Kedves runaway!
Ha stílusban akarok maradni a neveddel, akkor azt mondanám, menekülj!
Az elektromos energiával fűtésnek számos módja van, de mind drága. Ráadásul éppen most fogják bevezetni az új áramdíjrendszert, ami nagy fogyasztásra kedvezőbb ugyan, de az éjszakai áramtarifát korlátozza.
Szóval, árammal lehet fűteni cserépkályhát, hőtárolót, olajradiátort, kandallót is. Ezek még úgy-ahogy tartanak némi meleget azután is, hogy kikapcsolod.
A ventilátoros hősugárzó azért jó, mert hamar csinál meleget az egész szobában, de csak amíg megy, utána hamar hideg lesz. A vonalhősugárzó csak egészen kicsi helyiségbe (WC) javasolható.
De azért gondold meg! Ha jól sejtem, nincs vezetékes gázod, azért akarsz árammal fűteni. Utána kell számolni, hogy a PB-gáz, a fűtőolaj vagy a szén és fa nem jobb lehetőség-e! Ez attól is függ, mekkora a légtér, hány helyiség van, nagyok-e a hűlő felületek és hogy egész nap kell-e fűteni.
Írd le a szitut, lehet, hogy kiötlünk valamit tacsával.
Kedves Hacsek, bocs.Csak az előzményekre hagyatkoztam, meg arra, hátha lóg a neten valami önkóban kiművelt t.asztalos.
cucunak: ahhoz át kellene ugranom a másik két autót, ahhoz meg el kellene végeznem egy átugrató tanfolyamot, ahhoz...
Komolyra: csak villannyal fogok tudni fűteni és vízmelegíteni. Van valakinek ötlete az előbbire?
tacsa,
kösz a választ! Örülök, hogy ezt válaszoltad! Nagy kő hullott le a tüdőmről!
Amúgy a repedés nem növekszik; azóta figyelem amióta megvettem a házat! (A tapasz nem repedt tovább).
Ja, és ha bevakolom a kivéset lukat, mert feleslegessé vált a helye, annak van értelme?
runaway,
benzin, gyufa.
Minden más megoldásra törekvés -udvarias megkérés, elbeszélgetés a trabant kipufogógáz rossz hatásáról- csak időpazarlás!
Én is voltam hasonló helyzetben valamikor.
Vagy vegyél te is autót és álljál a saját ablakod alá vele.
Ne haragudj, de ez itt egy építkezési rovat. Lécci, nyiss egy új topicot "Rossz szomszédság török átok" címmel. Ott fogsz kapni ötleteket a Trabcsi elüldözésére. Én most itt csak párat: hetente rajzszög a kereke alá, az ablakon kizuttyantott hamutartó égő csikkekkel, visszapillantó (ablaktörlő, lökhárító stb.) gyakori éjszakai leszerelése, zsilettpenge végighúzása a kasznin, üvegek aprítása féltéglával, kipufogó eldugaszolása krumplival.
A kocsibeállóról jut eszembe. Olyan önkormányzati lakásokból álló házba költözöm rövidesen, amihez tartozik egy miniudvar. A miniudvaron egy Skoda és egy Trabant parkol rendszeresen.Viszont a leendő konyhám és egyetlen szobám ablaka a miniudvarra néz, ahol nem szívesen látom a fent említett járműveket, s sem este ,sem reggel nem szeretnék arra eszmélni , hogy éppen valamelyik be-, ill. kiáll.Tehetek valamit?
Itt vagyok, bocs a hosszú lazsálásért. Tacsa! A dolgokra jogász tud válaszolni (meg hacsek)
Igazi hős!
Az osztatlan közös tulajdonnak az a sajátossága, hogy csak a tulajdonosok 100%-os konszenzusával lehet belőle értékesíteni, bérbeadni. A kocsibeállódat tehát elvileg bérbeadhatja neked a tul.közösség, de erre csak akkor van reális esély, ha mindenkinek jut behajtó, akkor viszont egyszerűbb a szokásjog (hiszen a keresztül-kasul bérbeadás pl. adóköteles lenne).
