Romániában már 1991 óta működik a szélsőségesen magyarellenes és soviniszta nézeteket valló Nagy Románia Párt, amelynek elnöke Corneliu Vadim Tudor, a főtitkára pedig Gheorge Funar, akik elsősorban szélsőséges, idegengyűlölő, magyarellenes kijelentéseikről és tetteikről híresültek el. Ez a párt egészen 2008-ig parlamenti képviselettel rendelkezett és volt idő, amikor a harmadik legerősebb politikai csoportosulásnak számított.
"Harry Hill Bandholtz minden tiszteletet megérdemel, hiába harcolt ellenünk, mert ő az ellenséges katonák ellen harcolt, és nem a magyar(vagy akármelyik másik) nép ellen!!"
Bandholtz tábornok egy nagyon tisztességes és becsületes katona lehetett, amit az is bizonyít, hogy a román megszálló hadsereg viselt dolgain felháborodva, egyik helyen a naplójában megjegyzi, hogy jóllehet a románok még mindig az ő (amerikaiak) szövetségeseik és a magyarok az ellenségeik, de semmit sem tenne szívesebben, mint harcolni a románok ellen...
Sajnálatos, hogy nem tudott mit tenni a békediktátum módosításáért, hiszen alaptalunl vettek el tisztán magyarok és/vagy németek által lakott területeket is, ami ahhoz vezetett, hogy ez a 4,5 millió ember hazájában vált üldözötté, és jobb esetben kitelepítették, rossz esetben lemészárolták egy jó részüket...Így a Wilsoni-elveket nem sikerült követni, ugyanott voltak, ahol eddig(az elszakított területek lakosságának a 45%-a volt magyar vagy német), ezzel azt érték el, hogy a magyarok szenvedjenek idegen elnyomástól.
Mindenestre Harry Hill Bandholtz minden tiszteletet megérdemel, hiába harcolt ellenünk, mert ő az ellenséges katonák ellen harcolt, és nem a magyar(vagy akármelyik másik) nép ellen!!
Szomorúsággal tölt el, hogy még mindig akadnak emberek, mint Adrian Severin és Victor Bostinaru román EP-képviselők, akik beosztásukat és az ezzel járó lehetőségeiket arra használják fel, hogy rosszindulatú és ocsmány hazugságokat terjesszenek más országokról, esetünkben Magyarországról.
Csak remélni tudom, hogy a Bandholtz tábornok naplójából való idézetek méltó választ adtak erre az aljas, és mélyen elítélendő kísérletükre...
Összegzés:
Bandholtz, amerikai tábornok éles szemmel hamar felismerte, hogy milyen szövetségesei is vannak országának. Mint a humán értékeket tisztelő embert és katonát, mélységesen felháborított a Magyarországot megszálló román hadsereg aljas, embertelen és erkölcstelen viselkedése a neki kiszolgáltatott magyar lakossággal szemben. A rendelkezésére álló eszközökkel megpróbált mindent megtenni, hogy enyhítse a román fegyveres önkény alatt szenvedő ország népének nyomorát.
Jóllehet, mint katonát kötötték a szövetségesi szerződésben leírtak, de azt már ő sem tudta elnézni, amikor "nyomorult latin szövetségesei" – ahogy ő nevezte a románokat -, a Magyar Nemzeti Múzeumot is ki akarták fosztani. Leküzdve a szövetségesi kötelmeket, személyes bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor megakadályozta a múzeum kirablását.
Harry Hill Bandholtz amerika tábornok, minden téren jelesre vizsgázott. E nagyszerű ember és kiváló katona, aki az ellenséges oldalon állt, magasra tette a mércét és örök érvényű, követendő példát adott mindenki számára tisztességből, becsületbő és emberségből. Emléke legyen áldott örökké...
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
218. old. "A magyarok természetesen jól tudták, hogy a franciák felettébb rokonszenveztek Magyarország valamennyi ellenségével és hogy semmiféle méltányosság nem várható tőlük. A francia Tharaud fivérek azon kísérlete, hogy tisztára mossák kormányukat a magyarok elleni cselekedeteiket illetően, értelmetlen és nem téveszt meg senkit, aki ismeri a tényeket, bármilyen ravaszul és vonzó stílusban is íródott a könyv. (Jerome és Jean Tharaud: „When Israel is King” / Amikor Izrael a király, angol fordítás, New York, 1924)...
Amikor a Tharaud fivérek arról írnak "hogy nem volt előrelátható, hogy a románok nem viselkednek majd touraine-i vagy burgundi katonák visszafogottságával" (217. old.), ez egyfajta keserü viccként hangzik azon emberek számára, akiknek a francia megszálló csapatoktól kellett szenvedniük. Gróf Apponyi nagyon jól tudta, miért nem akarta, hogy a franciák magyar földön tartózkodjanak.”
220. old. "Miközben valamennyien örülünk, hogy hazafelé indulunk, mégis némileg sajnáljuk, hogy el kell hagynunk Magyarországot. Jómagam úgy jöttem ide, hogy nagy részben elnézem és nem tulajdonítok különösebb jelentőséget a román eljárásmódnak,de fölháborító magatartásuk révén, amely sértette a nemzetközi jogot, a tisztességet és minden emberiességi megfontolást, a magyar ügy támogatójává váltam. Átadni Magyarország területének egyes részeit, a civilizált és kifinomult lakosságot alkotó emberekkel, olyan dolog, mintha Texast és Kaliforniát adnánk át a mexikóiaknak. Szégyelljék magukat a Szövetséges Nagyhatalmak mindazért, amit a fegyverszünet után ebben az országban megengedtek...
A magyaroknak bizonyosan sok hiányosságuk van, legalábbis amerikai szemszögből nézve, de annyira fölötte állnak bármelyik szomszédjuknak, hogy a civilizáció elleni bűntettet jelentené ennek az országnak a javasolt további felosztása."
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
189. old. "Tegnap Apponyi gróf arról értesített, hogy a csehszlovákok tudatták vele, hogy amennyiben bármikor megjelenik az ő területükön, azonnal le fogják tartóztatni.
Ez az egész turbékolás a Békekonferencián, szemmel láthatóan azt eredményezte, hogy kis békés galambfiókák dúca helyett felfuvalkodott mérges pulykákat termelt ki. Ezeknek a nyomorult kis országoknak mindegyike teljes és abszolút híján van a nemzetközi udvariasság minden érzékének és ideje nagy részét azzal tölti, hogy sémákat tervel ki szomszédai kirablására és irritálására... a Legfelsőbb Tanács presztizse kezdett elhalványulni, miután ultimátumok egész sorozata egyáltalán semmilyen hatással nem voltRománia ezen nyomorult kis nemzetére. A magyarok, bár a bolsevizmus eredményeképpen teljesen tönkrementek, sokkal érettebb nemzetet alkotnak, mint a többiek bármelyike és nem csodálkoznék... hogy fordul a kocka és ők jól helyben hagynák a cseheket... majd visszaadnák a kölcsönt a románoknak.
