A távtartóknál még extra gumigyűrűket is tettél be, hogy szuper légmenes legyen,
miközben a lemezek éle közel 100 méter hosszan ilyen, a lemezvastagsághoz képest vastag (és érdes belső felületű) résekben fog lötyögni? Vagy lesz itt még becsorgatva valamilyen tömítő anyag?
Én azt hittem, hogy éles késsel/pengével vagy valami forró dróttal fogsz belevagdosni a habba, hogy a fémlappal érintkező felület mindenütt szép sima (és jól légzáró/tömítő) legyen. A mart habfelület szerintem meglehetősen érdes lesz.
melegítsd fel a hőcserélőt, oszt tedd rá a köteget élével egy 2 centi vastag xps táblára - és kész a bemarás :)
De ha a lemezek éle kicsit sorjás, akkor talán menni fog az hidegen is: kétoldalas ragasztószalaggal rögzíted az xps táblát a munkaasztalon, majd a hőcserélőt élével ráhelyezve fűrészelő mozdulatokkal...
Köszi. Pincében lesz elhelyezve. A burkolata körben 5cm XPS lessz.
Az üzemeltetést most úgy gondolom, hogy azokban az időszakokban, amikor a ventilátorok fogyasztását fedezi a megtakarítás, akkor folyamatosan fog üzemelni. Valószínüleg, hogy a 10°-25°C tartományban csak akkor, ha a lakásban a pára és szagképződés indokolja. Aztán, majd meglátjuk.
nagyjé,
A terelő gátak XPS-ből lesznek kimarva.
Digium,
A oldalfal is XPS-lesz, abba marok bele a lemezvastagságnak megfelelő 1-2cm mély árkokat. ezt a (torz) fésűt "egyszerűen" rátolom oldalról.
Valószínűleg nem okozna problémát a finom ilesztés, de ha már csinálom és egyszerűen és olcsón megoldható a tömítés, akkor miért ne? A hullámpapiros HCS nagyon más kategória... szvsz.
A két oldalas ragasztóra én is gondoltam mint végső megoldás.
Végül találtam O gyűrűt 5ft/db áron, így a probléma megoldva.
"Most azon agyalok, hogy miképp tudnám megoldani a távtaró gyűrűk és a lemezek közötti tömítést:"
Én nem oldanám meg sehogy. Ha nagyjából tiszta és pormentes környezetben és anyagokal dolgozol (homokszem, sorja, stb), akkor a sík fémfelületek illeszkedésénél gyakorlatilag nulla levegő fog átjutni, pláne ha egy kicsit össze lesznek szorítva a lemezek.
Ne feledd, hogy itt a két oldal között közel nulla lesz a légnyomáskülönbség, ráadásul hatalmas levegőmennyiség érezhető százalékának kell átjutni ahhoz, hogy az kellemetlenséget okozzon.
Asszem ezen a fórumon láttam hullámpapírból készült hőcserélőt, annak a légáteresztéséhez képest még összeszorítás nélkül is olyan hermetikus lesz, mint egy atomtengeralattjáró :)
Tegnap elkezdtem (próbaképpen) összerakni a rekuperátoromat...
Most azon agyalok, hogy miképp tudnám megoldani a távtaró gyűrűk és a lemezek közötti tömítést:
Két elképzelésem van. 1. veszek 13-as belső átmérőjű, 6mm vastag gumigyűrűt és azt húzom rá a távtartókra. Mivel a távtartó 5mm vastag, úgy gondolom az 1mm összenyomódás elegendő lesz. 2. Valamilyen öntapadós, tartósan rugalmas ragasztó szalagot ragasztok a lemezekre, csillag alakban kivágom, hogy bele tudjam fűzni a betétcsövet. Ebben az esetben a szalag vastagsága max 0,1mm lehetne.
Ti mit javasoltok, illetve hol tudnék beszerezni gumigyűrűt a fenti méretben?(300db kell!)
"Ha en epitkeznek ,akkor nagyon jol szigetelt haz es bele hovisszanyeros szelloztetes,aminek a befuvoagaban egy peldaul altalam kozkedvelt Ozone Aqua 7kW-os belterije volna beszerelve."
Ez izgalmasan hangzik! Az ozone légcsatornázható, vagy "faragni" kellene? ahogy nézem a képeket, sima split beltérije van..
Az elso beirasomban jeleztem, hogy a klima csak a szelloztetesnel futene, hutene a befujt levegot es a tarolo adna a futes melegvizet.
Mivel az en hazikom csak 63nm es a hoigenye csak 2kWh -15C°-os kulso homersekletnel igy nem okoz gondot a klimanak a levego megmozgatasa. Igaz, a rekuperatoromban csak egy 125Wattos futoszal van, de az is eleg a friss levego elofutesehez. Mult evet csak klimaval futottem, de a HMV-t a napkollektor es a gaz keszitette, igy fogyasztottam 3600kWh villanyt. Nalam eleg lenne a 4,5kW telepitett teljesitmeny a napelembol es akkor siman keszithetnem a HMV-t is villannyal.:)
Nálunk ez az 1 klímával fűtöm a házat dolog nem működne. Sok helyiség van és hosszúkás a ház. A nappali konyha étkező rész egy légtér jelenleg, de utána 6 helyiség van egy folyosóból nyílik.
