Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2007.01.04 0 0 115

Kedves qligeti!

Ismétlem, ez nyelvészeti topik. Valami miatt a nyelvészeknek kb. az a véleményük a nyelvművelésről, amit én elmondtam.

 

Itt ők a tekintélyek.

 

Téma felesleges, részemről befejezve.

Előzmény: gligeti (114)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 114

Poppert, Lakatost, Feidlemant, Arisztotelészt, stb. tekintem a tudományfilozófiai kérdésekben mérvadónak. Wikipédiát ott húzok elő, ahol olyan alapdolgokra, mint 2000 éve ismert érvelési hibákra kell rámutatnom; vagy maximum lustaságból, de akkor szólj rám forrásügyben (a releváns Feidleman definíciókat azóta be is copyztam).

 

 Nyelvi ügyekben a releváns kérdésekben egyelőre elegendőnek bizonyult a tudásom amikor ezen az alapon próbáltál diszkvalifikálni. Ha belemerülünk olyan problémakörbe, ahol ez kevés lesz, vagy csendben leszek, vagy utánanézek. Ha szétnézel a Magyarulezben, láthatod, hogy csak tudományelméleti kérdésekben próbáltam észt osztani.

Előzmény: Kis Ádám (110)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 113
A nyelvész feladata a topik címe, és ez filozófiai, konkrétan tudományfilozófiai kérdés.
Előzmény: Kis Ádám (111)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 112

 

 Nos, hogy nehogy "a kiindulást folytonosan transzponáljuk", emlékeztetnék, hogy a jelen kérdés kiindulása az volt, rövidítve:

 

 K.Á.: Ha valaki a nincsre azt mondja, hogy legyen, az tudománytalan, ezért tudománytalan a nyelvművelő.

 

 L.G.: Rák elleni gyógyszer

 

 K.Á.: nem a rák elleni gyógyszerrel kell a fenti állítást ellenőrizni, hanem mondjuk a vámpírral: hiszen az olyan, mintha valaki azt mondaná, legyen két múltidő a magyarban. Az egyik egy potenciálisan létező, a másik nem.

 

 L.G. (elfogadja pontosításnak azt, hogy nincs alatt a potenciálisan nem is létezőt kell érteni, bár hümmög): A vámpír is potenciálisan létező, meg a két múltidő is, ahogy a társadalom szó is.

 

 K.Á. [ad hominem kihagyva] a múltidő az más, az nem potenciálisan létező; grammatikai formákat nem lehet létrehozni

 

 L.G.: Miért nem, hiszen hosszú távon azok is változnak (angol, stb.)

 

 K.Á.: Különben is, ok, változnak, de hosszan, és nem voluntarista próbálkozásra.

 

 L.G. Nem ez a kérdés [##@@törölve]. Potenciálisan létezik, vagy nem? (bár már ott nyertünk, hogy elfogadtuk, hogy a szóalkotással létrehozott szó potenciálisan létezik; tehát K.Á. módosított posztulátumának a próbáját is kiállja, miszerint tudománytalan csak attól volna, hogy olyan nincsre, ami potenciálisan sincs, mondja hogy legyen: tehát aki új, lehetséges szavakra (pl. társadalom) mondja, hogy "legyen", az eme posztulátom alapján sem minősíthető tudománytalannak.

 

 Tehát: miért tudománytalan a nyelvművelés?

 

 

Előzmény: Kis Ádám (110)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.01.04 0 0 111

Kedves qligeti!

 

Emlékeztetnélek rá, hogy ez nyelvi fórum.

 

 

 

Előzmény: gligeti (108)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.01.04 0 0 110

Kedves qligeti!

 

Kérlek, olvassd már. Saussure-t, Gomboczot, Bárczit, Pajzsot, Zellig Harrist,  vagy  Antalt, Papp Ferencet, Skalickát, Chomskyt vagy az egyszerűség kedvéért Chrystallt. (S ha lehet, ne a Wikipediát tekints mérvadónak)

 

Akkor nem vennéd ilyen könnyen a grammatikai formák és a szükincs változásának lehetőségét. Neked a 100 év vagy az 1000 irrelevááns? Ráadásul az angol sem lett izoláló nyelv, csak az azá válás tendenciája jelent meg.  És nem tette az angolt senki izolálóvá, magától lett az.