A szerb, bár ugyanolyan elvtetlen fosztogató, mint a többiek közül bármelyik, igencsak jó küzdő..."
193. old "Amikor az amerikai hadsereg Franciaországban volt, s mi annyit hallottunk a csehszlovákokról, nagyon hízelgő véleményt fogalmaztunk meg róluk, de attól félek, hogy ez a vélemény teljes mértékben propagandán alapult, mert az összes ostoba és nevetséges mutatvány produkálásában, melyek Európának ebben a sarkában az utóbbi időkben bekövetkeztek, a csehek az összes többi kis nemzetet felülmúlták."
198. old. „Pekár úr, az egykori magyar összekötő követ ragaszkodott hozzá, hogy ma velem találkozzék, s átadja nekem a Nemzeti Múzeum egyik érméjét egy, a hálás múzeum által hozzám intézett ajánlással együtt. Azért ért ez a megtiszteltetés, mert megmentettem a múzeumot a románok általi kifosztásától.”
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
160. old. "Mardarescu állításai mindig oly nyilvánvaló hazugságok, hogy sosincs értelme vitatkozni velük. Ugyanakkor világosan fölvázolja a románok tervét... Moore alezredes hívott föl Pécsről és emondta nekem, hogy a szerbek nem ismernek el semmiféle megbízást a Szövetséges Katonai Missziótól... Ezután arról tájékoztattam két latin kollégámat, hogy igencsak torkig vagyok azzal, hogy két olyan nyomorult kis félresikerült ország mint Románia és Szerbia, érdemtelen képviselőin keresztül sértegesse az Amerikai Egyesült Államokat..."
172. old. "...mivel a kis Baitch és én ivócimborák vagyunk, s mivel igen jól ért angolul, a szemébe néztem és a következőket mondtam: „Kedves doktorom, mi a csudának ragaszkodik Ön ahhoz, hogy mindenben utánozza a románokat? Tudjuk, hogy emberei rekvirálásokat és eltulajdonításokat hajtanak végre Pécs körül; Ön tudja, hogy ezt teszik; s a bizonyítékok itt vannak Ön előtt. Nos, miért utánozzák és követik vakon a román taktikát és próbálnak ilyen körülmények között hazudozni?” Mosolyogva bevallotta, hogy a szerbek rossz példát követnek, s hogy utána néz az ügynek."
173. old. "A Misszió ülésének elhagyását megelőzően, tekintettel a jelenleg Budapesten uralkodó élelmiszerválságra, ragaszkodtam hozzá, hogy a Misszió küldjön táviratot a románoknak arról, hogy a jelenleg Budapesten fennálló helyzet elsősorban a románok kezdeti őrült rekvirálási módszereinek következménye, s ezt súlyosabbá teszi az a tény, hogy ismételt ígéreteik ellenére nem küldtek egyetlen élelmiszerszállítmányt sem Budapestre."
174. old. "...elmondtam Baitchnak, mennyire csodálkozom azon, hogy a szerbek abba a szörnyű hibába esnek, miszerint vakon utánozzák a románok pocsék jellemvonásait... most végre mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy azonnal engedjék be Magyarországra azt az ötezer vagonnyi élelmiszert, amelyet most feltartanak s amelyért, ami a legrosszabb, a magyarok már fizettek."
Folyt. köv.
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
147. old. "...fölvetettük a román összekötő kérdését. Graziani tábornok pedig elmondta, hogy Dimitrescu elmagyarázta neki, hogy szerinte néhány napig nem tanácsos bármelyik román tisztnek Budapesten visszamaradnia, ami igencsak jól jellemzi a románok bátorságát."
148. old. "Közvetlenül, mielőtt Mardarescu elhagyta volna Budapestet, Gorton tábornokkal fölkerestem őt, ő pedig ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy 53 teherautót hagy hátra élelemszétosztás céljaira. Amikor embereink a teherautókért mentek, 53 helyett csak 36-ot találtak, amelyek közül egyik sem volt üzemképes és amelyek többségéről hiányoztak a kerekek, a motor vagy más valami, ami épp oly fontos; s amikor Mardarescu elment, még ezeket is magával vitte."
153. old. "...megismerkedtünk az ifjú Weiss báróval, akinek családja Magyarországon a leggazdagabb, s akitől a románok nyolcszázmillió korona értékű tulajdont raboltak el."
155-156. old. "Tegnapelőtt megpróbáltatásokkal teli történetet kellett meghallgatnom Than báró részéről, aki József főherceget képviselte abban a kérdésben, hogy a csehszlovákok lefoglalják Csehszlovákiában lévő magánbirtokát, beleértve felesége magánlevelezését és az egészet árverésen szándékoznak eladni. Azonnal megtáviratoztam prágai követünknek, hogy elképzelhetetlen, hogy bármely civilizált nemzet bűnös lehet egy ilyen mocskos magatartásban... értesítettem a párizsi amerikai bizottságot is... a románok annak ellenére, hogy fegyverszünet van érvényben, bombákat szórtak Tokaj védtelen városára, s megöltek több lakost, úgy döntöttünk, magyarázatot kérünk a románoktól fura, jóllehet jellemző magatartásukra, s fölhívjuk figyelmüket arra a tényre is, hogy még mindig fosztogatnak magánbirtokokat... valahányszor egy magyar jelenik meg a szolnoki hídnál, a túloldalon lévő román őrszemek azonnal lelövik a románok azon ígérete ellenére, miszerint a szolnoki és máshol található hidakat megnyitják közlekedés céljából a magyarok előtt.A szokásos román módja az ígéretek betartásának... Értesültünk arról is, hogy a szerbek kivonulnak Pécsről és mindenféle aljas mutatványokat produkálnak."
Folyt. köv.
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
131. old. "Tegnap reggel az ifjú Teleki gróffal gépkocsin elindultam, hogy meglátogassam nagybátyja házát... Mindezt azért, mert a románok – bár két oltalomlevelet is adtak az öreg Teleki grófnak – rekvirálásba kezdtek, s egyébként is gonoszul viselkedtek."
132-133. old. "Ezután megkérdeztem Mardarescu tábornokot, hogy mivel magyarázza azt, hogy a csodálatosan fegyelmezett román hadsereg – és nem folytathattam tovább, mert félbeszakított, hogy elmagyarázza, valóban csodásan fegyelmezett a hadseregük. Miután még tovább karattyolt egy ideig, megkérdeztem tőle, hogy van-e még ideje, hogy elmondhassam neki, amit el szeretnék mondani. Ezt követően megkérdeztem tőle: hogyan lehetséges egy ilyen fegyelmezett hadseregben az, hogy a tisztek és katonái teljesen figyelmen kívül hagyják a parancsnokló tábornok biztosítékait vagy tulajdonoltalmi bizonyítványát, s ez utóbbi ellenére rekvirálást végeznek. Ezt követően óriási mellébeszélésbe kezdett, s végül kijelentette, hogy azonnal kivizsgáltatja gróf Teleki birtokának konkrét esetét, amelyről beszámoltam neki..."
