Én is vehettem volna több FD-2000-et és 4000-et is ebayen, de nem láttam értelmét (az 1581-nél drágábbak), mert egyedi chipek is vannak bennük, ha elromlanak akkor vége, a pótlás lehetetlen. Túl egyedi formátumúak, nagy sűrűségű lemezkezelés, az 1581-gyel nem kompatibilisek. Amikor 2011-ben a 16 MB-os SuperCPU-mhoz megrendeltem a Protovisiontól a Metal dust játékot, akkor 1581-re és FD-2000-re is volt verzió, 4 és 2 lemezes, direkt szóltam nekik, hogy az 1581-es verzió kell, naná hogy a másikat küldték el. Ez volt akkor az 1. vásárlásom tőlük, összevesztünk, végül ingyen elküldték az 1581 verziót is és visszautalták a teljes pénzt, meg törölték a regisztrációmat. Kapják be, ezért örökre felejtősek. Akkor postával 30 € volt, a díszdobozos verzió 40 €, de nem volt elérhető. Már nincs egyik se, csak letölthető mind2 verzió egyben 10 €-ért. https://www.protovision.games/shop/product_info.php?products_id=133 Nem értem miért gondolták, hogy 20 évig sokat eladnak ebből, amikor alig pár 100 SuperCPU+SuperRAM maradt a világon, ami kell a futtatásához, meg ugye 1581, vagy FD-2000, ez se gyakori. Én megoldottam FDD nélkül is SuperCPU+RAMLink+IDE64-gyel.
Direkt nem akartam ide beírni, mert nem Plus4, és nem eladási topik. A hirdetés (az eladási szándék valós) egy fricska az ország retrósainak, hogy ilyenem is van, nem tartok attól, hogy ott megveszi valaki, a szabályaimhoz senki nem fog igazodni csak azért sem. Muszáj volt ilyet írnom, mert ki kell szűrni a barmokat. Már írt is 1 f..fej csak azért hogy beszóljon pont a szabályok miatt, pedig pont a hozzá hasonló barmok miatt kellett beleírnom. 4 órája jelent meg, máris majdnem 200-an látták. Eddig is tudtam hogy jópár retrós sűrűn nézi a jófogást kulcsszavakra keresve, és igazam lett, mert tényleg. Ennek 1 változatát írtam a jófogásos baromnak is:
Az utóbbi 1-2 évben már csak barmok és kamu érdeklődők írtak itt az ottani hirdetéseimre. Vaterán is ez ment, ezért nem nyitottam új nicket, meg a vatera szabályzata is egyre jobban a vevőknek kedvezett, az eladók meg csak szívtak. Vaterán is voltak szabályzataim, csak az utóbbi években már nem engedték berakni a hirdetéseimbe. Nevetséges a 3 napig köteles vagyok várni a mailválaszra, meg hogy 1 hetet kell várnom a pénzre, ha eladtam valamit. Ebben a világban ez vicc, amikor mindenki egész nap netnél van, és azonnali banki utalás van, meg a legtöbb cuccot fixáron hirdettem. 1 órán belüli válasz kéne, meg 10 órán belüli fizetés. Akkor kapja be a vatera, ha nem kell a pénzem, akkor csinálom máshol. Ebayen ha fixáron eladok valamit, 1 percen belül megkapom a pénzt Paypalon, nem fogok a vaterás vevőkre napokat várni. Én vagyok az eladó, én határozom meg az üzletelés összes paraméterét, ami teljesen normális. Ha valaki meg akarja azt venni, vagy bármi mást, akkor mindent úgy kell tennie, ahogyan leírtam, vagy nem tudja megvenni, ilyen egyszerű. Valahogyan ki kell szűrni a barmokat. A HDD-imnél is van szabályzat, az még enyhe. Velem soha többet nem fog senki szórakozni, meg az időmet rabolni a kamu érdeklődéssel. Ha a neten venni akarsz valamit egy webshopból, vagy az ebayről, stb., akkor neked is el kell fogadnod az ottani szabályzatot, plusz az ebayes eladó szabályait is (használt cucc hirdetésénél a no garancia, no refund, no cuccvisszaküldés, no reklamáció alapvető mindenkinél), ha tetszik, ha nem. Nem vásárolhatsz bárhol úgy, ahogyan TE akarsz. Jó lenne ha tudomásul venné mindenki, hogy a vevőknek kell az eladókhoz igazodniuk, nem fordítva. Próbálj meg egy multinál TE diktálni, hogy márpedig úgy akarsz vásárolni, ahogy a szabályaik szerint nem lehet, meglátjuk mi lesz, mennyi idő alatt dobnak ki onnan, vagy küldenek el a fenébe mailban, telefonon. Nekem is el kellett fogadnom a Reloaded vásárlásánál a webshop szabályait.
-- Ez van, amikor egy jól induló cégben kicserélődnek a hozzáértő főemberek, a korát megelőző, szuper dolgokat gyártó termék (C64 1982-87) után jön a szarakodás, a nem megfelelő termékek kihozása (Plus4, C16, C116), meg a nem megfelelő időben (túl későn, lásd az 1991-es C65-öt, 1994-ig nem lett belőle késztermék), a termékek lebutítása (lásd a C128-at), meg a fő pénzt hozó termék tovább nem fejlesztése 12 évig (C64 1982-1994).
