Ez amúgy középkori magyarázat volt, hogy majd tudja a pap, az a dolga hogy értelmezze a szent írást. Mellesleg senkire nem haragszok, ha valamit nem úgy ért, ahogy én.
Nem csapott be senki. A biblia azt írja, hogy a teljes írás Istentől ihletett, és hasznos, tudod tovább, hogy mire. Sehol nem írja azt, hogy ez alól kivétel a Jelenések. a Dániel, vagy az Ésaiás könyve. A próféciákat neked, magadnak kell, kutatnod, ha azt más tárja fel neked, és azt elfogadod minden további nélkül az baj. Én a próféciák értelmezéséhez elolvastam egy kisebb könyvtárnyi történelmi könyvet, és azt vetettem össze a bibliával, és ezt nem tagadom, az adventista prófécia magyarázatokkal. Viszont ezen kívűl nagyon sok egyház prófécia magyarázatát is elolvastam. Neked is ezt ajánlom. Kutassad, tanulmányozd, bátran olvass el bármilyen felekezet kiadványát, de elsősorban a Jelenések könyvét, és boldog ember leszel, mert kijelentést olvasol, nem pedig feltáratlan titkokat. Jel.Jel.1:1-3. A Jehova tanui pedig engem nem csaptak be, biztos a feleségemmel keversz össze.
Jézus halálával,megszünt a törvény,tehát a szobat törvénye is.
A keresztények életéről szóló,jézus halálát követő időről szóló beszámolók arról tanuskodnak,hogy a keresztények számára nem a hét utolsó napja, az elmulás napja volt a dicsőséges,hanem az Úr feltámadásának a napja.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni,hogy a megigért Szentlélek sem szombaton,hanem HÉT ELSŐ NAPJÁN jött el a tanítványokhoz.
Úgyszintén Jézus feltámadása utáni látogatások napjai is a hét első napján mentek végbe. Az Ige erre kitér,megemlítve ezt a tényt.
Máté 28: 1,9 Szombat végén pedig a HÉT ELSŐ napjára virradólag...
Márk 16: 9 Mikor pedig reggel a HÉT ELSŐ napján föltámadott vala,megjelenék előszö Mária Magdalénának....
Luk.24:13,15 És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon...maga Jézus hozzájok menvén,velök együtt megy vala az úton.."
János 20:19 Mikor azért estve vala,azon a napon a HÉTNEK ELSŐ NAPJÁN,mikor az ajtók zárva valának,ahol egybegyültek a tanítványok...eljöve Jézus..
János 20: 26 ÉS NYOLC NAP múlva ismét benn valának az ő tanítványai...és bemén Jézus.
Érdekes dolog ez,Jézus nem a szombatnapo választotta,hogy megjelenjen a tanítványainak.
Ezn látogatások alatt egyetlen alkalommal sem adott a számukra olyan utasítást, hogy miért a hét első napján,és miért nem szombatnapon jönnek össze.
Jézus sem feltámadása előtt,sem pedig az után egyetlen alkalommal sem adott a tanítványainak olyan parancsot,ami a szombat megtartására vonatkozna.
A tízige törvényének viszont számos parancsát megemlítette több alkalommal is. A szombatra utaló parancsot azonban egyetlen egy alkalommal sem.
Ha azért akart volna adni szombatünneplésre törvényt,mert Ő hat nap alatt teremtette a földet,akkor nem gondolod,hogy már korábban adta volna azt,és nem csak az Egyiptomból való kivonulás után,és csak IÉs megemlékezzélzrael fiainak.
A szombat megtartásának a parancsát nem kapta sem Ádám,sem Ábrahám,sem Nóé.
Pedig ezek az emberek kaptak Istentől különböző útmutatást.
És nem foglata bele a szombatra vonatkozó törvényt az egyszülött Isten az Újszövetség törvényeibe sem.
Sehol egy utalás az egyiptomi kivonulás előtti időkből a szombattal kapcsolatban.
nem is lehet,hisz Isten maga hangsúlyozza ki,hogy a szombat az Egyiptomi szabadulásra való emlékeztetőül adatott. Korábban akkor nem is adathatott ugyebár.
"És megemlékezzél róla,hogy szolga voltál egyiptom földén,és kihozott onnan téged az Úr,a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral.
