Jut eszembe, van a hollandoknak, németeknél a van / von szerkezetnél egy régebbi, autentikusabb birtokosnévi alakjuk: ilyen a holland te Winkels, ten Caat, ten Holt, ter Steege, ter Welle stb., valamint a német zu Windischgraetz stb., ahol a birtok neve nem a birtokos prepozícióval, hanem egy -hoz/hez/höz jelentésű elöljáróval kapcsolódik.
Az egy német adatomból (több nem jutott eszembe) úgy tűnik, itt is elhagyjuk a szócskát. De a holland nevek esetén nem hiszem, hogy fel tudjuk ismerni a te(n/r)-ben a birtokosnévi előtagot, így valószínűleg ezeknél megmarad (bár Magyarországon ismert ilyen nevű személyről nem tudok).
Most megnéztem a "Goethe" címszót a Magyar nagylexikonba: vagy fatálisan tévednek, vagy Goethe 'hivatalos' nevében nincs von szócska annak ellenére, hogy ez a forrás ezt másutt precízen feltünteti (még angol személyek esetén is). Ennek oka pedig az lehet, hogy az apja tette meg a közrendből való kiugrást és maga a Goethe nem helynév. Ebből arra következtetek, hogy a névben lévő von 'inetimologikus' mint von Ferenczy esetén: Goethénél inkább a társadalmi hierarchiát jelezheti, és lehet, hogy annak idején nem is volt a név része.
Ferdinand de Saussure esetén igazad van. De úgy hiszem, azt nem állítottam, hogy kizárólagos lenne megállapításom. Ennek kapcsán érdekes lenne azt vizsgálni, hogy a különböző területekről "érkező" nevekben hogyan oszlik meg a jelenség. Gondolok itt arra, hogy esetleg a tudományos körök -- mint a korábban sem a nemesség értékrendje mentén szerveződő közösség -- névhasználatában gyakoribb e szócskák elhagyása (és Saussure a tágabb nyelvészkörön kívül nemigen ismert)...
És ha már ezek a nevek felmerültek:
Goethe: Nem találtam világos etimológiát, de annyi biztos, hogy személynévi eredetű családnév: egyrészt vagy Gote- 'gót', vagy a God/Gott- 'isten' kezdetű germán személynevek rövidülésére mehet vissza (vö. pl. Götz > Gottfried).
Másrészt nem hagyható figyelmen kívül ugyanakkor az sem, hogy a flamand Goethals [gútals] név a franciában Gueuthal [gőtal] formában is jelentkezik. Ezzel az etimológiába kapcsolható a n. Guoth > Gut(t)mann 'szabad ember; hűbéres' ~ Gunter 'háború+hadsereg' vezetéknév is. (Ez utóbbi nevek magyar vonatkozásaihoz vö. a történelmi Gút-Keled nemzetség, ill. a Gúttamási (ma Kincsesbánya), Gúta, Gutorfölde stb. helynevek.)
(de) Saussure: Különösen a Vogézekben gyakori családnév, amelynek alapja a Saulxures helynév (több ilyen található szerte Franciaországban; ezek közül egy olyan nagy, hogy az én térképeimen szerepeljen). A helynév eredete a francia source salée 'sós forrás' kifejezésre megy vissza (tehát: fr. de Saussure = m. Soóskuthy :-))
Nem tudom, melyik gyakoribb magyarul: Johann Wolfgang von Goethe vagy Johann Wolfgang Goethe, illetve Ferdinand de Saussure vagy Ferdinand Saussure, de azt tudom, hogy mindkét megoldás létezik.
Ludwig van Beethoven* hasonló nevű nagyapja volt németalföldi. Kezdetben Leuvenben és Liege-ben volt karnagy és basszista, majd áttelepült Bonnba a választófejedelem udvari zenekara tagjának.
Családnevekben mind a holland van, mind a német von meglelel a francia-spanyol de stb. elöljárónak, illetve a magyar -i és -y ragoknak, vagyis helynevekből képez vezetéknevet.
Azonban ez nagyobb mértékben kötődik a nemességhez, mint a magyarban, mivel nálunk ilyen ragadvánnynevek is képződtek, míg nyugaton csak elvétve. E mellett szokás volt -- elsősorban Angliában és Franciaországban --, hogy nemesek maguk közt csak a családi (ill. főbb) vár, birtok nevével megnevezték a másikat. Ez a név általában az of ill. de nélküli családnév volt (de nem mindig). Ezt a szokást az tette lehetővé, hogy élő volt ezen elöljárók birtokosképző szerepe: tehát nem volt szorosan a családnév része, inkább a vezetéknevet és a személynevet kapcsolta össze (vö. magyarban is: teljes névként de-vel "Don Quijote de la Mancha", önállóan de nélkül a birtokos szerkezet lefordításával "la Mancha lovagja").