-- A C65-tel túl nagyot akartak ugrani, a 3,5 MHz-es CPU még jó lett volna, de egybe volt építve a 2 CIA-val, a serial postos UART-tal, meg az MMU-val. A 256 színű VIC szuper lett volna, a többféle felbontás is, a 2 SID is, a 128 KB-8 MB RAM is, a 3,5-es FDD is, az RGB kimenet is. Kellett volna egy közbenső termék a C64 és C65 között már 1987-re. Aztán a fogadtatástól függően lehetett volna továbbfejleszteni már 1989-re egy kb. C65-szerű géppé.
-- Sosem értem meg, hogy az 1979-81-ben már létező gyors párhuzamos átviteles IEEE-488-as sorozat (single és duál drive), 2031, 2040, 3040, 4040, 8050 (1 fejes 171 KB-osak), majd az 1 MB-os 2 fejes SFD-1001, a dupla 1 MB-os 8250(LP) (=2×SFD-1001) után miért tértek vissza az 1 fejes soros 171 KB-os double density formátumra, amilyen az 1541 lett. Az olcsóság nem elég ok erre. Még ha nincs a 6522 bug, és alapból 6-8-szor gyorsabb lett volna, akkor is kevés a 171 KB. Vagy ha már kihozták az "olcsó" (1989 körül a C64 és 1541 ára majdnem egyforma volt, 15e Ft körül) 1541-et ilyenre, legalább csináltak volna nagyobb kapacitásúakat drágábban (kb. 25e-ért sokan vettek volna 360-720 KB-os 5,25 FDD-t, vagy 1+ MB-os 3,5-est), nem az 1571+1581-re gondolok. Ezekből jópárat ki kellett volna hozniuk már 1987-ig: https://www.floodgap.com/retrobits/ckb/secret/periph.html
Utánanéztem, 1971-től 8 collos, 1977-től 5,25 collos, 1978-tól 2 fejes 5,25, 1983-tól 1 fejes 3,5 FDD-k voltak a PC-nél (360 KB), 1984-ben 2 fejes 3,5 lett (720 KB). Kb. 1984-ben volt QD = quad density 5,25 lemez 720 KB-tal. 1982-ben 5,25 HD 1,2 MB-tal. 1986-ban volt 3,5-es 1,4 MB-os PC HD = high density, 1987-ben 2,8 MB-os ED = extra high density (Sinclair QL). https://en.wikipedia.org/wiki/Floppy_disk
Miért nem lehettek az 5,25-ös Commodore meghajtó HD-s adattárolásúak is és HD lemezesek is? Semmi akadálya nem lett volna, simán lehetett használni a PC-s HD-s lemezeket. Még az 1581 is DD lemezes, 800 KB. A HD-s lemez drágább volt, de 2 db DD-s lemez adata elfért 1 HD-sen (5,25 és 3,5 is), spórolás. Amigánál is 3,5 DD lemezekkel (880 KB) szarakodtak 1985-től, amikor ott volt a 3,5 HD. Csak a végén volt 1,76 MB-os HD-s FDD az Amiga 3000-ben (1990) és a 4000-ben (1992), de a sebessége maradt a régi, 2-szer annyi idő volt a formázás. Volt ilyen meghajtóm a CD32+SX-1-hez (Chinon FZ-357A). Ezek fényében még inkább dühítő, hogy a mai napig 99%-ban 1541-re készülnek az új programok, és még mindig nincs teljes 1571+1581-et emuláló modern eszköz, ha már nagyobb kapacitású FDD-k nem készültek a géphez.
Számomra ott derült ki a Commodore (Tramiel nélküli) vezetésének az alkalmatlansága, hogy a Plus/4-et Small Home Office PC-nek hirdették, de betettek mellé egy egyoldalas, 170KB-os háttértárat. Még ha 2.4x gyorsabb is mint a nevetségesen lassú 1541, akkor sem alkalmas Home office-nak (a 3+1 -et inkább nem ekézem, de jó eséllyel a 100 soros dokumentum (hahaha) sorai valszeg BCD kódolás miatt ilyenek, bár ezt soha nem sikerült hivatalosan igazolni. A Script+ lehetett az eredeti koncepció.)
Annó még gyakornokként és gyerekként beleláttam a szüleim révén a munkahelyük számítógépes rendszerébe a 80as évek végén. Igen sok volt még a 8 bites cucc, főképp c64. (persze ezt sokan elmondhatják még)
A szegedi vízműben C128-at alkalmaztak a dolgozói nyilvántartásra és a ki/be léptetés automata rögzítésére, valamilyen soros kártya volt összekötve a leolvasóval, saját fejlesztésű program intézte, a felület eléggé CP/M-nek tűnt a 80 karakteres kijelzéssel.
Apunál a Szegedi kábelgyárban C64-ek mentek, de IEEE-488 kártya volt hozzájuk és SFD-1001 meghajtó. Így fért el rajta az összes gyártásii dokumentáció, és pár egyszerűbb gépészeti rajz (a Siemens később megvette mint fő telefonkábel konkurensét, és bedarálta). Azt első kézből tudom, hogy az SVIV is futott rajta :-D
Tényleg nem akarom folytatni a "mi lett volna ha" sorozatot, de látható, hogy a Plus/4 sikeres lehetett volna a Script+al a ROMban, plusz egy gyorsabb, nagyobb (de minimum kétoldalas, 340KB körüli ) floppy drive-al. Én a grafikájának örülök, mert a képernyőn a színek számának korlátozása nélküli 121 szín több mint jó, persze 128-nak is örülnék. :-)
Mára búcsúzóul egy gyors Plus/4 (D)HFLI konverzió, csak hogy ne legyek letiltva :-D
-- Nem a C16 csatlakozók a fontos, hanem a hardver, ezt kúrták el, leírtam hogyan.
