Jávorfácska! Kb. 15 éve kutatgatom a Korona sérülését. 2018.-ig, kizárólag olyan infókat kerestem, melyek a kereszt ferdeségét igazolták. Így is eljutottam 1608. eseményeihez, de következtetéseket is kellett alkalmaznom! 2019 és 20.-ban más megközelítést alkalmaztam, melyet javaslok mindenkinek! Nyomtassatok ki 4 képet! 1., az 1555.-ös, ma már hitelesnek tekintett képet (eddig Fuggerként ismert) 2., Révay koronaképét (ez Wolfgang Kilian rézmetszete) 3., II. Mátyás koronázási díszben (ez Lukas Kilian rézmetszete) rajta az 1610. évszám 4.,a mai Szent Korona képe. Vegyétek szemügyre a 4 képet és keressétek meg, melyik, melyikre hasonlít! Egyértelmű lesz, hogy az 1555.-ös kép, Révay képéhez, míg II. Mátyás képén lévő korona, a mai Szent Koronához hasonlít! Ebből már következik, hogy ha II. Mátyás koronája (1610) a maival hasonlatos, akkor Révay képe (1613!) nem tükrözheti az 1613.-as állapotot! Csupán, talán (?) akkor készült, Révay jegyzetei és útmutatásai alapján, egy évekkel előbbi állapot szerint! Ha megnézzük az 1609-10-11 évi körmöcbányai tallérok korona formáit, ha megnézzük a korona-láda (1608!) koronaformáit, világossá válik, hogy Révay 1608. előtti (1605!) feljegyzéséről van szó! Világos lesz továbbá, hogy a sérülés 1608 november 19 előtti! Felhívnám a figyelmet a Korona formájára! A pártalemezek II. Mátyás óta nem kifelé ívelnek, hanem függőlegesen állnak! Ez minden bizonnyal (Csomor Lajosra hivatkozással is) a keresztpántok (kupola) kihuzatásának eredménye! A megértésekhez szükséges Csomor Lajos:Magyarország Szent Koronája. c könyvének ismerete! A mai "mesemondók" egyike sem említi a Korona tényleges sérüléseit!!! Természetesen lényeges elem, a kereszt ferdesége is, de ezt, hol így, hol úgy mutatják nekünk! Első ízben az 1608. évben készített koronaládán, majd néhány Mátyás talléron látható. Lukas Kilian képén például egyenes! A korona formája viszont 1608.-óta változatlan! Ha már 1608.-nál tartunk, érdemes egy kicsit elidőzni az átadás-átvétel körüli eseményeknél! Nem volt az olyan gyors és eseménytelen, mint azt sokan igyekeznek elhitetni velünk! Vagyis, meg sem említik!
Sokat mondó Révay azon kijelentése, miszerint: "Úgy látszott azonban, hogy a vonakodó Rudolf császárt , inkább kényszeríteni,, mint kérlelni kell a visszaadásra!" Sajnos, úgy tűnik, a kényszerítés nem volt eredményes!!!!
Az 1608.-as évszámra nemcsak én, de Bradák Károly is felhívja a figyelmet!
Tökéletes kifejezője az 1608.-as eseményeknek a Wathay Ferenc emlékérem, melyen az eredeti és a sérült, módosult korona is látható! Megtalálható: Ferenc Wathay "Exonumia" címszó alatt!
Szívesen olvasnék egy összefoglalást, hogy a Szent Korona titkainak kutatása során milyen fontos felfedezéseket tettél. Azt gondolom, a Szent Korona védi Magyarországot, és minél többet tudunk Róla, annál erősebbé válhat nemzetünk.
