A módusok egy adott tartomány anyagsűrűségének lokális jellemzére szolgál,globálisan nem lehet a módusokat összehasonlítani,ebből eredhet szerintem az elkentség,hogy az elektron bárhol előfordulhat,mert minden tartományra berajzolhatsz golyókat.Az oktánszámnál pentán-oktán keveréket is alkalmazhatnánk,vagy a színkeverésnél:hupikék,okkersárga és lila színeket is alkalmazhatnánk,csak nem lenne célravezető.Kisebb energiákon érdemes atomra és atommagra osztani az anyagot,míg magasabb energián nukleonokra és elektronokra.De ezek lokálsian jellemzik az anyagot.Globálisan függetlenek.
Míg az üvegben a buborékok globális képződmények,nem módusok és lehet közöttük kölcsönhatás.
De a vákuumot nem látjuk,de az üveget igen(az üvegben a részecskéiben eleve változik az anyagsűrűség).A részecskék összeségéből látjuk az üveget.Meg a levegő üveg határfelületen erős gradiens van.Ez csak sarkított példa volt,mint ahogy az üvegben nem lehet vasbuborék.
Sőt a töltésből csak egy van,az előjel a tömeg előjeléből származik.De ezek módusok,a vákuum,mint az anyag sűrűségének egyenletes hátterében levő anyagegyenetlenség kezelésére alkalmas idealizált(ezért lehetnek negatív tömegüek) képződmények.De az antianyag ugyanolyan alapon anyag,mint a sima anyag.
Egyenesvonalú egyyenletes mozgásnál például a sebesség nem változik,tőled függ,hogy mekkora a nagyságú,hogy mihez viszonyitasz.Csak a változása a gyorsulás abszólut.Ugyanígy van az energiával,a nullapont csak tőled függ,de a hely szerinti változása,már mindig ugyanaz.Amikor színeket látunk,akkor is ebben élünk,vagy ha a mindenféle szénhiidrogéneket tartalmazó benzint csak izooktán és normál heptán keverékéknek tekintjük,az oktánszámnál.Vagy bármely három színből bármely színt ki lehet keverni,csak a piros,kék ,zöld kombinációnál van az,hogy POZITÍV móduserősséggel a legtöbbet ki lehet keverni.Nagyon sok helyen módusokban gondolkodunk,mert úgy könnyebben kezelhetünk minden.
Amúgy igazad tényleg ez van,csak a gömb alak közkedveltebb,mint a téglatest alak.
Ha az ábráról az jutna eszedbe amit melléírok akkor láthatnád hogyan áll meg.
A graviton sebessége c2. Két fél gravitonból áll (A és B), egyenes pályán halad ami olyan mint egy kifeszített DNS.
Ha a graviton töltéseket szállít akkor lelassul, sebessége c lesz, ez maga a fény.
Ha a (megfelelően nagy energiájú) fény lelassul nullára (ütközés után) akkor kettéhasad mint egy zippzár, ez a párkeltés.
Az egyik feléből elektron tórusz (ábra), míg a másik feléből pozitron tórusz lesz. A tórusz belsejében a graviton (A) fénysebességgel köröz és a töltés ugyanennyivel követi miközben spiráloz, tehát valójában egyik sem állt meg csak az egész rendszer nem megy sehova.
A tömeg tulajdonság előugrott, ez az egyhelyben pörgő-keringő részecsketórusz tehetetlenségéből származik.
Nagyobb energiájú foton proton-antiproton párt hozhat létre amiből következik, hogy a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak energiájában különbözik tehát valójában antianyag nincs. Az antiproton elnevezés így helytelen.
Az ilyen közvetlen megfeleltetések elbuknak azon, hogy az anyagban levő buborékok, örvények tulajdonságai függenek az anyaghoz képest mért sebességtől. Így két egymáshoz képest mozgó örvény vonatkoztatási rendszertől független módon megkülönböztethető.
Vákumhoz, éterhez képest viszont ilyen különbség nincs.
