Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A lenyeg szerintem az, hogy idöben detektalja a gep, hogy raketat inditottak ra ... annak (valamennyire) ismerje a palyajat ... es a szamitott talalat idöpontja elött egy max. kiterö akciot inditson azzal a cellal, hogy a robbanas idöpontjaban (ha lesz egyaltalan) minel messzebb legyen a raketatol.
Ha a tavolsag 10-20 meter, akkor baj van, ... ha 150-200 meter, akkor pedig nagy valoszinüseggel meguszta a törtenetet. Ahhoz, hogy 3-4 masodperc alatt eltavolodjon 100-150 meterrel, az kell, hogy a "relativ tavolodas" mp-kent "mindössze" ~40 m/s legyen.
Jobb repülökön letezik radardetektor, amely a föld-levegö inditokat detektal, meg raketainditas eszlel, ... aztan gyakorlott pilota kell, hogy kiterjen es a talalat idöpontja elött elforduljon.
Azért annyira nem egyszerű dolog lemanőverezni egy rakétát, főleg egy olyat ami 25g-t tud...
A finnek tapasztalata a Buk 9M38M1 rakétájával kapcsolatban: "Pk against aerial target maneuvering at 8G was 0.6 which in practice meant that outmaneuvering the missile was very difficult. "
A 9M38M1-ről ugyan nem találtam információt, de a korábbi 9M38-ról, és a későbbi 9M317-ről igen, az első 19g-t tud, a másik 24-et. A 9M38M1 valahol a kettő között lehet.
(+csak úgy érdekességképpen: 9M331 (Tor) 30g, 9M311 (Tunguszka) 32g)
Azért van nehezebb dolga a repülőgépnek, mert a rakéta nem őt követi, hanem egy folyamatosan számított találkozási pont felé repül (persze nem minden típus), így hiába tud szűkebben fordulni a repülő, a rakéta nem fog energiát veszíteni azzal, hogy pontosan kövesse, mindig az "ideális íven" tud fordulni.
Berci a rakéta PN rezsim mentén repül rá a célra, a távolságtól függően a rakétának töredék akkora fordulót kell tennie, mint a célnak.
Másrészt a lassan haladó cél hiába fordul, lassabban is halad, és nem tudja elhagyni a megsemmisítési zónát.
Minél nagyobb a sebesség előny az elfogónál annál nehezebb dolga van a célnak.
A gondok nem a lassú (v<<c) vs gyors céloknál kezdődnek, hanem a gyors vs gyors céloknál ahol v >> c.
Szóval nem. Nem tud lefordulni. Az elfogó által teljesítendő g ugyanis a célpont sebességével korrelál, nem a fordulási sugarával.
Egyszerű trigonometria, elfordul 90 fokot, akkor a minél távolabbra tud repülni az idő alatt amíg az elfogó reagál, annál nagyobb fordulót kell tennie a rakétának. Ha lassan repül a cél, akkor ez egy igen kis forduló lesz.
Csak eppen ez nem mond ellent annak, amit a kollega allitott. Marmint annak, hogy pl. egy ~200 m/s-mal totyogo repülöre (az ~720 km/h) inditott ~700 m/s-os sebessegre felgyorsitott raketa altal meghatarozott 25g-s kanyar nagyobb sugaru, mint a repülö altal bevehetö, mondjuk max. 8-9g-nel.
(Ezert adott körülmenyek között a repülö le tud fordulni a raketarol ... (R=v^2/a) ... az adott peldaban a repülö max. ~500 meteres radiuszon tud fordulni 8g gyorsulassal, mig a raketa ~2000 meteren a 25g-vel.)
Ez bennem is felmerült, de milyen célgép végez ilyen intenzív manővert? Ehhez baromi nagy sebesség és sok más is kellene. Lényegében pont ilyen célok miatt használnak a jenkik QF-16-ot. Az oroszoknak van/volt ilyen célpontja gyakorláshoz?
A raketa elindul es a gyorsulasi fazisban csak inercialis rendszerrel repul. Aztan jon a tenyleges iranyitas. A kiloves elotti pillanatokban valszeg a cel intenziven manoverezni kezdett de a raketa atprogizasara nem jutott ido.
(csaxolok, hogy a BUK a Boeing 777-et szetrongyolta a 70 kg-os warhead-del, egy Predatorbol hirmondo se maradt volna).
Mibol gondolod, hogy nagyobb kart okoz egy 17 m-re felrobbano robbanofej egy Predatorban, mint egy Boeing 777-ben?
(pl. a repuloben levo nyomaskulonbseg okozhat masodlagos rombolast, illettve a 2-300 km/h menetszel is sokkal kevesbe hat, mint a 900 km/h menetszele.)
