Gardézinél (Hadúd al-Álam című művében ~1050) és Marvazinál olvasható belső-ázsiai török népek leírását Czeglédy Ibn al-Mukkafának (8. sz.) tulajdonítja, melyben a kirgizek eredetmondájában, kazárok és a kimekek között szerepel egy Basgirt nevű kazár főemberneve. Mi van akkor, ha a baskírok a kavarok? Az sehol nincs pontosan leírva, hogy hol és mikor történt a kazár belháború, ahol legyilkolászták a kavarok egy részét, a többi pedig a magyarokhoz csatlakozott. Így nem is kellene erőltetni a magyar és baskír népnevek agyonerőltetett megfeleltetését, illetve az is magyarázható lenne, hogy miért említenek a KM-ben is besgardokat. Wháó sztem feltaláltam a spanyol viaszt!
Makkay is említ egy, a Belső-Ázsiai térségből frissen érkezett honfoglaló csoportot. Ő még nem dönti el konkrétan, hogy ez a csoport milyen hierarchikus helyzetben van, de a régészeti leletek arra utalnak - mivel a leggazdagabb sírokban találhatók a legmongoloidosabb csontvázak -, hogy a vezető réteg volt az, ami frissen érkezett. Ebben az esetben nem áll az Árpádok Hun-Onogur vérvonala, mivel ekkorra az onogurok már eleurópaiasodtak (magas, kaukázusi rasszhoz tartozó emberek lettek, hosszú fejjel stb.). Viszont Ügeket is ilyen alkatúnak írják le, nem pedig tipikusan mongoloid belső-ázsiai türk alkatnak. A Muagerisz név a Kaukázusba vezet minket a VI. században, ahogy a szavarti aszfali névalak is. Namost… ezek a mongoloid alkatú csontvázakat tartalmazó sírok, a gazdagságuk ellenére, simán lehettek kavarok, hiszen ők is vezető réteget képeztek korábban a kazár birodalomban, tehát gazdagok voltak. Írják is a források, hogy a kormányzat miatt történt a pártütés és nem holmi csöveseket gyilkolásztak le a győztes kazárok.
A honfoglalás első üteme a Dunáig vette birtokba a Kárpát medencét, és a fő tömeg Etelközben maradt. Erre az állapotra jól illik a leírás.
---------------
Nincs nem volt tömeges Árpádi letelepülés.
Elsősorban a tömeg hiányzott hozzá.
"Árpád népe tehát - már ami a tömeges letelepülést illeti - elkerülte a kitűnő földeket és legelöket. Igaz, nem is voltak hozzá tömegei. Ehhez társul egy további fontos körülmény; félnomád sztyeppéi voltuknak megfelelően egy ideig nem is óhajtottak szabályos falvaknak félig a földbe ásott egészségtelen házikóiba (morbus Hungaricus) betelepedni. Az Árpádi honfoglalók egy ideig egyáltalában nem is akartak sehogyan sem letelepedni, hiszen első Kárpát-medencei évtizedeikben még sokat mozgó, kalandozó, legeltető életmódot folytató közösségek voltak. A sok mozgást más tényezők mellett szükségessé tette az is, hogy a Kárpát-medencét először nem belakni, hanem elfoglalni - honfoglalás és nem lakásfoglalás -, majd megtartani kellett."
Makkay, Secula Avarorum 59. old.
A honfoglalás véglegesítése/elismerése István alatt történt.
Köszönöm. Ezt ismerem, de ez nem az. Azt hittem, ténylegeset találtál.
magyarok a turkok egyik fajtája : ez stimmel, csak éppen nem türköket ír, így csúsztak el sokan már, s nevezték ettől töröknek a magyart...
Ha már Kánnait nem olvasod, legalább a DAI-t üsd fel, és nézd meg a turk és a türk közötti különbséget. (Az Ibn Rusztánál milyen mgh. van a "t" után ?)
De azt is mutathatom, hogy ugyanazon görög betűalaknál Moravcsik úr: ha földrajzi név, akkor TURKIÁT, ha népnév akkor TÜRKÖKET fordít. Nyilvánvaló csúsztatás.
Ja, és a szabarok, akik ottan voltak már az ókorban is a helyükön, nagyjából az eredeti Média helyén, szerinted törökök voltak ? Mert szerintem nem lehettek véletlenül sem. Őket is turknak írja bíborka, és nincs is evvel semmi gond. ( De nem türknek. )
A baskír ilyetén találtam leírva Başkort, Başkir, Başkurt. Török nyelvi szempontnból nagyon nem mindegy a második tag magánhangzója. Az első tag 'fő' jelentésű, míg a második az első esetben 'bíróság', a második e setben 'kosz', míg utolsó esetben 'farkas' jelentésű. Ők Башҡорттар az 'o' betűs alakot használják.