A tulajdonhányadról (egyébként szabályosan nem 1/1000, hanem 1/10000 egységben) elvileg lemondhatsz, de ahhoz az egész alapítót módosítani kell, mivel a közös tulajdon megfelelő része nem hozzád kötődik, hanem a tulajdonrészedhez. Ha tehát lemondasz a részedről, majd eladod azt, akkor az új tulaj károsodik, hiszen a közös költséget továbbra is az egyéni tulajdonok (lakások) arányában kell fizetni. Szóval ez nagyon gázos.
Kedves igazi hős!
A feltett kérdéseidre elsősorban jogász adhat autentikus választ, mindenképpen jogi konzultrációt javasolnék. Véleményem szerint minden megoldható, de bizonyos dolgokhoz körmönfont megoldások szükségesek. Mindkét feltett kérdésed nem szokványos társasházi szerződéses kitételt igényel , ezért is célszerű a jogászi konzultáció!
Kedves zenészek!
Két kérdés társasház telek kapcsán: 1. Ki lehet a társasházi szerződésben pontosan jelölni az egyes tulajokra jutó területet, nem csak ennyi-annyi ezrelék formában leírni? (Például szeretném ha nem csak szokásjog alapján, hanem papíron rögzítve enyém lenne a kocsibeálló.)
2. Le mondhat-e (némi kp. ellenében) egy tulaj a ráeső telekrész( egy részé)ről egy másik tulaj javára? (Úgy gondoltam, hogy ehhez nem kell semmilyen adás-vétel, csak a társasházi szerződést kell módosítani, hogy nem 430/1000 ill. 170/1000, hanem -mondjuk- 520/1000 ill. 80/1000 telekrész illeti meg a tulajokat. Tényleg: kötelező lakott m2 arányosan felosztani a telket?)
(Ha hosszú a válasz küldjetek emilt.)
Köszönöm
Kedves Pocak!
Tanács mellett jogászra is várhatóan szükséged lesz - lehet , készülj. Egyébként okvetlenül kell egy vadi új tulajdoni lap és hivatalos helyszínrajz , ami mutatja, hogy az eladónak egyáltalán joga van eladni, merthogy az övé". Ha teher van rajta , azt mondják az általában jó , mert valóban az eladó a tulaj. Persze a vétel előtt a terhet le kell vetesse. Ezt az ingatlan fejlesztő ügyet azért jó lenne kicsit részletezned , merthogy ugye teve van egy pupu, van két pupu sőt több! Mekkora a "projekt" , hányan lennétek , stb. , ezek a paraméterek azért mutatnák a fejlesztő komolyságát.
A tulajdoni dolgok mellett a telek adottságai fontosak , pontos telekhatárok , alapterületek , esetleges korlátozások , szolgalmi jogok egyértelműen rögzítendők a vétel előtt. Ismerni kell a közművek kapacitását is , hátha nem elég a Részedre pl. ( mondjuk a házastárs asztalos üzemet működtetne az alagsorban , a telken meg nincs és nem lehet elég áram , stb. )
Van-e védett / védendő növényzet , esetleg kút , barlang stb . ,tehát bármely természeti képződmény, mint adottság?
Van - e meglévő építmény. Van - e a településre és a telekre is érvényes rendezési terv szabályozási stb. terv. Ha nincs, esetleg évekig építkezni nem lehet rajta, amíg a szabályozási keretterv el nem készül. Kérdés lehet , hogy milyen az építési övezeti besorolás , megfelel-e a telken építhető épület mérete , jellemzői annak , amit Ti akartok rá építeni?
Keríteni nem kötelező általában , viszont célszerű, ugyancsak általában. Ha viszont kerítés létesül az utcai vonalon, az mindenképp építési engedély köteles. Ezt célszerű együtt a tervezett épület terveivel elkészíteni , addig esetleg ideiglenes kerítés létesíthető, ez a helyi Önkormányzatnál általában kérelemmel is elintézhető vagyonvédelemre és meghatározott időre tekintettel.
