hmm...pedig pont arra gondoltam, hogy a split-es szenvedés helyett (ami csak 1, max 2 helyiségbe tud közvetlenül hűteni) egyeletesen hűtök a mennyezeti szellőzőn keresztül. nyilván, ez csak az (elméleti) max. nekem 350m3-es teljesítménnyel tudna menni, no de már sokkal előbbre vagyok, ha a befújt levegő teszemazt 8-10 fokos, a jelenlegi hőcserélt 36+24/2=29 fok helyett. Sőt, ha a jól szigetelt házamban a hűtés elején, reggel van mondjuk 22 fok, akkor azt már nem is engedi felmelegedni, hiszen hidegebbet fúj.. nem jól gondolom ?
Egy klímának sokkal nagyobb mennyiségű levegőt meg kell mozgatnia, mint a normál szellőzőnek. Így vagy a szellőzőt kellene erősen túlméretezni vagy érdemben nem nagyon tudja lehűteni a házat. Akkor inkább külön split klímát berakni, és az belső keringtetéssel vidáman tud hűteni/fűteni.
Vagy beépíteni a klímát a szellőztetőbe. Lehet, elég lenne a kútvízzel egy víz-levegő hőcserélőt betenni a levegő útjába, folyamatosan használva elegendően hűset lehetne tartani a házban.
Persze nem tudhatjuk, mit hoz a jövő időjárás szempontjából. Lehet, hogy pár év múlva a hideggel már nem is kell foglalkoznunk, csak a nyári sok hetes kánikulákkal.
"kb. lófüttyöt sem ér sajnos, vagy 1 fokot, ha lehűl tőle éjjel a ház"
"kereszthuzatos szellőztetés sokkal többet érő - akkor akár 24.5re is le tudom tornászni ! (26ról)."
Tehát kereszthuzatos szellőztetéssel kemény FÉL fokot nyersz a hővisszanyrős szellőztetéshez képest!
Akkor ha az lófüttyöt sem ér, fogalmazhatunk úgy is, hogy a kereszthuzat meg birkafüttyöt sem.
Egyébként nem mondtam, hogy csodát tesz, hisz jól tudott, hogy levegővel sokkal kisebb hőmennyiség szállítható, mint pl. vízzel. Orkán erővel kellene ahhoz befújni.
Egy klíma is csak 6-7 fokos befújz levegővel tud 3-4 fokokat hűteni a szobahőmérsékleten.
Igazán hatékony és komfortos klimatizálást szerintem falhűtéssel lehet megoldani.
"Egy profibb hővisszanyerős szellőző készülékben van bypass, ami úgy van beállítva, hogy nyári üzemmódban, amikor a belső hőmérséklet magasabb a külsőnél, akkor automatikusan vált és a hőcserélő megkerülésével beengedi a hidegebb levegőt hűtés céljából. Nekem is ilyen van."
nekem is ilyen van. kb. lófüttyöt sem ér sajnos, vagy 1 fokot, ha lehűl tőle éjjel a ház. egy éjszakai kereszthuzatos szellőztetés sokkal többet érő - akkor akár 24.5re is le tudom tornászni ! (26ról). "Jobbacskán szigetelt (14fal, 12padló, 10lábazat, 40födém) házam van pedig. Valszeg vagy brutáljól szigetelt ház kell, vagy nemtudom.
Amúgy meg folytonos páramentesítő üzemmódban működtettem a kütyüket, nem az autómatikus páramennyiség szabályozás üzemmódot használtam, így szerintem az általuk elvégzett munka (kivont víz mennyisége) alapján nem lehet következtetni a szükséges áramigényre.
Voltak napok, amikor mind a 2 gép 2,5-3 tartály (a tartály talán 5l) vizet kiszedett. A vicc, hogy azon a bizonyos nagyon vizes nyáron történt, amikor az izlandi vulkánok kitoltak velünk. A meleg falon lévő szekrényben penészedtek a ruhák, ezért kellett lépni. Igaz, hogy a kinti 98%-os trópusi páratartalom mellett a házban 60% körül volt csak a pára.
