A szlovákban -- és még egy pár szláv nyelvben -- bizonyos körülmények közt a névszókat is egyeztetni kell a nemmel. Kedvencem az alábbi letűnt kort idéző jelmondat: "Komunistická strana -- vodkyňa ľudu", azaz 'A kommunista párt a nép vezetőnője'; mivelhogy a strana 'párt' szó nőnemű, egyeztetni kell vele nemben a 'vezető (erő)' jelentésű főnevet.
Ugyanígy a családnevet is egyeztetni kell a viselője (természetes) nemével. Tehát ez más, mint a magyar -né: a -né azt jelzi, hogy az illető a férje után lett elnevezve, az -ová pedig azt, hogy nő (éppen megszületett csecsemőktől az idős özvegyasszonyokig, beleértve Lady Diana Spencerovát és Hillary Clintonovát).
> Most az apját hívják Sutóckinak, vagy a férjét? Vagy mindkettő lehetséges?
A fentiek értelmében mindkettő lehetséges. Az Nné X. Y. magyar név megfelelője pl. így van: Y. Nová-Xová.
Egyébként a Sutockiováról már csak azért is süt a nem szláv volta, mert azok a családnevek, amelyek formailag hímnemű melléknevek, pl. Šutovský, női családnévként nem -ovát kapnak, hanem a nőnemű alakjukat veszik fel, pl. Šutovská. tehát egy szlovák Sutocki lány vagy felesége Sutocká lenne.
Hopp, mindjárt találtam is egy számomra nagyon érdekes nevet a szlovák telefonkönyvben:
Rozália Sutóckiová
A szó elején az s-t sz-nek ejtik a szlovákok, de ez egy magyar nemzetiségű lakos nevének tűnik -ová végződéssel, és így s-nek ejtendő: Sutócki Rozália.
> A név Szutocki formában ma is megvan Lengyelországban és a szuty melléknévre vezethető vissza. Ez ugyanaz a 'csupasz, szarvatlan, farkatlan' jelentésű szó?
Igen, sőt erre megy vissza a magyar suta 'nőstény őz, szarvas; farkatlan, szavatlan, szárnyatlan [állat]; csonka, esetlen, félszeg; balkezes' szó is
> Lehet, hogy mégis lengyel eredetűek vagyunk, bár a google egyetlen Szutockit sem dobott ki
Nem a Google-ot kell erre használni, hanem az országos telefonkönyvet, ld http://www.pkt.pl/index_en.php. De ez is csak három Szutowiczot dobott ki (az egy Szuty névhez képzett apanév, jelentése kb. 'Sutafi'). Így én nem hiszek a lengyel eredetben, ellenben a szlovák telefonkönyv 67 Šutovskýt és Šutovskát ismer. Így szerintem valószínűbb a szlovák eredet. Ennek ellenére lehetnek Lengyelországban Szutockik: ezek azonban valószínűleg szlovák eredetűek: az már egy nehezebb kérdés, hoyg ezek a te szempontodból lengyelnek vagy szlováknak számítanak-e. (Egyébként a mozgás a két nép közt megvolt, vö. pl. elzálogosított szepességi városok).
A szlovák telefonkönyv a http://www.zoznamst.sk/eng/ címen érhető el. Itt a "Residental telephone numbers" ikont kell választani, majd az "Area telephone code"-hoz 0-t írni, és a keresett nevet ékezet nélkül beírni (elég a név eleje: a ŠutovskýŠutovskák együttes megtalálásához "Sutovsk"-ot kell megadni).
> Kíváncsi lennék a Gulka névre, úgy tudom, szintén lengyel, de az etimológiáját nem tudom
Korábban szóba került már a Kulka név. A szovák gul'ka szó jelentése 'golyó', míg a kulka csehül és (a csehből átvéve) lengyelül jelenti ugyanazt. Szóval jelentése 'golyóöntő, (ágyú/puska)golyókészítő'.
Ennek megfelelően a szlovák telefonkönyv 22 Gulkat ill. Gul'kat talált, a lengyel pedig csak egyet. Ellenben a lengyeleknél 29 találat jön elő a Kulka névre (igaz Szlovákiában is találtatott 40 Kul'ka és Kulka.)
Bár a Gulka név esetén sem zárható ki a lengyel eredet, mert számolhatunk nyelvjárási formákkal, ill. lengyelesedett szlovákokkal, de a valószínűség azt mondja, hogy mind a Sutócki, mind a Gulka nevűek származása a szlovák területekre mutat.
Említetted a 189. hozzászólásban a 'csupasz, szarvatlan' jelentésű suty szót, hogy talán erre vezethető vissza a Sutóc településnév. Eszembe jutott, hogy régebben már feltettem egy kérdést a nevem eredetével kapcsolatban egy lengyel genealógiai levlistán és kaptam is egy választ. Azt írták, hogy valószínű a lengyel eredet, mert a név Szutocki formában ma is megvan Lengyelországban és a szuty melléknévre vezethető vissza. Ez ugyanaz a 'csupasz, szarvatlan, farkatlan' jelentésű szó?