AZÉERT PARANCSOLTA NÉKED AZ ÚR,A TE ISTENED,HOGY A SZOMBAT NAPJÁT MEGTARTSAD." 5.Mózes 5:15.-
Milyen egyértelmű és világos ez minden hívő számára.Csak az elvetemült hitetlenek ellenkeznek az Úrral.
A Biblia a 144 ezer Izrael fiainak az elpecsételéséről ír.Jel. 7: 3-8-ig.-
A nemzetekből való nagy sokaságnak az elpecsételésére nincs szükség,hisz ők Krisztus testét alkotják mindnyájan. Jézus nem is beszél az ő elpecsételésükről a Máté 24:31-ben,hanem az ő begyűjtésükről beszél az angyalok által a föld négy szele felől. Ő nekik nics szükségük,hogy akkor valaki elpecsételje őket,hisz ők a VÁLASZTOTTAK.
" És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval,és egybegyüjtik az ő választottait a négy szelek felől,az ég egyik végétől a másik végéig."
Ez a nagy nyomorúság után fog megtörténni:
" Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után..." Máté 24:29.-
Ez a csoport jelenik meg látomásban Jánosnak a jelenések 7:9-17-ben.
Miben azonosak azokkal a választottakkal,akikről Jézus a Máté 24:30,31-ben beszél.
1. Egy nagy nyomorúság után lesznek egybegyüjtve.Jel. 7:14.-
2. A föld minden nemzetéből és országából lesznek kiválasztva,és egybegyüjtve. Jel. 7:9.- 4. Nics pontosan meghatározott számuk.Jel. 7:9.-
5. Nincs meghatározva a nemük(férfi,nő)
6. Nem pecsételik el őket.
Különbözik e ez a csoport a másik csoporttól,akikről a Jel. 7: 3-8-ban olvasunk.
Igen.
1. A Jel. 7:3-8-ban leírt csoport,elpecsételtekből áll,akik még akkor,amikor a nagy sokaságot már János látja az égben,nincsennek elpecsételve.
2. Csak Izrael fiaiból lesznek elpecsételve,és nem a pogányokból.Jel. 7:4.-
3. Pontosan meghatározott számuk van 144 ezer. Jel. 7:4.-
4. Meg van határozva a nemük Jel. 14:4.-
5. Még a hetedik pecsét felbontása után az ötödik trombitaszó idején is a földön vannak az emberek között,míg a nagy sokaság már a hetedik pecsét felbontása előtt az égben van. Jel. 9:4.-
Mindezek után nagy ördögi fondorlat kell ahhoz,hogy valaki kijelentse ellentétben az Ige tanuságaival,hogy csak egy csoport menekül meg.
Ha Isten csak a zsidóknak akarta volna adni a szombatot az egyiptusi kivonulás emlékére, akkor nem teremtett volna hat nap, hanem csopán egy szempillantás alatt. A szombat a termtés emlékinnepe, azt véste az Úr kőtáblára, ám figyelmeztette Mózes a zsidókat, hogy emlékezzenek meg arról, hogy szolgák voltak az egyiptusbeliek földjén, tehát biztosítsák a jövevények számára is a hetednapi nyugodalmat, amit a teremtés emlékére tartanak (Móz 20:8-11; 31:17).
"Nagyon jól szemlélteti az elmulás és a halál törvénye és az újjászületés az Újszövetség törvénye közötti különbséget "
Arra gondolsz, amikor az efézusi híveket szüleik tiszteletére a kőtábal szavaival buzdította...?
Fura, hogy a keresztények állítólag különleges napként tartották nem akármilyen becsben a vasárnapot, mégis közönségesen a hét első napjának nevezték, és állítólag a hetedik nappal nem foglalkoztak, mondván, hogy az csak a zsidóknak adatott állítólag, ám azt mégis sabbathként tartották számon...
Egyértelmű volt számukra,hogy a szombat parancsát Jézus nem erősítette meg, míg a többi kilencet igen.
Már az 5.Mózes 15 is külön kiemeli a többi közül,elmagyarázva azt,hogy azért adatott ez a parancsolat,hogy emlékeztesse Izraelt Egyiptomra és az onnan való szabadulásra
" És megemlékezzél róla,hogy szolga voltál Egyiptom földén,és kihozott onnan téged az Úr.a te Istened erős kézzel,és kinyújtott karral. AZÉRT PARANCSOLTA NÉKED AZ ÚR,A TE ISTENED,HOGY A SZOMBAT NAPJÁT megtartsátok."