Úgy képzelem,hogy vákuum az nem azt jelenti,hogy nincs benne semmi,hanem van benne egy áramlás,de mi mégis csak az attól való eltérést érzékeljük(Az energia saklártér nullapontja tetszőleges lehetcsak a gradinese,mint vektortér abszólut és érzékelhető.A vákuumtájkép szerintem a skáltér nulla értékében történő változás,amit érzékelünk,mert változik.Az elemi részecskék olyan értelemben módusok,mint például az üvegben,ha van buborék.Ha a buborékba levegő van,akkor úgy írjuk le a jelenséget,hogy ott továbbra is üveg van,csak adtunk hozzá a buborék alakú negatív tömegű anyagot.Ha a buborékban vas van(bár nincs olyan,hogy vasbuborék,csak példa) akkor ott is üveg van csak adtunk hozzá pozitív tömegű anaygot.Ha üveg,vagyis nincs is nagyon értelmű buborékról beszélni,mert az ottani tömeghez nulla tömegű anyagot(mikroméretekben fotont adtunk).Csak akkor ha örvénylik az üveg(bár a szilárd anyagban nem lehet örvény,de mindegy),akkor mégis észrevesszük.Ilyenkor a módusnak van saját perdülete vagyis spinje.Szerintem azért nincs nulla spinű foton,mert az üvegben lévő buborékban csak üveg van éés még nem is örvénylik akkor nem vesszünk észre semmit,a mikroméretekben levő áramképpben sem vennénk észre semmit).
Például valójában csak egyféle nukleon van,csak kétféle izospinű állapota az,hogy proton-e vagy neutron.Kétféle stacionárius állapota,vagyis módusa,mert egyikben sincs igazából szigorúan sohasem,hanem a kettő között ide oda ingadozik a valószínűség(helyesebben a módushoz tartozó energia,vagy erősség,régebben oszcillátorerősségnek nevezték)Ez olyan,mint a hidrogén is ugyanaz a hidrogén,akár alapállapotban van,akár gerjesztett állapotban.Csak a hidrogénnél az alapállapot és mondjuk az első gerjesztési állapot,mint két módus energiában különbözik egymástól,míg az izospin töltésben.Szerintem egy részecskének,ha nincs tömege,akkor jelenlétének,mint csak az a hatása van,hogy van impulzusa,ami egyenlő az energiájával/c és a spinjével az anyag ottani sebességmező irányát koncentrikus henegerek írányába állítja be.De ha van egy részecskének tömege,akkor a sebességmező fluxusát is megváltoztatja.Pozitív tömeg nőveli,negatív tömeg csökkenti a fluxust.Ezt úgy kell elképzelni,hogy az üvegben látunk egy légbuborékot,akkor azért nincs ott üveg ,mert beleraktunk egy negatív tömegű üveget,ezért van ott buborék(a levegő helyett legyen vákuum).Ilyen értelemben módusok.De ezek módusok a teljes kontinuum anyag tömege CSAK POZITÍV lehet.Szerintem ezért nem okozhatja a garvitációt gravitációs töltés,mert ahoz kéne negatív tömeg,ami egy pozitív tömeget vonz.
Talán nem-e az lehet,hogy a fotonnal nincs tömege,fénysebességgel mehetnek.Az elektron és a pozitronnak van tömege és mozgási energiája.De a pozitron-elektron tömegközépponti rendszer tömege a két részecske tömege+mozgási energiája(c=1 egységrendszer).A tömegközépponti rendszer egyenesvonalú egyenletes mozgásának sebessége nem változik meg a részecskeátalakulásnál,hanem a tömegét a fotonoknak csak a mozgási energiájuk teszik ki.De szerintem az anyagi rendszer mozgási energiája nem változik meg a folyamata,csak a tömegét a rendszer alkotórészecskéi másféle tömeg-mozgási energia aránnyal teszik ki.
Na igen, ezt sem értem. Mert ha mi közel fénysebességgel haladunk az álló galaxis felé, akkor a galaxis is közel fénysebességgel közeledik felénk, nem pedig fénysebességgel. Hogyan látnánk akkor fénynek, ami nem közel, hanem pontosan fénysebességgel közeledik?
Nekem erről a szép ábráról azok az ókori meg középkori filozófusok jutnak az eszembe, akik különféle geometrikus ábrák (pentagramma és társaik) megrajzolásával szemléltették világmagyarázatukat.