Lehet, hogy ezek a pára és áramfalók ellen érzek egy kicsit, és hajlamos vagyok egyébb független áramfogyasztók + költségét (pl. télen a fűtési keringető szivattyúk is biztos sokat esznek) is ráverni ezekre a kütyükre.
De térjünk vissza az első kérdésemre. Egy hőszigetelt házban kb a fűtésköltség hány százalékát teszi ki a kiszellőztetett hőenergia? Anyagilag megéri e egy magamfalyta műszaki antitalentumnak a legalább 500 000,-Ft beruházás, vagy csak az onokáim kerülnek null szaldóba?
"A hővisszanyerő olyan, mint a hőszigetelés: nyáron nem hűt"
Ha szó szerint érted akkor, tényleg nem, de azért ne sarkosítsuk ennyire a dolgot!
Egy profibb hővisszanyerős szellőző készülékben van bypass, ami úgy van beállítva, hogy nyári üzemmódban, amikor a belső hőmérséklet magasabb a külsőnél, akkor automatikusan vált és a hőcserélő megkerülésével beengedi a hidegebb levegőt hűtés céljából. Nekem is ilyen van.
A másik eset, hogy talajkollektort is lehet a szellőztető bemeneti ága előtt lefektetni és akkor nyáron az is tud hűteni, mondjuk az egyfolytában befújt 14-20 fokos levegővel.
Tény, hogy ezek a megoldások azért nem olyan hatékonyak, mint egy klímás hűtés, de egy jobbacskán szigetelt házban már szerintem pont kiválthatják a klímát.
"Ezzel egy kalap alattt megoldható lenne a szellőzés, a hűtés és a légszűrés is. "
A hővisszanyerő olyan, mint a hőszigetelés: nyáron nem hűt, csupán lassítja a ház (külső meleg levegő általi) felmelegedését (télen meg fordítva: nem fűt csak lassítja a ház külső hideg levegő általi hűlését).
Hűtésről más módon kell gondoskodnod (ha valóban szükséges lesz): ha jó a ház hőszigetelése (és van hőtároló tömege is), akkor vagy egyáltalán nem is kell hűteni, vagy elég az éjszakai hideglevegős szellőztetés,
ha pedig nem ennyire jó a ház hőszigetelése, akkor valószínűleg muszáj lesz zsebbe nyúlni hűtésileg...
Valójában 2 van belőle :-D, és igen sokszor nonstop mentek a kütyük. Pár éve amikor az a nagyon sok eső volt, akkor vettem őket. Mostanában -na nem pont nyáron- már egyszerre csak egy megy, így amikor viszem a rendes cserére (szerencse, hogy 3 év garit adtak) akkor is marad egy.
Sziasztok. Leendő házunkon agyalok, tervezgetek de még nagyon sok a nyitott dolog. Ezért is kérem, hogy nézzétek el, hogy nem kezdem el átolvasni az érintett topicot. Nem szeretem a klímát ezért egy hővisszanyerős szellőztető rendszeren gondolkodom. Ezzel egy kalap alattt megoldható lenne a szellőzés, a hűtés és a légszűrés is.
Tudtok ajánlani valami összefoglaló írást, okosságokat, tervezési segédletet, bármit ami ezzel kapcsolatos és tényleg hasznos lehet? Létezik olyan cég aki ingyen egy alaprajz alapján készít nekem egy kivitelezési, telepítési és egy fenntartási kalkulációt? Fogalmam sincs, hogy melyik cég terméke ajánlott...stb. Egyelőre azt sem tudom, hogy egy ilyen rendszer kivitelezése és fenntartása mennyire számít ma luxusnak (120m2-es egyszintes családi ház-semmi extra)
Én alapvetően arra gondoltam, hogy a fürdőszobába a falba teszek egy radiális ventit, a falon kivezetve, és egy pára érzékelővel működtetném, pl 60% felett bekapcs. Három ablakon meg zárvaszellőző vasalattal nyitva lenne. Most sokat szenvedünk a pára miatt télen, majd mindig 80% felett van a páratartalom. Nálunk a pára majdnem teljesen a fürdőszobában keletkezik (fürdés és ruhaszárítás). Pár éve vettem aldis párafalót, ez nagyon szépen kiszedi a párát a fürdőszobából, de havonta vagy 10 000,-Ft-ot megzabál + félévente cseréltetem az aldisokkal, mert egyszer csak rohamosan lecsökken a hatásfokuk.
