Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Ezekből beküldhetnél a miskolcigombasz.hu-ra. Sokkal jobbak a képek mint a legtöbb könyvben vagy amik a honlapon vannak. Valamelyiket amin jól látszik a fehéres hálózat az ízletesen, plussz a vörösbarna vargányát, amin csoportban figyelnek, meg valamelyiket oldalnézetből. Sokkal könnyebb lesz ezek alapján felismerni őket mint azokból a képekből amik most vannak fenn.
Idén valahogy jobban megy a háztáji fotózása. Pedig nem vagyok csúcsformában, egyáltalán nem érzem a pezsgést, aminek oka a súlyos aszály és a kevés gomba. Pedig szerdán délután fél hattól gombaklub a könyvtárban. Ezért mentem Póstelekre, hogy bemutató gombákat gyűjtsek. Aztán tucat szép képpel tértem haza és dobozkányi termőtesttel.
Az elmúlt 2 napban távol voltam, így most tudok reagálni.
"van egy gombászkönyv, ahol szepen, sorban figyelnek a gonbakok. kit izgat, hogy mi van elol?"
Az az igazság, hogy itt most a szerkesztővel és a szerzővel vitázol. Igen is van jelentősége, ha a szerző említi, hogy az adott könyvben csak a fontosabb fajokat tárgyalja, valamint a szerkesztő szisztematikusan minden csoportnál, ha van ilyen faj, akkor a jelentőségét nézve legfontosabbikat teszi első helyre. Azaz a galócáknál a gyilkos galócát, őzlábnál az óriásat, rókagombaféléknél a sárga rókagombát, stb. Nyilván nem minden csoportban van ilyen gomba, de ahol van, ott így van. Továbbá a kiemelt gombákat mind részletesebben mutatja be. A Kalmár-Makara könyv így van felépítve, tehát azt hiszem ezek után jogos, hogyha a jelentőségük alapján a legfontosabb van elől, részletesen bemutatva, akkor nyilván félrevezető, ha a nép által szélesebb körben gyűjtött nyári helyett a kevésbé előforduló és ismert ízletest veszi kiemeltebb jelentőségűnek és tárgyalja jóval részletesebben. Mert ugye józan ész szerint, ha arra játszunk, hogy a fontosabbik ki legyen emelve, minek többet foglalkozni azzal, ami nem is annyira fontos?
Amit te fejtegetsz, az inkább tudományos jegyzékszerű könyvekre igaz. Az ilyen listaszerű könyvekben nyilván az ember semmilyen információt nem vár attól, hogy melyik helyen szerepel egy gomba. Viszont a fent említett könyv és hasonlók esetében ez is egyfajta információ, főként akkor, ha látszik ez a szándék a szerkesztőtől.
Egyébként nem kell itt a sorrend dolgán sem vitázni, nekem van egy 2000-es évek környékén megjelent Magyar Könyvklubbos határozó is, abban nem is szerepel egyáltalán a nyári vargánya. Csak az ízletes. Ráadásul anno a Debreceni Egyetemen a tanár ezt kérte az órára mint tankönyvet. Hát sorrend ide vagy oda, azért hazai gombaviszonyok közt ez viszont már azért hiba. Pont azt a gombát nem tárgyalni, ami itthon jobban előfordul, és amit a legtöbben mint "vargánya" ismernek.
Úgyhogy ilyen formán én a véleményem fenntartom, és szerintem a szerzőknek jobban kellene arra figyelnie, hogy melyik vargányára helyezik a hangsúlyt, ha mással nem, említeni, hogy amit a nép az ország nagy részén mint "vargányát" szed, az nem az ízletes. És ezzel tisztázva is lenne minden. Mert most mégis csak Magyarország legkedveltebb és legismertebb erdei gombájáról beszélünk, nem pedig valamelyik pókhálósgombáról vagy mozsárütőgombáról.
A te általad említett könyvet én nem olvastam még, ha abban így van, ahogy írod, akkor az mindenképp egy jó tendencia.
Még annyit a témáról, hogy így, hogy ezeket a könyveket német könyvek alapján írják, nem meglepőek akkor ezek az említett furcsaságok. Továbbá ugyan én ebben nem vagyok tájékozott, hogy így volt-e vagy sem, de úgy látszik a szerzők is némileg bizonytalanok voltak anno az ízletes és nyári megkülönböztetésében. Van olyan Kalmár-Makara, amiben benne van mind a kettő, de a jegyeik össze vannak keveredve, pl. az ízleteshez azt írja, hogy barna a tönkjén a hálózat. Szóval ezután én azt se tarom kizártnak, hogy régen sokszor amit nyárinak szedtek, azt ízletesnek nézték. De nyilván erről a szakmabeliek jobban tudnának nyilatkozni.
Meg a hánytató galambgomba, ami nálunk elő sem fordul. Kalmár-Makara (1978) meg sem említi a nyári vargányát, nem különbözteti meg az ízletestől. A bronzos is csak a hasonló fajok között van megemlítve.
ezek a könyvecskék mostanában általában németből vannak fordítva...
Nem árulok el nagy titkot, hogy a hetvenes évek könyvei is német nyelvű gombászkönyveket vettek alapul. Sok faj neve, egyszerű fordítás, másként meg így lett közönséges faj az arany tinórú, a barna csészegomba mellett több, ezer méter fölött élő gomba is, melyek nem vagy csak ritkán fordulnak elő jelen határaink között. Nálunk például a közönséges álszarvasgomba sem a leggyakoribb álszarvasgomba, sőt.
Szombaton a Bihar-hegységbe mentem a negatív hírek ellenére, mert az évek tapasztalata alapján ilyenkor ízletes vargánya termőhullám van odafent. Ez most is igaz, de olyan szárazság van 1000 méter felett, hogy azt látni kell. Irracionális. A képek nagyon csalókák. Kizárólag az Aranyos-patak közelében voltak gombák. Sehol máshol. Porzik a lucfenyves, a bükkös, a tölgyes. Minden szinten elképesztő aszály. A Béli-hegység októberi látványt nyújt. Oda be se néztem. Egyébként az is totál száraz. A Vércsorog-vízesés csak annyi, amit a képen látsz. Csoda, hogy van benne víz. Megjegyzés: nem ajánlom túrázásra a patakvölgyet, mert egyetlen gigászi illemhellyé változott. A sok turista telesz.ta.