 

A magyar nyelv elhagyta a múlt időit. Nem azért, mert ezt valaki elhatározta, és keresztülvitte. Szavakat még csak ki lehet találni, de a nyelvi formák használatát nem lehet ilyen módon befolyásolni. Még akkor sem, ha a mentális lexikonban megvannak a múlt idők - hiszen megértjük azt is, hogy vala.

Előzmény: gligeti (107)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 109
erratum: grammatikai formás -> grammatikai formák
Előzmény: gligeti (107)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 108

akkora sarlatánság,

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Ad_hominem

 

melyet látva nem igazán hiszem, hogy érdemes nyelvi vitát folytatni.

 

 Nem nyelvi, hanem tudományelméleti a vita.

Előzmény: Kis Ádám (106)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 107

 

 Nem veszem egy csoportba, nagyjából ismerem a releváns különbségeket; tudom jól hogy a grammatikai formás sokkal stabilabbak (például ezért alkalmasabb nyelvrokonságok kutatására). De azok sem statikusak.

 

 Tehát ez a különbség irreleváns (max nem 100, hanem 1000 évről van szó): vannak grammatikai változások is (névutó-> rag), vagy az angol hajlítóból elszigetelő felé való elmozdulása (!); ha ezek létre tudtak jönni, akkor potenciálisan megvoltak, tehát a lehetőség létezett.

 

- g

Előzmény: Kis Ádám (106)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.01.04 0 0 106

Kedves qligeti!

 

írod:

 

miért nem létezik potenciálisan a magyarban két múltidő??? Mondjuk a "társadalom" szó nem jöhetett volna létre a nyelvújításkor, ha nem létezett volna már akkor potenciálisan (azaz a lehetősége, a t, á, r, s stb. hangok, a társ szó, a képzés, stb.)

 

Bocsáss meg, de te még ott tartasz, hogy a szavak létrehozását és a grammatikai formák létrehozását egy csoportba venni akkora sarlatánság, melyet látva nem igazán hiszem, hogy érdemes nyelvi vitát folytatni.

 

Nem gondoltál arra, hogy van a kijelentéseben ráció, csak neked hiányoznak az ismereti előzményeid a megértéséhez? (Mondjuk egy rendes nyelvfilozófia, Mondjuk Saussure Bevezetésének a megismerése?)

Előzmény: gligeti (104)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 105

milyen a nyelvhez fűződő voluntarista hozzáállás

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Faulty_generalization

 

Azt látom meg, hogy milyen egy (vagy több) konkrét ember voluntarista hozzáállása.

Előzmény: Kis Ádám (103)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 104

 

Sajnálom, hogy amit írtam, ennyire érthetetlen. Bár nincs benne egytelen latin szó sem.

 

 nem érthetetlen, teljesen érthető, csak nélkülözi a rációt, már elnézést

 

A gondolat úgy látszik, nehéz. Nem a rák gyógyszerével kell a dolgot értelmezni, hanem a vámpírokkal.

 

1) Milyen logikai érvrendszer része ez a kibúvó, hogy egy általános állítást nem ezzel kell értelmezni, hanem amazzal? Tettél egy kijelentést, és nem adtál szűkítést az érvényességi körére. Mondjuk, mintha azt mondanád, hogy a számok oszthatók kettővel. Mire valaki hoz egy példát, hogy akkor az 13 osztható kettővel? Erre te: Nem a 13-mal kell értelmezni, hanem a 12-vel.  Brrr.

 

 A gondolat, úgy látszik, tényleg nehéz.

 

2) Miért ne tűzhetné ki a tudomány, hogy legyenek vámpírok? (amúgy speciel vannak, rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) de ez irreleváns, ám jóleső kötözködés) de komolyan, miért ne tűzhetné ki a tudomány célul géntechnológiával valami ma még nem létező faj (vagy már kihalt faj) létrehozását? Mint ahogy a kihalt erszényes farkas esetén úgy tudom, van is ilyen cél.

 

Például, el lehet határozni, hogy a magyarban két múlt idő legyen egy helyett.

 

A rák elleni gyógyszer a természetben potenciálisan létezik, meg kell találni.

 

 miért nem létezik potenciálisan a magyarban két múltidő??? Mondjuk a "társadalom" szó nem jöhetett volna létre a nyelvújításkor, ha nem létezett volna már akkor potenciálisan (azaz a lehetősége, a t, á, r, s stb. hangok, a társ szó, a képzés, stb.)

 

Előzmény: Kis Ádám (102)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.01.04 0 0 103

Kedves ggggondolkodo!

