Keresés

Részletes keresés

Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.15 0 0 431

De az az egy is csak akkor játszik magával két macskaként, ha nem próbáljuk meg kilesni, hogy melyik macskajáraton megy át - mert akkor csak az egyiken, egyetlen macskaként.

 

 

Ezt hogy figyelték meg,ha nem figyelték meg?

Gondolom spéci kamerákkal?

Ha kamerákkal,akkor nem lehet valami optikai csalódásféle véleményed szerint?

Előzmény: ex_lx (427)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.15 0 0 430

Nem vagyok sértődős a legkevésbé sem,laikus vagyok csak pusztán megpróbálom megérteni a megérthetetlent.

De volt még egy kósza gondolatom ezzel,méghozzá az,hogy ha a gigantikus nagyon nagy dolgokat nehezen fogadja be az emberi agy,akkor mi is lehet a kvantumszintű dolgokkal?

No meg becsaphatnak e bennünket a saját érzékszerveink?

 

 

Előzmény: ex_lx (427)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.15 0 0 429

Csudába. Nem azt szúrta be az Index.

Na mindegy, az eredeti cikk. http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser

Előzmény: Törölt nick (428)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.15 0 0 428

Hm.

Nem azért, de már szerepelt itt http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9204858&go=107379513 a módosított kétrés kísérlet.

 

Csak aztán volt aki nem olvasta végig.

Előzmény: ex_lx (427)
ex_lx Creative Commons License 2011.02.15 0 0 427

Meg ne sértődj, de a topic (szinte) néma, de rendszeres olvasójaként meg kell jegyezzem, hogy ez a téma itt úgy vetődik fel, mint nemzetközi matematikus konferencián az a kérdés, hogy a 0 pozitív vagy negatív.

 

A fény és általában a részecskevilág hullámos természete nem a megoldás, hanem maga a "probléma", amellyel az egész kvantummechanikának nevezett téboly elkezdődött, és amelyhez ma is lépten-nyomon visszakapcsol: szó szerint alfa és omega.

 

 

Az idézett cikk (meggúgölöztem) azért megtévesztő, mert ebben a kísérletben még szó sem esett arról, hogy minden időpillanatban csak 1 (egy) részecskét indítsanak a két rés felé. Hogy a fény hullámos (is), még gyomorideg nélkül feldolgozható.

 

A módosított kétrés-kísérlet kiindulási alapja, amely a sokkhoz vezetett: az egy darab kilőtt részecske interferál önmagával, nem arról van szó, hogy megkapják a rések az özönt, és ebből kialakul az interferenciakép. De az az egy is csak akkor játszik magával két macskaként, ha nem próbáljuk meg kilesni, hogy melyik macskajáraton megy át - mert akkor csak az egyiken, egyetlen macskaként.

 

Ennek a BB-hez talán nincs köze, de van annyira elképesztő, amit ha más nem, az visszaigazol, hogy közel száz évvel a jelenség értelmezése után a jelenséget ugyan senki sem kétli (aki lát, azért csak-csak hisz), de már az értelmezés értelmezése sem mindig egyértelmű.

Előzmény: Tudorka69 (426)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.14 0 0 426

No itt a magyarázat a kétrés kísérletre,tessék:

 

A fény részecske elméletére a döntő csapást kétréses interferencia kísérlete mérte 1802-ben. A két résre érkező sugárzás a felfogó ernyőn színes világos és sötét csíkok sorozatát adta oly módon, hogy az ernyő olyan helyein, amelyeket külön-külön mindkét rés megvilágított, sötét vonalak is adódtak. Ezt a jelenséget már nem lehet a részecske modellel értelmezni, hiszen két fényrészecske összege nem adhat sötétséget egy pontban. Kézenfekvő viszont a hullámok találkozásához hasonlítani, hiszen ha két hullám hullámhegye és hullámvölgye találkozik, azok kiolthatják egymást.

Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.14 0 0 425

ha bizonyos fémeket fénnyel megvilágítunk, a fémből elektronok lépnek ki. Az atomok vonzásából való kilépéshez az elektronnak energiára van szüksége, amit nyilván a fény biztosít. A hullámok energiája az amplitúdótól, vagyis a hullám intenzitásától függ.