Üdvözlök mindenkit, aki a Szent Korona sérülését és a kereszt ferdülését kutatja! Hosszú ideje voltam távol, de most szeretném megosztani kutatási eredményemet, melyet le is teszteltem egy előadás alkalmával! Eddig, csupán a kereszt ferdülésével voltunk elfoglalva és nem vettünk figyelembe egy másik jelenséget! A kereszt ferdülésével megváltozott a Korona alakja, formája is! Vegyétek jól szemügyre az 1609-10-11.-évi körmöcbányai tallérokat, és Lukas Kilian rézmetszetét 1610.-ből! Ha jól megnézitek, a Korona teljesen azonos a maival,és nem az 1555.-ös, hivatalosan hitelesnek tekintett (Fuggerként ismert!) Koronával! Nézzétek a pártalemezek helyzetét! Így már melléjük tehetjük a koronaládán lévő képeket is! Ebből következik, hogy Révay könyvében lévő kép, melyet egyébként Wolfgang Kilian készített, nem az 1613.-évi állapotot, hanem egy 1608 előtti állapotot tükröz! Így aztán újra visszajutottam 1608.-hoz és Rudolfhoz! Lehet újra elmélkedni, mi történhetett 1608.-ban és miért tartották vissza 15. napon keresztül a koronázási ékszerek átadását
Egyébként Pap Gábor 35 évi fárasztás után feladta a Kottanernés elmélkedést és áttért a 23,5 fokos változatra!
" I András előtt a korona csak egy tárgy volt semmi több. Fontossá először I András tette azzal, hogy számbavetette a koronázási ékszereket, és fiának a királyságot azzal akarta biztosítani, hogy bébi korában megkoronázta"
Ha valóban volt korona és kard jelenet, akkor az a korona vagy a Monomachosz-korona volt, vagy a Salamon koronázására is használt ismeretlen korona.
"a kezében volt egy "görög" korona, amit a bátyja (Géza) felesége hozott Bizáncból, és a kezében volt egy romos korona (esetleg egyéb ékszer) az apostolok képeivel."
Ez egy süket duma. Semmilyen bizonyíték nincs erre."
Az abroncsot ma is úgy hívják, hogy görög korona. Azt is tudhatjuk, hogy Géza menyasszonya számára készült Dukasz Mihály udvarában.
Azt is tudjuk, hogy az apostolképek a keresztpánton nem az eredeti helyükön vannak, vagyis máshonnan szerelték át oda. Ezt a tényt támadhatatlanul fényesen bizonyítja a sérült Bertalan kép beépítése a koronára.
Szóval ott van a tárgyi bizonyíték a koronán mind a mai napig.
" Azonkívül létezett egy beavató korona ami ebben az időben Salamonnál volt."
A 11. szd. a korona története szempontjából túlságosan zűrösre sikeredett. Először István utóda Péter adta át a koronázási jelvényeket III Henriknek, majd ugyanezt megtette Salamon is. Vagyis. Szt István koronája már 1040-ben kikerült az országból, majd az új - ismeretlen - koronát is átadta Salamon, ezúttal IV. Henriknek.
Vagyis Salamonnak az adott időszakban nem volt sem beavató, sem másféle koronája.
"Ezért a Pápa és minden fele Salamon volt a király Géza akinél volt ugyan a hatalom de csak herceg volt."
Gézát igen nagy valószínűséggel meg sem koronázták, mivel nem volt mivel. Csak választott király lehetett. Így aztán Szt Lászlónak sem volt mivel megkoronáztatni magát. Ő aztán egy középkori forrás szerint nem is koronáztatta meg magát. Viszont gondoskodnia kellett egy koronáról az utódai számára. Ezt meg is tette, de mivel ez a korona egy új készítmény volt, meg kellett teremteni a korona tekintélyét. Ezt (ismét csak egy középkori forrás szerint) úgy érte el, hogy ha ment valahova, maga előtt vitette a koronát, ami előtt mindenkinek le kellett borulni.
"koronát és korát talán nem kell bizonygatnom, az apostolképeket meg a művészettörténészek datálták 1030-1050 körülire az L szárú T betű alapján.