Emiatt nem használjuk a német és németalföldi családneveknél a von / van szócskát, ill. csak teljes névalakulatban (mert az ugyan igaz, hogy önmagában csak Linné, de már Carl von Linné**, ill. csak Zeppelin, de Graf von Zeppelin.)
Én úgy vettem észre (de lehet hogy tévedek), hogy azt, hogy a magyar használatban "rögzül-e" a von / van szócska a családnév előtt, elsősorban az határozza meg, hogy az alapnév hány szótagos. Egy szótagos esetben szinte mindig ott találjuk az elöljárót, vö. említett van Dyke, van Eyck, van Gogh, van de Graaff; van Basten neve "1,5-szótagos" (bár ez újátvétel ld. később). Van de Graaff neve is csak azért kerül a v-hez, mert ez már angol családnév a színész van Cleefhez és van Damme-hoz hasonlóan.
Az, hogy kevesebb ilyen német név van, szerintem "optikai" csalódás: az okozza, hogy a németben eleve kevesebb egy szótagos von-os alapnév van, mint a hollandban. (Ezen kívül újabban a nyelvszokás az eredeti név minél teljesebb megtartására irányul, emiatt az új átvételeknél -- sportolók, politusok neve -- már nem biztos, hogy elmarad az elöljáró. És több a régen a magyar köztudarba került német név, mint a holland.)
[* A Beethoven névnek a régi alnémet nyelvben jelentése volt: 'répaültetvény', ennek megfelelően -- mivel a "t" és a "h" közt van a szóösszetételi határ -- autentikus változatban [h] hang ejtendő.]
[** Von Linné neve egy különleges, ámbár nem ritka alakulathoz tartozik. Ő maga svéd, és 55 éves korában, 1762-ben kapta meg a nemességet, ekkor került a kor "németmajmoló" svéd divatja szerint a von a vezetékneve elé. Ez utóbbi azonban nem helynévi eredetű, hanem a francia ősök öröksége, így ez a von olyan, mintha egy magyar Kovács családnevű Kovácsyra nemesít (ami persze nálunk is megtörtént; az újabb korból jó példa Josef von Ferenczy esete. A Ferenczy név eredeti alakja Ferencé, vi. 'Ferenc fia, Ferencfi', így az -y nem helynévhez járuló képző, hanem az -é birtokjel: emiatt a von Ferenczy németesítés indokolatlan).]
Igazad van, nem gondoltam ennyire bele, igazából egy autóversenyző neve alapján kezdtem el filózni (von Tritts, von Tripps vagy valami ilyesmi), aztán a hollandok jutottak eszembe (Van Dyke, Van Basten, stb.) De Beethoven nem Hollandiában élt, és valóban úgy tűnik, hogy a németeknél inkább az a akivétel, ha használják a von-t.
Goethe sem von Goethe, Humboldt sem von Humbolt, Linné sem von Linné, Zeppelin sem von Zeppelin, Leibniz sem von Leibniz, Kleist sem von Kleist, Hofmannsthal sem von Hofmannsthal, Herder sem von Herder, Bismarck sem von Bismarck, Vogelweide
sem von der Vogelweide, stb. sem von stb.
A holland eredetű van elemet valóban gyakrabban (sőt általában) a családnév részének tekintjük (bár Van Gogh helye a betűrendben a G-nél van, Van de Graaff helye viszont a V-nél), de ott is van ellenpélda: Leeuwenhoek nem van Leeuwenhoek.
igazad van.
tippem az, hogy lévén holland, tehát idegen szó, nem tekintették egyenértékűnek a német VON-nal egy német nevénél. na mit szólnak a dologhoz értők?
(Bár Battonyát szerbek és románok népesítették be a török után, németek egyáltalán nincsenek, és a fellelt helytörténeti anyagok sem említenek német betelepülést. Vagy egyedi esetként költöztek át a szomszédos Aradról, vagy egy nagyobb 'magyar' mozgással már észak-magyarországi területről, de ennek persze nincs köze a nevek eredetéhez...)
Duraihoz Kázmérban nem találtam semmit.
A Pellek névhez csak egy apróság: a Pelle név (miként Pele alakja is mutatja) nem csupán a Pelbárt becézője lehet, hanem állatnévi eredetű is. Nekem amúgy az -k pedig nyugodtan lehet valami kicsinyítőképző-szerűség.