-- A C128 eredetileg nem ilyennek készült, gyorsabb Z80 lett volna, stb., lebutították és belerakták a C64 módot, amit eredetileg nem akartak. Ha az eredeti verzió készül el, más lett volna a helyzet, muszáj lett volna programokat írni rá, mert nincs C64 mód, és jól kihasználták volna a C128 mód és az 1571 képességeit, amiket már leírtam.
-- Az 1571 2 oldalas módja 2 db külön oldalként működik, először az alsó oldalra ír, aztán ha megtelt a felsőre, a formázás is ilyen, végigmegy az alsó oldalon, aztán újra a felsőn. Nem olyan, mint az 1581 (meg a PC-s FDD-k), ahol a 2 oldalt egyszerre kezeli, az alsó+felső oldalra egymás után ír, és csak utána megy a következő sávra, így kevesebb a fejmozgás. Az 1571-nek (1571 2 oldalas 1328 free mód U0>M1) van 2×1541 módja, amit senki nem ismer, a sima 1541 módnál (U0>M0) le kell formázni az alsó "A" oldalt (alapból H0), majd át kell kapcsolni a felső oldalra az U0>H1 paranccsal, majd leformázni a lemez felső "B" oldalát is. Ezután a H0 paranccsal a rendes alsó A oldalat lehet olvasni, írni, a H1 paranccsal a felső B oldalt. Teszteltem. Ezután a lemezt mindig csak egyféleképpen lehet berakni, nem lehet megfordítani, mert úgy nem fogja olvasni az eredetileg felső oldalt, mert fordítva forog. De nem is kell fordítgatni, ebben a módban lehet 2 db 664 blokkos lemezoldalt kezelni, csak 1 paranccsal váltogatni a 2 oldal között. Jiffyvel C64-gyel is gyors az egész load. Ezt az egészet felejtette el mindenki 1986-tól, amikor az 1571 kijött, senki nem írt ilyen programokat. Sok programnál nem létezett volna a lemezfordítgatás. De nem csak ez a baj, a rendes egyben 1328 blokkos 1571 módra se írtak programokat C64 módra (sokan azt hiszik C64-gyel nem használható ez a mód), ez egyszerűbb lett volna, C128 módra is alig. Persze az 1541-re írt gyorstöltők 90%-a nem működne az 1571-gyel (mindegy milyen módban vagyunk), mert más a DOS (meg 32 KB-os, nem 16), de írhattak volna 1571-re gyorstöltőket, nem volt mindenkinek Jiffyje, pedig 1989-ben már létezett ez. C128 módnál nem kell semmi, se Jiffy, se gyorstöltő, mert ott a burst mód.
-- Milyen 170 KB-os háttértár? Baromság 1541-et használni C128 módhoz. Az 1571 341 KB-os 2 oldalon. Az előző ponthoz még, az 1989-es 1581 az 1328 blokk free-vel (800 KB) még sokkal jobb lett volna C64 és C128 módhoz is, de drága volt, és nem terjedt el. Ha a C65-ből lett volna rendes termék, a beépített 1581-szerű 3,5-es FDD-vel atomjó lett volna, és volt sima C64 mód is, alapból ott lett volna a C64 módhoz a 800 KB-os tár.
-- A Plus4-et többféleképpen kúrták el, gyenge minőségű chipek és hardver, túlbonyolított 1551-es TCBM busz, stb.. A 8 szürke árnyalat tényleg jó lenne fekete-fehér konverziókhoz, össz. 128 szín. A többi színnél is csak 8 árnyalat van, nem 16, 15 szín×8 árnyalat + 1 fekete = 121.
-- A C64 fejlesztéséről már írtam, 1987-ben kihasználhatták volna az új alaplapos C64C-t és az 1541-II-t, hogy felturbózzák mindkettőt. Minimum 2 fejes FDD kellett volna 2×40 sávval, ami 2×749=1498 blokk × 256 = 374 KB. Az 1571 simán lehetett volna ugyanilyen, értelmetlen volt a 2×35 sáv, a mechanika kezelne 40-et is. Nálam 4-5 db 1541 és 1541-II mind kezelte a 40 sávot a Dolphindosszal, Speeddosszal, nem volt gond. Plusz persze burst mód a C64+1541-II-be, lehetett volna az új FDD neve 1544 a 2×40 sáv kezelés miatt. C64 BASIC 3-4 is kellett volna, meg módosított memóriakiosztás, hogy több BASIC RAM legyen, mint Plus4-nél. Stb.
> egyébként a C64/II-nél csinálhattak volna egy visszafelé kompatibilis BASIC2.5-öt lemezparancsokkal, a C64C (harmadiknál) egy BASIC 3.0-t grafikus és hang parancsokkal (akár SIMON's BASIC kompatibilis parancsokkal), némi optimalizálással, de lusták voltak hozzá.