Előzmény: Törölt nick (424)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.13 0 0 422

Nem, nem az.

Előzmény: Törölt nick (421)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.13 0 0 420

Upsz.

Elfelejtetem leírni, hogy a kétrés kísérlet atomokkal, és ionokkal is éppen úgy végrehajtható, és az eredménye is megegyezik.

Előzmény: Törölt nick (418)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.13 0 0 418

Az okfejtésed jó, csak ott a bibi, hogy lehetséges egy részecskét megjelölni.

 

Pl. Elektromosan gerjeszted, aztán idővel foton leadásával visszatér eredeti állapotába.

 

A foton leadását pedig érzékeled.

Előzmény: Törölt nick (417)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.13 0 0 416

Nekem ebben a macskás kísérletben csak az nem tiszta,hogy miért kellene a köztes verziót észlelnünk,mármint az élőhalott macskát?

Elvégre nem egy tojássütésről van szó,ahol a szemünk előtt alakul át folyékony halmazállapotból egy viszonylag szilárd állapottá.

 

 

A kísérlet leírása [szerkesztés] Schrödinger macskája (illusztráció)

Teller Ede egy 1996. október 21-én, a Debreceni Akadémiai Bizottság előtt tartott előadásában[1] így írja le a kísérletet Schrödinger szemszögéből:

„Tegyük fel, hogy van egy macskám. Ezt beteszem egy ketrecbe, és a ketrec mellé odateszek egy radioaktív készítményt, amely percenként 50%-os valószínűséggel bocsát ki egy alfa-részecskét. Egy számlálót is odateszek, ami egy percre bekapcsol. Ha ez alatt a perc alatt jön egy alfa-részecske, akkor a számláló megindul, kinyit egy kis ajtót, bejön egy kémiai méreg, amitől a macska meghal. Ha pedig nem jött alfa-részecske ebben a percben, a macska életben marad. Én ezt nem figyelem. A kísérlet végén a macska állapotfüggvénye olyan, hogy a macska egy fél valószínűséggel él, és egy fél valószínűséggel halott. Heisenberg szerint – mondja Schrödinger – ha most hirtelen ránézek a macskára, attól a tekintettől a macska tényleg meghal, vagy a macska tényleg megél. Hát kérem szépen – mondta Schrödinger –, én ebből egy szót sem hiszek. Ez így nem lehet.”

Schrödinger macskája tehát élet és halál kvantummechanikai szuperpozíciójában lebeg, mivel sorsa összefonódott egy potenciálisan macskagyilkos α-részecskéével.[2]

Előzmény: Törölt nick (387)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.13 0 0 415

Ettöl független(bár rossz voltam kémiából is),nem tudom melyik lehet az az anyag,mely a vizsgált objektum(fekete lyuk) magját alkothatja és képes elviselni a rá nehezedő gigantikus és elképesztő nyomást.

 

a térről mely mindezt megtartja(?!?!) most inkább ne is beszéljünk.

Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.13 0 0 414

Találtam valamit,ami ide vág,pontosabban a gravitációs összeadódásokkal kapcsolatos.

Arra akarok kilyukadni,hogy nem is biztos hogy annyira nagyok ezek a fekete lyukak,ha az anyag elveszhet mint itt a cikkben is írják:

Háttér: az elveszett tömeg rejtélye

A nukleáris kötési energia az az energiamennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy egy atommagot protonokra és neutronokra törjünk szét. Ez az az energia, amely akkor szabadul fel, amikor két részecske összeolvad. Képzeljük el, hogy van egy protonunk és egy neutronunk és ezeknek jó közelítéssel azonos a tömegük. Ütköztessük őket egymással, amíg összeolvadnak és egy deutérium mag jön létre. Mennyi ennek a tömege? Ha a proton és a neutron tömegét is egységnyinek vesszük, joggal feltételezhetjük, hogy a keletkező részecske tömege 2 lesz. Azonban ez nem így van: a deutérium tömege kevesebb, mint a két részecske tömegének összege – a tömeg egy része eltűnt! A megoldás Einstein híres E = mc2 egyenletében rejlik. Amikor a két részecske összeolvad, EB kötési energia szabadul fel. Mivel az energia és a tömeg ekvivalens, ezért a keletkező energiának megfelelő mB= EB/c2 tömeg eltűnik.

