A kantonoknak mondjuk semmi koze a feudalizmushoz, - Ember 1300-ban amikor elnevezték akkor még feudalizmus volt. Az a szerencséje a Svájciaknak, hogy oda már nem ért el a valahanyadik Ukrán Front, az oroszok nem szabadították fel őket és nem vezették be torz társadalmi rendszerüket. Így nem nevezték át a kantonokat.
Eszerint Szolgabírók nem lesznek csak és csakis főszolgabírók ? És ez,t itt és most valami kérlelhetetlen
daccal jelented ki (Márpedig).
Úgy tisztában vagy azzal, hogy a megye-, és vármegye-rendszerben valójában mi is volt a Főszolgabírói, Szolgabírói hivatásból következő munkájuk lényege ? Kik felett gyakorolták a hatalmat és milyen módon, jogosítványokkal, milyen eszközökkel ? Mert ezek elnevezése már önmagában is sokatnmondó, de nem
biztos, hogy neked és sok-mindenkinek, aki lelkesen támogatná ezt a régi intézmény-rendszert, ennek restaurálását van valódi fogalma tudása van erről.
Talán nem vagy tisztában a ténnyel, de amikor 1945-ben lezárult egy történelmi korszak az országban, a
talán egyik első közigazgatási intézkedése az akkori adminisztrációnak az volt, hogy mivel még létezett a Dunántúlon, a Pusztaszabolcs-Sárbogárd között kiépített vasútvonal mellett egy Szolgaegyháza nevezetű község, szinte azonnal eltörölték a régi nevét és új nevet kapott a falu, méghozzá Szabadegyháza néven. Nyilván nem véletlen gesztus volt ez, de a fentiek alapján feltételezhető, hogy támogatnád a falu eredeti
Svájc: "A népszavazás mindig érvényes és az eredménye kötelező." (A történelem során egyedül a franciák nem tartották tiszteletben Svájc függetlenségét, mindenkit kardélre hánytak, aki ellenállt.)
Ugye megmondtam mar tegnap is hogya magyar jobbágynép a feudalizmus tetszik neki. - A svájciaknak is nagyon teszik a feudalizmus és a fórumtárs elnevezését használom: jobbágynép. 1300-as évek óta léteznek kantonok Svájcban.
Csak ott nem volt szovjet mintájú szocializmus, nem akarták a múltat végképp eltörölni ahogyan nálunk
A képviseleti demokrácia híve vagyok: ha rajtam múlna, Magyarországon parlamentáris köztársaság és liberális jogállam uralkodna – be kell látnom ugyanakkor, hogy ennek nem adottak a feltételei sem a magyarságban, sem annak elitjében, az igazságérzetem pedig azt diktálja, hogy ha a magyarok feudális abszolutizmusban akarnak élni, amihez joguk is van, akkor ahhoz a magyar állam igenis a tradíciónak megfelelő monarchikus államformát rendeljen.
Kétségem sincs afelől, hogy a feudális abszolutizmus legitim berendezkedés volna Magyarországon, és ha Orbán Viktor személyesen nem is ambicionálja, hogy minden magyarok királyává váljon, az ezeréves múlt őt és a magyarságot egyaránt erre szólítja. Ha Magyarország népe feudalizmusban akar élni,akkor nem szabad meghajolnia a népfelség nyugatról importált gyakorlata előtt, hanem minden részletében restaurálnia kell a hűbéri rendet. Magyarország nem korszerű, hanem tradicionális állam. Legyen hát az. Éljen a király!
Ehh. Mer' - mondjuk - a Gránit Bank korábbi tulajdonosa nem adott munkát az alkalmazottainak? Csak azóta van munkájuk, amióta felvásárolták őket? S ezernyi és ezernyi ugyanilyen példa van még.
A hatvanpusztai majorságotJózsef nádor hozta létre 13 hektáron 1840 körül, alcsúti kastélya és alcsúti arborétuma közelében, mintagazdaságként a magyarországi mezőgazdaság fejlesztése céljából.
Habsburg József nádor, József Antal főherceg(Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) (Firenze, 1776. március 9.[5][6] – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarországnádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse.
Őszintén szólva nevezni sem, de igazából látni se szeretném őket sehol az országban csak amiatt, mert
néhány eszement úgy gondolja, hogy ezt az intézményt fel kéne támasztani. Miután azáltal híresültek el,
amiről írtam, ez annyit jelent, hogy a cigánybűnözés felemlegetése nem más mint egyszerű ürügy arra a
célra létrehozáshot, amire éppen a világháború idején szolgált és amelyet azután maga a Kormányzó és környezete, valamint a valóban honvédő katonaság is megelégelt és amikor túlcsoedulr a pohár és már gyülekezni kezdtek Szentendre környékén egy kis jó népirtás - tatárjárás céljából abelügyi államtotkárok,
Endre László és Baky László kezdeményezésére, végül is csak szétoszlatták őket is. Az is sokatmondó,
hogy a nyilas hatalpmátvétel idején éledt újra a csendőrség is és tartott a sokadvirágzásuk, amíg a
nénetek és a nyilasok garázdálkodhatrak itt. Azután ők is szépen eltakarodtak az országból és ez is sokatmondó jelenség volt.