Lehet, hogy mégis lengyel eredetűek vagyunk, bár a google egyetlen Szutockit sem dobott ki.
Más:
Kíváncsi lennék a Gulka névre, úgy tudom, szintén lengyel, de az etimológiáját nem tudom.
Körülnéztem egy kicsit a néprajzi szakirodalomban. A Malonyai (A magyar nép művészete, 1922) a palócokról (pontosabban Hont, Nógrád, Heves, Gömör és Borsod megyékről) szóló részben ismerteti a gubát: "Ezen a vidéken láttunk olyat, amit eddig egyebütt nem láttunk; az első pillanatra azt hittük, bőrből varrott bunda, – de aztán tudtuk meg, hogy az bizony guba."
A gubaposztó készítéséhez elsősorban három dolog szükségeltetik: 1. birkagyapjú, 2. kalló, 3. égerháncs (ebből készült a fekete festék). Ez a három összetevő az Északi-Középhegység vízben gazdag völgyeiben volt leginkább együtt. (A kallók legtöbbször vízimalmok voltak, ahol a vízkerék sulykokat mozgatott fel-le. Egy ilyen kallómalom megmaradt Mátrafüreden -- bár most nem látogatható.)
A magyarországi szlováknál a guba a viselet része Zemplénben és Abaújban, valamint a Galga mentén volt.
A területen egyébként más speciális ruházat is volt. itt, a Jászságban és a Jászsági kirajzás által érintett Duna-Tisza közén az ujjatlan, palástszerű, combig vagy bokáig érő juhbőr ruha neve suba volt, míg más területen ezt bundanak nevezték. A suba nevet csak a néprajzi szakirodalom terjesztette el az országban (a bunda szó "terheltségét" csökkentendő).
Így valószínű, hogy a guba is csak a fenti ill. északkelet-magyaroszági területekre korlátozódott.
------------------------
Azonban találtam olyan adatot is, amely arra utal, hogy a Guba családnév a guba étel nevéből is eredhetett, ugyanis a palócságban ismertek az alábbi betyárnevek: Gancza Pista, Haluska Imre, Sisa Pista. (ganca 'kukorica-, árpagaluska', haluska 'galuska', sisa 'fánk, csöröge, szaggatott tészta')
Egy felületes ránézés után úgy tűnik, a Csapó név jóval egyenletesebben elterjedt az országban, mint a Guba. Sőt, talán a Dunántúlon több van belőle. Igaz, pl. Debrecenben is sok van, viszont az általam említett kisebb településeken, ahol a legtöbb Guba nevet találtam (Jászárokszállás, Mezőkövesd, Létavértes) alig találtam.
Kvanka: Jellegzetes cseh és szlovák családnév. A hasonló német Quandt, Quandel, Quander, Quann vezetéknevek mögött egy régi német Quand személynév áll. A cseh-szlovák Kvanka (< *Quand + -ka) ennek kicsinyítőképzős apanévi származéka.
Guba: Két magyarázat adódik: 1. guba 'fürtösre szőtt durva posztóból készült felsőkabát', 2. guba 'megsütött, leforrázott és ízesített kenyér- v. kalácstészta'.
A két jelentés közül éppen az általad említett területi jellegzetesség alapján valószínűsíthető, hogy az 1. 'posztókabát' jelentéssel van dolgunk, ui. ez a ruhadarab az ország keleti felére volt jellemző. (A Magyar Nagylexikon szerint: "a 18-19. sz.-ban Magyarország keleti felében, főként Debrecen környékén a köznép körében volt használatos")
Tekintve, hogy a jobbágyság körében a családnevek a XV. sz.-tól szilárdulnak meg, feltehető -- de ezt egy néprajzosnak verifikálnia kellene --, hogy a jelezted vidék volt a viselet készítésének, elterjedésének, vagy elnevezésének korabeli központja.
Igazából a kérdéshez vizsgálni kellene a Csapó családnév elterjedését is, mivel ez a név szintén gubacsapót, azaz a gubaszövetkészítő mestert jelölt. (Pl. ha a Guba és Csapó nevek előfordulása körülbelül fedi egymást, akkor abból inkább arra lehet következtetni, hogy maga a viselet köthető az adott területhez; ha a nevek nem korrelálnak, akkor csak az elnevezés feltételezett forrása lokalizálható.)
Volna itt néhány név, amelynek szeretném tudni az eredetét.
1. Kvanka
Korábban kérdeztem a 'Vanka' nevet, amelyre kaptam is információt, de újabb adatok birtokában úgy tűnik, hogy valójában 'Kvanka' az eredeti írásmód.
2. Guba
Érdekes, hogy - a telefonkönyv lekérdezés alapján - a Guba név néhány helyen koncentrálódik az országban (Jászárokszállás, Mezőkövesd, Eger, Létavértes környéke), másutt, pl. a Dunántúlon csak elvétve található. Lehet, hogy valamely népcsoporthoz köthető ez a név?
