Egy valamire való és effektív (magas fokozaton használt) szagelszívó légszállítása 300 - 900m3/h.
Egy optimálisan beállított hővisszanyerő konyhára jutó légmennyisége legyen mondjuk 60m3/h.
Szerintem elbírja a rendszer a szagelszívóhoz optimális légmennyiséget??? Nem!!!
Vannak olyan hővisszanyerős szellőztetők, amilynek van konyhai elszívó ága és üzemmódja. Ebben az esetben átkapcsol, és a teljes légmennyiséget onnan szívja.
Ehez váltószelep és külön csövezés kell, de akkor is bejön még a többiek által is említett olajköd illetve szennyeződési probléma.
Szóval belső keringetéses szagelszívó, szénszűrővel és magasabb elszívási fokozat a főzés idejére, de külön rendszerben. Illetve ahogy Kjapp is írta, mi is kint egy külön indukciós lapon sutjük főzzük a füstös, szagos ételeket.
Találtam egy videót, amelyen két (azonos teljesítményű) főzőlap közül az indukciós 30 százalékkal előbb forralt fel ugyanannyi vizet, tehát ennél a tesztnél az indukciós hatásfoka 30 százalékkal volt magasabb.
De ha a hagyományos főzőlapra olyan kis edényt teszel, ami nem használja ki a fűtőszál teljes felületét, akor a hagyományos villantűzhely 30 százalékos hátránya akár 300 százalékosra is emelkedhet :)
mert az indukció hője KIZÁRÓLAG az edényt melegíti, míg a hagyományos villanytűzhely hőjének egy része a túl kis edény mellett megszökve könnyen kárbaveszhet.
A gáztűzhely hőjének egy része pedig MINDEN ESETBEN kárbavész, túl kicsi edény esetén az indukcióshoz képest akár tízszeres (1000 százalékos) energiapazarlás is könnyen előfordulhat, amin csak egy kicsit javít az, hogy a gáz harmad annyiba kerül.
A szellőző rendszer több levegőt cserél mint a természetes szellőzésű házak szélcsendben. Nálunk is gáztűzhely van a szellőzőrendszer mellett, minden probléma nélkül használjuk.
Egy jól megcsinált szellőző akkor sem esik pánikba ha 95%-os páratartalmú levegőt kell szállítania (mert jól hőszigetelt ott a cső és/vagy meg van oldva kondenzvíz elvezetés).
Vagy olyan keveset főztök, hogy néha egy kis víz ott nem számít :)
A szálló zsír ellen meg már rég fel van találva a zsírszűrő, ami persze csak akkor hatékony, ha rendszeresen ki van mosva tisztességesen (vagy cserélve van, ha cserélős fajta a szűrőbetét) ...és nem berakjuk és utána aszisszük, hogy 20 évig jólesz az :)
mert egy józsíros zsírszűrő már nem szűr zsírt
(egyúttal ez volt mai nyelvtörőnk is, kedves hallgatóink :)
A hagyományos villanytűzhely és az indukciós főzőlap közötti különbség:
elfogulatlan vélemények szerint az utóbbi pszichológiailag másfél-kétszer jobb,
fizikailag is jobb valamivel a hőfejlesztési hatásfoka, de ezzel kapcsolatban még nem láttam értékelhető öszehasonlító tesztet (találtunk egy próbálkozást valami cseh teszt-oldalon, de a módszerük erősen komolytalan volt).
Régebben akartam csinálni egy használható gáztűzhely/villanyrezsó/indukciós összehasonlító tesztet, de senki nem adott ajándékba egy indukciós főzőlapot :)
Azért valahogy mégsem teljesen, mert a csöveim egy kicsit porosak, a főzőlap feletti elszívó szűrője pedig olajos.
De azt is hozzá kell tenni, hogy a nagyon olajos dolgokat a fritőzzel a teraszon sütjük éppen a szag miatt. (mert ugye a szellőztető rendszer party (max) üzemmódban elég jó szuperál, de annak is kell idő, amíg eltünteti a büdös olajszagot)
...Ha belso keringetesu akkor azt be lehet kotni kozvetlenul a szellozo elszivojába(jol megszurve) ? mivel a konyhabol amugy is lesz elszivas...
Közvetlenül bekötni a konyhai elszívót a szellőztető rendszerbe nem tanácsos, mert az elszívott olajköd kirakódik a cső falára ami egészségügyi és tűzveszélyesség miatt sem ildomos, arról nem is beszélve, hogy azt a csőből többé ki nem lehet takarítani s ha le van burkolva a cső, a házzal kerül lebontásra.
szvsz szerencsésebb a szűrős belső keringetésű elszívót és az elszívó rendszert külön alkalmazni. Nekem is így van.
