Mindennek lehet kultúrája: A viselkedésnek, az állattartásnak, a nevelésnek, az írásnak, az olvasásnak, a vitának, a szexnek az evésnek az ivásnak stb. stb. Ezért ebben a topikban semmi nem off. Írhatsz bármiről, az sem baj, ha nem mindig kulturáltan.?;)) Reményeim szerint kialakul majd párbeszéd, vita, de szívesen látom a magányos farkasokat is.
Sokat olvastam, ahogy számoltam az ünnepek környéki meg utáni termést, szűk 2000 oldal. Magam is meglepődtem, persze ehhez hozzájárult egy antibigyós felső légúti fertőzés, ami meg megkívánta, hogy túl sokat ne mozgolódjak odakint. Mindennek van előnye :)
Teljesen véletlenül, de rábukkantam a Rózsa nevéből készült, feltehetően olasz filmsorozatra. Csak az első két részét láttam, nem tudom, folytatják-e és mikor, de amit eddig láttam, nagyon érdekes volt, úgyhogy figyelni fogom! Újra elő kéne vennem a könyvet, mert nem minden epizódra emlékeztem, legalábbis egy nőnemű, íjászkodó bosszúállóra nem.
Tegnap a pesti belvárosban kellett mennem, és nagoyn megtetszett egy művészeti galéria kirakatában látott Betlehem. Nem a születés ábrázolása volt, hanem a betlehemezésé, a ruhák alapján ítélve valahol Székelyföldön. Sok-sok havas fenyő, subák, kalapok, bár a nők inkább csak kendőt hordtak. Viszont praktikusabb dolgokat hoztak ajándékba, például ételt, bort, tüzifát. Minden baba egyedi kidolgozású, részletes volt a ruha is rajtuk, egyszóval hosszan gyönyörködtem benne. A kedvencem viszont egy nagy szán volt, amit feltehetően ló húzott idáig, és egy kicsi szánkó volt utána kötve.
Ígértem, hogy majd írok a kiállításról a Ludwigban (elsősorban Magdus várja, de úgy látom nem kell kapkodnom :D), de mivel közben vettem még egy jegyet a MüPába erre
Úgy látom ebben a topikban nem tolonganak. :-) Magdus is eltűnt, Zsanna nyilván bejglizik. :-)
Morfondírozok, hogy írjak-e olyanokról, ami ezt a három embert esetleg nem is érinti/érdekli? Kérdeztem pl. a jazzt (a budapesti helyszínekről írnék), de zsanna pécsi, téged ahogy elnéztem nem érint...
Azon én is, de lassacskán megszokom, eddig se nagyon vettem ilyesmit, most sem fogok!
A Vörösmarty téri kirakodóvásár kissé levegősebb és jobban elrendezett, mint eddig, de úgy veszem észre, kevesebb az árus. Bár lehet, hogy csak azért van, mert elég korán mentem ki.
Jó volt erről olvasni! Nagyon röstellem magam, de az utóbbi időben nem nagoyn volt kedvem kimozdulni otthonról, jól bekuckózom magam, és olvasok. Ez a hét meg a takarításé, utána karácsony, aztán vége az évnek.
Jártam egy-két karácsonyi vásáron, nem sok újdonságot láttam, nem is nagyon vásároltam semmit. Viszont nézelődni nézelődtem.
Na, vasárnap voltam Ludwigozni. :-) Kicsit másképp alakult, mint ahogy korábban elterveztem, de végül így lett jó. Már előbb akartam menni, de mindig megcsúsztam az egyéb programokkal, és bennem egy 18 órás zárás volt, ezért halasztottam.
Most úgy terveztem, hogy délelőtti program kb. fél egyig, benézek pár boltba a KöKin, haza ebéd, aztán irány a Ludwig.
Ezzel szemben a "délelőtti" program fél kettőig tartott, gondoltam a csökkentett boltos program után egy gyors ebéd a Kökin, aztán haza (a jegy nem volt nálam) és Ludwig. A gyors ebédből több mint egy óra lett, mivel az önkiszolgálónak hitt kajálda nem az volt, 3 óra körül jöttem el, kb. negyed óra hazáig.
Otthon bekapcsoltam a laptopot, hogy megnézzem a Ludwig nyitvatartását, érdemes-e elindulni? Kiderült, hogy csak az állandó kiállítás van 6-ig, a másik kettő 8-ig. ÉS!!! Hát tárlatvezetés 16 órától a Mintázat és dekoráció kiállításon!!! Kb. fél óra tőlünk a Müpa/Ludwig, gyors indulás, 4 óra előtt pár perccel estem be a pénztárhoz, pont időre a tárlatvezetésre!
Azt hittem többen lesznek, de csak öten voltunk. (A kiállításról majd később.) A vezetés kb. egy óra volt, utána felmentem az állandó kiállításra rákészülni egy kicsit*, majd egy kávé és kóla a büfében után végignéztem a második emeleti kiállítást (Short List 2019), majd a végén még egy kicsit visszamentem a Mintára...