A szombat az elmúlás törvényének a jele volt a keresztények számára,tudniillik azt Isten az Izraelnek adott törvény jeléül adta és csakis Izrael fiaira volt kötelező.
" Az én szombataimat bizony megtartsátok,mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzedégről nemzedékre." 2.Mózes 31:13.-
A szombat tehát nem más volt,mint a bűn és halál törvényének a jele. "De a Jézus Krisztusban való élet lekének törvénye megszabadított engem a halál törvényétől."
Tehát a halál törvényére addig kellett,hogy a szobat emlékeztesse az Izrael fiait,amíg Jézus Krisztus meg nem szabadított minket,az elmúlás,a halál törvényétől és annak jelétől a szombattnapi emlékezéstől arra.
Nagyon jól szemlélteti az elmulás és a halál törvénye és az újjászületés az Újszövetség törvénye közötti különbséget a Pál az 2.Kor. 3:6-14-ben.
Akik ezt nem tudják felfogni,mint pl. a H.N. Adventista Egyház imádóit,Pál megtompult elméjűeknek nevezi a 14. versben.
" De megtompult az ő elméik.Mert ugyanaz a lepel mind e mai napig ott van az ószövetség olvasásánál felfedetlenül,mivelhogy Krisztusban tűnik el.
Sőt mindmáig,amikor olvassák Mózest,lepel borul az ő szívökre.
Mikor pedig megtér az Úrhoz,lehull a lepel."2.Kor. 3:14-16.-
"Micsoda tehát a törvény? A bűnök okáért adatott, AMIG eljő a MAG." Gal. 3:19.-
" Elszakadtatok Krisztustól,akik a törvény által akartok megigazulni,a kegyelemből kiestetek.Gal. 5:4.-
Ez a hitetés nem attól van ,aki titeket hív.Gal. 5:8.-
Bárcsak ki is metszenék magukat,akik titeket bujtogatnak. Gal. 5:12.-
ÉGI ATYÁNK JÉZUS KRISZTUSNAK ATYJA,SZABADÍTSD MEG A MEGTÉVESZTETT,IGAZ SZIVÜ EMBEREKET A H.N: ADVENTISTA EGYHÁZ ÉS BÉRESEINEK A FOGSÁGÁBÓL, ÉS VEZESD ŐKET IGAZ PÁSZTORUKHOZ ,AZ ÚR JÉZUS KRISZTUSHOZ. ÁÁÁMMMEEENNN!
URUNK JÉZUS,FOGADD BE ŐKET ÖRÖK NYUGODALMADBA!
Mert az EGÉSZ TÖRVÉNY ez EGY Ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
Jézus második eljövetelekor (Jel 6:12-17; 14:14-20; 19:11-21) az embereknek két csoportja lesz: akik el vannak pecsételve, és akik a fenevad bélyegét hordják. Harmadik csoport nincs. Az Isten pecsétjét viselők nyilván nem fognak elpusztulni az Ő eljövetelekor, hanem elragadtatnak, ám szerénted lesznek olyanok, akik túlélik Jézus második eljövetelét itt a földön. Kérdésem: miért állítod, hogy Jézus megkíméli azokat, akik a fenevad bélyegit hordják (hiszen nyilván ők hagyatnak itt a földön, nem lévén harmadik csoport, pl. Jel 14:14-20 stb.), noha az Ige szerint ők tűzzel és kénkővel fognak kínoztatni éjjel-nappal (Jel 14:9-11)...
Azért ezt a civil kontrolt a H.N. Adventista Egyház béresei másként is biztosították maguknak,amikor 1957-ben a kommunista aparátus elismerte őket.
Arról Vankó Zsuzsanna tudna beszélni,hogy milyen töléletesen működött ez a civil kontrol,amikor a H.N. Adventista Egyház vezetőinek az ügynökmúltjáról ír.
Nem kell félteni az Adventistákat,akik Ellen G. White tanait követik,valami keresztény üldözéstől,hisz olyan hitetlenek az ige tekintetében,mint a marxisták voltak. A kommunista rendszer sem a jehovistákat,sem az adventistákat nem üldözte, főleg nem a vezetőiket,hisz ebben a két vallászervezetben éoült be a legtöbb ügynök.
