Selényi kísérletéből hogyan következik egyetlen foton interferenciája. Ebben én eddig valamiféle kvantummechanikai hókusz-pókuszt gondoltam, és a hozzászólásod nyomán jöttem rá, hogy ez csupán klasszikus hullámmechanika.
Milyen folyamat bíztasíthatja az örvények stabilitását,vagyis hogy diszkrét energiacsomagoknál miért nem sugározhat az örvény?Erre nem tudtam válaszolni.De teljesen egyertétek a modelleddel,főleg azzal,hogy az összes részecske egyféle részecskéből származtatható.Vagyis nincsen anyagi minőség csak szerkezet.Amikor a hidrogénatomnál a proton körül az elektron keringet,ugyanez a sgárzási probléma lépett fel.Ott úgy oldották meg ezt a dolgot,hogy a keringő elektront elkenték és egy nyugalomban levő atomot átfogó elektronfelhőt kaptak.És egy stacionáris gömbszimmetrikus elektronfelhő nem sugároz,csak akkor ha az elektronfelhő alakja eldeformálódik,vagyis gerjesztődik az atom.Nem lehetség az,hogy ezekben az örvényekben is el kell kenni a fotonokat,és stabil állapotban szimmetrikus fotonfelhőt kapunk?Aminek az elkentség ellenére foroghat...