Sajna egy hőcserélő összekalapálásához nem érzem magam elég ügyesnek.
Nem tűnik problémásnak - legalábbis ha alacsony a légsebesség és így a ki-befújás zaja.
A rekuperátort meg nyugodtan be lehet dobozolni, ami hőt termelnek a ventillátorai azt a megforgatott levegőnek át is adják. A kondenzvíz elvezetést viszont mindenképp meg kell oldani valahogy.
Ha az ablakok és a ház egésze jó légzáró, akkor a szellőztető erősen ajánlott a megfelelő páratartalom és friss levegő fenntartásához. Enélkül vagy nagyon fárasztó (kézzel nyitogatni naponta 3-4-szer az ablakokat), vagy nem túl hatékony (résszellőzés).
Ha a szellőztető adott, akkor viszont maga a hőcserélő nem olyan nagy kiadás a teljes rendszerhez képest, legalábbis nekem házilag barkácsolva csupán plusz 50e-be került. Konkrét adatokkal nem tudok szolgálni, mert egyszerre szigeteltem, modernizáltam a kazánt és építettem be a szellőzőt, így nem tudom hogy a rezsi csökenésben pontosan mennyit számít a hőcserélő. Emellett még azért jó, mert a télen nem a kinti hideg levegőt fújja be, hanem melegít még előtte rajta valamennyit.
A régi gázkazán és a vegyestüzelésű kazán a lakótérben van vagy egy melléképületben? Merthogy egyiket sem ajánlott jó légzáró és gépi szellőztetett helyiségbe tenni.
Olvasgatom ezt a topikot, de egyenlőre nem találtam arról még semmit, hogy gyakorlatilag mennyire éri meg egy hőcserélős szellőztető rendszer kiépítése?
Most fogjuk hőszigetelni a házunkat 10cm-es grafitos lappal. Egy régi gázkazán, és pufferrel kiépített vegyeskazán gondoskodik a fűtésről. Az ablakok műa-ra le vannak cserélve, a födém hőszigetelése fokozatosan évről évre fejlesztve (bontott kőzetgyapot táblával).
Ettől a fűtési szezontól legalább 30%-os fűtésköltség csökkenést várok.
Nem látom át, hogy szellőztetéssel mennyi energiát dobunk ki az ablakon, ebből egy ilyen hőcserélős rendszerrel mennyit lehet megtakarítani.
Néhány gyakorlati praktika és tanács érdekelne szellőzőrendszer kiépítésénél:
- a friss levegő beszívási és az elhasznált levegő kifújási pontot különböző okok miatt a két fedett teraszra tenném. Van-e valakinek valamilyen aggálya vagy negatív tapasztalata ezzel a megoldással? Nem nagyon szeretnék ilyen tetőkivezető és hasonló elemeket beépíteni a cserepek helyett, ezért lenne egyszerűbb ez a megoldás, attól pedig tekintsünk el, hogy az elhasznált levegő esetleg zavaró lehet a teraszon tartózkodóknak, mert a kisebb teraszra menne a kifúvás, ahol állandó tartózkodás nem is lesz
- a rekuperátort a padlástérben, de még a cellulóz hőszigetelés síkjában tartanám, megfelelően eldobozolva és amennyit esetleg kilóg a szigetelésből, felül a dobozolás szigetelésének a kiegészítésével. Itt a gond magának a gépnek a szellőzése lehet, esetleg az általa termelt hőnek a beszorulása. Ez nem tudom mekkora probléma, esetleg lefelé tudok neki legáramlást biztosítani, a párazáró fólia és a gipszkarton mennyezet közötti 6-8 cm-es sávban.
"No, most vagy nedves a hullámpapír valamennyire és akkor a párát is átadja (esetleg némi szaggal együtt) vagy vízálló anyaggal lekent, de akkor a párát sem ereszti át, nem?"