Egyrészt már megint a "Mi lett volna ha, ... Miért nem azt csinálták, hogy ..." vonalon vagyunk, aminek semmi értelme. Másrészt ez egy plus/4 topik. Harmadrészt meg nem lusták voltak, hanem ez még Tramiel szokásos fillérbaszása volt, hogy az első PET-hez meg tudta venni a 2.0-s Microsoft BASIC-et egyszeri díjért és onnantól mindenbe ezt rakta, amíg csak lehetett. (Bill Gates bevallása szerint ez élete legrosszabb üzlete volt). A plus/4 esetén már a Commodore fejlesztett hozzá pár dolgot, mert ott már elkerülhetetlen volt a felhasználók rinyálása miatt, aztán a C128-nál meg megvették a frissített MS BASIC-et, ezért is írja ki bejelentkezéskor, hogy MicroSoft BASIC - ez is a deal része volt. És ezért nem kompatibilis a plus/4 3.5-ös BASIC-jével.
A 264-nél látott fura csatlakozók azonnal értelmüket nyerik, ha tudod, hogy a nagyon kicsi C116 volt az első, és amit eredetileg Tramiel megterveztetett a ZX Spectrumok ellen (igaz 1983-ban még azt hitte, a 16KB-os Specktrumok lesz a fő ellenfél). Azon a mini házon nem fértek el a C64 széles kazetta csatlakozója és a User port is ezért lett elvetve. (után később jött a Plus/4 és a C16, amit Japánban hoztak össze a meglevő C64 mould-dal)
OFF A C128-nak az lett a végzete, ami a legnagyobb előnye: a közel 100% C64 kompatibilitás. Ezért készült olyan kevés profi program rá, különösképp az 1571-re, aminek a kétoldalas lemezek második oldala inkompatibilis az 1541-el... Az 1581 igazi megoldás lehetett volna, de nem terjedt el sajna. Mert egy 170KB-os háttértár nem igazán hasznos 128KB RAM mellett, a Sinclair QL-nek ugyanez a sors jutott a Microdrive-val)
A Plus/4 legnagyobb hátránya nem a C64 inkompatibilitása, hanem az elgányolt lehetősége a profi és gyors lemezegységnek valamint a memória gyakorlati bővíthetetlensége, valamint a fekete csak egyféle árnyalattal van, csinálhattak volna 16 szürkeárnyalatot , mai tökéletes lett volna szkenneléshez vagy képkonverzióhoz (egyébként a C64/II-nél csinálhattak volna egy visszafelé kompatibilis BASIC2.5-öt lemezparancsokkal, a C64C (harmadiknál) egy BASIC 3.0-t grafikus és hang parancsokkal (akár SIMON's BASIC kompatibilis parancsokkal), némi optimalizálással, de lusták voltak hozzá.
Van soros egér a plusz4-hez, ezért van. Bár az csak 2400baud-al megy, de a plusz4 nem lenne elég erős ennyi adatot szoftverből venni ÉS még mondjuk eközben rajzolni IS.
Ha a 9938-ból kiragadtok egy kis jelentéktelen részletet, és csak arról beszéltek, hogy mi volt 1985 körül, akkor sosem lesz értelmes beszélgetés. Régen elavult adattovábbításokról áradoztok, ami ma már lehetetlen lenne. Arról bezzeg nem írtok hogy most, 2020-ban mire használható a 8551. Meg a többi fontos dologról, amit a 9938-ban írtam.
Még a 286os AT is messze volt, nemhogy az internet meg az első modemek, erről az ősi amatőr korszakról a neten csak régi, valamiért fennmaradt ősidőkben felkerült öreg HTML oldalak, archivált anyagok, szkennelt fényképek lesznek.
Az SSTV réges-régen úgy ment, egy lassú kamerát kellett építeni, ez volt a baromi nehéz, esetleg valami szenzort húzni jól megvilágított kép előtt., miközben a rádióban "lefütyülték" a képet, adott modulációval.
Persze lassú tévét, amin a sugár csiga lassan megy, mégis látod az egész képet derengeni, sem volt egy sétagalopp összehozni.
Sokféle próbálkozás volt, de a számítógépek ezt mind érthetően azonnal a múzeumokba utalták.
A képet a memóriából vehetted, oda rajzoltál, vagy valami video digitalizáló később, stb. Én még láttam nyomtatófejre való "szkennert", sőt talán később valami újságban ilyen leírás is volt.
De ha már a memóriában volt, onnan szépen le lehetett fütyülni, vagy ugyanoda venni.
Csak a modemet kellett megépíteni és hajrá.
Ment ez sokáig PC-n is.
MA 2020-ban az egész SSTV egy hagyományörző dolog, egy rokka, egy házi szövőszék, egy egy archív játék.
Azt mondjuk kicsit sajnálom ,hogy erről a régi soros "+4 pc-load" programról, kábelről, PC oldali kódról, stb, semmim nem maradt. Csak az emlékek.
Bár..ha úgy veszem..a fejemben nagyjából igen, programozok máig úgy assemblyben mint akkor, sőt.
Egy-két délután meg tudnám csinálni, ...jobban..., pont ezért lenne hamisítvány, nem az, ami akkor készült.