Dett, Deth: Nem voltak ritkák a német ajkú paraszti telepesek abban az időben sem, amikor még a rövid egyalakú személynevek dívtak (vö. pl. a Németi helységnevek). És gondolom, voltak köztük Dietrich nevűek, aki neve teljes alakban Detre-ként, rövidülve Det-ként jelentkezik (vö. Detko szláv és Det(t)l német kicsinyítések ill. családnevek).
(A Dietrich egyébként a gót királynévként is ismert germán Theodoric német változata. Ez utóbbi a összetett név: thiud~theod 'nép' + rik 'erő, hatalom')
Dett, Deth: Nem voltak ritkák a német ajkú paraszti telepesek abban az időben sem, amikor még a rövid egyalakú személynevek dívtak (vö. pl. a Németi helységnevek). És gondolom, voltak köztük Dietrich nevűek, aki neve teljes alakban Detre-ként, rövidülve Det-ként jelentkezik (vö. Detko szláv és Det(t)l német kicsinyítések ill. családnevek).
(A Dietrich egyébként a gót királynévként is ismert germán Theodoric német változata. Ez utóbbi a összetett név: thiud~theod 'nép' + rik 'erő, hatalom')
Le a kalappal az ismereteitek és kitartó kutatásaitok előtt!
Magam kezdő családfa-kitermelő vagyok, ezért böngészem a topikot. Nem sorolom föl a családom ág-bogain termett ritka és furcsa neveket, csupán a legközelebbről érintő DETT (esetenként DETH) névre lennék kíváncsi.
A telefonkönyvekben található 2 tucat személy mindegyike ismerten rokon. Nem tudunk semmilyen "eredetmondáról", az 1850-es évekig visszanézve az ősök Battonyán (Délkelet-Magyarország) voltak "földmívelési napszámosok", szóval a Nagyiván sem segíthet :) De talán ti...
ki sem vándorolt senki tudtommal (ne ld. Ellis Island)...
Klecsko: Ragadványnévi eredetű szláv név: e mögött a régi szlovák klć, cseh kluć 'irtásföld, irtott fa' jelentésű szó áll. Ehhez járul egy családnévképzésre szolgáló kicsinyítőképzó.
Alava: Itt nincs biztos adatom, az alábbiak merültek fel bennem (csak tipp szintjén(:
- Alev: oszmán-törökül 'láng' jelentésű szó.
- Alevî: 'alevita', így nevezik oszmán-törökül a siítákat
- Alava: finnül 'alsó, alul fekvő'-t jelent, és van ilyen finn családnév
- Alava: lóvári cigányul 'szavak' jelentésű szó
- Alava: a délnyugati baszk tartomány spanyol neve, baszkul Araba (vö. sp. Alavez, fr. Alavés 'alavai' vezetéknevek)
- Halévy: héber eredetű francia név, ugyanaz, mint a Levy 'Lévi' személynév (Jákob harmadik fiáé), csak egy héber határozott névelő áll előtti, jelentése így 'levita'.
Ágoston: Latin eredetű magyar személynév, eredetije az Augustinus név, melynek jelentése 'kis Augustus' (A l. Augustus magyarul Ágost formában maradt fent, jelentése 'magasztos, fennkölt'; és Augustus császár emléke tette elterjedté.)
A magyarban gyakori, hogy egy személynév mindenféle toldalék nélkül családnév lesz (ez az apanevek egy típusát alkotja): tehát ebből területi következtetést nem lehet levonni. Általában e nevek mindennapi életben használt, tehát csonkolt-becézett formái lettek később vezetéknevekké, nem pedig a teljes alakok. A teljes utónévből képzett családnevek viszont gyakoribbak Erdély szerte, mint másutt.
(N.B. Az Ágoston vezetéknévnek is vannak becézett változatai, pl. Ágó, Ágos, ill. a 348-349-esben felmerült Agod. De ezek közül talán az Ágoston a leggyakoribb.)
Arnold: Germán (német) eredetű személynév az alapja. A germán nevek többségéhez hasonlóan egy összetett szó: arn 'sas' + wald 'hatalom, uralkodó'. Mint családnév szerintem magyarországi (gyanúba keverném itt az erdélyi szászokat ill. környezetüket).
Bartkó: A Bartholomaiosz 'Bertalan' személynév régi Bart rövidüléséből képzett családnév. Bár a -kó kicsinyítőképzős végződés magyarázható lenne a magyarból is, hangtani okok miatt mégis a szláv (szlovák-ruszin) eredet valószínű: a magyar formája a Bartók. (A Bartholomaiusz az egyik apostol görögösített neve: eredeti formája az arámi Bar-Talmaj, azaz 'Talmaj fia' volt. A Talmaj név jelentése 'barázdált, ráncos'.)