Nem csináltam mennyi lesz az éves fogyasztásunk számítást. Ezt majd lemérjük az első évben. Pont ősszel lesz a költözésünk a fűtés gyorsan kiderül. 4,5kW körüli a hővesztesége az épületnek -15C-ban. Világítani nem kell majd sokat, mert szép nagy ablakok vannak. A nappali 3 irányból kap fény. 4kW-os napelemmel számolgattam anno és ha saját magam telepíteném akkor lett volna 8-10 év a megtérülés. 52 forintos /kW áramdíjjal összevetve.Akkor még nem gondolkodtam a Geoban.
A kéményt nem tudtuk lehagyni. Voltak próbálkozások, de az önkormányzat nem engedte. Ragaszkodott a legalább 1 tartalékkéményhez. Ami nem olyan nagy baj, mert fával is fűthető lesz a viskó. A gépészeti helységben egy dupla kéménynek is hagytunk helyet. Az alapozás is úgy van csinálva. Ki tudja 5-10 év múlva mi lesz a trendi! :)
Regebben mar foglalkoztunk itt a topikban a hibrid bekotessel, amikor a klima belteri levegoigenyet ugy oldottuk meg, hogy kulon agon kapott a benti levegobol pluszba . Valamint az inverteres gepek kepesek visszaszabalyozni a teljesitmenybol, igy a venti legkisebb fordulatanal nem olyan magas a legszallitas. Nalam csak a klima vegzi a futest a hazban. Egy pontbol ellatja az egesz haz levegojenek mozgatasat. A klima kozvetlen kozeleben erzed a legmozgast, de tavolabb mar nem.
Amint irtam, ha jol megtervezett a napelemrendszer, akkor a vegso elszamolasnal a vegeredmeny lehet akar nulla is. A Geo-tarifa ha 32 forint " jelenleg", az durvan 65625kWh . Mekkora a szamitott eves villanyfogyasztas? Szerintem nem 20 ev alatt fogy el. De addig sem fizetsz egy fillert sem, utanna meg ingyen van, tehat sporol.:)
Szerintem a befúvó ágba nem lehet beépíteni a beltérit, mert nem tud annyi levegőt elszállítani a hővisszanyerős rendszer. A hővisszanyerőt nem úgy szeretnénk használni, hogy lobogjon a hajunk a szélben.
Nekünk egy 9kW Pana levegős szipka adja a meleget, ami -15C esetén is tud adni akár 9kW-ot. A fűtőpatronra nincs szükség, csak ha betojna a szipka. Nagy hidegben is 2 körüli COP-al működik. Tudom, hogy olcsóbb az Ozone, de nekünk csak hőszipkaként nyilvántartott szerkezet volt jó.
A napelemel az a probléma, hogy a GEO tarifa nem igényelhető mellé. Ha van napelemed, akkor ad-vesz mérőt kapsz és a GEO-t elviszik. A GEO 32 forint körül van /kW. Egy 2M napelem rendszer megtérülési ideje a GEO-s fogyasztást tekintve kb. 20 év lesz. A jelenlegi állapotok szerint. Gondoltam, hogy visszatáplálás nélkül használni a napelemet, de nappali fogyasztás nyáron nem túl magas. Sok lenne az üresjárat.
legalabb ilyen aranyban szamit a relativ paratartalom. ha magas, nem tudsz parologtatni, es melegnek erzed a levegot. ezert van hogy a legkondival csinalt 22 fok sokkal hidegebb, mint telen a futessel csinalt 22 fok.
nyaron kint gyakran magas a paratartalom. ha ilyenkor barmi modon jelentosen hidegebb a belter mint kint, akkor minden bejuto kulso levego fulledtte teszi a bentit.
Ha en epitkeznek ,akkor nagyon jol szigetelt haz es bele hovisszanyeros szelloztetes,aminek a befuvoagaban egy peldaul altalam kozkedvelt Ozone Aqua 7kW-os belterije volna beszerelve. A padlofuteshez a melegvizet es a HMV-t is az emlitett klima taroloja adna(lehet, hogy egy plusz tarolot azert a korbe bekellene iktatni a plusz elektromosfutopatronok es a keszenleti melegviz mennyiseg vegett) . A tetomon legalabb egy 4,5 kW-os napelemrendszer volna visszataplalos modban. Igy a nagyon meleg napokon a klima a hutest es a paratartalom alacsonyantartasat vegezne es amellett meg az elvont hot nem dobna ki a szabadba, hanem melegitene a tarolokat. Hidegebb napokon elomelegitene a befujt frisslevegot. Nagy telben pedig direkt elektromosfutopatron segitene a rendszernek. A kezdeti befektetes utan a rezsi akar nulla is lehet az energiafelhasznalast illetoen. Szerintem a legolcsobb megoldas hosszutavon.
Tudom, most az jon, hogy a kezdeti befektetes magas, mert a napelemek ara durvan 2,1 milla, a klima durvan 0,4 milla. De cserebe nem kell kazan,kemeny, gazbevezetes,terveztetes,stb.