Ez is süket duma, már csak azért is, mert a betük formáját a művészettörténészek, (Tóth Endre régész könyvtáros) görög nyelvterületen vélte megtalálni ahelyett hogy latin területen kereste volna."
Teljesen mindegy, hogy milyen területen találták meg (az egyébként latin!!!) betűk formáját. A lényeg, hogy ezek a betűk 1030-1050 közti időszakban fordultak elő, tehát az apostolképek akkor készültek, a korona tehát ettől az időponttól csak később készülhetett. És közben meg kellett sérülni az apostolképeknek, sőt, egy részük meg is semmisült.
A régi paraszti világban szokás volt az újszülött fiugyermeget köszönteni (grüsztölni - körösztölni). Az apja kivitte az istállóba, ráültette a lóra, fejébe tette a kalapját. Érdekes párhuzamok a fennen említett gyermekként való koronázást.
"Az alkalmat az adta, hogy a kezében volt egy "görög" korona, amit a bátyja (Géza) felesége hozott Bizáncból, és a kezében volt egy romos korona (esetleg egyéb ékszer) az apostolok képeivel."
Ez egy süket duma. Semmilyen bizonyíték nincs erre. Azonkívül létezett egy beavató korona ami ebben az időben Salamonnál volt. Ezért a Pápa és minden fele Salamon volt a király Géza akinél volt ugyan a hatalom de csak herceg volt.
koronát és korát talán nem kell bizonygatnom, az apostolképeket meg a művészettörténészek datálták 1030-1050 körülire az L szárú T betű alapján.
Ez is süket duma, már csak azért is, mert a betük formáját a művészettörténészek, (Tóth Endre régész könyvtáros) görög nyelvterületen vélte megtalálni ahelyett hogy latin területen kereste volna. Én megtaláltam mindezt.
Szent István idejében a lándzsa sokkal fontosabb volt mint a korona. A császároknak volt az a szokása, hogy a lánzsát a hatalom jeleként maguk előtt vitették. Szent Lászlónak nem volt Lánzsája mert azt Péter oda adta III Henriknek. Azt hogy koronát adott volna az csak VII Gergely pápa koholmánya. Több korabeli (német is) konkrétan megemlékezik az eseményről, de mindenki csak a lándzsát említi. A probléma az hogy I András előtt a korona csak egy tárgy volt semmi több. Fontossá először I András tette azzal, hogy számbavetette a koronázási ékszereket, és fiának a királyságot azzal akarta biztosítani, hogy bébi korában megkoronázta. Ha ez nem elég, akkor ennél is fontosabb az, hogy akkor lett először a királyság szimboluma a korona és a hercegség szimbóluma a kard amikor Bélát választás elé állította. Itt már biztosan az Magyarország koronájáról beszélünk. Ez a korona mindvégig amíg László nem kötött egyezséget Salamonnal addig a Korona Salamonnál volt. Ő eddig nem mondott le, és detronizálni nem detronizálta senki.
Ezzel a koronával megkoronáztatta magát László miután megkapta, és ezután nevezte először VII Gergely Lászlót Rexnek, addiog csak herceg volt.
Szent Lászlónak volt alkalma, és volt oka is, hogy koronát csináltasson.
Az alkalmat az adta, hogy a kezében volt egy "görög" korona, amit a bátyja (Géza) felesége hozott Bizáncból, és a kezében volt egy romos korona (esetleg egyéb ékszer) az apostolok képeivel. A görög (abroncs) koronát és korát talán nem kell bizonygatnom, az apostolképeket meg a művészettörténészek datálták 1030-1050 körülire az L szárú T betű alapján.
Ebből az anyagból már össze lehetett hozni egy koronát, de mi volt az oka a koronakészítésnek?