Matusik: Szláv név. A Matuš ~ Matusz a Mátyás személynév szláv (pl. cseh, szlovák, lengyel) megfelelője (ill. a Matej, Mateusz 'Máté' becézője is lehet). Az -ik végződés pedig kicsinyítőképző, ennek hangalakja szlovák eredetre utal (cseh megfelelője a Matušek). Ide tartozik még az elhíresült Matuska családnév is (ez nőnemű kicsinyítőképzővel [n.b. a nőnemű rodina 'család' szó hatására])
Mind a Máté és mind a Mátyás mögött ugyanaz a 'Jahve ajándéka' jelentésű Mattithjah héber személynév áll, amely először Mattathiasz alakban görögösödött meg, majd Matthaiosz (> Máté) ill. Matthias (> Mátyás) formában is lerövidült (és lett egy-egy apostol neve).
László: Szláv eredetű magyar személynév, eredetije a Vladislav, mely összetett szó: vlad 'hatalom, uralom' + slav 'dicsőség'. Nálunk Szent László tiszteletére lett gyakori.
Patho = Pató: A régi magyar Pata ~ Pat személynév kicsinyítőképzős alakja: ez a személynév van Gyöngyöspata falu nevében is (amely a magyar állam kezdetén jelentős hely volt). Ez a név a tisztázatlan etimológiájúak közé tartozik, egyesek felvetik a török (pontosabban csagatáj) bota 'újszülött teve, tevecsikó' szóval való összefüggést.
Jeruska: Virágnévről vett cseh női személynév, jelentése 'kakukktorma' (l. Cardamine pratensis).
Vizi: rumci már megadta, itt csak a 372-beli megjegyzésedre reflektálnék. A vizigótokkal való összefüggés kizárható. Egyrész ilyenkor inkább a gót tagból várható névkialakulás, másrész a vizigótokat, azaz a nyugati gótokat mi elkerültük; akikkel találkozhattunk a délorosz pusztán, azok a keleti gótók, az osztrogótok maradékai voltak (pl. a krími gótok).
Így hát tényleg érdemes a helyi történelemben keresni, sőt a lehető leghelyibben. Bár lehet Viz- kezdetű településket most keresni (pl. lehetne még Vizakna), de valószínűbb, hogy nem érdemes. Van pl. Felvégi vezetéknév, ez csak egy falurészről veszi a nevét. Képzeljük el, volt két azonos nevű egyén a faluban, akik -- mint ma is szokásban van -- ragadványnevet kaptak: az egyik, mivel a felvégen lakott "felvégi X.Y." lett, a másikat, mivel a falun keresztül folyó patak mellett volt a háza, "vizi X.Y."-nak nevezték el. És idővel a ragadványnév az eredeti név helyébe lépett...
Innentől bizonytalan leszek, a maradék kettő úgy tűnik, kifog rajtam.
Duray: Gondolom, a magyar családnévről van szó. Mert van ilyen angol vezetéknév, az pedig a francia Duret [düré] családnév fonetikus árírása. Ez utóbbi pedig a fr. dur 'goromba, nyers (emberről szólva)' melléknév kicsinyítőképzős származéka. (Ennek a fr. dur-nek a latin eredetije ismerős lehet a durumbúza szóból.)
Van Darai ~ Daray alakú indiai vezetéknév is, gondolom ez összefügg a hindi dar 'félelem, rettegés', ill. darajá 'rettenetes, félelmetes' szavakkal.
De a magyarral nehezen boldogulok: kizárható a fentiekkel való összefüggés, és "elvben" egy Dura alakú földrajzi névnek kellene mögötte lenni, de ilyet a környékről nem ismerek: talán Tura neve zöngésült? Azonban vannak szépszámmal Dura vezetéknevűek. Nem lehet kizárni, hogy egy korábbi Dura nevű egyén nemesítette meg -i/y végződéssel a nevét. A Dura név eredetét sem tudom, így látatlanban törökből származó régi személynévnek tűnik (vagyis mint a fenti Pata > Patho).
Ismét meg kellene kérni rumcit, nézzen utána a Kázmérban.
Pellek: Ezzel kudarcot vallottam, hangalakját tekintve nem tűnik, sem magyarnak, sem szlávnak, de még germánnak sem. Leírom itt a zsákutcáimat, mind tkp. azon bukott meg, hogy nem tudom az -ek végződést megmagyarázni:
- Pel, Pelle: van ilyen régi magyar személynév, ez a Pelbárt (< l. Privartus) rövidülése. (Ma szokatlan, de régebbi elterjedtségét helynévi adatok mutatják.)