Nekem egyszer egy műszakvezető kolléga mutatta meg a csomagrádiózást, igaz már PC-n 95-ben,de lehet 97 is volt már akkor. Elővett egy nekem csak "CB rádió"-nak látszó készüléket és egy nagyobbacska dobozt, amit rádugott a PC soros portjára és a jack dugókat a rádiójába. Elindította a programot és nyomott egy scant. Feljelentkezett az érdi adótoronyba(ra) és onnantól lehetett kapcsolódni az elérhető "tornyokra". Aztán volt lehetőség üzenet elhelyezésre, meg talán mailezni is? De talán még chat-elni is. A lényeg az volt, hogy akár Ausztráliát is el lehetett érni vele!!! Nagy élmény volt akkoriban!!! Akartam is venni a conrad-ból egy ilyen modemet meg "CB rádiót" is. De aztán végül nem lett belőle semmi, maradt az élmény! :-)
Első PC commodore kapcsolatom a hőskorban, sokkal-sokkal a star commander és az X kábelek előtt, egy RS232 kábel volt, mivel a +4 gyors hardveres sorosportja simán megy elképesztő sebességgel a PC sorosporttal.
Magnón fejlesztettem, az 1541-et a C64hez használtuk,... amikor végre lett ... ha jól rémlik, évekkel később ..
Még évekig ez a kis cucc volt az "átjárás" a két világ közt, zöld monokróm monitoros XT, hatalmas 10megás(!) winchesterrel.
Mert nálunk furcsán együtt élt minden, a Star LC10 nyomtató (mikor az is lett) nem a PC-be, hanem a C64-re volt user portra dugva, és final3-al nyomtattunk rá.
De hülyeség az UART tényleg, ja :) Sok rádióamatőr eladta a C64-est és lett nekik plusz4, először a rézdöngölés és nagy pittyegő ládák mellett egész népszerű lett a kisszámítógép hirtelen rádióamatőr körökben.
Mert a gyors soros port tudott egy csomó kunsztot, megfelelő modemmel még alacsony felbontású SSTV képeket is lehetett a pluszival adni-venni.
ONTOPIK ON. Már sokat írtam a Plus4-ről is, meg a C16-ról is, de nektek ez se tetszett. Így lényegtelen miről írok, mert nektek az számít hogy én írtam, az másodlagos miről írok. Ameddig így viselkedtek velem, nem lesz semmi pozitív változás. A C128 és C128D sokkal jobban megérdemelne 1 topikot a 9936-ban írtak miatt, itt összefoglaltam miket tud, de vannak még mások is. Sokkal jobb gép a Plus4-nél, sőt ez a legjobb Commodore gép az Amigákat és a C65-öt nem nézve, ezt sosem hozták hivatalosan forgalomba. Persze nektek ez se fog tetszeni, de attól még tény. A Plus4 csak 5 dologban jobb a többi Commodore gépnél (VC-20, C64, a C128-nál nem, mert itt van 2 MHz-es mód és plusz 2 MHz-es Z80 CPU is):
1-- Az 1,7 MHz-es CPU-ban, de ezt alig használta ki pár demó.
2-- A 121 színben, de még a sok színt se használta ki szinte semmi, csak 1-2 demó, amit 2010 után írtak, ezek kezdték megmutatni a sok szín egy részét.
3-- A 8551 RS-232 chip, ezt is alig használta valami, modem, stb., ma már nem használja semmi. A C64 ROM-ban (a C128 C64 módban is) benne vannak az RS-232 rutinok, csak egy egyszerű illesztő kell az user portra, és kész.
4-- A BASIC 3.5 16 KB-ban és a 16 KB-os kernal, de ki programozik BASIC-ben?
5-- A párhuzamos működésű 1551 kezelése, de furcsa a működése (TCBM busz), külön 6510T CPU-t gyártottak hozzá, ami nem kompatibilis a 6510-zel, meg van benne ritka 6525, speciális PLA, az illesztőcsatiban 6523, még egy PLA, nem lehet beszerezni ezeket. Van már modern helyettesítő 1-2 chipre. 1985-ben is drága volt az 1551, most meg pláne.
Ezek mellett volt néhány komoly hátránya is a Plus4-nek. A CPU gyártástechnológiája olyan gyenge volt (1 évig gyártották csak a gépeket, nem volt idő a tökéletesítésre), hogy megfőzte magát, mostanra alig maradt működő eredeti CPU, ezért kellett 6510-es, majd 6502-es helyettesítő kártyát csinálni hozzá. A TED-del is ez van, halomra romlottak el, de még nincs kész a 100%-os helyettesítője. Itt az eredménye, hogy olcsó gépet akartak az árverseny miatt, a TED-be raktak bele mindent, ami a C64-nél 4 chipben volt, VIC, SID, 2×CIA. Sprite-ok nuku, gyenge TED zene, a 3+1 programok gyenge minősége (senki nem használta), a szoftveres inkompatibilitás a többi géppel a más memóriakiosztás miatt (át kellett konvertálni, írni a C64-es programokat). A bővítőcsati is más, külön eszközöket kellett hozzá fejleszteni. A csatlakozók szándékos megváltoztatása, hogy a géphez új magnót, joystickot kelljen venni, pedig simán működnek átalakítókkal a C64-esek is. A szögletes tápcsatira is igaz, a cél az volt, hogy ne lehessen használni a C64 tápot, pedig simán működne vele. Egy kevés gépet C64-es tápcsatival is gyártottak, de már késő volt. A programok nagy részét 16 KB-os C16-ra, 116-ra írták, hogy minden gépen működjön, nem sok program készült 64 KB-os Plus4-re, ebből jópár magyar készítésű. A 264-es sorozat elbukott 1985-re 1 év alatt, pedig profi felhasználásra tervezték. Más gépet használtak profi célra (PC), vagy a C64-et. A Jiffyt jó későn csinálták meg a gépre, instabil, hol működik, hol nem, teszteltem 1541-gyel, nincs normálisan megcsinálva az időzítés, pedig a képernyőt kikapcsolja. Akkor mi lenne Jiffys 1571+1581-gel? Ezzel is működnie kéne.