 

nekem nagyon jól jön, amit írsz, mert qligeti legalábis megláthatja, milyen a nyelvhez fűződő voluntarista hozzáállás.

 

Miért is lenne jó, ha a file magyar megfelelője valahogy emlékeztetne a tár-ra? Ráadásul csak messziről, mert hát a tír az engem nem emlékeztet a tárra, sokkal inkább az állatra.

 

A godolatmeneted is nehezen követhető. A te logikád szerint a file az, ami a tárban van. De ez nem igaz, a tárban az adat van, a file az adatoknak egyfajta szervezési fomája. Ha humán analógiát akarsz hozni rá, akkor

 

adat = ember

file = (pl.) család, vagy raj (mint cserkészraj)

adatbázis= társadalom, nép

 

Kérdelek, ha a file lenne a jeltár, akkor minek neveznéd a jeltárat?

Előzmény: gggondolkodó (100)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.01.04 0 0 102

Kedves qligeti!

 

Sajnálom, hogy amit írtam, ennyire érthetetlen. Bár nincs benne egytelen latin szó sem.

 

A gondolat úgy látszik, nehéz. Nem a rák gyógyszerével kell a dolgot értelmezni, hanem a vámpírokkal. Vámpírok ugyan nincsenek, de el lehet határozni, hogy legyenek, úgy lehet tenni, mintha lennének, és akkor jó kis tudományos hipotéziseket lehet építeni köréjük.

Például, el lehet határozni, hogy a magyarban két múlt idő legyen egy helyett.

 

A rák elleni gyógyszer a természetben potenciálisan létezik, meg kell találni.

 

A nyelvészet a nyelv létező jelenségeit vizsgálja, és nem akar újakat létrehozni (és jól teszi, mert nem is tudna).

 

Előzmény: gligeti (98)
Yogi Creative Commons License 2007.01.04 0 0 101
Lehetne ez a szó például tír...
Az mondjuk pont nem lehetne. Legalábbis a magyar nyelvnek nem szokása így szóalkotni.

Ha az információt magyarul észjelnek hívnánk...
No de nem úgy hívjuk...

...a file lehetne jeltár.
Viszont annak semmi akadálya, hogy megpróbáld elterjeszteni ezt a szót.
Előzmény: gggondolkodó (100)
gggondolkodó Creative Commons License 2007.01.04 0 0 100
Kedves Kis Ádám! Nem nevezném a file-t tárnak, hanem a tárral egy szócsaládba tartozó szóval nevezném el. Hasonlóan mint a raktár, leltár és a tartalom. Lehetne ez a szó például tír, vagy egy olyan kétszótagú szó, amelyikben az egyik szótag a tár szótag lenne. Ha az információt magyarul észjelnek hívnánk, a file lehetne jeltár.
Előzmény: Kis Ádám (97)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 98

No igen, erre én is akartam reflektálni, mert sajátos dolgok következnek az állításokból.

 

A nyelvművelést illetően a ragozást úgy folytathatjuk, hogy annak tárgya a legyen

 

eddig rendben. Minden alkalmazott tudomány ilyen. A legyen maga a cél. (eképpen az alaptudományra is igaz, Feiblemant elfogadva annak egyetlen célja a tárgy megismerése, ezt is át lehet erre fogalmazni: nincs (valamilyen) ismeretünk a tárgyról, és azt akarjuk, hogy legyen)

 

olyasmire mondja, hogy legyen, ami nincs ... akkor ... nem tudományos, hanem áltudományos, illetve antitudományos

 

Nos ez alapján az orvostudomány nem tudomány. Nincs gyógyszer a rákra, az orvostudomány (alapcéljaiból következő specifikus célként) azt mondja, hogy legyen. Ezen okfejtés alapján nem tudomány. (Sőt, a fenti zárójeles rész alapján az alaptudomány sem az)

 

 - g

 

Előzmény: Kis Ádám (54)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.01.04 0 0 97

Kedves gggondolkodó!

 

Sajnos a javaslatod több szempontból nem életképes. Az egyik az, hogy a tár szó a magyar informatikai terminológiában többszörösen szerepel, egyrészt az angol store, másrészt az ugyancsak angol memory megfelelőjeként. Ha megnézed egy kereskedő árjegyzékét, ott a számítógép egyik jellemzője a tárkapacitás, megkülönböztetünk háttértárat és operatív tárat stb.