Vizsgáljuk meg először a hélium-4, majd a vas-56 izotópokat. Atomi tömegegységben kifejezve (u = 1,66 x 10-27 kg = 931,5 MeV/c2) a proton és a neutron tömege mP = 1,00728 u, illetve mn = 1,00866 u. A hélium-4 atommagjának mért tömege mHe = 4,00150 u, míg az összetevők tömegének összege 2mP + 2mn = 4,03188. A tömegkülönbség 4,03188 u – 4,00150 u = 0,03038 u, amely közelítőleg megfelel a teljes kötési energiának: 28,3 MeV (az egy nukleonra jutó kötési energia 28,3/(2 + 2) = 7,07 MeV).

Ha ugyanezt a számítást elvégezzük a vas-56 atommagjára, amely 26 protont és 30 neutront tartalmaz, a kötési energia sokkal nagyobbnak adódik: a teljes energia 492,2 MeV, az egy nukleonra jutó pedig 8,79 MeV. A különösen nagy stabilitás miatt a vas-56 a kötési energiákat ábrázoló görbe legalsó pontján helyezkedik el. A nehezebb elemek felé a görbén felfelé vezet az út, ezek a folyamatok energiabefektetést igényelnek. Ez az oka annak, hogy bár a hélium-4 atommag képes arra, hogy nehezebb atommagokkal egyesüljön, a vas-56-nál nehezebb elemek létrejöttéhez mégis különleges folyamatok szükségesek (ezeket írtuk le ebben a cikkben).

őszszakál Creative Commons License 2011.02.12 0 0 410

Abban reménykedem, hogy az élet univerzális és örök, mert akkor a Nap halálával nem tününk el végleg és egy másik naprendszerben megtelepedve tovább élhet az Emberiség.

Előzmény: Tudorka69 (409)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.12 0 0 409

Az élet csak egy melléktermék,nem érdemes hozzákeverni az univerzális dolgokhoz.

De én is kíváncsi vagyok a valódi nagy bumm elmélere és a nagy bumm előtti elméletre meg főleg.)

Előzmény: őszszakál (408)
őszszakál Creative Commons License 2011.02.12 0 0 408

"A cél koncepció: az a koncepció, hogy minél több embert meggyőzzünk valamiről, ami szerintünk a valóság, vagy az, hogy a valóságot megismerjük. Szerintem csakis az utóbbi elfogadható."

 

Szerintem is az utóbbi elfogadható. De a " hivatalos"koncepció is konszenzus által van felállítva és az emberek meggyőzésével sokkal többen foglalkoznak, mint a valóság megismerésével. A kvantummechanika és a gravitáció egyesítése, a mindenség elméletének megismerése még hátra van. Remélem hogy megélem azt a napot amikor ez bekövetkezik és kiderül a "végső igazság". Mert biztosan tudni azt, hogy a semmiből keletkeztünk és majdan semmivé válunk, új értemet ad az emberi létnek.

Előzmény: Törölt nick (394)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.12 0 0 393

Olvasd el ezt: http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser

Végigjátszották.

A következtetés kissé hajmeresztő.

De lehet hogy igaz.

Előzmény: őszszakál (392)
őszszakál Creative Commons License 2011.02.11 0 0 392

A kvantum összefonódás, vagy szuperponált állapot a lehetőség, a megfigyelés a dekoherencia létrehozása.

Ha tudod, hogy nem választhatsz a döntéseddel és az A eset meghatáározza a B eset állapotát is, akkor az olyan, mint az oroszrulett. Az őreg nem kockázik, rulettezik velünk. :°( 

Előzmény: Törölt nick (383)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.11 0 0 391

Nem olyasmiről volt szó.