137. old. "Az ígéretnek megfelelően valamennyi tisztemmel együtt egy órakor átsiettünk a Gellért hotelbe, a román főhadiszállásra, és átestünk Mardarescu tábornok és negyven rablója hivatalos ebédjének tortúráján."
142. old. "A románok gyakran ismételgetett ünnepélyes ígéreteik ellenére, továbbra is mindenünnen lopnak. Egyszerűen lehetetlenség elképzelni azt a nemzeti gyalázatot, amelyet Délkelet-Európa ezen nyomorult "latinjai" követnek el."
145-146. old. "...megtudtam, hogy a románok egy oltalomlevelet semmibe véve éppen kirabolnak egy gazdaságot; így kimentem oda, ahol a román éppen a többiekkel beszélgetett és elég erélyes hangon elmondtam neki, arra kényszerülök, hogy megtáviratozzam Párizsnak: a románok a kivonulás küszöbén rablóbanda módjára kezdenek viselkedni és fosztogatni.
Tegnap reggel megjelent az újságokban a román főhadiszállás jegyzéke, mely szerint nagy mennyiségű élelmiszert szándékoznak szétosztani Budapest lakói között. Ezután jellegzetes román stílusban betörtek a magyar kormány tulajdonát képező élelmiszerraktárakba, mindenfelé szétosztogatva ezeket a készleteket, ezáltal teljesen fölborítva Budapest adagolási rendszerét, mint nemzetközi emberbarátok... majd kirabolták egy közeli étterem élelmiszerkészletét és összecsődítettek nagyszámú gyermeket, hogy lefényképeztessék magukat a szegények etetése közben... kiráncigáltam Dimitrescu ezredest... Igazi román módjára köntörfalazott és hazudott..."
Folyt. köv.
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
109. old. "...Mardarescu tábornok arra panaszkodott, hogy brit és amerikai tisztek durva udvariatlanságot követtek el román katonákkal szemben és disznóknak nevezték őket.Gyakran előfordul, hogy az emberek nem szeretik, ha a hozzájuk legjobban illő címen szólítják meg őket. Mindenesetre barátunk Mardarescu óriási patáliát csapott és mindenfélét követelt. ...azt tanácsoltuk neki, utasítsa katonáit, hogy inkább viselkedjenek emberhez méltóan és kevésbé állatok módjára.”
119. old. "Levelet kaptunk arról is, hogy a románok 43 mozdonyt tartanak birtokukban Szolnoknál, Romániába történő szállítás céljából, mi pedig úgy döntöttünk: értesítjük őket, hogy ezeket a mozdonyokat küldjék vissza Magyarországra."
123. old. "Tájékoztatást kaptam arról, hogy éppen most érkezett egy olyan parancs a román főhadiszállásról, amely megtiltja a román tiszteknek a rúzs és szájfesték további használatát. Szegénykéket ez biztosan súlyos csapásként éri."
125-126. old. "Aradon körülbelül 100 férfi és fiú foglalja el az erőd kazamatáit. Semmiféle előkészületeket nem tettek számukra. Nincs se ágy, se fapad, amin aludhatnának. A padló betonból van. Nincs tűzhely, az idő esős és dermesztően hideg... A férfiak közül csak kevésnek volt felöltője, egyiknek sem volt takarója, s sokan voltak csizma és alsónemű nélkül. Sokan bekékültek a hidegtől; félig éhenhaltak és aggódtak magánügyeik miatt. Néhányan egészen fiatalok voltak, az egyik tizenhat éves; néhányan hatvan évnél idősebbek; A brassói citadellában 121 civil foglyot találtunk... Ezek közül a foglyok közül sokaknak nem volt csizmája, alsóneműje, az egyiknek pedig nem volt nadrágja. Egy szőnyegből készült szoknyát viselt. Egyik sincs a téli időjárásnak megfelelően felöltözve. Azzal vádolták a román katonákat, s néhány esetben a tiszteket, hogy ellopják a ruhájukat, csizmájukat és magántulajdonukat.Találtunk négy fiút, akik közül kettő tizenhárom, kettő tizennégy éves. Van egy hetven éves öregember. Sokan gyógyíthatatlan betegségben szenvedtek.Mindazonáltal még mindig szövetségesei vagyunk egy nemzetnek, amely a fentebb leírtakban bűnös, amely továbbra is úgy bánik a Duna-Tisza köze lakóival, mint arról október 13-i táviratunkban jelentettünk, s amely ismételten figyelmen kívül hagyta vagy egyenesen visszautasította a Legfelsőbb Tanács képviselőinek kéréseit."
129. old. "Ma dél körül személyesen fölkeresett régi barátom a főherceg, fia, a „főhercegecske” kíséretében. Nagyon kellemes, mint társasági ember, s elég hosszan meg is vitattuk a magyarországi helyzetet, s hogy mit tegyenek a magyarok, mihelyt megszabadulnak a románoktól. Úgy tűnik Király Őfelsége azt gondolja, hogy körülbelül az első tennivaló az legyen, hogy elinduljanak és megszállják Romániát. Bár technikailag ő még mindig az ellenség és az egyik szövetségesünkről beszélt,nem tudtam megállni, hogy szívem mélyén rokonszenvezzem vele, s nem tudok semmiről, amit most szívesebben tennék, mint harcolni a románok ellen.
Loree ezredes közölte a szomorú hírt, miszerint jó barátunkat Vasilescu ezredest visszarendelték Bukarestbe és valószínűleg hétfőn el is fog utazni. Miután elmegy, csak egy előnye marad az itteni románoknak, nevezetesen az, hogy homogénné válik az erkölcstelenség...Diamandi követ... elmondta, hogy egy amerikai vöröskeresztes tiszt a szent román felségterületre hatolt be, elment Aradra, ahol számos magyar fogollyal tárgyalt anélkül, hogy előbb bebocsátást nyert volna a román prefektushoz... elmondtam neki, hogy Raymond Sheldon ezredes az Egyesült Államok reguláris hadseregének a tagja és hogy egy négy tagú bizottság elnökeként küldték Aradra, amely a Szövetséges Katonai Missziót képviselte azzal a céllal, hogy megvizsgálja a hadifoglyok körülményeit ott és máshol; hogy 48 órával az indulás előtt értesítettük róla Mardarescu tábornokot; ...és hogy olyan körülményeket tapasztalt, amelyek szégyent jelentenek a civilizációra nézve."
