A kutyák-macskák topicból ollóztam, én egy kicsit durvának tartom..
Ha hallatok egy talált fekete fiúspánielről, léci szóljatok, mert a miénk tegnap eltűnt Pesterzsébeten egy bolt elől, ahová barátnőm beugrott 2 percre tökmagért. Szerintem elcsórták, mert bár nem volt kikötve, mindig fegyelmezetten meg szokott várni minket a bolt előtt, de az elkóborlás is lehetséges variáció.
Majd kirakunk plakátokat, de ha belátható időn belül nem kerül elő, beszerzünk egy másikat, szóval ha tud valaki egy gazdira váró spánielről, lehetőleg fiúról cser színben, az is szóljon.
Ugyan!!! :o))) Hát állatbarátok vagyunk vagy nem?!
Egyébként átjavítottam, azt hiszem emberfajtára.
Mellesleg meg pontosan az ilyen vélemények nem érdekelnek!!!
Ha tényleg végigolvassa a topikot, láthatta volna, hogy én vagyok az egyik a társaságból, akinek ez is van, meg az is van és van ám olyan gyerekes, aki állatbarát és a gyermekét is arra neveli születése óta!!! :O)))
Nem tudom elolvasod-e mégis a választ, jó lenne mert itt történt egy kis félreértés, és bár tudom hogy nem nekem címezted, hadd reagáljak. Szóval a történet nem arról szól, hogy bántsuk a gyermekes anyákat (főleg ha állatbarátok is). Valóban nem volt szép "más állatfaj"-nak titulálni a nagycsaládosokat (ejnye riki86!), ez nekem sem tetszett, pedig sok más dologban egyetértek vele.
38-40 évesen x gyerekkel a hátam mögött majd biztosan én is máshogy gondolkodom, de nekem most első a kutya. És tény, hogy rengeteg helyről mennie kell az állatnak, ha jön a baba. A kutyát jobb esetben befogadja valaki a családból (az is trauma egy állatnak!), de lehet hogy inkább kicsapják az utcára vagy elaltatják, mondván, hogy veszélyes a gyerekre. Az a kutya, amelyik előtte velük aludt az ágyban, agyon-vissza volt szeretve, az most hirtelen egy gonosz, aljas, koszos, büdös dög lesz. Én az ilyen hozzáállású anyukákra nem szereténk majd hasonlítani...
riki senkit nem minősitett, nemértem a nagy felháborodást!?
csak azt ecsetelte hogy nyilván aki krónikusan imádja a kölköket, nem áll meg egynél. ha ez neked és a nem tervezett gyerekeidnek sértő... tényleg nem értem.
bár mindegy, ugysem olvasod már.:O)
a makkás csaj meg nyilván ha leirta volna hogy mi az elpasszolás oka, nem találgatnánk.
Vagy mégsem? Akkor olvasd el még egyszer a 113-as hozzászólásomat.
"Ördögpirula kutyája is tőlem van"
Na és?! Attól még lehet más véleménye! Vagy erről sem olvastál?
Mellesleg én nem rólad, mint kutyásról, hanem az állatokat ellenző némberekről írtam.
De, ha neked ettől jobb napod lesz, hát írjál csak, engem nem érdekelnek az ilyen személyeskedő vélemények sem.
"amíg NEM Te és a veled egyformán gondolkodók nevelik fel a srácaimat, engedd meg nekem, nekünk, gyerek- és kutya-, sőt mi több, állatbarátoknak, hogy annyi gyereket hívjunk életre, amennyit MI akarunk!"
Ugyan, ezért nem kell engedélyt kérned, hiszen te azt teszel, amit akarsz. Én meg nem kérek tőled engedélyt arra, hogy más legyen bizonyos dolgokról a véleményem.
Végigolvastam a topikot, de bár ne tettem volna, mert enyhén szólva bedühödtem a minősítéseden, riki86!
Nem várom el senki ember fiától, hogy tiszteljen és becsüljön, amiért 38 évesen megszültem az ikreimet, majd 40 évesen a harmadikat is, de azt kikérem a magam és minden nagycsaládos nevében, hogy ezért elítélőleg szóljatok rólunk! Mindaddig, amíg NEM Te és a veled egyformán gondolkodók nevelik fel a srácaimat, engedd meg nekem, nekünk, gyerek- és kutya-, sőt mi több, állatbarátoknak, hogy annyi gyereket hívjunk életre, amennyit MI akarunk!