 

Más részről, a file jelentése még csak nem is hasonlít a tár-ra. Nem véletlen, hogy az aktát emlegettem, leginkább még ez hasonlít hozzá, ha már ragaszkodunk bizonyos analógiákhoz. Per definicionem a file elnevezett adathalmaz, ahol a lényegi elem az elnevezett, ugyanis a file szerepe alapvetően a tárból való visszakereshetőség biztosítása. 

 

Nagyon irigyellek, hogy van tudományparadigmád, emellett tele vagy tisztelettel a nagybetűs természettudomány és a biológia iránt, én viszont több mint 30 éve foglalkozom a számítástechnika terminológiájával. Nem hiszem, hogy értek hozzá, és nincs informatikaiterminológia-paradigmám, de tanúja voltam sok sikeres és elvetélt terminológiai kísérletnek. Ennek az a summája, hogy bármit bárminek elnevezhetünk, csak ne okozzunk vele zavart. Ha Te most elkezdenéd a fájlt tárnak nevezni, sokan néznének bambán maguk elé.

Előzmény: gggondolkodó (89)
kisharsány Creative Commons License 2007.01.04 0 0 95

 

  Egyetértek a beírtakkal, főleg evvel:

 

  Az igazság akkor kezd érdekessé lenni, amikor azt mutatjuk meg, ami nincs, és úgy tüntetjük fel, mintha lenne.

 

  ...és itt szokott a "rángógörcs" a kezemre jönni, a klaviatúra előt ... .

 

 (: A véleményeltéréseket legtöbbször az okozza: ki mit tart nincs-nek és miért, továbbá, hogy helyette mit tart van-nak, és ezen azután már senki nem tud segíteni, mert következik a bebetonozottság, ahelyett, hogy megvizsgálnák a másálláspont alapjait:)

 

  A legutolsó mondat pedig tökéletesen egyezik a véleményemmel.

 

  kisharsány

 

Előzmény: Kis Ádám (54)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.01.04 0 0 93
Nekem mint gyaklorló betegnek megvan a véleményem az orvosi hipotézisekől. Sok esetben a tudományossággal, a tudományos módszerekkel való visszaélésnek érzem. Jó kedvemben "empirikus tudomány"-nak szoktam nevezni
Előzmény: gligeti (87)
kisharsány Creative Commons License 2007.01.04 0 0 91

 

  Ez a te szádból érdekesen hangzik.

 

  Akkor valamit félreértettél, illetve valamit félreérthetően (rosszul kifejezve magam) mondhattam valahol.

 

  kisharsány

Előzmény: Yogi (52)
Yogi Creative Commons License 2007.01.04 0 0 90
A T+R szócsaládban...
A Föld meg banán alakú, ja.
Előzmény: gggondolkodó (89)
gggondolkodó Creative Commons License 2007.01.04 0 0 89
Kedves Kis Ádám! Az én tudományparadigmám a Természetben, a Biológiában működő célkövető (kibernetikai) tudományrendszeren alapul. Más nyelv is alkalmas lehet több milliós szókincs képzésére, de mi maradjunk meg a magyar nyelvnél. Ami az angol file szót illeti, erre a magyar megfelelőt a "tár" szócsaládból kéne képezni. A T+R szócsaládban megtalálhatjuk a tár-t, a raktárt, a tér-t, a tartalmat...
Előzmény: Kis Ádám (38)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 88

 

A stessz alapú magyarázattal nem az a gond, hogy meghaladott, mert ez nem feltétlenül igaz, hanem az, hogy kizárólagossá tették.

 Ez igaz, igy pontosabb. Valóban több faktor van, nem egy patogén.

 

A stressz alapú magyarázat egyébként máig helytálló lehet.

 

Ez is igaz. F=m*a alapján épült házak sem dőlnek össze: egy meghaladott hipotézisnek maradhatnak azért érvényességi köreik.

 

 Csak hirtelen kerestem példát; a dolog lényege, hogyha a tudományt nem lehet a mai statikus állapotában vizsgálod, mert akkor arra jutsz, ami egy Saturday Night Live paródiában volt, hogy Steve Martin mint középkori orvos kicsit elgondolkodva azt mondta, hogy nahát, régen buták és tudománytalanok voltunk, és azt hittük, hogy a betegségeket az ártó szellemek okozzák, de ma már tudjuk, hogy a miazma okozza.

 

 Nem attól tudománytalan valami, hogy meghaladták, vagy meg lesz haladva. Pedig sokszor ki is emeltem, hogy a kor tudományos színvonalán, de ezek szerint nem elégszer; szóval a kor szintjén kell nézni, és akkor alapvetően tudományos volt.