Ha nem keríted be, nem változik a tulajdoni jogod , csak épp pl. odaköltöznek csövesek , átjár rajta a kirándulók hada , vagy ott legel a szomszéd lova.
Na most egyelőre ennyit , gondolom Hacsek majd kiegészít , ha hazaér a hétvégéről!
Ha minden igaz, es en sem gondolom meg magam, talan meg iden nyaron lesz egy telkem.
Tapasztalt Olvtarsak, jo lenne ha megirnatok, hogy mire kell ugyelni, milyen teendok vannak.
Egy ingatlan fejleszto tarsasagrol van szo, kozmuatadas csak jovore lesz. Valakinek vannak tapasztalatai ilyenekkel?
Kerites: lyol tevedek, engedelykoteles? Vagy masnap akar mar kerithetem is?
Mi van ha sokaig nem keritem be? "Ellophatjak" tolem a telek egy reszet?
Az "emésztő" eleve téves megnevezés. Az érvényes OTÉK ( korábban OÉSZ ) szerint TILOS a szennyvíz olyan elhelyezése , melynél nem tárolt , hanem "szerteágazó" a trutyi tárolása. A kútgyűrűk statikailag rendben lennének , de szivárogna a csatlakozás , emiatt ez nem felel meg.A megadott megoldásban normál kút esetében kb. 3-5 m3 lenne elhelyezhető - ha korrektül van benne egy új zárt tároló, azaz "bélés" . Ez kb 2-4 heti gyakoriságú szippantást igényelne normál családi létszám mellett. Szóval: nem javaslom a "kútba esést". Már csak az ismert magyar mondás miatt se: "aki másnak kutat ás , maga iszik bele!"
Kedves cucu!
Sorban próbálkozok , sajna nem aznap este , szemhunyásilag ugyanis automatice bedőltem a puhába.I am story.
A járda ügyet úgy gondolom kitárgyaltuk.
A kérdés , hogy a 4 m-es repedés az függőleges , vízszintes irányban annyi , vagy netán a repedés szélessége? Utóbbi esetben nem irigyellek a benyomatás költségei
tekintetében. ( Bocs : - )))) ) Javasolnám, hogy a repedés alján, közepén és tetején készíts egy ún. "gipszpecsétet", ami kb. 5 - 8 cm széles nagyjából kör alakú,
spaklival csinálható gipsz micsoda.Kicsit tunkolni is lehet a gipszet a résbe , aztán lehúzatni, de azért egy-két mm maradjon. Ha a ház mozog, a gipsz a repedés
irányában el fog repedni, ha megállt a mozgás, akkor egyben marad. Valószínű, hogy az eltérő építési idő mellett a repedés kialakulásában az eltérő alapozási sík, vagy
épp választott építési technológia , de akár az altalaj eltérő teherbírása is szerepet játszhat. Normál körülmények között egy-két év alatt megtörténik a terhelés
átrendeződése , és akkor megáll a repedés növekedése, utána a következő vakolásnál egy kis hálóval stb. eltüntethető. Ha reped a gipsz , akkor marad a statikus
kihívása , de mihamarabb a repedés észlelése után. Azért becslésem szerint nem lesz gond a leírtak alapján , a pecséteket tedd fel.
A kétoldali villanykapcsoló becslésem szerint kb. 10x10 cm-es bevésést jelenthet, Ha ez egy hosszabban menő teherhordó fal , akkor vélhetően ekkora lyuk teljes
átvésés esetén sem okozhat gondot. Ha egy 30x30-as pillérben tetted , az persze más lenne. Hasonlüó okból a 10 cm-es lyuk a páraelszívó esetében normál
körülmények között nem gond. A kör alakú lyuk egyébként statikailag kisebb gondot okoz a falban. Ha a lyuk , vagy átvésés közvetlen közeléből egyszercsak repedés
indul ki a vakolatban , akkor azért hívni kell statikust, ugyancsak mielőbb! De a leírtak alapján nem tűnik szerkezeti gondnak egyik sem. ( Ha a falvésés 10x10-nél
nagyobb , akkor azért valakinek meg kell nézni!
nem lehet pl athidalo megoldas az hogy a kutat reszben feltoltjuk es csak 3-4 metert hasznalunk emesztonek??
a fala ugyis betongyurus tehat eleg jo szigetelt a tobbi emesztohoz kepest
es akkor csak az aljara kell beton??????