Az, hogy nem volt alkalmas korona László kezében, pedig király volt. Amit Szent István kapott, azt épp az általad említett Gergely pápa levele szerint ott lógott a vatikáni bazilika falán az országlándzsával együtt. Ezt még Péter adta át III Henrik német királynak, aki továbbadta a pápának. Pontosabban visszaadta neki, ugyanis a hűbérbe adott tárgy (korona) a tulajdonosé maradt, tehát a magyar korona a pápa tulajdona volt az akkori jogi helyzet szerint, így azt, ami a pápáé nem tarthatta meg magának a német király. A később használt korona viszont Salamon kezében volt.....amíg oda nem adta a sógorának IV Henriknek.
"Ezzel az országnak két uralkodója lett: Salamon, aki a nyugati határszélen feltehetően csak egy keskeny sávot birtokolt és Géza, az ellenkirály, aki az ország nagy részét uralta. Salamon nem nyugodott bele országa elvesztésébe, hanem sógorához, IV. Henrikhez fordult segítségül, aki 1074 nyarán meg is indult csapataival Magyarország felé. A segítségért hatalmas árat kellett fizetni: Salamon a királyságot ajánlotta hűbérül, így kockáztatva az ország függetlenségét." (Wiki)
Szóval nem volt alkalmas korona Szent László kezében, ezért nem koronáztatta meg magát a trónralépésekor. Emiatt aztán kellett egy koronát csináltatni, és annak a koronának a tekintélyét is biztosítani kellett. Ez tette Szent László és ez a korona lett a ma ismert szentkorona.
Ezt igazolja a szentkorona alkatrészeinek a kora, eredete is, és nem csak igazolja, de bizonyítja a roncsolt Bertalan képnek a koronára felszerelése.
Bizonyított, hogy a Bertalan képet eredetileg is töredékes állapotban szerelték fel a koronára. Vagyis a szentkorona nem egy originális készítmény, azon már másodlagosan felhasznált képek is voltak már a korona készítésekor.
Tudom hogy folyamatosan ezt mondod! De mondókádnak az a lényege hogy egy téves hiten alapul. Nincs valós háttere elképzelésednek, Szent László nem csináltatott koronát. De nem zavar a hited, mert üres a háttere.
Annyi kiegészítéssel, hogy a szent koronát László csináltatta a nála levő anyagból, és azért vitette maga előtt, hogy az új korona tekintélyét megteremtse.
Ebben a topikban többször hangoztattad hogy Szent László soha nem koronáztatta meg magát, és a koronát maga előtt vitette.
Az igazság az, hogy uralkodásának kezdetén nem volt korona mert az a megkoronázott Salamonnál volt. Ezért nem is tudta volna magát megkoronázni. Azonban 1083-ban egy VII Gergelytől származó dokumentum szerint Lászlót már Rex-nek szólítja, és a pecsétjein, meg pénzein koronával van ábrázolva. A hivatásos történészek megegyeznek abban, hogy miután megegyezett Salamonnal László azután megkoronáztatta magát a megszerzett koronával. Az is igaz, hogy egyesek akik hisznek abban hogy Géza kapott egy koronát Dukásztól, uralkodása kezdetén is megkoronázta magát, ezzel. De ez utóbbi nem más mint délibábos mese. Tudni illik abban az időben az egyház által felkent és megkoronázott királyt csak az egyház és főleg a pápa oldhatott fel ez alól. Ezért mindvégig amíg László ki nem egyezett Salamonnal VII Gergely pápa Salamont királynak és Gézát, meg Lászlót hercegeknek nevezi.
100 évvel később keletkezett Szent László legenda írja: "Mikor ugyanis tetszésén múlott, hogy a királyi méltóságot isteni végzésből magának tulajdonítsa, nem igyekezett sem felkenekedni, sem királlyá koronáztatni magát: a királyi jelvényeket tisztelettel maga előtt vitetve nem azért töltötte be a királyi méltóság feladatát, hogy az első legyen, hanem hogy hasznos legyen."