A tiszta logikának nagy az ereje, de ha csak ebből építkezünk, akkor jönnek ki olyan elméletek, mint pl. a Zenón és tsai elmélete, mely szerint mozgás nincs, szemben Herakleitosz elméletével, mely szerint minden mozog. Mindkettő a puszta logikai gondolkozás terméke, mindkettő a világot magyarázza, és egymásnak tökéletesen ellentmondanak. Ez akkoriban nem volt gond, mert a gondolati úton elért eredményeket előbbrevalónak tartották a hétköznapi megfigyeléseknél.
Az ilyenfajta gondolkodás érhető ma tetten azokban az elméletekben, melyek úgy kezdődnek, hogy bizonyos alapvető kísérleti megfigyelések csalások és hazugságok.
világos mindenki számára? egy db animált drótvázas tórusz, és minden el van magyarázva. nem sokkal jobb ez, mint a bonyolult és nehézkes fizika, amit az iskolában tanultunk?
Kösz, de neked is legyen egy kis dolgod, te majd teszel bele színes kvarkokat amennyit akarsz, nekem nem kell. Már csak azért is mert kvarkok nincsenek.
szépek a delfinek, így néznek ki a részecsketóruszok, a pozitív töltésegység által bejárt pálya a protonban. A tóruszok közepében egy egy fél graviton kering (graviton B), ezt járja körül a + töltés.
Az elektronban meg a negatív töltés kering a graviton A körül.
Ahogy olvasgattalak, az a hittan felelet jutott eszembe amikor a négy apostolt kellett volna felsorolnia a delikvensnek és a következő képpen felelt:
"A négy apostol, a következő három, Péter és Pál."
Nos, ha egy féligazság hihetővé tételéhez egy sor negyed igazság kell, akkor
kérdéses a féligazság maradék igazság tartalma is..
A kijelentéseid, --hacsak nem szándékolt provokációk, mint az enyémek néha--
meglepőek annak a tükrében, hogy csupán feltételezéseket és nem kisérleti tényeket, kész tényként említesz.
Vagy talán tudnád bizonyízani, hogy egy foton pl másodpercenként
nem sugároz pl. 0,0001 Hz-es fotonokat? De akár százat is mp-nként?
Két kisugárzott foton, kisugárzási helye közzött 300 000 000 ill. 100 db esetén
3 000 000 métert tesz meg a foton.
De még milliárdnyi fotonból álló csomag esetében is, a statisztikai szórást figyelembe véve, nem lép ki annyi kisfrekis foton, hogy detektálni tudjuk.
( Persze Feynman virtuális fotonjai egyből értelmezhetők lennének.. a kis távolságból következő többszörösen hatványosan növekvő valószínűség következtében.. és még sorolhatnánk..)
Több neves elődünk úgy tartotta, hogy a természet mindig a legegyszerűbb
utat választja a lehetőségei közül. Mi pedig bozonokkal és különféle tömeggel
rendelkező és tömeg nélküli töltéshordozókkal próbáljuk leírni azt amit látunk.
Közben pedig, matematikailag nem kizárhatóan létezhető térelméletekből
vezetünk le a valós térre vonatkoztatva elméleteket. És ezen fantazmagória
elméletekről kijelentjük, hogy "biztos ilyen a valóság is, mert olyan szépen ráillik.."
Közben pedig sumák módon elfeledjük, hogy a leképzéshez alkalmazott matematika úgy született, hogy elhanyagoltunk ismert alap tényeket, mint pl.
a szögek összege, síkok és vektorok egybevágósága.. nem sorolom tovább..
Azt kérded "jégre?"
Nos, a jég már meg van.. Rajta táncol a ma tudósnak nevezett világ fele..
("Elszakadt húr.. a húrelméletből, hibásan.."
Kérdés az, hogy tudsz-e presztizsharc nélkül, tisztán a valóban igazolt
fizikáról beszélgetni vagy sem?
Ha igen, akkor szívesen leszek benne parnered, ha nem, akkor pedig ne is fáraszd magad "csattanós megválaszolással", mert valószínűleg el sem fogom olvasni..
A galaxisok eloszlása és formája arra enged következtetni, hogy vagy egy kozmikus méretű szuperhúr szakadt darabokra, vagy az vákuum(éter) szálszerű áramlása keltett örvényeket és ezekből lettek a galaxisok.