Folyt. köv.
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
107. old. "Október 11-én a Misszió közlést kapott a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjétől, aki azt írta, hogy az Aradon végrehajtott vizsgálatai során olyan körülményeket fedezett föl, amelyek annyira ellentmondanak a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló egyezménynek, hogy úgy érzi, a Missziónak valamilyen lépést kellene tennie.
Részlet a levélből: „Kiderítettem, hogy ezeket a foglyokat nem harctéren ejtették, hanem jó néhány nappal az ellenségeskedések beszüntetését követően; hogy a foglyok elhelyezési körülményei egészségtelenek; hogy az őket foglyul ejtő hadsereg egyáltalán nem törődik velük, nem látja el őket sem élelmiszerrel, sem ruhával, sem orvossággal, sem takaróval, egyáltalán semmivel; hogy fogságba esésük napja óta a foglyok semmilyen anyagi eszközzel nem rendelkeztek, s a többség még a hiányos táplálkozáshoz szükséges cikkeket sem tudja megvásárolni; hogy az orvosokat az 1906-os Genfi Egyezmény IX. cikkének ellentmondó bánásmódban részesítik; hogy mindezek az emberek súlyos kóroknak vannak kitéve, hacsak nem kapnak azonnali segítséget; hogy az aradi Vöröskeresztnek adott parancs a foglyok szükségleteivel való törődésre vonatkotóan teljesen jogellenes és semmilyen törvényre vagy nemzetközi egyezményre nem alapozható.
Dr. Munro, a Brit Élelmezési Bizottságtól és Bruiner svájci százados, a Nemzetközi Vöröskereszttől... Egy nyilatkozatot terjesztettek elő, amelyből az alábbi kivonat készült: „Valamennyi románok által megszállt városban akkora elnyomást tapasztaltunk, hogy az elviselhetetlenné teszi az életet. Mindennapos a gyilkosság, verik a gyerekeket és nőket, bírósági eljárás nélkül bebörtönzik, ok nélkül letartóztatják őket, s rekvirálás címén személyes tárgyakat tulajdonítanak el. Egy nyugateurópai számára, aki nem látta és hallotta a bizonyítékokat, továbbra is nehéz elképzelni ezeket a körülményeket. Az embereket arra kényszerítik, hogy fölesküdjenek a román királyra; ha ezt megtagadják, üldöztetésnek vetik alá őket. A tapasztalt magyar kórházi igazgatókat, tapasztalatlan román orvosokkal váltották föl. A román katonai hatóságok kérvényt követelnek minden átlépési engedélyért, szén vagy élelmiszer iránti kérés kielégítéséért. A kérvényeket román nyelven kell megírni, s román jogászokat igénybe venni, akik tetemes illetéket számolnak fel. Brád és Kétegyháza állomásfőnökét kegyetlenül megverték. A legutóbbi Nagypénteken a románok hirtelen előretörtek Boros-Sebesig és 250 magyar katonát ejtettek foglyul. Ezeket a legbarbárabb módon ölték meg, meztelenre vetkőztették őket, majd olyan módon döfködték őket szuronyaikkal, hogy minél tovább életben maradjanak. A románok vámházakat állítottak fel minden faluban. Szállítási engedélyek csak nevetségesen magas összegek fejében kaphatók. Lehetetlen a kereskedelem. Az emberek hamarosan éhenhalnak. A kórházaknak szándékosan, minden nyilvánvaló katonai vagy politikai ok nélkül megtiltják olyan szén- és famennyiség beszerzését, amelyekért már fizettek. A kórházak puszta léte függ a széntől. A kórházakat teljesen be kell majd zárni, ha azonnal nem segítenek rajtuk. Katasztrófálisak lesznek a következmények. Járványként fognak terjedni a különböző fertőző betegségek, így pl. a tífusz, stb."
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
100. old. "Loree ezredes Serbescu tábornok mellett ült, aki szegény ördög a román rekvirálások, lefoglalások és lopások főigazgatója. Ő maga nem igazán rossz fickó, de haivatal betöltéséhez van tizennégy különféle hitvány csirkefogója."
101. old. "Jelentéseket kaptunk a román fosztogatások folytatásáról a Duna-Tisza-köze vidékén, s úgy tűnik, ez a fosztogatás ahelyett, hogy alább hagyna, egyre intenzívebbé válik. ...javaslatot tettem, hogy írjuk meg a románoknak: megkaptuk az üzenetüket, s jelentsük ki, hogy a mai napig a Misszió egyik, a rekvirálásokkal való felhagyásra vagy bármi másra irányuló kérését sem teljesítették, s hogy akkor tesszük megfontolás tárgyává a kérdést, ha visszaszolgáltatják Magyarországnak azokat a tárgyakat, amelyeket elvittek, s amelyek visszaszolgáltatását mi kértük."
105. old. "A Szövetséges Katonai Misszió a következő ténymegállapításokat szeretné bemutatni a Legfelsőbb Tanácsnak a románok magatartását illetően, azonnali cselekvés kérésével. Olyannyira alaposan megtisztították az országot a gördülőeszközöktől, hogy nincs belőlük elég a helyi élelmiszer- és üzemanyagszükségletek kielégítését szolgáló szállítások lebonyolítására... A magyar élelmezésügyi miniszter beszámolója szerint szükségtelen és kegyetlen restrikcióik vannak, amelyek megakadályozzák az élelmiszer eljuttatását Budapestről a peremvárosokba..."
106. old. „...Rujinschi román ezredes 30 repülőgépmotort foglalt le Budapesten, amelyek aligha minősíthetők élelmiszernek. Október 10-én Budapesten a Schmidt és Társai nevű cégtől gépeket foglaltak le és távolítottak el, ami 2000 munkást tett munkanélkülivé. Számos hasonló bizonyítható eset áll rendelkezésünkre... Félrevezető jelentéseket küldtek Párizsba, amelyekben Magyarország megmentőjeként állították be magukat, a magyarországi sajtót pedig olyan cenzúrának vetették alá, hogy a magyaroknak egyetlen hamis állítás megcáfolására sem nyílott módjuk.”
Folyt. köv.
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
82-83. old. "Yates ezredes ma reggel a Misszió előtt elmondta: tudomást szerzett arról, hogy a románok kezdik kivinni Budapestről a tűzoltó készülékeket, s hogy ő maga kergette el a fosztogató csoportot vezérlő román tisztet. Úgy egy napon belül javaslatot fogok elküldeni, hogy a kollégáimat érdeméremmel tüntessék ki, és hogy hozzuk létre az „Ali Baba és a Negyven Rabló” érdemérmet is, hogy román barátainkat is megfelelő módon kitüntethessük.
