Nemrég jártam a felvidéki Likava várában. A vár parkolója a falu szélén van,ahonnan 1 km-re van a vár. Klasszikus várromhoz felvezető út ez, eleinte patak parton haladva.,majd jön a meredekebb kaptató. Viszonylag hamar fel lehet érni a várhoz. A felső vár egy meredek szilán trónol. az alsó vár udvarára kettő kapualjon keresztül jutunk be. A második kapu jobb oldalán áll a Hunyadi torony, melynek három szintje helyre van állítva és látogatható. az alsó vár falai eléggé lepusztultak. A felső vár falai magasan állnak, falaikon sok ablak,lőrés és zárt erkélyek maradványaival. Az északi palotaszárny több szintjét helyreállították,ettől függetlenül ez a várrész sajnos nem látogatható. Jelenleg nincsenek itt munkálatok. A várba 1 euro a belépő,amit bőven megér a látvány.
A Queen Elisabet osztály két hajójáról származnak, az egyik talán a Malaya volt. Úgy tudom ugyanúgy készültek a Woolwich arsenal-ban sorozatban, de lehet hogy tévedek.
Az Imperial War Museum előtt kiállított két darab 15"-es L/42-es hajóágyú. Az ágyukon lévő felirat szerint nem egy hajóról valók és nem egy gyártási eljárással készültek.
Nem nagyon váltak be, azt hiszem mert hosszában nem voltak elég merevek. Kivéve a 15 colost, ott már sikerült megoldani ezt a problémát. A 12 és 14 colosok nem voltak jók, pontatlanok voltak és erősebben koptak. A 16 colosról nem sokat hallottam, bár állítólag az sem volt jó. Csak ennyit tudok róluk. Néhány különleges ágyúról én is hallottam, de nem nagyon mentem utána. 2 15 colos meg is maradt. Mellette állva elég meggyőző a királyok végső érve.
" későbbi hatalmas hajóágyúik például drótból voltak fonva!!! "
Az első világháborúban jelentek meg ezek a fegyverek. Valójában izzó drótot tekercseltek acélcső köré. Ennek az volt az értelme, hogy a drót amikor lehűlt akkor nyomóerőt vitt a belső csőbe. Magyarul lövéskor lett tehermentesítve a belső cső. A drótban viszont megnőtt a korábbi húzófeszültség. Hogy hogyan vált be azt nem tudom, de utóbbi időben nem hallottam hasonlóról. az viszont hallottam, hogy a második világháború alatt is használtak több koncentrikus csőből összerakott fegyvert. Ennek az lett volna az értelme, hogy könnyebb felújítani a csövet.
Sajnos nem emlékszem rá. Elképesztő múzeumaik vannak. Sok helyen futottam bele ágyúkba meg horgonyokba, néha egész múzeumokba. Sajnos az idő az mindig kevés. Sőt nemrég elkezdtek helyi emberek rendbetenni egy erődőt és meglepő módon kiástak egy gigantikus hajóágyút ami a helyén állt a 19. század óta, csak betemette a törmelék az egyébként nagyjából ép erődben. Hát ott ilyenek vannak.
Köszi valami ilyesmivel próbálkoztam csak kicsi bennem az akarat. A képen látható fegyverről van szó. A csöve darabokból van összerakva, lőttek is vele, de élesben sosem használták. Emberes darab élőben. Sokat kisérleteztek arrafelé, a későbbi hatalmas hajóágyúik például drótból voltak fonva!!! Különleges gondolat volt. Volt is baj velük, nem voltak elég merevek kivéve a 15 colosat. Viszont könnyebbek voltak. A Mary Rose-ben szintén volt darabokból készült csövű vaságyú ha jól emlékszem. Mehmed egyik hatalmas több darabból álló ágyúja meg a fort nelsonban van kiállítva, ha jól emlékszem.