Eléggé ontopik voltam?
A 9752-ben kérdeztem hogy "Milyen értelmes, jól használható új fejlesztések, bővítések vannak 64 KB-os C16-ra?", és csak csend volt a válasz. Tőlem beszélhetünk Plus4 dolgokról, de az itt megírtak attól még tények maradnak. ONTOPIK OFF.
Ezért sokkal jobb a C128 memóriaszervezése, mert 16 féle bank konfig lehet az MMU miatt, itt nincs TED I/O terület a ROM-ban, külön van, a karakterkészlet ROM is. Még a beépített monitorprogram is pl. $08000-$F8000-ig működik, az 1. számjegy a bank, ezzel bármelyik RAM/ROM részt meg lehet nézni 256 KB (4×64 KB) RAM-ig, tehát simán lehet 128 KB RAM bővítést csinálni a meglévő MMU-val is. Itt van a 9-10. oldaltól. https://www.cubic.org/~doj/c64/mapping128.pdf Sőt van 256, 512 KB-os RAM bővítés rajz is plusz 8722 MMU-val. Az internal function ROM a belső 16/32 KB-os U36 ROM, az external function ROM a C128 módos cartridge-ban ugyanez, a gyári monitorprogrammal ezeket is lehet látni, kipróbáltam. Csináltam C128 módos cartridge-et, csak így nem működött minden U36-ra készült programcsomag, csak kb. 3, ezért átépítettem C64 cartra, és így adtam el valamilyen ROM-okkal.
A C128-ban rengeteg ki nem használt lehetőség van, ez is megérne egy külön topikot. Gyárilag minden ROM foglalatos, C128 mód 16 KB kernal, 32 KB BASIC, a C64 sima ROM is foglalatos, 128 KB RAM, amit semmi sem használt, sosem találkoztam ilyen programmal. 16 vagy 64 KB VDC RAM a 80 oszlopos kimenethez, csak a Risen from oblivion VDC demót láttam, ami ezt jól használja. Nem értem miért hanyagolták 1985 óta ennyire a C128-at. Komoly programokat lehetett volna, lehetne csinálni a 32 KB belső és külső ROM hellyel, a banklapozás egyszerű, nem kéne 8 KB-os szeletekkel szarakodni, mint C64-nél. Sőt írtam azt is, hogy a belső function ROM simán meghívhatja a küldő cartridge-es ROM-ot, máris adott a sima 2×32=64 KB ROM mindenféle cartridge-es és belső U36-os lapozólogika nélkül. Az 1764, 1750 REU foglalatba is mehet max. 32 KB ROM. Ebbe csináltam Magic deskes 1 MB-os (5x C64-es játékkal) panelt is próbapanelen bedrótozva, ezt is megvették. Durva az 1 MB ROM-os 512 KB RAM-ra bővített (eredetileg 256 KB-os) 1764. A 8502 2 MHz-et se nagyon használták, pedig a VDC-vel ilyenkor is működik, csak a sima 40 oszlopos képernyőn nincs kép, mert csak 1 MHz-es CPU-val tud együtt dolgozni a VIC. Ez nagy hiba, olyan VIC-et kellett volna csinálni, ami a 2 MHz-es CPU-val is jól működik. Ott van a Z80 CPU, a CP/M-en kívül nem használta semmi, pedig valami 2,x MHz-en megy. A C128D-nél ott van még az 1571-es 6502 is, ezt is be lehetett volna fogni a munkába, mint ahogy C64-nél is van olyan demó, ami használja az 1541-es 6502-t a C64-es 6510 segítésére. Stb.. Az alap C128 128 KB RAM, a DCR-nél 64 KB VDC RAM, könnyen megcsinálható 32, vagy 64 KB ROM, össz. 192 KB RAM+64 KB ROM, milyen durva volt ez 1985-88-ban, mégse éltek vele. Az alap C64 csak 64 KB RAM-ot és max. 16 KB cart ROM-ot tud.
Terveztem olyan 1MB-os kártyát is amivel 64kb-os lapokat lehet kapcsolgatni. A Gyártást azért vetettem el, mert ott mindig beleszólt volna a TED I/O terület, amit mindig ki kellett volna hagyni. De elvileg egy olyan kártyába bármennyi kernel variánst be lehetett volna égetni és azt kapcsolom be amelyiket akarom. Lényeg, hogy a 264-es gépeknél sokkal egyszerűbb a memoria lapozás, mint a C64-en. Ennyi erővel akár RAM bővítést is csinálhattam volna és akkor 1MB ram lenne a gépemben.
Valóban, elírtam a programot. STA $FDD0,X és STX $FB.