Délután felkeresett gróf Somssich magyar külügyminiszter... a következőket mondta: ...nem marad más, minthogy megegyezzünk a románokkal, mert a jelenlegi helyzetben országom teljesen tönkremegy és részünkről illendő, hogy mentsük, amit csak tudunk. Elmondta... hogy úriemberként nevelték fel, mindig is remélte, hogy az is marad, de olyan, aki tűz ellen tűzzel harcol és ha valakinek olyan hazudozókkal és tolvajokkal van dolga, amilyenek a románok, akkor csak annyi marad, hogy saját fegyvereikkel harcoljunk ellenük, gyakorlatilag beleegyezve, hogy mindent megadunk, amit kérnek, és ne adjunk nekik semmit. Elmondtam neki, hogy mindez természetesen elég helytelen, s míg nem tehetek neki szemrehányást azért, hogy fájdalmat okoz neki mindaz, ahogyan a magyarokat elhanyagolták, s ahogy velük bántak, bízom abban, hogy hosszútávon ők diadalmaskodnak, s hogy a románok drágán fizetnek meg mindazokért az élvezetekért, amelyeket egy bukott ellenség kifosztásából merítettek. ...elmondta, a magyarok tudják, hogy a franciák szemethunynak mindafelett, amit a románok tesznek."
85. old. "Levél érkezett Pekár úrtól, aki azt állítja, hogy a románok most 900-at rekviráltaka még Magyarországon lévő 4500 zárt vasúti kocsiból, és hogy a rekvirálás fokozása felettébb súlyos helyzetbe sodorja Magarországot."
92. old. "...az az esztelen és túlzott mérték, amellyel a románok nyomatékot adtak rekvirálásaiknak és főként a lefoglalások végrehajtásakor alkalmazott durva és szükségtelenül goromba módszerek úgy elkeserítették a magyarokat, nem hisszük, hogy valaha is elégtételt nyernek mindaddig, míg hasonló módon meg nem torolják ezeket."
93-94. old. "A románok folytatták hazudozó kijelentéseiket, amelyek szerint szeptember 16-án felhagynak minden rekvirálással, mindazonáltal napról napra tovább folytatják ezeket... Antonescu tagadott minden erőszakoskodásról és fosztogatásról szóló történetet, és különösen felháborodott azokon az értesüléseken, melyek szerint kórházi ellátmányt is magukkal vittek."
95. old. "Túlságosan is sok bizonyíték van a román fosztogatásokra. Magam láttam, amint kórházi ellátmányokat vittek el, s akkoriban jelentést is tettem erről. Nem fosztogatták a gyermekkórházakat, de elvágták a tejellátást, ami épp olyan rossz volt... Sir George Clerk... Elmondta, hogy a románok azt mondták neki, hogy pusztán a Magyarországon tartózkodó csapatok tényleges szükségleteit szolgáló élelmiszer-rekvirálásokra került sor. Elmondtam neki, hogy ez nem igaz, s hogy cáfolhatatlan bizonyítékaim vannak erre."
96. old. "...a románok olyan tárgyakat foglalnak le és távolítanak el, mint pl. gobelineket, érzékeny tudományos műszereket, tanyasi állatokat, nagyüzemi sorozatgépeket és általában olyan tulajdont, amit soha el nem vettek tőlük... Mardarescu válaszul háromszor is azt állította, hogy csak azt foglalták le, amire harctéri alakulatoknak szükségük van. Mindenekelőtt fölolvastam a Magyar Posta, Távíró- és Telefonigazgatóságtól eltulajdonított tárgyak listáját és megkérdeztem, hogy ő mint katona, meg tudná-e nekem mondani, hogy a tárgyak többségére szüksége van-e katonáinak a harctéren? Mivel nem tudott egyenes választ adni, változatlanul köntörfalazott, s más témákra terelte a szót, aminek mind ő, mind Diamandi, kipróbált nagymestere."
97. old. "...bejelentkezett Horowitz ezredes és elmondta, hogy a románok egy egész konvojnyi teherautóval a Nemzeti Múzeumnál készülnek elvinni számos művészeti alkotást.
Levelet kaptunk a magyar kormánytól, amelyben az állt: engedélyt kértek a románoktól, hogy újra megnyithassák a postákat, amire olyan választ kaptak Mardarescu tábornoktól, hogy semmi kifogása ellene feltéve, ha a magyarok hajlandóak fizetni negyven román cenzort. Ez annyira nevetséges volt, hogy úgy döntöttünk, elküldjük a levél másolatát a Legfelsőbb Tanácsnak... Mivel a románok elárasztanak bennünket olyan kijelentésekkel, hogy leállítottak minden rekvirálást, felhívjuk figyelmüket a jelentősebb jelentett esetekre... Ma reggel tudomást szereztünk egy kb. 3 millió értékő tokaji bormennyiség konkrét esetéről."
Válasz Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők hazugságaira, miszerint a magyarok pozitívan viszonyultak volna az 1919-ben Magyarországot megszálló román hadsereghez.
Az idézetek, Harry Hill Bandholtzamerikai tábornok tényfeltáró naplójából valók:
66. old. "... Bratianu úrnak... felsoroltam néhány példát a románok részéről való együttműködés teljes hiányára és több esetet, amikor valótlan dolgokat mondanak a Missziónak, példának okáért megemlítve olyan élelmiszer-rekvirálást, amelyre a harcoló csapatoknak nem volt szükségük, márpedig Mardarescu tábornok azt állította, hogy ez volt a rekvirálások egyetlen oka."
68. old. "Körülbelül fél 11-kor megjelent Mardarescu tábornok, Holban tábornok és Diamandi úr, majd miután az udvarban lefényképeztek és filmet forgattak rólunk, velük együtt visszatértünk a tanácsterembe, hogy folytassuk a munkát. Sürgősséggel fölvetettem a rendőrség kérdését, melynek során bebizonyítottuk, hogy Holban tábornok, ez a tiszt és úriember, hazudott a fegyverkérdésben."
73. old. "... felolvastam Borrow őrnagy, a tiszai hidat felügyelő brit tiszt jelentését. Arrólszámolt be, hogy mind ez idáig a következőket küldték át a hídon: 684 mozdonyt, 231 szalon- és különkocsit, 946 személyszállító vagont, 2800 üres páncél- és pőrekocsit, 1300 gabona- és jószágszállító kocsit, 1300 lőszerrel megrakott kocsit, 298 ágyút, 43 autót, 56 repülőgépet, 1400 olajtartályt, 2000 vasúti anyagot és mezőgazdasági gépet szállító kocsit, 1435 hadianyaggal megrakott kocsit, s 4350 kocsit, amelyek tartalma nem látható. Aztán számos legkülönbözőbb fajtájú kocsit, összesen 17319 mozdonyt és kocsit."