Ez a szöveg az amire te hivatkozol, de az egyáltalán nem zárja ki azt hogy később megkoronáztatta magát. A Képes krónika még sokkal későbbi mint a Szent László legenda. Ezért véleményem szerint a Szent László legenda közelebb áll a valósághoz mint a Képes Krónika.
Miért "Szent Korona" a neve? Azért mert szenek vannak rajta, tehát igazából "szentes Korona" a neve? Miért nem egyszerűen csak Magyar Korona? Esetleg ez a szenteskedés csak egy régi kori szokásos jelzősködés, mint manapság a "nemzeti" amit minden szir-szar hivatalnév elé odanyomnak?
"A koronát és a koronázási jelvényeket az uralkodók több mint háromszáz esztendőn át a fehérvári egyház kincseskamrájában őriztették"
"Az Árpád-ház kihalása, 1301 után három női ági örökös is fellépett trónkövetelőként, egy cseh, egy német és egy nápolyi. A nemesek és főpapok többsége közülük II. Vencel cseh királynak ajánlotta fel a magyar trónt, és ő a fiát koronáztatta meg Vencel magyar király néven. Nem sikerült azonban megszilárdítania uralmát, 1304-ben az apjának hadsereggel kellett érte jönnie, és a fiával együtt a koronázási ékszereket is Prágába vitte. "
Volt már ebben a topikban szó Macsói Annáról. Akkor az derült ki, hogy Macsói Anna Budáról vitte a kincseket, de a szent korona akkor Székesfehérváron volt. Az pedig életszerűtlen, hogy a szentkoronáért elmentek volna fehérvárra, hogy kivigyék Prágába.
--------------
:-))
Nyilván a semmiről tárgyaltak akkor és nem a korona visszaadásáról.
"Nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek, ez olyan oltári nagy marhaság."
Sírjál.
Anonymus is hetumogerről ír, Bíborbanszületett Konstantin is. Ismerjük a vérszerződés mondáját is, nincs kétség, akkor alakult ki a magyar nemzet. A DAI ír a vérszerződés létrejöttének a körülményeiről is. Ez pedig nem hagy tág teret az időpontnak.
Ügyek, és elődei nem a magyar törzsszövetség, hanem a szavar nép vezetői voltak. És a szavar nép csak egyike volt a magyar törzsszövetséget alkotó népeknek.
Volt már ebben a topikban szó Macsói Annáról. Akkor az derült ki, hogy Macsói Anna Budáról vitte a kincseket, de a szent korona akkor Székesfehérváron volt. Az pedig életszerűtlen, hogy a szentkoronáért elmentek volna fehérvárra, hogy kivigyék Prágába.
megkoronáztatta fiát, V. Istvánt, aki Magyarország ifjabb királya lett - iunior rex Hungáriáé, és uralmi területe az ország keleti része volt, benne elsősorban Erdély és az aranybányák. Béla maradt az öreg király:
48 Azokban az esetekben, amikor - terjedelem! okokból - nem adok pontos forráshivatkozást, az adatok Tóth - Szelényi 2000, Deér 2005, Bertényi 2010, és Decsy 1792 oldalain találhatók meg.
49 Deér 2005, 172-177.
22
rex senior Hungáriáé. Ilyesféle intézményeket sem a Vérszerződés, sem a háromszáz éves Arpádi jogrend nem ismert! Megbomlott ezzel az Árpádok három és fél évszázados uralmi rendje, egymást követték a belharcok és testvérháborúk. Ráadásul a valószínűleg bővérű István egy kun leányzót, Szejhán kun fejedelem gyermekét vette feleségül, és ő lett a dominus Cumanorum. Az áldatlan küzdelmekben többször is békét kötött apjával, legutoljára a Margitszigeten (1266) testvére, a későbbi Szent Margit közvetítésével. Ennek ellenére apja gyűlölte, és halála előtt fiát megfosztotta a korona és a koronázási ékszerek birtoklásától.