Sőt még olyan 64lb-os eprom kártyát is építettem amin rajta van a 64kb mem bővítő is. De az csak REV A. C16-os alaplappal megy, és megerőszakolja a BUSZ-t.
Ezzel az 1. képes kártyával csak a Plus4-et kapod meg, ott is meg lehetne csinálni a 2 db 3+1 ROM-nál, hogy átkapcsolsz a másik 2 ROM-ra, akár a New ROM-ra is. 2 éve a Plus4-emet így csináltam meg: U23 ROM normal BASIC 318006, New ROM. U24 ROM normal kernal 318004, New ROM + HUN charset, JiffyDOS 6.01, New ROM + ENG charset. U25 ROM normal function ROM low 317053, New ROM. 32+64+32 KB-os ROM-ok voltak, 2 kapcsolóval lehetett váltani a 4 ROM között. Nem akartam csak normál+New ROM+Jiffyt csinálni, mert 3 felé nem jó kapcsolni, kellett egy 4. ROM is, ez lett a Hun charsetes New ROM. A mostani C16-omban csak Jiffy van, elég ez.
Nálad a kernal miatt csak belső kártya lehet, mert túl bonyolult lenne cartridge-nél megcsinálni a kernalt, mint C64-nél is. A gagyi Exos 3 kernal kártyák szart se érnek (vettem egy másmilyen külső 4-8 kernal kártyát, nem létezett a $E000-FFFF RAM, mindig a külső kernal volt ott, hiába trükközték meg a többi RAM részt a $DFFF-ig, hogy az Ultimax mód miatt ne csak az alsó 0-$0FFF 4 KB RAM látsszon. Min. Easyflash 1-3 kell hogy rendes külső kernal legyen.
Nem létezik STX $FDD0,X utasítás, csak STA-val. Egyszer STX $abcd,Y-t írtam az assemblerbe, de ilyen sincs, STY $abcd,X sincs. Még a 255 utasításos SuperCPU 65C816-ban sincsenek ilyenek, csak 0-s lap címzéssel, 6510-nél is, STX $ab,Y, STY $ab,X.
Miért nem cartridge formában csináltad a 32 KB-os programcsomagot
Ez Plus/4-hez készült és a C16-os bővítésemhez!
Ezt csak bepattintod a C16-ba és a kernelt, meg a 2db. epromot, a két drótot beforrasztod és már mehet is, mint egy PLUS/4-es. Így nem kell a programot megszakítani eprom váltáskor és csak a TED I/O területét kell kihagyni.
1985 óta bárki csinálhatott volna 64 KB-ost is, semmi akadálya sincs. Vagy akár 1 MB-ost is.
De nem nagyon készültek. Az én kártyám a 64kb-os lehetővé teszi, hogy akár a 3in1 romokkal is össze lehessen fűzni!
Mintha pont IEC-ATA csinálta volna meg kb. tavaly az 1 MB-os C64-es Magic deskest Plus4-re is, kb. 4 db 74-es chippel, meg 27C801-gyel. Ezzel mi lett?
Én csináltam 1MB cartot, amiből két sorozat 20db el is kelt. De már kifújt, nem készül több belőle!
A 9931-esbe mit raktál? Mi használja ki a 64 KB-ot?
Bármilyen programot bele lehet tenni, csak a TED I/O-t kell kihagyni. Most csak a $C000-tól a Jiffydos van benne. A fenti táblázatból látni, hogy a $FDD8-al kell meghívni a cartridge-t.
SEI
LDX #$08
STX $FDD0,X
STA $FB
CLI
RTS
...és már át is kapcsolt a cartridge. A sz.gép nem fagy le, bármikor ha szükség van a jiffydos-ra, akkor ott van a kártyán. Plusz bónusz, hogy van még egy csomó hely más programoknak az epromban.
Mindenkinek: Ha én írok valamit, akkor azt mindenkinek kötelessége leszarni, csak mert ÉN írtam, pedig amúgy jó, fontos, elgondolkodtató dolgokat írok, ha bárki más valami kis dolgot beír ide, akkor mindjárt hűdejó, de fantasztikus? Miért is kéne ezt szó nélkül eltűrnöm?
Miért nem cartridge formában csináltad a 32 KB-os programcsomagot (prg 1-6 low ROM, 7-0 hi ROM, az egész 28369 byte, mindet kipróbáltam Yape-val, az 1K tetris vicc)? Mert akkor C16-tal is tudnám használni? Lásd ezt, ez is 2×16 KB-os, 2017-es, de a max. 4×16 KB, és kapcsolókkal működik. http://plus4world.powweb.com/hardware/Universal_Cartridge_Board
1985 óta bárki csinálhatott volna 64 KB-ost is, semmi akadálya sincs. Vagy akár 1 MB-ost is.
Mintha pont IEC-ATA csinálta volna meg kb. tavaly az 1 MB-os C64-es Magic deskest Plus4-re is, kb. 4 db 74-es chippel, meg 27C801-gyel. Ezzel mi lett?
Amikor pár éve csináltam ilyet http://plus4world.powweb.com/hardware/New-ROM és hirdettem, senkit nem érdekelt Mo-on csak mert én hirdettem, egész életemben kettőt adtam el, mind2t külföldieknek, plusz 2 éve a 3.-at beépítve a Plus4-be.