Én sem azért szültem hármat, mert gyűjtöm őket, de elveimmel ellenkezik az abortusz. Terhes lettem, megszültem őket. Fel is nevelem. Kérek minden normálisan gondolkodó kutya- és állatbarátot, hogy ne vonjon párhuzamot a gyerek és a kutya /vagy egyéb állat/ közé, mert nem ugyanaz! Mondom ezt én, aki 16 évig tenyésztettem MUDI-t, Ördögpirula kutyája is tőlem van, jelenleg cairn terrierjeim vannak, és mindhárom fiam imádja az állatokat, különösen a kutyákat.
Még egy megjegyzés, és azt hiszem, nem is fogom a válaszokat elolvasni, mert a gutaütés kerülget: a gyerekvárás miatt elajándékozni kívánt cicáról tudni kell, hogy a kismama allergiás a macskaszőrre. Az allergia elleni gyógyszereket pedig terhes nő nem szedheti. Úgy gondolom, tolerálható és elnézhető ennek a párnak, hogy nem óhajtják megvárni a gyermekvállalás optimális idejét, amíg a cica természetes halállal ki nem múlik. Merthogy addigra lehet, hogy a kismama már nagymama korú lenne.
"Gyönyörű, lustaság miatt nem törzskönyvezett fekete PULI kan keresi hozzáillő szuka ismerettségét utódnemzés céljából."
"Lepje meg családját Karácsonyra a világ leginteligenseb kutyájával Labradorral gyermekek mellé kitünő játszótárs igazi családtag . Kedvező ár, csak a költség árán eladó. Szoba kutyának is kitűnö nagyon ilemtudó"
Jajj! Mielőtt még tényleg valaki komolyan beírná ide, hogy milyen hülyék vagyunk mi gyereknemszeretőkutyabuzinők, leszögezem, hogy én azelőtt sem rajongtam az emberkölkökért mielőtt kutyám lett.
Amúgy nőies nőnek tartanak, tehát nem kezdtem el állatiasodni, mint ahogy már vádoltak meg azzal, hogy előbb-utóbb a kutyázás miatt ez bekövetkezik. Nem vetem meg a szoknyát és a magassarkú cipőt sem, mindennap sminkelek, csak valahogy ezek az anyai ösztönök...hmm...
Azt azonban tapasztaltam magamom, hogy ha pl. a kutyám valami veszélyes dologban sántikál, azonnal beindulnak a radarok: nehogy lelépjen, jajj elütik, leesik valahonnan, feleszik valamit... A párom szerint ez majd a gyereknél is működni fog, már ha éppen nem a kutyát figyelem, hogy mit csinál... Hi-hi.
Szerintem szánalmasak vagytok! Betegesen prüntyögtök a kutyáitoknak, mindent megadtok neki, gyerek meg smafu! Ez nagyon nem egészséges! Orvosi esetek vagytok! Sok kutyabuzi!:-)
hüje.:O))) még jó hogy láttam hogy te irtad, még a végén a smájli elött komolyan vettem volna...
1ébként meg beveszünk tiszteletbeli tagnak, bár neked nincs _női mivoltod_ szerintem.:O)))))
van egy nagyonaranyos kép a kirándulásról ahogy Fido épp betegesen prüntyög a kutyájának a dögnek a fején meg látszik hogy hozzá van ám szokva... de nem merem berakni ide.:O)
Nekem a válásom után kedzett szaporodni az állatsereglet, ahogy a gyerekek nőttek, egyre komolyabb állatkert lett + egy olyan barátom aki a férjemmel ellentétben szereti az állatokat :-)
Még bevállanék egy akvériumot is, de már nem tudnám megfelelően gondozni. Ja meg egy kakadu avgy jákó is jó lenne, de arra sem lenne elég időm, ezért inkább lemondok róla.