- Peller, Beller: német családnév, tulajdonságnévi eredetű, jelentése 'civakodó, veszekedő' (a régi német bellen igéből)
- Pelák: cseh családnév, amely vagy a foglalkozásnévi eredetű a pel 'virágpor' szóból képezve, vagy az előbbi Peller-re meg vissza német '-er' -> cseh '-ák' képzőcserével. (Elviekben lehetne az, hogy ez a név a magyarban hangrendileg illeszkedett.)
- Pel, Bel: bizonyos török nyelvekben 'halom, domb' jelentésű szó (és innen kapta a nevét a Heves megyei Pély)
- Bilek: oszmán-törökül 'csukló, ököl' jelentésű (az oszmán-törökben a szóeleji zöngésülés viszonylag fiatal jelenség)
- Bil(mek) oszmán-törökül 'tud' jelentésű ige. Ismerünk Beler 'tudó' alakú kun személynevet is. (Ha lehetne, törökül egy -ek képzőt találni... De ehhez nem vagyok elég jó törökből.)
- Beliğ oszmán-törökül 'ékesszóló'-t jelent (azonban úgy tűnik, ebben a szóban eredetileg is zöngés mássalhangzók voltak)
Szép jóestét/napot mindenkinek!
Júj de jó, hogy foglalkoztok a kérdésemmel. Tudtam, hogy egy kissé nehéz lesz, de éppen az teszi érdekessé a dolgot. A Vizi név eredetében én egy kis történelmet vélek felfedezni. Bár ez csak egy laikus feltételezés, de lehetsége a kapcsolat a Vizigoth nemzetséggel, akik a töténelem során lejutottak a mai Ukrajna és Spanyolország területére. De ugyanakkor lehetséges, hogy a helyi történelenben kell keresnünk a megoldást, hiszen az 1600 évek végétől már Vizivárosnak nevezték a Várhegy alatt és a Duna-part közti szakaszt.
Most még az Arnold, Ágoston, Bartkó és Matusik nevek után kutatok. Nagyon aranyosak lennétek, ha a véleményeteket megosztanátok velem.
Vizi 1482/1483: Francisco Wyzy […] &lz; vízi ~ vizi ’(valamely településen) a víz (folyó, patak, tó) mellett lakó’. M: lakóhely.
Perczel-ügyben nem használható Kázmér, mert az csak a magyarra visszamenő etimológiákkal foglalkozik (olyannyira, hogy azon családnevek mellett is, amelyek a magyarból és idegen nyelvből is magyarázhatók, pl. Jankó, csak a magyar etimológia áll).
Kedves Kis Ádám, rumci, Pivovar és Lvt!
Köszönöm a segítségeteket a Csikasz-Csikász-Csorkász név eredetéről.
Családfám kutatása során többször is előfordul a Klecsko és az Aleva név.
Most is várom a segítségeteket.
Farpa
Pivovar 363-as hozzászólását kiegészítendő:
Vladár: csehül-szlovákul jelentése 'uralkodó'.
Nowotta: alapvetően igaz, amit Pivovar leírt, hozzátéve a lengyelt is. De a "w"-s írásmód miatt valószínű, hogy (el(német(esedett) családról van szó.
Perczel: A német Bertz személynév bajor-osztrák Pertz változatának -l kicsinyítőképzős származéka. A Bertz/Pertz pedig a Bert- kezdetű személynevek (pl. Berthold, Bertram) név rövidülése (vö. angol Bert(ie)).
Marsalkó: Egy Maršal 'udvarnagy' nevű személy nevéből képzett szláv apanév (tkp. 'udvarnagyfi').
Schéner: Német, úgy vélem a Schöner 'szép' családnév egyik változata. (A Wortschatzlexikon ismer Schen, Schenn, Schens formákat is, valamint több példát hoz, ahol a schön melléknév schen alakban fordul elő.)
Bartalis: Úgy vélem a Bertalan személynév -- külön is anyakönyvezhető -- Bartal formájának származéka. Az -is végződés ez egykori, különösen az erdélyi szászok körében népszerű latinos apanevek hatására járulhatott (vö. még Bartalisz; Bartalusz > Bartalus, Bartalos, Bartalosch; Bartales változatok) magához a Bartal szeménynévhez, vagy pedig a szlávos -ics apanévképző cserélődhetett le rá (vö. Bartalics, Bartalits nevek).