Pedig ez még a 3+1 mellett a kernal ROM-ot is helyettesíti, van benne gyorstöltő 1541-hez, és sok más jó dolog. 1993-as, és eddig hányan rakták a gépükbe? Senki? A Jiffydost többen megvették külföldről pénzért még Plus4-hez és C16-hoz is, ami vicc.
A 9931-esbe mit raktál? Mi használja ki a 64 KB-ot?
A 9925 lényegét nem értetted meg, azt írtam, hogy a Plus4-eshez, vagy a C128-hoz hasonló memóriakiosztással a C64-hez 32 KB-os cartridge-ek is készültek volna LAPOZÓLOGIKA NÉLKÜL, így nem csak 8 KB-os ($8000-re), 16 KB-os ($8000-re plusz $A000-ra, ez már csak a BASIC ROM helyett) sima 1 ROM chipes cartridge-ek készülhettek volna, hanem 32 KB-osak is, ami nagyon nem mindegy. Még a RAM-ba se kellett volna bemásolni, működhetett volna a ROM-ból is. De ha a RAM-ba másolják, akkor tömörítve mehetett volna a ROM-ba, és szinte bármilyen, kicsomagolva 40-50 KB-os játék is simán lehetséges lett volna 1982-től végig. Már érthető? Plusz a 16, vagy 32 KB-os ROM hellyel kevesebb lapozással lehetne 128 KB-1 MB-os pl. Magic deskes cartridge-eket csinálni, nem kéne 8 KB-os részenként (a magic deskes ilyen, $8000-en) bemásolni a RAM-ba a programokat, elég lenne 16 KB-onként. Akármilyen szuper cartridge is legyen, nem lapozhat bárhová ROM-ot, csak a $8000, $A000, $E000-ra.
Rengeteget hőzöngtél megint egy hülyeségen. Minden valamirevaló kártya tud külső lapozást, innentől egy baromság, hogy mekkora ROM tehető be az adott gép címtartományába.
C64-en egyébként a komoly kártyák (pl IDE64, ActionReplay) átkapcsolnak ultimaxba, eltűnik a szinte teljes memória, oda mapelik a ROM-ot ahova akarják.
A C128 MMU is egy lapozó chip lényegében, csak a 128-nál beépítetteék gépen belülre.
Írta, hogy neked akart segíteni? Nem? Csak az üzletelésedet érintő, téged érdeklő, neked szükséges dolgok jelenjenek meg a topikban? Csak nem megint kisajátítottad ezt a topikot? Másnak nem lehet rá szüksége esetleg, vagy csak az engedélyeddel?
A Jaffydos 1.0-t már 2017-ben láttam. Ezzel nem sokra megyek, mert C64-gyel, C64 és 128 módban D71+D81-eket, meg C16-tal D64+D71+D81-eket akarok használni. Ez csak C64-re és C64 módra megoldás. Alapból 2 KB-os a browser, FB64, nem tudom hogyan fért bele a C64 ROM-ba, főleg a Jiffy mellé, ahol már eleve a magnó rutinok helyét is használták, pár 100 byte-ot, csak az RS-232 rutinok helye maradt, de ez nem sok, pár 100 byte.
Nem értem a C64 fejlesztőit, hogy miért ragaszkodtak a C64-nél a 16 KB ROM-hoz, amikor 1984-ben a C16-nál 32 KB lett $8000-en, 16 KB kernal (2 KB karakter ROM-mal) + 16 KB BASIC-et csináltak, Plus4-nél még 2×16 KB 3+1 ROM-ot is $8000-en, ez az eredeti BASIC+kernal helyett működik, ha használjuk. Ráadásul a magnó + a sosem használt RS-232 rutinokra össz. kb. 1 KB ROM-ot pazaroltak el, nem tudom minek kellett az RS-232. 1985-ben a C128 is 16 KB kernallal + 16 KB BASIC-kel jött ki C128 módra. Érthetetlen, hogy a C64-nél miért lett kb. 9 KB BASIC + 7 KB kernal, mert a kernal elején még BASIC részek vannak. Meg miért hagyták üresen a $C000-CFFF 4 KB részt, ide mehetett volna monitorprogram. A C64-nél is lehetett volna olyan tárfelosztás, mint a Plus4-nél, hogy a BASIC-nek 59,2 KB (60671 byte) marad, nem 38 KB (38911 byte). 1982-ben nem ilyen lett a C64, ezért később, kb. 1985-6-ban már nem fejleszthették volna tovább a C64-et ilyenre, meg 32 KB ROM-ra, mert nem lett volna kompatibilis az 1982-es C64-gyel. Pedig milyen jó lett volna, mert C128 módra $8000-FFFF-re 32 KB-os belső U36 ROM-ot ÉS külső 32 KB ROM-os cartridge-et is lehet csinálni (az U36 ROM meg tudja hívni a cartridge ROM-ot, átállítva az MMU-t, ezzel átkapcsolva arra, ezt csinálja a Servant ROM is (call exrom), így össz. 64 KB ROM lehet simán), mennyivel jobb cartridge-es játékok készülhettek volna 32 KB-ra, mint 8, 16 KB-ra. Sőt a külső 32 KB ROM lehet az 1764, 1750 REU-ban is, ebben van 1 ROM foglalat, vagy a helye, így is működik.