Egy térhálót lehet úgy összetartani, hogy csak az elemi szálak érintkezési pontjainál történik ragasztás (lásd pl üveggyapot) és lehet teljesen feltölteni teljes keresztmetszetében is.
A vízpárát és a levegőt átengedő "szűrők" lyukmérete között jelentős különbség van, léteznek olyan, anyagok, amelyeken sem víz, sem levegő nemigen megy át, miközben kiváló páraáteresztésűek.
Nekem pl van olyan cipőm, aminek Goretex az anyaga, a párát lazán kiengedi, viszont egyáltalán nem zavar, ha az autóval csak úgy sikerül parkolni, hogy kilépve egy 7 centis pocsolyába lépek ;)
Ha a háznak nagy a hőtároló tömege, akkor éjjel csak lassan hűl le (igaz, hogy napközben lassan is melegszik vissza).
Ha a ház fala+födém nincs túl vastagon hőszigetelve, akkor a falak+födém is melegítik a lakóteret, ha nagy a hőtároló tömeg, akkor késleltetve még éjjel is.
Ablakokat teljesen árnyékolni KÍVÜLRŐL!!! A belső oldali árnyékolás csak sötétítés, a naphő mennyiségét jelentősen NEM csökkenti.
"A ventire összabarkácsoltam egy fél méteres csövet, hogy biztos kívűlről szívja a levegőt,"
Fordítsd meg a ventilátort, hogy kifelé fújja a meleg levegőt, akkor nem kell óriáscső. A házban vákuumot hoz létre és az összes többi nyitott ablakon a hideg levegő fog betódulni.
Kis méretű ablakon fújj kifelé (pl spájz/wc ablak), hogy a hideg/meleg légcsere ne helyben történjen, hanem a távolabbi ablakokon/helyiségeken át. Ha van belső padlásfeljáró, oda készíthetsz egy "nyári padlásajtót" beépített ventilátoral.
Gondolj bele, hogy egy köbméter levegő egy fokkal felmelegítve csupán 0,000335 kWh hőt visz ki a házadból és neked minél több kilowattóra hőt ki kell tolnod a házból reggelig (= éjszakánként sok ezer köbméter levegő), hogy legyen értelme a dolognak, ezért kis méretű ventilátor komolytalan. Meleg nyári éjszakákon én pl 40 centis ventit használok (hűvösebb éjszakákon padlásfeljáró huzat segítségével venti nélkül is megvan az 5-10ezer m3 légcsere).
Más téma: 1-2 hete a kánikulában próbálom fenntartani a hűvöset a házban éjszakai szellőztetéssel, de úgy is csak 1-2 fokot megy le a hőmérséklet reggelig ha egész éjjel egy ventillátor megy az egyik ablak előtt. Átellenben bukóra nyitva vannak nyitva az ablakok, hogy a ventillátor tudja hova fújni a levegőt. Plusz emellett megy a normál szellőztető egész éjjel kb. 225 m3h-val, bár az hőmérséklet ügyileg nem sokat számít.
Szóval, reggel lemegy 29 fokra a belső hőmérséklet, ez estére felmegy 30.5-30.9-re. Hiába van hajnalban kinn 25 fok, a belső levegő csak nem akar lehűlni jobban :( Mi lehet az oka, és hogyan lehetne javítani az éjszakai szellőzésen? A ventire összabarkácsoltam egy fél méteres csövet, hogy biztos kívűlről szívja a levegőt, de nem sok változott.
Egy split légkondi nyilván megoldaná a dolgot, de jó lenne anélkül megoldani - elég lenne nekem 27 fokra is lehűteni a lakást reggelre...
No, most vagy nedves a hullámpapír valamennyire és akkor a párát is átadja (esetleg némi szaggal együtt) vagy vízálló anyaggal lekent, de akkor a párát sem ereszti át, nem?
A gyári hőcserélő hullámpapír valószínűleg eleve vízálló ragasztó/kötőanyagú, vagy utólagos impregnálással vízállóvá tett hullámpapír.
A mezei csomagoló hullámpapír ráadásul valószínűleg nem csak pára- hanem légáteresztő is valamennyire, ekkor a hálóban/nappaliban csukott szemmel is meg lehet állapítani, hogy kiborult az ecet a konyhában, a WC-n történt szörnyűségekről nem is beszélve.