Figyelj arra amit olvasol.

Előzmény: Tudorka69 (389)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.11 0 0 390

Ja, meg a videokamera is tréfálgat ugye?

Előzmény: Tudorka69 (388)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.11 0 0 389

Itt valami olyasmiről volt szó,hogy a megfigyelőtől függ, hogy a macska él vagy halott és ez akkor dől el,amikor kinyitja a dobozt.

 

Előzmény: Törölt nick (387)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.11 0 0 388

Einstein már rég leírta,hogy a foton képes anyagként és hullámként is viselkedni.

Hehe amiről beszél,és amin úgy csodálkozik,az szerintem nem más mint hogy a saját agyunk tréfál meg minket hogy ezt így érzékeljük ahogy..

Ugyan ez a helyzet az álmokkal és a közben eltelt idővel is,mert hogy lehet az,hogy álmodom egy eseményt,mely a valóságban mindössze 10 perc(mert felkeltenek),az álmomban meg sokkal több idő?

Előzmény: őszszakál (382)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.11 0 0 387

Nem, nem ilyesmi.

 

A macskás kísérletet pedig hiába végzed el. A macska állapota csak addig határozatlan, amíg meg nem figyeled.

Ha kinyitod a dobozt, a macska mindig él, vagy halott. Soha nem láthatod a határozatlan állapotot.

 

Egyébként a macska analógiájára végeztek kísérleteket. Ezekből derült ki az, pl. hogy egy elektronnak vagy a helyét tudod mérni, vagy a sebességét.

Előzmény: Tudorka69 (386)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.11 0 0 386

Ezt egyébként a hanghoz lehetne a legjobban hasonlítani.

Egy kiálltás, két telefon a két kezedben, a világ két végén lévő ismerős,egyazon időben hallja a kiáltásod.Ilyesmi lehet ez a fotonosztódásos dolog is, a kétrés kísérletben.

 

A macskás kísérlet esetében pedig valóban el kéne végezni már ezt a kísérletet,nem csak beszélni róla( persze nem macskával),mert minden fizikai állítást igazolni kell kísérletekkel is.

Előzmény: őszszakál (382)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.11 0 0 385

Az csak egy példa az anyagok furcsa viselkedésére.

 

Előzmény: Törölt nick (384)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.11 0 0 384

Mondjuk elfelejthetnéd már a folyékony jég nevezetű dolgot.

Előzmény: Tudorka69 (381)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.11 0 0 383

Ezt le is vezették. De nem ez a lényege, hanem a mintázat, ami csak akkor van ott, ha megfigyelik.

Előzmény: őszszakál (382)
őszszakál Creative Commons License 2011.02.11 0 0 382

Ha a kétrés kísérlet során egy darab elektron két különböző résen egyszerre át tud haladni, akkor valóban kétségbe vonható az objektivitásról alkotott felfogásunk is.:°)

Előzmény: Törölt nick (376)
Tudorka69 Creative Commons License 2011.02.11 0 0 381

Az logikus,hogy két mákszem gravitációja összeadódik,de az már koránt sem ilyen logikus,hogy 1millió+ 1 millió csillag gravitációja összeadódik,mert hisz ott volt a víz is ugye,mely logikátlanul elkezdett folyósodni minél tovább hűtötték,holott nem volt elvárható tőle a legkevésbé sem.

Ezzel csak arra akarok utalni,hogy tulajdonképpen nem is akarok utalni semmire,inkább érdeklődnék,hogy vajh mit mutat a matematika és fizika egyenletek, ha végeztek egyáltalán olyan számítást amivel ezt ki lehetne számolni.

Előzmény: Törölt nick (378)
Törölt nick Creative Commons License 2011.02.11 0 0 380

Miért ne lenne.

A gravitáció tényleg izgalmas.

Szerintem főleg azért, mert a gravitáció magyarázatából általában kimarad az idő dimenziója, az idő magyarázatából pedig a gravitációé.

 

A legszebb amikor grafikusan két dimenzióban szimulálják a gravitációs kút hatásait.

Előzmény: Tudorka69 (379)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!