"Как указывалось ранее, al-Bakri в своей книге "Kitab al Masalik wa L-Mamalik" употребляет термин al-Madjghariyyaдля обозначения Хунгар применительно к тому периоду (ранее 889-92 гг.) когда они вели кочевой образ жизни и проживали вдоль побережья Черного моря. Однако, описывая Хунгар, обосновавшихся в Карпатской низменности (после 892 г.), Al-Bakri употребляет два других имени –al-Unkali иal-tirk(al-Atrak), заимствованные им у европейского торговца и путешественника IBRAhim ben Yakub al Turtushi (355/965-6) из города Тортоза в Испании. Имя – Unkalial- Unkaliyyn заслуживает особого внимания. Ibrahim ben Yakib упоминает это племя в списке народов населяющих в его время Центральную и Восточную Европу, между Tudushkiyyin (Германцы) с одной стороны, и Badjanakiyya (печенеги), al-Rus (русские) и Khasars (хазары)....."
Mint korábban említettük, al-Bakri, könyvében, a "Kitab al Masalik wa L-Mamalik"-ban az al-Madjghariyyakifejezést használja Hungar-ral kapcsolatban abban az időszakban (889-92-nél korábbi években.), amikor nomád életet éltek, végig a Fekete-tenger mentén. Ugyanakkor leírja, hogy a Hungar megtelepedtek a Kárpát-medencében (892 után), Al-Bakri használ két másik nevet is
al-Unkaliés azal-tirk (al-Atrak). A nevet a spanyolországi Tortosa városbéli kereskedő és utazótól, Ibrahim Ben Yakub al Turtushi-tól kölcsönözte ( 355/965-6). A név - Unkalial-Unkaliyyn külön figyelmet érdemel. Ibrahim Ben Yakub említi, hogy ez a törzs annak idején Közép- és Kelet-Európa között élt a Tudushkiyyin (németek [olasz tedesco]), a Badjanakiyya (besenyők), az al-Rus (orosz) és Khasars (kazárok) népektől határolva,..."
[A határ akkor még túl nyúlt a Kárpátokon, mint máshonnan is tudható.]
Nem kifejezetten etnikai megjelölés, lehet hatalmi is, mint Bizáncban. Végülis ott rájöttek, hogy kikről van szó, s azonosították a "turkokat" a hunokkal, masszagétákkal.
Ibn Ruszta művében - melyet Al-Gayháni ~900-907 körül készült, de elveszett munkájából kivonatolt - található a magyarok legrégebbi leírása: Az al-Maggaríya (helytelenül Magfaríya) a turkok egyik fajtája. (Kmoskó)
Ez estben a D képző az adott hellyel való azonosulást fejezi ki. Nemcsak a mai baskírok lettek a torzan ejtett magyarsággal keveredett nép, hanem a volt országgal is azonosították, ill. különböztették meg magukat a többi türktől.
A "m.dzsgh.r"-ból nem alakulhatott ki a baskír, m-b módosulással, mint a muzulmán-böszörmény ?
De, nagyon is. Helyesebben a török nyelvekben megmutatkozó szóeleji m/b váltakozással lehet dolgunk: badzsgar, madzsgar stb. Úgy látom, Róna-Tas is ebben az irányban keresi a megoldást.
Ethnologist R. G. Kuzeev defines the ethnonym as "bash" — "main, head" and "qort" — " clan, tribe".
According to the theory of 18th c. ethnographers V. N. Tatishchev, P. I. Richkov, and Johann Gottlieb Georgi, the word "Bashqort" means "wolf-leader of the pack" (bash — "main",qort — "wolf").
In 1847, historian V. S. Yumatov suggested the meaning as "beekeeper, beemaster".
In 1885, another Russian historian and ethnologist, A. E. Alektorov, suggested that "Bashqort" means "distinct nation".
Famous Turkologist N. A. Baskakov believed that the word "Bashqort" consists of two parts: "badz(a)" - brother-in-law" and "(o)gur" and means "Ugrics' brother-in-law".
Ethnologist N. V. Bikbulatov's theory states that the term originates from the name of legendary Khazar warlord Bashgird, who was dwelling with two thousand of his warriors in the area of the Jayıq river.
According to Douglas Morton Dunlop the word "Bashqort" comes from "beshgur, bashgur" which means "five tribes". Since "SH" in the modern language complies with "L" in Bulgar, the ethnonyms "Bashqort(bashgur)" and "Bulgar" are equivalent.
Historian and linguist András Róna-Tas believes the ethonym "Bashkir" is a BulgarTurkic reflex of the Hungarian self-denomination "Magyar" (Old Hungarian: "Majer").
Nem kizarolag, vsz. ok a magyarul beszeloknek csak egy kis csoportja voltak. De tobb mint valoszinu hogy Arpadek bejovetelekor ok mar beszeltek a magyart.
"A finnugor székelyek, a török hunokat tartják rokonaiknak, illetve a török magyarokat."
Szerintem ez modern mese. A szekelyek hun-hagyomanya sem feltetelezi hogy ok igazi hunok voltak. Ha jol emlekszem a kronikak sem mondanak tobbet mint hogy ok Attila katonai. A gepidak, gotok, szarmatak is azok voltak. Attila vezetese alatt eleg sok nep allott. Mint peldaul a szkirek, akiknek a vezerenek gyanusan magyar hangzasu neve van, Edeko.