Ennél mi sem egyszerűbb. A másolást elkerülendő itt egy link. Csak annyit fűznék hozzá, hogy ennek a görög eredetű névnek a latin megfelelője a Félix, hozzávetőleges magyar megfelelője pedig a Bódog.
Danó. Ez könnyű, a Dániel név becézője apanévként vált családnévvé.
Répási. A Répás nevű települések egyikéről való, ottani birtokkal rendelkező. Több ilyen nevű település is volt: Hunyad vm. Szászvárosi j.: Répás; Szepes vm. Lőcsei j.: Alsórépás, felsőrépás; Gömör és Kishont vm. Ratkói j.: Gömörrépás. Az írásmód a név etimológiájában nem játszik szerepet, annyiban azonban beszédes lehet, hogy az erdélyi (nemesi) nevek némiképp gyakrabban végződnek i-re, így ha nemesi névről van szó, akkor a Hunyad megyei Répás valószínűsége nagyobb. Mindazonáltal Nagy Iván csak egy [répási] családról tud, méghozzá a következőket mondja: „Répásy család.
Szabolcs vármegyei nemes család, kitűnő tagja volt a családnak Répásy Mihály, 1846-ban a m. kir. testőrségnél őrnagyi ranggal másod őrmester, 1848-ban huszár ezredes, azután magyar forradalmi tábornok. Meghalt Szegeden 1849-ben julius elején.
Répásy Józsefnek nejétől Olasz Máriától fia János.” Tehát az erdélyi nemesi eredet kizárható.
Mák. Két magyarázata is elképzelhető. A valószínűbb szerint a Makár név Mák ~ Mak becézője apanévként vált családnévvé, a lényegesen kevébé valószínű szerint a mák növénynévből származik, és ekkor a máktermesztő foglalkozásra utal.
Azt tudom van vmi indiai eredete is, de apám családja Szabolcsból, illetve Kárpát aljáról származik.
Mielőtt félreértés esne teljesen magyarok vagyunk :)))))
És a Répási név (így írva) ez édesanyám családneve.
Erre magam is gondoltam, csak aztán azért nem írtam, mert a Zala vármegye jórészt lefedi (nem véletlenül nem Zala megyét írtam), és a Kázmér-féle családnévszótár sem hozza e harmadik lehetőséget, nekem meg nem volt kedvem mérlegelni.
Mindkét forrás, apósom ill. nagyapám Hajbán Kánról tud, ki a tatárjárás alatt egy középvezető lehetett.
Nagyapám szerint mikor elvonultak ő valami miatt összerúgta a többiekkel a port és ittmaradt.
Apósom egy V. Jan orosz író által az 50-es években, a tatárjárásról szóló háromkötetes történelmi regényben olvasott Hajbán kánról. A regény nem ecseteli sorsát.
A mai alak egy tipikus elvonódással jön létre.
Ennyi az összes infónk.
Sajnos, nem vagyok otthon tatárjárás témakörében, így egy a Hajbán kán is "kimaradt". Azt viszont el tudom mondani, hogy Hayban egy szudáni körzet neve, ezen kívül a Haiban nem ritka japán és arab családnév. Így önmagában az egyezés nem jelent semmit. Mongol névtani nyomokról nemigen tudok Magyarországon.
Írod: "a család egyébként Zalából való, ott állítólag sok van belőle". Ez viszont megengedi azt a feltételezést, hogy a magyarokhoz csatlakozott gyepűőrzéssel megbízott törökök keressük a forrást. A név, a szókezdő h miatt egyébként is csuvasos jellegűnek tűnik (tehát akár kabar is lehet).
Csak korlátozottan értek a turkológiához, de azt tudom, a csuvasos h-nak a hangnak a köztörökben *k előzménye volt. Nem túl törökös ugyanakkor a Hajbán hangalak j-je is: ez nem jellemző a köztörökre. Lehet, hogy ez a magyarban vagy még az átadó törökben keletkezett a köztörök *ɣ > g hangból.
A rekonstruált hangalak tehát a *Kajban vagy a *Kagban. Az előbbire, Kayban-ként írva, vannak jelenkori török családnévi adatok. (Az utóbbi pedig -- tuvai török nyelvi adatok alapján -- úgy tűnik, hogy 'jurta' jelentésű köznév.)
De az is lehet, hogy nincs igazam, a sok lehetőseég miatt innen az íróasztal mögül nemigen lehet ezt a nevet megnyugtatóan etimologizálni. Én a "azt, hogy kb. mikor és honnan került a magyar nevek közé, s milyen alaki formában azt sejti a család" megjegyzésedről azt hittem vannak olyan adataid, amelyek szűkíthetik a kört. Ezért kérdeztem előbb.
Természetesen. Csak kiváncsi voltam, hogy a hálón lógók közül ki tud ez alapján valamit. Ti. mikor az akkor még jövendőbeli apósomnak bemutatkoztam, rögtön mondta:
Hajbán kán, tatárjárás
S ez így igaz. A család egyébként Zalából való, ott állítólag sok van belőle, de már a nagyapám eljött onnan és ő is ezeket kutatta ki még az elmúlt század elején.