Több hiteles forrás is bizonyítja (közöttük két király, István és a cseh Ottokár által aláírt megállapodások), hogy valóban sor került a kincsek - közöttük a klenódiák - Prágába szállítására. Ennek ellenére a magyar tudós világ mindmáig nem sok hitelt ad a kérdésnek (elsősorban Attila 'magyar király' említése miatt!), és mindenféle magyarázatokat javasolgat. Például azt, hogy nem az igazi koronázási ékszerekről van szó, hanem csak a Zágrábban őrzött báni kincsekről. Az oklevelekből viszont az derül ki, hogy V. István és II. Ottokár között Pozsony melletti erősségekben tárgyalások indultak a kincsek visszaadása ügyében: pro-mittens rex Boemie memorato regi Ungarie omnes thesauros reddere, quos aliquando amita ipsius regis Ladislavi Anna regina de Mazowe asportaverat eique tradiderat, videlicet duas coronas aureas ét sceptra regalia, ac preciosissimam amphoram auream nobilissimis gemmis un-dique adornatam mire pulchritudinis. ét alia quam plura clenodia aurea que a tempore regis Ungarie Attile, ét ab aliis successoribus suis usque nunc in Ungariafuerant conservata.
Azaz: a cseh király megígérte a magyar királynak, hogy mindazokat a kincseket visszaszolgáltatja neki, amelyeket annak idején [V. István] király nénje, Anna macsói hercegnő elszállított és neki [Ottokárnak] átadott, jelesen két arany koronát és királyi jogarokat, továbbá egy csodálatra méltó gemmákkal díszített remek művű arany csészét, valamint más színarany klenódiákat,, amelyeket Attila magyar király és utódai idejétől kezdve mindaddig Magyarországon őriztek. Más okmányok beszélnek még egy kardról, nyakláncokról, egy székről vagy nyeregről, mindegyik koronázási szertartások kelléke volt, vagy lehetett. Attila nevű magyar király soha nem volt, volt viszont egy késő avar kori uralkodó, akit a források egy része Attilának nevez (és aki az Árpádok rövid genealógiája szerint Árpád ötödik elődje volt50).
Nos, a vita azon zajlik, hogy a két arany korona egyikének esetében a magyar királyok immáron Szent Istvántól eredeztetett királyi koronájáról van-e szó, avagy nem - merthogy a gazdag királyi kincstárakban
50 A kutatás régóta tudja, hogy Árp_ád fejedelem Anonymusnál emlegetett rövid sorozata (Attila-Csaba-Ed-Ugek-Álmos-Árpád) már az ősforrásban benne volt, a hosszú sorozat későbbi kompozíció. A részletekre Makkay 2006a, 109-116.
23
Makkay, A vérszerződéstől a Szeri országgyűlésen át a Szent Koronáig , 22-23. old
Arról van forrás, hogy a régi szt Péter bazilika egyik kapuja fölött volt kiállítva a magyar korona és lándzsa. Az új bazilikában (1550 k.) erről a két műtárgyról már nem tudnak.
"A mai korona szerintem nem eredeti"
Attól függ, mit értesz eredeti alatt. A korona nem volt Szt Istváné. A ma ismert korona apostolképei viszont nagy valószínűséggel Szt István halotti koronájáról valók, mindenesetre 1030-1050 közt készültek az egyik betű jellegzetes alakja alapján (a T és L betűk összerajzolásából). Ezek részben sérülten, részben megsemmisültek kerültek a koronakészítő birtokába. Az abroncs görög készítését egészen kevesen vitatják. Ez tehát minden bizonnyal 1074-ben került ide Géza herceg (később király) görög menyasszonyával.
A felül nyitott koronát zárttá kellett alakítani, hogy alkalmas legyen független uralkodó koronázására. Ezt lépte meg sztem László király 1084-ben, amikor felbontotta Sz István sírját és előkerült (sérülten) a halotti koronája az apostolképekkel.