A fenevad csak azokat üldözi majd,akiknél van a Krisztus bizonyságtétele.
Tehát sem az adventistáknak,sem pedig a jehovistáknak nem kell félniük a fenevad üldözésétől. Inkább lesznek ők a fenevad ügynökei Krisztus igaz szolgái ellen, mint üldözöttek. Hisz a történelem erről tanuskodik.
"És azok még ma is dacosan a katakombákban tartják az istentiszteleteket"
Voltak, akik völgyekbe, barlangokba kényszerültek az Ige eredeti tanításához ragaszkodva élni, istentiszteletet tartani. A pápai csapatok irtóhadjáratot folytattak ellenük (1. rész, 2. rész). Ma nem a pápaság kegyéből nem kényszerülnek völgyekbe, barlangokba az Igéhöz ragaszkodók , hanem mert olyan erős a czivil kontroll - egyelőre -, hogy a pápaság - fogcsikorgatva - kénytelen a helyzetet elfoga tudomásul venni - várván a megfelelő pillanatra...
"Gondolod, hogy ezt a napot nem teszik ünnepnappá? "
Semmi nyomát nem tanálom az Újszövetségben.
Egyébkénteg az ApCsel 15 sok mást sem rendel el, de ugye nem gondolod, hogy az ApCsel 15 alapján mán lehetne az Úr nevét szánkra hiba venni?
"átértelmezik az addigi farizeusi szombat megtartását"
Tökkéletesen egyetértek. Jézus a szombatot a farizeusi megtartástól tisztítja meg, helyreállítván a szombat eredeti, teremtésbeli rendeltetését: a szombat az emberért lőn...
És azok még ma is dacosan a katakombákban tartják az istentiszteleteket... :)
"Csak a halálos ágyán keresztelkedett meg - ariánusként -, miután az egyház patrónusaként kiirtotta a "fél" családját ..."
Hát ez bizony tényleg így történt. Mint mondtam, Konstantin az egyik legellentmondásosabb fickó az egyháztörténelemben. De hát milyen legyen az az ember, aki két hatalmas történelmi és ideológiai korszaknak pontosan a határán van és pont ő idézi elő az átmenetet? Konstantin nagyon is római császár volt, de mégis rengeteget köszönhet neki az Egyház. A szentlélek még a bűnösök révén is keresztül tudja vinni jótéteményeit (v.ö. pl. a hitetlen bíró példabeszéde). De egyébként akkortájt elfogadott volt az a gyakorlat, hoyg valaki csak élete végén keresztelkedett meg. Ezt pont a keresztényüldözések is erősítették, mert akkor hosszasan kellett tesztelni, hogy ki az akit befogadhatnak és ki az, aki csak kém. Ha még mindig ott élnénk, valószínűleg Neked is távoznod kellene a szertartásról az Úrvacsora előtt (katekumenátus).
Ráadásul érdekes, hogyha állítólag ekkora tisztelet övezte ezt a napot, hogy mán évtizedek óta állítólag rendszeres gyakorlat volt a vasárnapi úrvacsorai közösség Jézus föltámadásának emlékére, miért nevezték közönségesen a hét első napjának, miért nem Úr napjának, Föltámadás napjának, Krisztus napjának stb.? Ugyanakkor a hetedik napot még mindég Sabbathnak nevezték a pogány hívek, penig állítólag a pogány hívek körében a szombatnak semmi jelentősége nem volt mán ekkor, hiszen állítólag a hetednapi nyugodalmat cska a zsidóknak adta Isten...
Hát azért szerintem ennél több van benne. Nevezetesen Jézusnál fordul elő többször, illetve a tanítványainál is (kalásztépés), hogy átértelmezik az addigi farizeusi szombat megtartását. És utána az is többször jelezve van, hogy Krisztus vasárnap támadt fel. Gondolod, hogy ezt a napot nem teszik ünnepnappá? És egyszer konkrétan jelezve van, hoyg vasárnap gyűltek össze (ezt már kitárgyaltuk), az, hoyg szombaton gyűltek volna össze, tudtommal sehol sincs. Az első Apostoli Zsinat (ApCsel 15) se tette kötelezővé a szombat megtartását a pogánykeresztények számára (gondolom, ezért nem is tartották meg), csak a paráznaság, bálványok, megfulladt és véres állatok tilalmát (vagyis csak a legundorítóbb pogány szokásokat, slussz). De ezzel a kérdéssel kapcsolatban olvasd el ezt is:
Rövidebb, mint a Test-Lélek, amit Te linkeltél be (ha jól emlékszem), de majd idővel azt is igyekszem elolvasni, csak most nem megy, mert melóznom is kell.