Kedves don_padre!
Ha meg akarod venni a házat, a következőket javaslom:
1.Az adásvételi szerződésben , de legalább is egy önálló jegyzőkönyvben , ami lehet az ingatlan átadás - átvételi jegyzőkönyve , amiben pl. a mérőórák állását és számát , kulcsokat stb. átveszitek , mindenképpen rögzítsétek , hogy a szennyvíz elhelyezés a kútba történt , és nem Te készítetted ezt. Ugyanis: ha bármilyen építési engedélyezési tervet készíttetsz pl. átalakításra, bővítésre , akkor rögtön rákérdez először az építész ., majd a hatóság , hogy kedves X.Y. akkor a trutyi hová megyen? Annak megoldása nélkül nem adhat építési engedélyt. Emellett ekkor ellenőrizhet, sőt , egyéb szankciókat is hozhat , valamint eljárást indíthat. Erre le kell fedzd magad. Legalább azt meg bele kell venni , hogy a szennyvíz elhelyezés megoldatlan , emiatt persze az árból is lehet alkudozni.
Mindenkép azt javaslom , hogy a kút ügyet felejtsd el, legjobb lenne talán betömedékelni, a helyét azért a későbbi esetleges építések érdekében bemérve. Meg kell oldani a ház szennyvíz elhelyezését zárt tárolóval , ha csatona nincs. De ez is építési engedély köteles , legegyszerűbb egy szigetelt ( szigetelhető ) acél tartályt venni , vagy betonból készíteni.
köszönök minden nekem irányulo választ , reagalást!!!!!
most ugy nez ki talan megis osszejon egy haz Rákoscsaban.
egy kis (vagy nagy) gondom van csak vele!!!
emesztonek egy regi 24 m res kutat hasznalnak amit ugye sose kell szippantatni mert sose telik meg:)
azt tudom hogy szennyezi a talajt mint az emesztok nagy resze de!
a kerdes az hogy valamifele epitesi hatosag ellenorizhet e ill. kotelezhet e valamire ezugyben. a tulaj elmondasabol tudom hogy a vezetekes vizet is a talaj szennyezettsege miatt kaptak meg 74 ben.
Kedves tacsa!
Ha még nem válaszoltál volna az internetto-n, úgy itt várom a válaszodat, ugyanis az index-et könnyebben elérem, míg az internetto-t egyáltalán nem.
Hacsek!
Én az osztatlan közösbe maradó "udvar" területrész kiszámítására gondoltam, nem a közös költségekre. A földhivatali kollégáim tájékoztatása szerint kissé módosítva az általam leírtakat a következő: Nem a földhivatal számolja ki az osztatlan rész tulajdoni részarányait, hanem az alapító okirat készítője. A lakások alapterülete és a telek területének tört száma adja ezt.
Üdv: szintén zenész!!
Nem egészen úgy van, ahogy írod: a földhivatal előre adja meg a telek hivatalos nagyságát, az alapító okirathoz készülő felmérésből derül ki a beépített alapterület, és a kettő különbségéből számítható a kert, udvar stb. területe. Ezt a területet, mint már alább írtam, nem osztják fel, hanem OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON marad. Amit elosztanak a tulajdonrészek arányában, az a közös költség.
Köszönöm az eddigieket, a négyzetméterekkel most már talán elboldogulok, hogy tudjam, hogy melyik felmérés volt eddig a jó(bb).