Van persze olyan szellőztető rendszer, amibe be lehet kötni a konyhai elszívót is, de annak az ára a különleges körülmények miatt, különleges. ;)
"Az elektromos tuzhely is ezert lesz a gáz helyett,pedig nem szeretek rajta fozni."
Döbbenetes (nem vicc!) különbség van a mezei villanytűzhely és egy indukciós tűzhely között. Ha még nem próbáltad, először vegyél egy olcsó (10-15eFt-os) indukciós főzőlapot és hasonlítsd össze a gázzal.
Egyébként gáztűzhely esetén kötelező a légbeejtő lyuk a konyha falán,
az új népnyúzó jogszabályok szerint állítólag ellenőrizni fogják ezt (is).
koszonom szepen a tanacsokat,eldontottem hogy siman csak berakom a szelloztetot elofutes nelkul.
Ami kerdesem lenne még:
A jó légzárás miatt nem javasolt a gáztuzhely. Az elektromos tuzhely is ezert lesz a gáz helyett,pedig nem szeretek rajta fozni. Szellozteto geppel sem mehet a gáz? esetleg egy CO/CO2 szenzorral vezerelni lehetne-e a szellozest? lehet hogy aramot is sporolna ha csak hasznalt levego eseten indulna be.
még egy mas tema:
A konyhai szagelszivok kozul csak a belso keringetesu jo csak egy jol légzáró hazba? a kulsos gondolom kiszivna az levegot,egyuttal kidobna egy csomo hot fozeskor.
Ha belso keringetesu akkor azt be lehet kotni kozvetlenul a szellozo elszivojába(jol megszurve) ? mivel a konyhabol amugy is lesz elszivas.
"a tulzott arak miatt a passziv haz es gepeszete amugy is egy nonszensz"
Hivatalosan minősített passzív házhoz valóban drágák a hivatalosan minősített berendezések. De még azok is behozzák az árukat - ha elég türelmes vagy. Ha pedig nem cél a minősítés (a hivatalos pecsétes papír), akor már lehet úgy megválogatni a berendezéseket ár/hatékonség szerint, hogy a megtérülés 10 év körülire csökkenjen. Aki meg ügyesen házibarkácsol, az meg le tud menni akár 5 év alá is.
"egyszeruen nem hozza be az arat es okologiai szempontbol is kerdeses."
Az ökológiát én meghagynám a nagyarcú politikusoknak,
az árát meg majdnem minden berendezés behozza előbb-utóbb, csak éppen vannak olyan beruházások, amelyek nem a mi életünkben térülnek meg ;)
Minden embernek van egy olyanja, hogy "energiatakarékossági beruházás megtérülésének türelmi ideje",
ami függ az anyagi helyzettől, az életkortól, érdeklődési körtől, és sok egyéb mástól is. Van, akinél ez max 5 év és van olyan ember is, akit nem zavar az sem, ha valamely beruházásának az ő életében nem látja egy fillér hasznát sem.
Sokan elkövetik azt a hibát (olykor én is), hogy saját türelmi idejük alapján ítélik meg mások beruházási döntéseit.
OK! Nekem az alacsony energiás házamat egy db levegős hőszipka (inverteres klíma) fűti. Beruházási költség 320Eft volt, éves fűtési költségem pedig kb 45 000Ft ;) és ez még egy nagyon elrontott PH :D
A prospektusokban szereplő 70 százalékot valószínűleg egy (hazugságból élő) marketinges írta oda, miután megkérdezett egy mérnököt, hogy "és mennyi a berendezés hatásfoka amikor csúcson van, tehát amikor a lehető leglassabban mozog a levegő?" De nálad lehet, hogy nem a legalassabb üzemmódban fog üzemelni, tehát az a 70 százalék a valóságban mondjuk 50 százalék lesz.
Ezért a fenti kérdésedre többé-kevésbé komoly választ csak olyan berendzés esetén lehetne mondani, amelynél vagy így van megadva a hatásfok "70% hatásfok 60 m2/h légsebesség esetén", vagy még jobb lenne, ha a hőcserélő hőátadó felületét árulnák el (na ezen adat megadása számít csodának a gyártóknál).
Tehát 70% hatásfokú hőcserélő a valóságban nem létezik, mert ha még jobban lelassítod a levegőt akor felmehet mondjuk 80-ra, hameg szélviharra kapcsolsz, akkor meg lemehet akár 10 százalékra is :)
Tehát a fenti kérdésedre válasz csak diplomatikus megfogalmazásban létezik: amikor a hőcserélőd ÉPPEN VALÓBAN 70 százalékos hatásfokal dolgozik, akkor nagy hidegben (kb -10 fok körül) már előfordulhat jegesedés a hőserélő kilépő oldalán. Tehát VALÓBAN ilyen hőcserélőnél a fagyás elleni EGYIK védekezési módszer (a sok közül) az, hogy a bejövő túlhideg levegőt előfűtjük nulla fok közelébe.