Ugyan én csak 3. személy vagyok ebben a vitában, de szerintem ha valakit azzal vádolunk meg, hogy a Szentlelket káromolja, az ezerszer durvább, mintha azt mondanánk neki, hogy egy elmebeteg szadista pedofil kéjgyilkos f*szfej! A Szentlélek elleni vétek ugyanis a legsúlyosabb. És a bibliai környezetből ítélve ez akkor fordul elő, ha valaki egy a Szentlélek egyértelmű, csodás megjelenése ellenére (ami viszonylag ritka jelenség) is megátalkodott marad és lesátánozza a Szentlelket. (Mt 12). Szóval én nem tudom, hogy ki a hamis próféta, de abban meg végképp bizonytalan vagyok, hogy itt bárki is a legsúlyosabb bűnt követné el, amikor úgy tűnik, mindenki arra törekszik, hogy Istennek tetsző életet éljen. Talán maradjunk (mindenki) a felebartái szeretet hangneménél és úgy bontsuk ki közösen a bibliai igazságokat...
Nos, valóban a konstantini fordulattal egy külső segítséget kapott az Egyház, de ki a fene nem fogadta volna el ezt és értelmezte volna a Gondviselés tetteként, amikor végre úgy tűnt, hogy a sok évszázados üldözés után a pogány birodalomnak megjött az esze és maga a császár megkeresztelkedik! És véget érnek a szenvedések! Ott azért elég kemény dolgok voltak korábban. Az Egyház persze enélkül az állami segítség nélkül is meglett volna, de maga ez a szövetség jól kezelve nem feltétlenül hozott negatív gyümölcsöt. Az akkori és az elkövetkezendő századokban, főleg keleten bizony rengeteg eretnekség ütötte fel a fejét, és egyértelmű, hogy sokkal jobban tudta ezeket leküzdeni az egyre széjjelebb húzó Egyház a Birodalom technikai segítségével, amely segített összehívni, rendben levezetni a zsinatokat és az ott hozott tanítást elterjeszteni mindenhol. De megfigyelhető, hogy egyfajta belső természetes ellenreakcióként valóban az Egyház-Állam szövetségekor erősödött meg a szerzetesség, ami a tiszta ideálokat követte a világtól való elvonulás révén. De ez nem volt ellentétben, nem vezetett belső szakadáshoz, egyszerűen kétféle út alakult ki az Egyetlen Egyházon belül az EGYÉNEK számára, mint ahogy ma is megvan ugyanez, mégsincs szakadás. Mert ha belegondolsz, a világi hívők nélkül az Egyház minek élne itt a földön, nem jutna el az üzenete a világhoz, viszont a szerzetesek nélkül félő, hogy nem tudnának mit mondani a világi hívők a világnak. Az Egyháznak ez a kettős természete (nem evilágból való de evilágba küldetett) nagyon gyümölcsöző és enélkül nem lenne Egyház az Egyház. A két út inkább az egyéni választás szintjén jelentkezik.
De egyébként abban igazad van, hogy nyugaton sokszor nagyon szerencsétlenül oldották meg ezt az eggyházi-világ kapcsolatot, és ennek sok hátulütője volt. Nyugaton többnyire a két szélsőségre akad csak példa, amikor az Egyház világi hatalmat szerzett (amit az is előmozdított kezdetben, hogy a barbárok által megtépázott és állandóan forrongó és széthullott Nyugat-Római Birodalom romjain de facto sokszor tényleg a pápa rendelkezett a legnagyobb egységes hatalommal), vagy amikor teljesen szétválasztották az Egyházat az Államtól (a legtöbb modern nyugati államban). Egyik se szerencsés. A keleti modell viszont az, amit a konstantinápolyi Kétfejű Sas jelkép fejez ki: hogy a két fej, az Egyházfő és a Császár ugyan különállóak, de egyik s9ncs a másiknak alárendelve és ugyanannak az egyetlen testnek (a nép) a kétféle vezetését (testi-lelki) látják el. Ezt szerintem a Kelet-Római Birodalom (és utódállamai) és az Ortodox Egyház sokkal egészségesebben meg tudta valósítani, mint a nyugati modellek. Nyugaton mindig az egyik fél a másik feletti hatalom megszerzésére törekedett (v.ö. pl. Invesztitúra-háború, vagy a Vatikáni Pápai Állam), Keleten viszont inkább együttműködésre törekedett a császár és a patriarcha.