Lehet, hogy félreérthetően írtam, de vita lesz még a közös építési költségek felosztásával is - garázs, pince közös költségeinek osztása.
Apropó, ezeknél mi a szabál: lakásonként egyenlően, vagy alapterület szerint osztandók-e ezek kivitelezési díjai? /Friss társasház, lakások egyéni befejezésével szerkezetkész közös építtetés után/.
Jogi ügyben még lehet, hogy kereslek, de az eddigit is köszönöm.
Csocsi mindenkinek!
Tisztelt Jó ember!
Legjobb tudomásom szerint a társasház pontos alapterületének felmérése után az osztatlan közös tulajdonba kerülő területrészeket földhivatali szakember számolja ki. Ez nyilván csak a be nem épített ingatlanrészre(udvarra vonatkozik) Az építmény többi része ill. azok közös helyiségeinek elosztására vonatkozóan a társasház közgyülésének határozata dönt.
Eleget téve Hacsek barátom szíves kérésének , ezúton is jelzem: még élek. Az elmúlt két nap "történéseiből" kimaradtam sajna , pedig érdekes dolgokat írtatok. Így kissé megkésve és ( kissé törve a sarkam ) néhány gondolatot tennék hozzátok:
don_padre részére : Hacsek fajlagosa megerősítve!
Jóember: a terület számításra van olyan műszaki előírás szerű számítási szabályozás , melyet én sem érek. Így javaslom a Hacsek által leírtak szerinti felkészülést a tárgyalásra.
rizó: szóba jöhet még - ha az egész padlószint emelhető új ajzatnyival ( kb. 5 cm ) - hogy beteszel egy réteg ( kb. 2 cm ) hőszigetelést alá, ami a lejjebb lévő terület szintkülönbségét kiegyenlíti ( csak a lent lévőre kell tenni ! ).
kirké:amit leírtál, az alapján akik csinálták a házat , azért valamit konyítottak hozzá , mert funkcionálisan jó a ház. Ha nyugodt akarsz lenni a ház statikai állapota tekintében , akkor célszerű - mielőtt bármit csináltok , elhatároztok - egy olyan statikust ( ez az építész elfajzott formája ) kihívni , lehetőleg olyat , aki a fa szerkezetekben "otthon van" , aki átnézve a házat megmondja , hogy van - e bármi gond. Ha nincs gond , akkor nem 10 , hanem több évtizedig a fa "eláll". Ráadásul: a fa jelzi, ha gond van vele , és ha figyelsz , időben. Akkor csak ott kell beavatkozni, ahol gond van , másutt nem. Egyébként fenntartani - karbantartani a faházat is kell, megérdemli , szereti. A leírt "tortadoboz" sok helyen szokatlan , könnyen elhibázható szerkezeti csatlakozást igényelhet , ami egyrészt hibaforrás , másrészt drágává teheti a tervezett beavatkozást. Kezd a statikussal , csak utána tégy bármit.
emili: az egyik kérdés, hogy hány m-re van a cseresznyefa törzse a ház falsíkjától? Azt szokták mondani ökölszabályként , hogy a fa gyökérzete nagyjából akkora átmérőjű , mint maga a lombkorona kiterjedése. A széleken már gyengébbek a gyökerek , így ha nincs túl közel a törgy , akkor nem igazán tud "felnyomni". A saját házamnál meggyfa vagyon kb. 2,5 m-re , de az ég világon semmi gondom nem volt - eddig - gyökerileg. Nem is lesz , mert monilia okán vágásra kerül. A következőt azért egy télikertnyivel odébb rakom én is.
Az ablakbeugrókat és ajtónyílásokat is egyenként kell NEM figyelembevenni, ha az 1,90 m feletti alapterületi vetülete nem több 1 m2-nél (ennél egyszerűbben nem tudom leírni).