 

Előzmény: LvT (84)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 87

Szerintem fogalmuk sm volt arról, hogy mi okozza, csak ráfogták a stresszre

 

 Ki mondta, hogy ez tudománytalan? Az ilyen hipotézisnek hívják. Megígérem, hogy a mai hipotéziseket, vagy jelentős részüket is meg fogjuk haladni, ha megéri az emberiség. Akkor ma is tudománytalanok vagyunk?

Előzmény: Kis Ádám (82)
gligeti Creative Commons License 2007.01.04 0 0 86

csak figyelmeztetlek, hogy megint átcsúsztatod az alaptételt, túl önkényesen bánsz az érvekkel. Szerinted és a tudományosságot a terminológia használatával definiáltam? És Feiblemann ellentmond a tudomány és a terminológia általam tételezett összefüggésének? (Ha igen, nyugodtan dobd ki.)

 

(72) (75), első válaszom tehát érvénytelen, mea cupla természetesen. Ezzel együtt nem ellentmond, hanem más; más lesz tőle tudományos, és más nem, de a baj inkább az, hogy nem elég "kompakt" definíció metatudományos szemmel nézve.

 

és ebben a terminológiában az, amit te orvostudománynak nevezel, az a technológia körébe tartozik.

 

 Nem, az orvostudomány nem, de a napi orvoslás, ha már párhuzamot keresünk, az valóban inkább technológia a metodikájának a tapasztalati és trial-error elemei miatt.

 

Rettenetesen veszélyesnek tartom azt a felfogásodat, hogy csak azt a tudományos célt ismerjük el, amelyet egy adott társadalmi közeg hasznosnak ítél

 

Azt hiszem érzem, hogy mire gondolsz (pontosabban egybevág az aggodalmad ezzel a nézettel szemben támasztott ismert aggodalmakkal), na de akkor most akkor ki politizálja át a metatudományt? Én ugye az igazságot keresem (na jó, azt nem, csak jól működő hipotéziseket és modelleket), és nem politikai korrektségeknek akarok megfelelni.

 

Ez az állítás történelmileg hamis, mert ha igaz lenne, valószínűleg kőszámítógépünk lenne, pattintott bitekkel.

 

 miért is? ezt nem látom.

Előzmény: Kis Ádám (79)
LvT Creative Commons License 2007.01.04 0 0 84
Kedves gligeti!

> Az, hogy a gyomorfekélyt a stressz okozza, és nem organizmus, nem volt attól még tudománytalan, hogy meghaladott lett.

Ez elég egyszerűsítő nézőpont. A stessz alapú magyarázattal nem az a gond, hogy meghaladott, mert ez nem feltétlenül igaz, hanem az, hogy kizárólagossá tették.

A stressz alapú magyarázat egyébként máig helytálló lehet, mert az még mindig kérdés, hogy ugyanolyan környezetben, ugyanolyan primer immunstátus mellett az egyik emberben miért okoz gyomorfekélyt a kórokozó, a másikban miért nem (pedig ez utóbbiban is jelen van). A stressz igenis modulálja az immunstátust, így csökkent ellenállóképességhez vezethet.
Előzmény: gligeti (78)
LvT Creative Commons License 2007.01.04 0 0 83
Kedves gligeti!

> Nem keverndő a meghaladott hipotézis a tudománytalansággal.

Mivel a jelenkorról beszélünk*, ez ugyanaz, aki ma a flogisztonelméletre akar alapítani egy diszcipínát, az tudománytalan.

* És a jelenkorról beszélünk, különben nem tudnánk, hogy meghaladott.
Előzmény: gligeti (78)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.01.04 0 0 82

Szerinted az, hogy a gyomorfekélyt stressz okozza, tudományos megállapítás volt?

 

Szerintem fogalmuk sm volt arról, hogy mi okozza, csak ráfogták a stresszre.

 

Ez annyira tudományos, mint a TESz.

Előzmény: gligeti (78)
LvT Creative Commons License 2007.01.04 0 0 81
Kedves gligeti!

> Nagyon jó, és fontos, amit mondasz: az adott alkalmazott tudomány céljai (azaz "legyilkolni, vagy meggyógyítani *kell* -e") helyességével maga a tudomány

Érdekes, én teljesen mást mondtam, éppen az ellenkezőjét: az orvostudománynak nem célja az, hogy „legyilkolni, vagy meggyógyítani *kell* -e”.