Csak óvatosan ezekkel a próféciákkal, mert a ha egy kicsit megeroltetjuk magunkat akkor torténelem bármelyik részében találhatunk valamelyik próféciára illő eseményt, de attól még a megfejtés nem lesz igaz, mindenestre amennyiben a prófécia értelme nincs feltárva az Írásokban, jobb azt úgy hagyni és alázatosan elismerni, hogy nem értjuk az értelmét. Miért hagyod magad becsapni, eloszor a tanúktól, most meg az adventistáktól ?
Hát azt pontosan nem tudom, hogy mennyi ideig volt JT. Egy másik fórumon futottunk össze vagy 2 éve, aztán leveleztünk egy kicsit és az is kiderült, hogy egy egyetemre jártunk (ha nem is egy szakra). De ha gondolod, írhatsz neki emailt, a címe ott van a honlapon (eurakvilo@yahoo.com).
Hivatkozhatsz talán arra, hogy láttad a honlapját és szeretnél segítséget kérni (mivel azon a fórumon még más néven írogattam, csak azért nem fedem fel, mert nem voltak jó tapasztalataim és hátha itt is vannak ottaniak). Amennyire megismertem, teljesen normális, vallásos, korrekt ember és fel van készülve JT-ből. Próbáld meg.
De ha tőlem is elfogadsz egy tanácsot, mivel JT-inál az alapvető mentalitás az erőszakos nyomulás, ami pont ellentétes a rejtőzködő, szelíd galambhoz hasonló Szent Lélek módszerével, szerintem leginkább nem egy hasonló erőszakos nyomulással, hanem szelíd szertetettel tudod felnyitni a szemét az ismerősödnek. Pont ezzel mutathatsz neki egy olyan világot és módszert, ami különbözik attól, amit eddig tapasztalt és ha Isten szelíd hangján teszed ezt, akkor biztos hogy ez a világ vonzóbb lesz számára, mint a korábbi, és ő maga fogja úgy gondolni, hogy jó lenne inkább ehhez tartozni. Szóval, ne aggódj, Istennél nincs nagyobb erő, de ha Ő is szelíden, tartózkodva szólítja meg az embert, akkor biztos hogy ennél nincs jobb módszer. Én egyébként gyerekkorom óta meg vagyok keresztelve, de kamaszkoromban tettem egy jó nagy kanyart más vallások, ezotéria, parapszichológia, stb. felé, és sosem felejtem el, hogy hogyan tértem vissza. Először a bátyám jött keményen, kidobálva a könyveimet. Haragudtam is rá, és érveltem neki hosszasan, hogy nem is olyan vészes, amit csinálok, de az ő buzgalma azért annyit jelzett nekem, hoyg valami lehet, hogy mégsem stimmel azzal, amit csinálok. De utána volt egy pap, aki ugyan nem az egyházközségünk papja volt, de gyerekkorom óta ismertük, és annyit mondott szelíden, hogy ezek az Ellenféltől jönnek és a keresztén életnek az egyszerűségre kell törekednie. Semmit nem érvelt, csak ezt a két mondatot mondta, és ez akkor nagyon szíven talált. Akkor nyílt fel a szemem, hogy mennyire rohadtul megbonyolítottam a lelki életemet ezzel és mennyire kaotikus lett az egész, és nem volt más vágyam, mint hogy valóban visszakapjam gyerekkorom egyszerű vallásos életét, akár a tékozló fiú, akinek nem kellenek már az Atya javai, amit elherdált, akár béresként is visszatérne az apai házba, csak újra együtt éljen Atyjával. Ennyi. 2 szelíd mondat és megváltozott az egész életem.