Ha meg kellett teremteni az új korona tiszteletét, akkor már volt korona tisztelet."
Ezt a létező koronatiszteletet kellett megerősíteni, és az új koronára átvinni, ugyanis nem volt László birtokában régi korona. Sem a sztistváni, sem másmilyen.
""Az biztos, hogy egy csomó kép a szentkoronán másodlagos felhasználású. Egy képről, a Bertalan képről ez minden kétséget kizáróan bizonyítható."
Ezzel kapcsolatban Pap Gábor álláspontját fogadom el, aki számos mértékadó szakértő véleménye alapján nyilatkozik erről a kérdésről."
Ez nem hit kérdése. Ez ténykérdés. Konkrétan arról van szó, hogy a Bertalan kép alsó kétharmadának nem csak a zománca pattogott ki (ami egy ütéstől bármikor megtörténhetett), hanem a zománc alapját képező aranylemez is hiányzik. Az viszont nem tud egy ütéstől kiesni. Az már akkor sem volt ott, amikor a koronára helyezték a Bertalan kép torz (ujjnyi) maradékát.
A mai értelemben vett magyarság a Honfoglaló csoport és az Ősök egyesülésével keletkezett. Ilyenformán valóban igazad lehet. Természetesen a Honfoglaló csoport nélkül is jol ellennénk, lehet akár jobban is.
"A pajzsra emelés királyválasztás akár annak nevezik akár nem. A jogköre és a cím öröklési rendje ezt mutatja."
Csakhogy Árpád volt az első fejedelem. Előtte meg nem volt fejedelemség, tehát magyarság sem. Voltak viszont népek, melyekből a magyarság kialakult, és voltak törzsek, melyek ilyen-olyan néphez tartoztak, de még egymástól is függetlenek voltak. "A türkök hét törzsből állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük....." (DAI)
Vagyis: Árpád volt a frissen alapított törzsszövetség első fejedelme. A törzsszövetséget pedig független törzsfők alapították kazár (kavar) segítséggel 855 körül. Azelőtt türk(magyar) törzsszövetség nem létezett.
"A magyarság más ágának is volt királya előttük is."
A magyarságnak sok ága volt, de azok felett nem király, hanem "valamiféle vajdák" (törzsfők) álltak, irányították a törzseket. Ezeket a törzsfőket ismerjük is (Álmos, Előd, Ond Kund, Tas, Huba, Töhötöm). Egy részük megérte a honfoglalást is.
""Az ősidőkben nem a törzsfőknek, hanem a törzsi varázslóknak volt a koronához hasonló fejékük. "
Épp ez bizonyítja a beláthatatlan múltban gyökerező ősvallási eszmét. A beavatottság szükségességét."
Viszont Salamon a koronázási jelvényeket átadta IV Henriknek, a sógorának. Tekintettel arra, hogy akkoriban még a lándzsa egyenrangú jelképe volt a koronának, és azt is átadta, így nem lehet kétségünk abban, hogy az igaz koronázó koronát adta át.
----------------
"László királyt akarata ellenére koronázták meg, ő azonban sohasem tette fejére az istváni koronát. Sőt lehet, hogy nem is tehette, hiszen 1044-ben a ménfői csata után III. Henrik császár megszerezte a magyar király aranyozott lándzsáját és koronáját (azt, amelyet Gellért püspök nem volt hajlandó Aba Sámuel fejére tenni), és visszaküldte Rómába a pápának."
Makkay, A vérszerződéstől a Szeri országgyűlésen át a Szent Koronáig, 19. old.
Valamelyik Rómáról szóló könyvemben emlékeim szerint megvolt írva, hogy hol volt felakasztva a visszaküldött korona.
Rémlik, hogy a 70-es évek végén még láttam is ezt a kifüggesztett koronát Rómában.