74-75. old. "Ezt követően a Misszió elé terjesztettem a magyar pénzügyi kérdést, mely kritikus szakaszába kezd lépni, s amely azt bizonyítja, hogy román szövetségeseinknek olyan elképzeléseik vannak, amelyek Morgan kalóznak is becsületére válnának... Tiltakoztunk a román főhadiszálláson tolvajlási hajlamaik miatt, majd jelentettem az ügyet a párizsi amerikai bizottságnak."
76-77. old. "Felolvasták a svájci konzul egyik közlését, amelyben leírja a románok hadifogolytáboraiban hagyott magyar hadifoglyok szörnyű életkörülményeit. Felolvasták a brit Borrow őrnagy jelentését, amely azt mutatta, hogy mostanáig, ameddig figyelemmel tudtuk kísérni őket, 759 mozdony és 18495 vagon szelte át a tiszai hidat keleti irányba. A magyarok által eltűntnek nyilvánított vasúti kocsik száma több mint 31000-re rúg.
Bekérettük a Misszióhoz Yates ezredest, aki egy memorandum alapján megmutatta, hogy a románok gyakorlatilag semmit nem tettek a rendőrség ujjászervezése terén, kivéve azt, hogy szabadjára engedték a megszegett ígéretek tárházát.
A vasúti kocsik románok általi lefoglalása jelenlegi mértéke miatt, ennek az országnak 6000 km-es vasútvonal mellett 4500 kocsi fog rendelkezésre állni. Mivel pusztán... Budapest élelmiszerrel való ellátására napi 4000 vasúti kocsira van szükség, nem nehéz elképzelni, mi lesz az eredmény, ha beköszönt a tél."
80-81. old. "A románok vígan, tovább folytatják a fosztogatást, s mi már 800 mozdonyt és 19000 vasúti kocsit vettünk leltárba az általuk elvittek közül.
Ma reggel megjelent a palotában egy román tiszt, hogy tulajdont lopjon el a külügyminiszter irodájából, Loree ezredes pedig kiutasította őt onnan."
"Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP képviselők (...) Azt a látszatot próbálták alátámasztani, hogy a magyarok pozitívan viszonyultak a román bevonuláshoz és a katonai akcióhoz, sőt hálásak is voltak."
Na, erre hadd álljon itt a Magyarországra akkreditált Szövetséges katonai Misszió amerikai tagjának, Harry Hill Bandholtz tábornoknak a már ismertetett tényfeltáró naplójában leírt véleménye a Magyarországot 1919. júl. 31-től nov. 16-ig megszállva tartó román csapatok tevékenységéről. Mennyire is szerették a román megszálló, de inkább fosztogató rablóbandát a magyarok?...
Idézetek a tábornok naplójából:
35. old. "Mardarescu tábornok dorgálást kapott és félreérthetetlen szavakkal közöltük vele, hogy az ő dolga beszámolni arról, ami a Misszió 1919. augusztus 16-i kérésének teljesítésével kapcsolatban történt.
Mindenféle kibúvóhoz és köntörfalazáshoz folyamodott, ami lehetett szándékos, de lehet, hogy csak értelmi szintjének volt köszönhető, amely úgy tűnik, felér egy álomkóros kanadai rénszarvaséval…"
39. old. "… megvizsgáltam néhány, a románok általi elkobzásokra vonatkozó panaszt, amelyek helytállónak bizonyultak. Ezt követően felkerestem Rudeanu tábornokot és elmondtam, hogy tudomásomra jutott: emberei 4000 telefonkészüléket távolítanak el magánlakásokból és azon vannak, hogy a posta- és távírászatügyi hivatal készletének az első rekvirálást követően a megmaradt másik felét is elvigyék; hogy elviszik a megmaradt magyar tenyészméneket; hogy felszólították a Mezőgazdasági Minisztériumot… amióta én tizenkét nappal ezelőtt megérkeztem, a románok folytatták a zsákmányolást és ismételt ígéreteik ellenére egyetlen dolgot sem adtak vissza… Este fölkeresett bennünket gróf Edelsheim és folytatta beszámolóját a román atrocitásokról.
Szórakoztató, lakonikus lábjegyzetet olvastam Remington alezredestől az "After the War: A Diary" (A háború után: Napló, Boston, 1922) c. könyvében, mely szerint "a románok nem arról híresek, hogy megtartják ígéreteiket, vagy a megbeszélt időpontokat" (327.old).
40. old. "… őszinte szövetségeseink a románok, három alkalommal tettek ünnepélyes ígéretet instrukcióink végrehajtására, ám mindeddig nincs kézzelfogható bizonyíték arra, hogy akár csak egy ígéretet is betartottak volna. Bizonyított tény, hogy tovább folytatták a rekvirálást, s mindezt szemtelenebbül, mint bármikor, mert semmilyen tulajdont nem szolgáltattak vissza és ígéretükkel ellentétben, semmilyen jelentést nem terjesztettek elő…"
41. old. "Ő (Diamandi) volt Románia pétervári követe, amikor kezdetét vette a bolsevista rezsim, amely alatt a bolsevikok letartóztatták, én pedig sohasem fogom megbocsátani nekik, hogy később szabadon engedték. Tökéletes megszemélyesítője a román halogatási politikának, amelynek célja Magyarország teljes kiszipolyozása…"
42. old. "… semmi értelme fenntartani a kapcsolatot olyan román hivatalos személyekkel, akik szemmel láthatólag eltökélten folytatták az időhúzás eléggé el nem ítélhető politikáját, és akik ismételten megszegték ünnepélyes ígéreteiket."
44. old. "…szemlét tartottam az Állami Vasúti Üzemben és azt tapasztaltam, hogy a románok fosztogatásokat hajtanak végre ezen a helyen, pontosan úgy, ahogy azt a magyar beszámolókban állítják. Egy szomszédos teherárú udvaron 120 teherkocsit találtam gépekkel és anyagokkal megrakva, az üzemi udvaron pedig 15 hasonlóan megrakott kocsi és 25 részben megrakott vagy rakodófélben lévő kocsi tartózkodott… a románok… arra kötelezik a magyarokat, hogy elvégezzenek minden, a gépek eltávolításával kapcsolatos munkát."
45. old. "... hazudozási hajlamaik miatt többé nem bocsátkoztunk tranzakciókba a román hivatalos személyekkel. (...) táviratot kaptam, amely a Legfelsőbb Tanács által a román kormányhoz intézett ultimátum szövegét tartalmazta. Félreérthetetlen szavakkal tudomásukra hoztam, hogy amennyiben folytatják Magyarország kifosztását... kénytelenek lesznek megfizettetni velük mindennek az árát az Erdélyre és Magyarország más területeire való igényük érvénytelenítésével, amelyeket a békekonferencia ítélt oda Romániának.
Megfogalmaztam egy táviratot a Misszió nevében, amelyben az állt, hogy véleményünk szerint a románok a lehető leggyorsabb ütemben fosztják ki Magyarországot... minden lépésük, szándékosan vagy nem szándékosan, abba az irányba hatott, hogy kitegyék Magyarországot a bolsevizmusnak és káosznak."