Viszont én furcsálltam, hogy egy közeli ismerősöm a saját már néha beteges kisebbségi érzéseit és depresszióját a kutyájában oldotta fel. tehát ő elhanygaolt kinézetü volt, nem fésülködött, nem épitette a karrierjét, nem törödött az egészségével, de a kuytát minden létező versenyre elvitte,ölni tudott volna, ha rossz birot kaptak és a konkurens kutya győzött, egyfolytában a kutya lehetséges betegségeit vizsgálta, csak a kutya sikereire volt büszke. Azt mondta, nem akar gyereket soha, mert utálja magát, csúnyának és bénának érzi magát , őt csak a kutyája tartja életben. Nekem a gyerkeim adott sestben fontosabbak lennének, mármint ha választanom kell valami súlyos helyzetben ( baleset, betegség stb ) Remélem nem leszünk soha ilyen helyzetben.
Na akkor a véleményem:
Szerintem szánalmasak vagytok! Betegesen prüntyögtök a kutyáitoknak, mindent megadtok neki, gyerek meg smafu! Ez nagyon nem egészséges! Orvosi esetek vagytok! Sok kutyabuzi!:-)
...na jó! Bevallom, hogy 31 éves vagyok, és nincs gyerekem, de a kutyit imádom! Persze azért szeretem a gyerekeket is (főleg a nővérkém lurkóit), de még nem vágyom sajátra. Úgyhogy csatlakoznék a csapathoz.:-)
Igy ismeretlenül is beleszólok a dologba. Nálam is ugyanez a helyzet. 29 éves vagyok, és meg nem igazán érzem azt, hogy gyereket szeretnék. A barátnőim közül már nagyon sok kismama van. Viszont az állatokat imádom, mindig is volt, és lesz is. Nem vagyok embergyülőlő, a gyerekeket is szeretem, mindaddig, amig vissza tudom adni a mamájuknak:))
Tavaly beszereztünk egy picike vadászgörényt, Luit. A párom persze rögtön kontrázott, hogy mindaddig maradhat, amíg gyerek nem lesz, mert akkor mennie kell.. Én persze közöltem, hogy ez nem így műkődik..Mára már két vadászgörényünk van:)))
Azt hittem, hogy csak én vagyok így ezzel az érzéssel, de akkor látom, hogy nem vagyok egyedül.
Persze, lehet, hogy később lesz gyerekünk, de az állatok semmilyen módon nem fognak kiszorulni a baba miatt az életünkből - még ha ez sokmindenkiben visszatetszést is kelt.
"És azokat az embereket sem szeretem, akik minősítik az állataimhoz való hozzáállásomat."
Engem még a véleményük sem érdekel! Mármint azoknak az embereknek a véleménye, akiknek "túlzás" az állatszeretetem. Meg úgy egyébként sem rajongok túlzottan az emberekért.
Szerintem ne csodálkozzatok, hogy ennyien vagyunk így, hiszen a hülyék a másik oldalon (topikokban) vannak! :o)))
Ezalatt azt értem, hogy egy gyermekmániás nő v. ffi, aki állattalan, az mi a fenét keresne itt?!
Egyébként mi a férjemmel azon szoktunk röhögni, hogy én olyan vagyok a kutyákkal, mint egy "normális" nő a gyerekekkel. Én meglátok egy kölyökkutyát és meg tudnám szeretgetni, puszilgatni és úgy érzem, hogy azonnal kell még egy kölyök (kutya!!). A másik oldalon lévő nők így lehetnek a gyerekekkel, ezért van ennyi nagycsaládos, de abba a témába ne merüljünk bele, mert az már egy más állatfaj, bocsánat emberfajta! :-DDD
:)))))
nagyon jó!!!:)))
Gyerektéma...
nem kell csajok elsietni...nekem is csak azért lett gyerekem (hála kislány és imádnivaló, és imádja a cicákat, kutyákat, nyuszit és mindent ami szőrös és tollas!:)) 34 évesen mert véletlenül "beugrott". Úgy gondoltuk most vagy soha...
Párom teljesen elfogadott olyan "lököttnek" amilyen vagyok, állatbolondnak.
Soha nem érdekelt mit mondanak a rokonok...mikor lesz gyerek? Nem lesz!
Egy idő után abbahagyták....
De nekem sem kell több! Bőven elég ez az egy! :))
Őt imádom, de az állataimat is ugyanúgy imádom mellette!