Lehet, hogy valamit félreértesz: a közös költség nem az építési költség, hanem a társasház ÜZEMELÉSÉNEK anyagi vonzata. Ha tehát a ház már úgy épült eredetileg, hogy az (esetleg különböző méretű) pincerekeszeit mindenki a maga költségén építette, akkor azokat a tulajdoni részbe (albetétbe) bele kell számítani, esetleg önálló albetétként kell kezelni.
Ha korábban bérház volt, és a pincerekeszek jogilak nem voltak a bérlemények részei (nem kellett utánuk lakbért fizetni), akkor kell az adott pincerészt közös területnek felvenni.
Sajnos ebből lehetnek viták, ha jelentős méretkülönbségek vannak. Lehet pl. új, egyenlő felosztást készíteni.
A felmérésről: a helyiségek alaprajzi főméretét cm pontossággal kell mérni, az alapterületet pedig 0,01 m2 pontossággal kell kiszámítani a mért adatokból. Nézd meg a korábi felméréseket, hogy így készültek-e?
Továbbra is állok rendelkezésedre, ha kell.
Köszönöm, Hacsek, valami ilyesmi érdekel. Jól értem-e, hogy pl. Veluxa ablak beugrói ( egyenként kb. 0,24 m2, de több is van) tehát nem növelik a lakás alapterületét?
A közös (építési) költségek alapterülettel arányos felosztásába válaszod szeirnt a különböző méretű pincerekeszeket hogyan kell figyelembe venni?
Van már két felmérésem, melyek között egyes szobáknál is több m2 eltérés van, még egy felmérés csak cifrázná a helyzetet, de lehet, hogy megéri, ha a javamra szól...
Társasház-alapításkor a közös területek (udvarok, lépcsőház, pincetér, padlástér, kerékpártároló, közlekedők stb.) osztatlan közös tulajdonban maradnak. Tehát nincsenek felosztva, az egyes tulajdonosok nem rendelkezhetnek a megfelelő hányad felett (pl. nem adhatod érbe az udvar rád eső 5%-át). Ami fel lesz osztva, az a közös költség, mégpedig a tulajdonrészek nagysága arányában.
A pincetérben lévő, egy-egy lakáshoz tartozó rekeszek szintén közös területnek számítanak, de az alapító okiratban minden egyes albetéthez (lakáshoz) hozzá lehet rendelni pincerekesz használatát. Ez azt jelenti, hogy ha neked nem kell, később a használat jogát adhatod át. Ez csak a pincerekeszre vonatkozik, a többi osztatlan közösre nem!
Erkély, loggia, terasz területének fele számít bele az albetétbe. Ha korábban beüvegezték vagy máshogyan zárt térré tették, akkor az egész eleszámít.
Ferde falak: ha arra gondolsz, hogy nem merőlegesek, akkor az csak mérés-számítási probléma. Ha tetőfelület ferde, akkor arra az a szabály, hogy hasznos alapterületnek az 1,90 m belmagasságot elérő részek és az 1 m2-t elérő falfülkék számítanak.
Van jogszabály erre, de nem ajánlom, mert semmitmindó, nem konkrét. Fordulj inkább szakemberhez!
A felkérésnek is eljöhet az ideje, de az elméleti kérdésekkel szeretnék jómagam is tisztában lenni.
Tehát a kérdés ugyanaz, társasház-alapításnál a közös területek felosztási arányának kiszámítására, a lakások hasznos alapterületének meghatározására (erkélyek, ferde falak is vannak) vannak-e jogi-műszaki előírások, és ha igen, merre?
Nem ijesztgetni akartalak (akkor azt üzentem volna, hogy HUÚ).
Nem az életveszélyes, hogy ilyen szerkezet van, még csak nem is a termék minősége a probléma. Ausztriában ezt gyártják, használják is. DE NEM LAKÓHÁZNAK.
Sajnos a botanikai kérdésedre nem tudok válaszolni. Van olyan, hogy a ház mellett álló, növésben lévő fa károkat okoz, de ha már most hatalmas, akkor szerintem nem valószínű. De ismétlem, ebben nem vagyok biztos.