46. old. "Borrow őrnagy a brit hadseregtől, akit a szolnoki híd szemlézésére küldtünk, arról számolt be, hogy a hídnál átszállításra készen talált 150 mozdonyt, 200-300 üres tehervagont, 4 vagonon elhelyezett repülőgépet, 200-300 tankszállító kocsit, Szolnok és Budapest között több száz, áruval megrakott vasúti kocsit."
47. old. "... a románok mindeddig 2400 vagonrakományt foglaltak le és távolítottak el, amelyek főleg élelmiszert és takarmányt tartalmaztak és naponta szállítanak el nagy mennyiségeket. A Magyar Posta- és Távírászati Hivatal raktárában hét, immár megrakott kocsit találtunk, kettőt cipővel, ötöt szőnyeggel és takaróval telítve... Ugyanitt azt is kiderítettük, hogy a románok eltávolítják a gépeket a javítóműhelyekből. A Ganz Danubius Vállalat üzemében láttuk, ahogyan a románok szorgosan megraknak öt tehervonatot.Az I.sz. Magyar Katonai Kórházban a románok kiparancsolták az összes pácienst és 57-en maradtak a kórházban, amelynek befogadóképessége 800 fő. Ezt az 57-et nem lehetett eltávolítani súlyos sebeik miatt. Következőként a Magyar Központi Egészségügyi Raktárat látogattuk meg és azt tapasztaltuk, hogy a románok egy egészségügyi tiszt C. Georgesku őrnagy irányításával teljesen kifosztják ezt a létesítményt.”
50-51. old. „... a magyar ügy reménytelen, az ország kimerült, a románok jobbról-balról kifosztják őket, az Antant pedig abszolút nem csinál semmit... A románok a legcsekélyebb figyelemre sem méltatják a hozzájuk küldött legutóbbi ultimátumot és tovább folytatják fosztogatásaikat, amelyek immár szokásossá váltak."
52. old. "... a románok általában igencsak arrogánsak és gőgösek Magyarország feletti óriási győzelmük miatt, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy soha meg sem érinthették volna Magyarországot, ha a Szövetségesek előbb szét nem morzsolták volna mind Németországot, mind Ausztria-Magyarországot."
62. old. "A király bekapcsolódott a beszélgetésbe és kijelentette, hogy a románok mindenesetre nem vittek el élelmiszert. Mivel nem illő egy királyt hazudozónak titulálni, pusztán arról tájékoztattam Őfelségét, hogy alaposan téved és hogy pontos tényekkel szolgálhatok azokról az élelmiszerekkel megrakott vasúti kocsik ezreiről, amelyeket pusztán Budapestről vittek el."
Folyt. köv.
"Bukarest külpolitikáját a második világháború óta két fő törekvés jellemzi. Megtartani Erdélyt, és visszaszerezni az elvesztett területeket..."
Ez így van és jó lenne, ha ezzel a magyar politikusok is tisztában lennének. A román politikának ez az expanziós törekvése nemcsak az agresszivitását igazolja, hanem az idegengyűlölő sovinizmusát is. Erdély megtartása ugyanis a román politika elképzelésében úgy lehetséges, ha a magyarságot kiiktatják. Sajnos, egy európai megoldás, a kisebbségi jogok törvényes garantálása még csak fel sem merül náluk. Ezért is lenne sürgető egy olyan politikát kidolgozniuk a magyaroknak, aminek szellemében a román-, szlovák- és szerb soviniszta és magyarellenes politikával szemben eredményesen fel lehetne venni a harcot...
Ui: az általad megadott link nálam nem működik, így én megadnék egy másikat is, ahol a teljes cikk olvasható:
"...én is Harry Hill Bandholtz könyvét ajánlottam neki a 679. hsz.-ban.
Jó lenne, ha valaki bemutatná ezt a könyvet az Európai Parlamentben a tisztelt képviselőknek, meg a románokat is (meg a többi rablót) szembesítenék gaztetteikkel."
Szerintem is megszervezhetnének egy ilyen akciót a magyar EP-képviselők. Pl. lehetne az akció címe: „Válasz a román EP-képviselők történelmi hazugságaira”, vagy valami hasonló. Még fordítani sem kéne nekik - legföljebb újranyomtatni - mert a könyv eredetileg angolul íródott és egy-egy példányt át lehetne nyújtani a többi szoci EP-képviselőnek, természetesen a románoknak is, hogy nézzenek már a tüköbe...
"Na, és erre valamelyik román EP képviselő elkezdett pattogni, hogy a Monarchiában sem volt minden jó, megy így meg úgy a románok..."
Pont ők pattognak? Micsoda képmutató pofátlanság!
Az Osztrák-Magyar Monarchia társadalmi berendezkedése bármilyen értelemben toronymagasan fejlettebb volt az akkori román államénál.
A két rendszert képletesen úgy lehetne bemutatni, hogy az akkori román állam kb. a bányászbéka alfele alatt valahol, az OMM pedig a föld felszíne fölött kb. 5 méterrel...
A Magyarországra akkreditált Szövetséges katonai Misszió amerikai tagjának, Harry Hill Bandholtz tábornok véleménye a Magyarországot 1919. júl. 31-től nov. 16-ig megszállva tartó román csapatok tevékenységéről.
Harry Hill Bandholtz: Napló nem diplomata módra.
Román megszállás Magyarországon.
Fordította Baktai Erik, Magyar világ Kiadó 1993.
Idézetek a könyvből:
30.old. „Ma este megtáviratoztam a párizsi amerikai missziónak, hogy véleményem szerint a románok megtesznek minden tőlük telhetőt a dolgok késleltetése érdekében, hogy befejezhessék Magyarország kifosztását.“
(5) Ehelyütt történik először említés Magyarország románok általi fosztogatásáról. További példák a későbbiekben is találhatók. A következő vélemények Magyarország román megszállásának aspektusait ismerő szerzőktől származik.
„Magyarországnak a romániai hadsereg által való fosztogatása homéroszi történetű. Felér bármely, ilyen jellegű háborús tettel. Az angol misszió egyik tagja, akit Keletmagyarországra küldtek a tények kivizsgálására, tömören úgy fogalmazott, hogy a románok még a szöget sem hagyták a deszkában“ (John Foster Bass: „The Peace Tangle“ / Zavaros Béke, New York, 1920, 193. old.
„A román invázió inkább régi idők felső-skóciai marharablásaira hasonlított, mintsem háborúra.“ (L. Haden Guest: „The Struggle for Power in Europa / Harc a hatalomért Európában, London, 1921, 195. old.