Viszont ha egy olcsó hőcserélőre marketingileg 70 százalék van írva, attól én nem várnék el kb 50%-nál jobb tényleges hatásfokot, ekkor viszont annyira gyenge a hőátadása, hogy talán soha az életben nem lesz képes a lakásból kimenő levegőt fagypont alá hűteni, tehát a legolcsóbbaknál szerintem teljesen felesleges bármféle levegő előfűtést alkalmazni.
"mar nem elektromosan hanem gázzal futenek rá a levegore mert igy jobb a COP."
1-esnél magasabb COP-ja (nyeresége) csak energia-nyereséges fűtési rendszernek lehet, a hőszivatyúk ilyenek, a gázfűtésnek és a villanyfűtésnek egyformán nincs COP értéke egy szál se. Tehát bárhonnan vetted ezeket az ismereteket, onnan többé ne vegyél :)
Az igaz, hogy a gázzal előállított hő sokkal olcsóbb, mint az elektromos, de vegyünk egy példát:
- tételezzük fel, hogy a hőcserélőd bejövő levegőjének nulla fokra történő előfűtésére évente 60 kWh hőre van szükség
- ez a hő drága elektromosságból 4 ezer forint/év, amit legyárt neked egy 12 ezer forintos elektromos kalorifer és egy 8e Ftos termosztát,
- ez a hő olcsó gázzal 1 ezer forint/év, amihez kell egy, a meglévő gázfűtésre ráépített kb 300 ezer forintos beruházás (2 db hőcserélő, 1 db keringető szivattyú, speciális vezérlés, fagyálló folyadék, stb).
Biztos, hogy a fenti két lehetőség hözül a gáz az olcsóbb? ;)
Egyetertek,de a kutatoknal ez nem szempont, a tulzott arak miatt a passziv haz es gepeszete amugy is egy nonszensz , egyszeruen nem hozza be az arat es okologiai szempontbol is kerdeses.
Ezert is lesz nalam gaz futes, es ezert is vetodott fel ez bennnem a gazos elofutes.
Ha lesz ra penz ezt a rendszert,tovabb lehet majd boviteni napkollektorral, hopumpaval vagy vizteres kandalloval (ha mar amugy is kotelezo a kemeny is)
Egy 70%-os höcserélőnél már kicsi a jegesedés valószínűsége. Ezt tovább lehet csökkenteni, ha egy időkapcsolóval, napi rendszerességgel pár szor 10 percig mximumon járatod. Akkor leolvad az esetleges jég, és megy rendesen a nap hátralevő részében. Még a hatásfok is jobb lesz (ill lehet).
Nekem is így működik optimálisan a hőcserélőm, igaz ebből csak a kondenz jön ki akkor nagyobb mennyiségben. A lefagyást a gép automatikusan kivédi, a kifújt levegő mennyiség növelésével.
??? Tenyleg nagyon hatékonyan hangzik, egy csilióba kerülő és minden megcsináló (szellőztet, hűt, fűt, hmv) gép mellé még gázt is vezessen be az emberfia csak az előgűtés miatt ???
Nesze neked 4 - 8Mft-s passziv ház (pfff) gépészet :(((
A **-os reszre gondoltam pont. 70% os hatasfoku szellozonel mar van jegesedés? olyanokat lattam olcsón,50-100e ft.
Azt olvastam valahol hogy a legujabb generacios komplex passzivház rendszereknel(fut-hut+hmv hopumpa) mar nem elektromosan hanem gázzal futenek rá a levegore mert igy jobb a COP.
A radiátor hőátadó felülete sokkal kisebb az autóhűtőkénél.
Pótfűtést a hőviszanyerő ELÉ betenni nem sok értelme van, rontja a hőcsere hatásfokát**. A már hőcserélt levegőt szokás tovább melegíteni, de ott sincs sok értelme.
A befúvott "hideg" levegő nem is olyan hideg
és ha nem direkt az ott tartózkodó emberrre fújod (hanem pl szétteríted) akkor bámiféle utófűtés nélkül is észrevehetetlen lesz.
(**Jó hatásfokú hőcserélők elé viszont szokás tenni egy kis előfűtést, mert nagy hidegek esetén jegesedhetnek, ezért a bejövő hideg levegőt nulla fok közelébe szokták néha előmelegíteni. Gyenge hatásfokú hőcserélők ilyesmire általában érzéketlenek.)
Ha beépítesz egy víz-levegő hőcserélőt ( akár személygépkocsi radiátor) egy ventillátor házba és mondjuk a kazán keringető szivattyú indításával egyidőben idnul a ventillátor is, már a fűtéssel együtt vezérelted a szellőzést.