*Szóval rákészülés. A múlt héten voltam a Trafóban egy Frenák Pál társulat kortárs tánc előadáson, a Cage bemutatója volt, utána beszélgetés a művészekkel. Utána váltottam pár szót Palival :D, akkor mondta, hogy január 17-én lesznek a Müpában. A jegyvételt eredetileg a Ludwigos látogatással akartam összekötni, de szombaton az Allee-ban szúrtam ki (pedig már vagy tucatszor láttam), hogy van Müpa jegyárusítás, ott vettem meg. És mivel van újabb Müpa jegy, így van újabb Ludwigos is. És lesz tárlatvezetés a Westkunst - Ostkunst kiállításra is, idén még 22-én és 29-én is. Még nem tudom, melyik nap megyek, lehet hogy jön ismerős is (még rá kell beszélni, de ő is vett jegyet a Frenákra). Nekem a 29 a logikusabb, mert aznapra van a Müpa jegyem (Péterfy Bori).
amit ezekben a napokban minden színházi előadáson felolvasnak (csütörtökön a MU színházban az előadás előtt még az előtérben olvasták fel, ma a Trafóban a koncert vége előtt Csordás Zita, a Mayberian Sanskülotts énekesnője olvasta fel - mindkettő független színház).
Szombaton megnéztem a Történelmi kézműves kirakodóvásárt a Nemzeti Múzeumban. Volt olyan jegy, amivel csak ezt lehetett látni, de olyan is, amivel a kiállításokat is. Persze, hogy én ez utóbbit választottam.
Magáról a vásárról most nem akarok írni, érdekes volt, szép is, de sokban azonos volt a tavalyival, az meg a tavalyelőttivel. Ez nem baj, sőt! Elvégre a kiállítók is azonosak.
Viszont magát a múzeumot is megnéztem. No, nem az egészet, az túl nagy falat lett volna számomra. A történelmi időket csak a török hódoltságig követtem, aztán úgy éreztem, beteltem, holott még sok néznivaló akadt volna. Viszont nekem elég volt ennyi. Legalább lesz miért visszamennem.
Mint legtöbbször, most is az apróságokra emlékszem legjobban. Például egy ezüstből készült, szarvast ábrázoló asztaldíszre. Az állatnak korallból készült az agancsa, és opál pórázfélét viselt a nyakán.
Aztán közelről megnézhettem a Kolozsvári-testvérek Szent György szobrát, és így sokkal érdekesebbnek találtam. Végre azt is láttam, hogy a sárkány farka rátekeredik a ló mellső lábára. Viszont azt csak most láttam meg, hogy a szobor alapján egy kis gyík és két, meglepően élethű kígyó igyekszik el onnan. Szerintem belátták, hogy ha ekkora rokon sem boldogul, rájuk nem sok jó vár. Rájöttem, hogy a gyík pikkelyei ugyanolyanok, mint a nagy testvéré, csak persze méretesebbek.
Aztán megnéztem az arcképeket. Legjobban Rákóczi Györgyé tetszett, ő egy buzogányt fogott a kezében, és nem volt nehéz elképzelnem, hogy használni is tudta! Viszont hiányoltam mellőle a feleségét, Lorántffy Zsuzsannát, holott ő igazi társa volt jóban-rosszba. Viszont lehet, hogy vagy nem készült róla festmény, vagy nem maradt fenn.
Utánanéztem, igenis volt arcképe. Mi lenne, ha egymás mellé tennék a kettőt?
Némi vigaszt jelentett, hogy Nádasdy Tamás mellett ott volt Kanizsai Orsolya is.
Aztán még elmentem a Rotschild Klára kiállításra is. Azért mondom így, mert ez egy külön pavilonban látható. Talán szörnyen hangzik, de kicsit csalódtam. Úgy vélem, a kiskosztüm volt az erőssége, de láttam olyan koktélruhát is, amit annak idején tíz forintért sem vettem volna meg. No de ez szubjektív! Igaz, olyat is, amit megcsodáltam. Kerülte a feltűnő színeket, valahogy visszafogott volt, de az is lehet, hogy csak ilyen darabjai kerültek ide.
Megnézhettem a saját éksereit is, volt egy négyujjnyi széles, vastag arany karkötő, szerintem eléggé hivalkodó. A többi viszont annál jobban tetszett, általában ezüst volt, gránátkövekkel kirakva.
Elég sok korabeli híradórészletet is láthattam, amiben a szalonja divatkínálatát mutatta be. Egy filmrészlet láttán magamban megállapítottam, hogy Audrey Hepburnt kellett volna öltöztetnie. Igaz, Ruttkai Éva sem rossz választás, neki is jól állt volna. Könnyen lehet, hogy dolgoztatott is ott.
Múltkorában volt egy olyan játéka, hogy a nézőktől kért 10-15 szót, tetszés szerint. Mondanom sem kell, a nézők nem kímélték, a legkülönbözőbb felhasználási területekről kapta meg. Ő meg kb 10 perc leforgása alatt összeütött egy rímelő verset, történettel, addig a mellette ülő lány gitározott.