“A magyarok gyűlölik a románokat a Kun Béla-rendszer utáni megszállás alatt végzett fosztogatásaik miatt. Azzal vádolták őket, hogy minden mozdíthatót elloptak; - tányérokat, festményeket, szőnyegeket, fehérneműt, bútort, egészen a billiárdasztalok borításáig. Elvitték a legjobb telivéreket és hagyták, hogy a vonaton elpusztuljanak az éhségtől. 1200 mozdonyt vittek el és csak 400-at hagytak meg a magyaroknak. Szállodámban Kun Béláék ötmillió korona értékű kárt okoztak. A románok hétmilliót. A szó szoros értelmében mindent elvittek, s banditizmusuk eredményeként a szobákban továbbra sincs telefon. Ez mind természetesen a magyar mérleg arról, ami történt.” (Charles à Court Remington: “After the War” / A háború után, Boston, 1922, 165. old.
Még E. J. Dillon, a román érdekek leglelkesebb védelmezője is azt mondja, (a románok) gördülőeszközöket, jószágot, mezőgazdasági fölszereléseket és más olyan tulajdont koboznak el, amely ugyanabból a fajtából való, amit sajátjaiktól loptak el és a zsákmányt nagy hűhó nélkül hazaküldték. (The Inside Story of the Peace Conference” / A békekonferencia belső története, 230. old. Higy ez az állítás mennyire helytálló, az az olvasó ítéletére van bízva, a naplóban közölt tények alapján. Dillon a románok cselekedeteit “tömeges egoizmusnak” nevezi.
32. old. “…A románok a maguk részéről belekezdtek Magyarország fosztogatásába, elvittek minden gépkocsit, mozdonyt, vasúti kocsit és más gördülőeszközt, eltulajdonították és Romániába szállították az összes megtalálható fegyvert, töltényt és hadianyagot, ezt követően pedig elkezdték megtisztítani az országot a magángépkocsiktól, boltifelszerelésektől, jószágtól, ruháktól, cukortól, széntől, sótól és tulajdonképpen mindentől, ami értékkel bír. Fosztogatásaikat folytatták és folytatják most is, hogy a békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa felszólította őket, hogy hagyjanan föl az effajta rekvirálással. Megszállták az adminisztráció valamennyi ágazatát, az összes vasúti, távíró-, telefon- és postai rendszert, s jelenleg egész Magyarországot teljes rémuralomban és térdrekényszerített állapotban tartják…”
33-34. old. “…A románok, minden ígéretük és instrukciójuk ellenére tovább folytatják Magyarország és a magyarok nagyszabású fosztogatását.”
Folyt. köv.
"A román–magyar viszonyt megzavaró fölösleges hangulatkeltéssel, történelemhamisítási próbálkozással vádolta meg tegnap Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő két román képviselőtársát."
A magyar képviselők vagy akár a meghívott magyar történész Hunyady Attila, a hallgatóság figyelmébe ajánlhatta volna Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok könyvét (Napló nem diplomata módra), hogy mennyire szerették is a magyarok a románokat, akiknek a katonasága inkább hasonlított fosztogató rablóbandákhoz, mint egy hadsereghez...
"A román előadók azt a látszatot próbálták alátámasztani, hogy a magyarok pozitívan viszonyultak 1919-ben a román bevonuláshoz és a katonai akcióhoz, sőt hálásak is voltak."
Talán annyi haszna van az egésznek, hogy a magyar EU-s képviselők legalább közvetlen közelből tapasztalják meg a román politika nem éppen lovagiasnak mondható módszereit. Talán felébrednek Csipkerózsika álmukból és rájönnek, hogy a románok esetében teljesen más politikát kell alkalmazniuk, mint pl. a németek vagy angolok esetében...
Ez a 600 ezer magyar meg 234 székely miféle népszámlálás?
Erdélyben és a Partiumban ma kb. 1,7-2 millió magyar él, nem tudom ebből mennyi székely, de az mindegy.Nyilván Székelyföldön kell őket keresni(mondjuk Székelykeresztúron) és nem Kolozsváron :)
600 ezer magyar a Vajdaságban él, illetve azt hiszem, a Felvidéken is kb. ennyien maradtak, akik még ma is magyarnak vallják magukat, és nem kellett elhagyniuk az otthonuk...
Azért létezik bosnyák nyelv is, meg horvát nyelv is, még akkor is, ha majdnem azonos a szerbbel. De moldáv nyelv nincs!
Szerinted akkor a Moldova Romániához tartozó részének lakói sem románok?
"vmiért mégsem lelkesednek a moldovánok a román ősökér"
Nem tudom, lehet. Arra viszont jól emlékszem, hogy 90-ben, vagy 91-ben, mikor megnyitották a határt Románia és Moldávia között, százezrek vonultak a Prut partjára virágokkal, mindkét oldalról, akkor ugyancsak úgy nézett ki, hogy egy népnek érzik magukat. Meg aztán ugye Basescu is egymillió román testvérről beszélt, akiknek sürgösen állampolgárságot kell adni. A 2%-nyi románból nehezen jönne ki ennyi, az egész országnak nem egészen négymillió lakosa van.
"(600 ezer magyar, 234 székely)"
Ez mégis milyen népszámlálás eredménye lett volna?
vmiért mégsem lelkesednek a moldovánok a román ősökér (max az eu passport kell nekik9 a horvátok szerbek bosnyákok is 1 nyelvet beszélnek...tehát erre ne hivatkozz..
"Mind ahogy az erdélyi magyarok is magyarok maradtak, pedig ezt is sokan vitatják."
a székelyek jó példa...őket is igyekeztek románnak minősíteni 80 éven át agitáltak a külön székely identitásért azt meg lett az eredménye a népszámlálások tükrében (600 ezer magyar, 234 székely)
Nézd, én nem akarok vitatkozni veled. Értem én amit mondasz, meg azt is elhiszem, hogy az ukránoknak más a véleményük, de mindez nem változtat azon a tényen, hogy a moldávok románok. Román az anyanyelvűk, a román kultúra a sajátjuk, a legnagyobb román költő Chisinau-ban született. Valamikor a két Moldova egy volt, Moldvai Fejedelemségnek hívták, amíg a nagypolitika kettészakította Pruton inneni és Pruton túli Moldovára, de ez nem változtatott a Prúton túlra kerülők nemzeti hovatartozásán. Mind ahogy az erdélyi magyarok is magyarok maradtak, pedig ezt is sokan vitatják.
"Ezt nem egészen értem. A népszámlálásnak mi köze ahhoz, hogy a moldávok románok?"
ha a románok a népszámlálásokra hivatkozva mondják, h Moldvában nem élnek magyarok (hanem katolikus románok), akkor én a moldován népszámlálás alapján azt mondom h a Moldáv köztársaságban a románok aránya 1-2%...
(nem mellesleg az ukrán népszámlálás is megkülönbözteti a románt a moldovántól)