- Mivel az egyik motor befelé fújja a levegőt, a másik meg kifelé, és két motor egyforma teljesítménnyel működik, így a befelé, vagy a kifelé áramló levegő szárítja a hullámpapírt. Lesz egy természetes nedvességtartalma a papírnak, de nem ázik el. Nem csinálnám, ha nem láttam volna már ilyet. Ismerősöknél két éve működik és nem ázik el a papír.
Nem akarok senkit sem meggyőzni, meg vitatkozni sem akarok.
"Egy ilyen rendszerrel nehogymár több hűtött levegőt nyomjál be egy házba mint ami egy szellőzéshez alsó hangon talán elegendő."
Csak egy érdekesség a sok lehetőség közül: pl a Papst D3G133-as ventilátora 20 wattra lelassítva 450(!) m3/h levegőt mozgat 30 pascal nyomás mellett (katalógus 4.oldal, a görbén 14-es pont).
És még mindig úgy fogalmazol, hogy "nyomjál be a házba", miközben már megállapítottuk, hogy hűteni sajnos belső levegő keringetéssel kell, mivel a házak túlnyomó többségénél a szellőző levegő mennyisége önmagában kevés a hűtéshez.
"Ez teljesen igaz, csak tedd hozzá, hogy a megemelt légáramnak 500-1000m3/h-nak kellene lennie egy átlagos házban..."
Egy átlagosan hőszigetelt házban talán még az 1000 m3/h is kevés...
Sokan megijednek a hatalmas számoktól, de gondoljunk csak bele abba, hogy egy átlagos szobai radiátoron megfordulhat akár több mint 10 ezer köbméternyi levegő is egyetlen téli nap alatt. Ha tudnák az emberek, hogy mennyi levegőt forgat naponta egy mezei klíma beltéri egysége, akkor nem csodálkoznának a soksok köbmétereken :)
Onnét, hogy a hozzászólásban, amire reagáltál, a szellőző levegőről volt szó.
Mellesleg ez a mondat tőled származik:
"egy fordulatszám-vezérelt 30-40 wattos egyenáramú szivattyú tolja a vizet egy 20 m2-es kaloriferre, ami mögött egy 20 wattos egyenáramú ventilátor dolgozik."
Egy ilyen rendszerrel nehogymár több hűtött levegőt nyomjál be egy házba mint ami egy szellőzéshez alsó hangon talán elegendő.
"a szellőztető rendszer önmagában csak a NAGYON jól hőszigetelt házakban szállít a hűtéshez is elegendő levegőt - és többnyire még ott is csak megemelt légáram mellett."
Ez teljesen igaz, csak tedd hozzá, hogy a megemelt légáramnak 500-1000m3/h-nak kellene lennie egy átlagos házban...
Ha figyelmesen elolvasnád amit leirtam, akkor észrevehetted volna, hogy nem autó hűtőről beszéltem, illetve a hőcserélőből kilépő levegő 14 fokos. Hány fokkal lenne hidegebb a kilépő levegő, ha a te álmaidban szereplő hiperszuper, balatonnyi felületű hőcserélőn küldenénk keresztül a levegőt 13 fokos hűtővíz mellett?
Ja hogy nyerhetnél akár további fél fokot is? Hű! :-)
Az elmenő víz hőmérséklete csak akkor tudna jelentékenyen magasabb lenni, ha ellenáramú víz-levegő HCS-t használnál. Na ilyet mutass nekem...
"azt pusztán a szellőző levegővel le nem hűtöd az életben"
Ezt a szellőző levegőt honnan vetted? Mert én nem említettem sehol.
Annyi levegőt kell forgatni a helyiségekben/lakótérben, amennyi a szükséges hőmennyiség kivonásához kell.
A szellőztetés egy teljesen külön dolog: ha van benne hőcserélő, az csökkentheti a hűtés-szükséglet mértékét, de a szellőztető rendszer önmagában csak a NAGYON jól hőszigetelt házakban szállít a hűtéshez is elegendő levegőt - és többnyire még ott is csak megemelt légáram mellett.