> A hippokrateszi eskü kedvenc példám, mert az maga az alapvetés, a cél megjelölése (más tudományok nem mindig fogalmazzák ezt meg ilyen formálisan).

A hippokrátészi eskünek nincs köze az orvostudományhoz.


> Akkor a nyelvészet (mint alaptudomány) miért akar azzal foglalkozni, hogy nyelvet kell-e művelni (a céllal)?

Már miért akarna ezzel foglalkozni a nyelvészet? Nem akar, ahogy a vegyész sem akar manapság alkímiával foglalkozni.


> > Szereted ezt az argumentum ad populumot.
> épphogy nem szeretem, ugyebár. Galileinek akkor ilyen alapon akkor nem volt igaza, hiszen mindenki "tudta", hogy a nap kering.

Éppen hogy szereted, mert folyton-folyvást előveszed, amikor a szövegkörnyezet nem is indokolja. Igazán kíváncsi vagyok szerinted, mi az „argumentum ad populum”, nekem legalábbis Galileivel a fenti beállításban nem jön össze.


> A logikai, érvelési hibák ismeretét pedig a reáltudományok részeként (is) tanítják [...] Ott ezek ismerete és napi használata alapvető.

Ebbe a zsákutcába nem megyek bele. Te egyelőre tényalapok nélküli szofizmákba bonyolódtál bele. Az pedig igen nagy érvelési hiba, ha úgy akarsz a realitásokról érvelni, hogy kihagyod belőle magukat a realitásokat.


> orvoslás célja, hogy a betegeket gyógyítsa, általánosan elfogadott, míg a "nyelvművelés" célja meg nem" -- az egy tipikus ad populum érvelés

No megint ez az „ad populum”*... De azt azért hozzátenném, hogy én éppen nem állítom, hogy az „orvoslás célja, hogy a betegeket gyógyítsa”, már ha az ’orvoslás’ szó alatt itt orvostudományt értünk.

Itt ugye inkább az a kérdés, hogy a ’kuruzslás’ (= tudományos verifikáció nélküli „orvostudományszerű” eljárások) és a ’nyelvművelés’ (= tudományos verifikáció nélküli „nyelvtudományszerű” eljárások)

* Ha már a Wikire hagyatkozol, eszerint „An argumentum ad populum [...] is a fallacious argument that concludes a proposition to be true because many or all people believe it”. Ez az adott kontextusban egyáltalán nem állja meg a helyét. Mivel:
1. Nincs „many or all people”, amely ezt hinné; a probléma az, hogy a nyelvművelést illetően plebejus mitológia éppen fordítottját fogadja el nem bizonyítandónak.
2. Bizonyítanod kellene, hogy „fallacious argument”-ről van szó. A definíció nem arról szól, hogy a széles körben elfogadott tények csak a széles körű elfogadottságuk miatt lennének argumenti ad populum.


Több időm nincs írni, de vlsz nem is érdemes, mert egyszerűen nem hallgatsz meg, nem velem vitatkozol, hanem el mellettem. Ha velem vitatkoznál, akkor nem írnál ilyeket: „Példát pedig hoztam: cél lehet egy nyelv egységesítése, norma kialakítása (igen, "csak", mondjuk egy társadalmi identitáskeresés miatt, lásd újhéber, stb)” – Ez nem egy *tudomány* célja, hanem a társadalmi elité. Lásd, az olyan indoklások, mint „cél lehet egy nemzet egységesítése, norma kialakítása (igen, »csak«, mondjuk egy társadalmi identitáskeresés miatt, lásd náci übermensch, stb)” még nem, teszik tudománnyá az eugenetikát. – Ez, amit írtál, ez argumentum ad populum, demagóg szólam, érv helyett: egyáltalán miért lenne ilyesmi legális cél*, és miért kellene a nyelvészeknek erre a fülük botják is megmozgatni. (* Különösen szép az „identitáskeresés” – a magyar nyelv egységesítésének nem az identitáskeresés volt a célja, hanem az identitáskialakítása tűzzel-vassal, akár akarja az illető, arát nem. Nem véletlenül éppen emiatt váltak ki olyan vehemensen a nemzetiségek Magyarországból, nem akarták, hogy a magyar elit „keresse meg” az ő identitásukat. De ez már politika, de kénytelen voltam vele, mert te folyton a politikum oldaláról nézed az egész problémát. Éppen ezért kértem, hogy legyünk szakmaiak, de ezzel nem volt sikerem.)
Előzmény: gligeti (43)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!