Igen, 1854 óta büntetés végrehajtási intézményként működik.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből való archív képek:
Keresgéltem újabb képeket Lipótvárról. Nem gondoltam volna, hogy a börtönről ilyen sokat és főként belső fotókat is közreadtak a NET-en. Nagy kár, hogy magukat a bástyákat nem mutatják be közelebből. Kíváncsi lennék például az egykori lőrések helyére és állapotára.
1990-ben súlyos börtönlázadás tört ki Lipótvárban:
Bár Lipótvár {szl: Leopoldov}erősségét még a török elleni védelem céljaira hozták létre, de a történelem furcsa fintora révén egyetlen ostromára az 1848 - 49-es magyar szabadságharc idején került sor. Hogyan is zajlottak le a harci események, arról kaphatunk részletes tájékoztatást az alábbi tanulmányból:
Mint láttam Ausztriában is a várakat valamiből fönn kell tartani, az állam csak kevés várnál állja a cechet. Rengeteg vár (főleg rom) van, ezeket a várban vagy várudvaron elhelyezett korhű (XX. századi) étterem bevételéből tartják fönn. Látogatóközpont kisebb váraknál nincs, egyrészt azért mert nincs hely, másrészt a vendéglátás jobban jövedelmez.
A várban vannak kétoldali felvonóhidak(!) is, majd teszek föl azokról is képet.
Az amerikai polgárháború után jelent meg a füstnélküli (gyérfüstű) lőpor. Szerintem a mozsaraknak azért volt vastag csöve mert a magas röppálya megkívánta a nagy csőemelkedést. Nagy csőemelkedés hosszú csőnél nehézkessé teszi a fegyver használatát, mert magasra kerül a csőtorkolat és mélyre a csőfar. Elöltöltős fegyver lévén a lőszerrel föl-le rohangálhattak volna, másrészt vagy leeresztik minden lövés után a csövet (visszaállítani ugyan oda nehéz, az ilyen fegyver pásztázott lőtávolsága sokkal kisebb mint az ágyúnak vagy taracknak) vagy a töltőrúd használata lett volna macerás. Viszont kellett a nagy torkolati sebesség hogy jó magasra fölmenjen a lövedék mert a szabadesés során szerzett sebességéből (és a lövedék súlyából) származó energiával rombolt. Ahhoz, hogy rövid csővel nagy torkolati sebességet lehessen elérni nagy mennyiségű lőpor kellett. A fekete lőpor erejét nem kell lebecsülni, a sok lőporhoz vastag cső kellett.
Tegnap este jöttünk meg egy rövid nyaralásból, meglátogattunk néhány középkori várat is, majd teszek föl néhány képet is.
Gondolom a képfeltöltés nem sikerült. Arra ügyelj,hogy a kép nagysága ne legyen több 200-300 mb-nál. Itt az ablakban amikor írsz,majd képet akarsz feltölteni,lent rányomsz a "fájl kiválasztása opcióra. ekkor a gépeden lévő mappáidat látod és azt kell megnyitni,amelyikben a feltöltendő kép van. Ott kiválasztod a képet,majd rányomsz a feltölt gombra. ekkor még nem ide az irkálós ablakba teszi fel,hanem lentre, ahol arra kell nyomni,hogy kép beillesztése. Na ekkor kerül a kép az írás alá,már,ha a kurzort a szöveg alá illeszted. Ha ezzel megvagy jobb felső vagy alsó saroknál lévő elküldöm-re böksz és már meg is jelenik a fórumban a hozzászólásod a képpel vagy képekkel együtt.
A szerző bemutatja a vékony és magas várfalakkal rendelkező lovagvárak helyett hogyan alakulnak ki az ágyúkkal vívott harcászati elveknek megfelelő bástyás várak. Ismerteti a várostromok menetét korabeli metszetekkel illusztrálva őket. A szöveg végén kis várépítészeti ABC-t lehet olvasni.
Budi