Akkor ajánlanám figyelmedbe ezt a videót. Bár "csak" éleslövészeten készült, de attól még jól mutatja mit tudnak a modern légvédelmi rendszerek. A Tor gond nélkül lehozta a célt, ami nem más, mint az Osza rakétájának módosított változata. Jóval kissebb mint pl. egy AGM-88 HARM. Ehez képest egy pilóta nélküli repülőgép leszedése, legyen az bármilyen kicsi is, gyerekjáték.
Vegyük a klasszikusokat. Kezdetleges Predator ... meg mar kicsit fejlettebb Reaper.A haborusdi mindig tele van veletlenszerü esemenyekkel, hiszen zavaros területeken zajlik.
Ugyhogy veszteseg idönkent megiscsak megesik (Europaban es csak közlekedesi balesetekben naponta meghal vagy >50 ember).
Egy kis tudálék a Predator/Reaper törtenelmeböl.
As of March 2009, the U.S. Air Force had 195 MQ-1 Predators and 28 MQ-9 Reapers in operation.[27] Predators and Reapers fired missiles 244 times in Iraq and Afghanistan in 2007 and 2008. A report in March 2009 indicated that U.S. Air Force had lost 70 Predators in air crashes during its operational history. Fifty-five were lost to equipment failure, operator error, or weather. Four have been shot down in Bosnia, Kosovo, or Iraq. Eleven more were lost to operational accidents on combat missions.[28] In 2012, the Predator, Reaper and Global Hawk were described as "... the most accident-prone aircraft in the Air Force fleet."[29]
On 3 March 2011, the U.S. Air Force took delivery of its last MQ-1 Predator in a ceremony at General Atomics' flight operations facility. Since its first flight in July 1994, the MQ-1 series has accumulated over 1,000,000 flight hours[14] and maintained a fleet fully mission capable rate over 90 percent.[30]
On 22 October 2013, the U.S. Air Force's fleets of MQ-1 Predators and MQ-9 Reaper remotely piloted aircraft reached 2,000,000 flight hours. The RPA program began in the mid-1990s, taking 16 years for them to reach 1 million flight hours. The 2 million hour mark was reached just two and a half years after that.[31]
Arrol van szo, hogy a Predator/Reaper kombobol 2 millio mission ora alatt elveszett (külsö befolyas altal) ~16 db (a többi magatol zuhant le, vagy rossz idöben repült, buta volt a pilota, esetleg megszakadt a kommunikacio, motorhiba ...). Negy veszteseg törtent Boszniaban, Koszovoban, ill. Irakban. Egyelöre szo sincs arrol, hogy mondjuk BUK, vagy hasonlo meretü rendszer altal okozott tamadasban vesztek volna el (csaxolok, hogy a BUK a Boeing 777-et szetrongyolta a 70 kg-os warhead-del, egy Predatorbol hirmondo se maradt volna).
Ha pedig csak nehany veszteseg törtent egy ~600-800 kg-os müanyag repülö törteneteben, miközben több millio orat repültek ... akkor eleg felesleges volt a nagyvilagban milliardokat költeni a kivedesükre ... gondolom a "talalatok" nagy resze MANPAD-ek altal okozott veszteseg lehetett.
Arrol nem is beszelve, hogy pl. a korai bevetesek meg kezdeti repülesi/vezerlesi müszaki hibakkal voltak megspekelve. Mindenesetre a több millio mission ora alatt egyetlen (a rendszert müködtetö) katona nem halt meg ... max. a bazisan a labara tettek velletlenül egy raklapot ...
A kis dronnal meg a legcsavar is egyben van es szinte semmi egyebb serulese nincs,.. Valszeg muszaki hiba motorleallas miatt jott le aztan lett belole trofea.
A masodiknal meg keveslem a serulest legvedelmi raketa talalathoz kepest. Ez a madar 6-8000 meteren repked Iglaval nem lovod le. A tobbi viszont konfewttit csinalna belole.
Nem ketlem hogy lottek le a szerbek csak ez a ketto furcsa.
Ilyenkor jut eszembe az a Nyeva Rávti olvtárs, aki követésbe vett egy nagyobb madarat...
Elöfordult-e, mondjuk az utobbi 10-15 evben (XXI. szazad), hogy egy regi konstrukcioju legvedelmi rendszer aktivan es valahol leszedett egy modernebb, uj eszközt (lehet pl. a multbol szarmazo cruise missile, UAV, elharitott raketa)?
Vagy, a regi tipusu rencörökön törtenö nosztalgiazason kivül nem törtent komolyabb esemeny?
Egy "modern" celt mar eleg nehez eszrevenni (RCS), realtime-reagalni talan meg nehezebb ... különösen, ha a "masik" is eleg cseles ... es nem csak a hideghaboru szelet hozza.
(Mondjuk a SU-25-ök, vagy dölyfös helikopterek lelüvöldözese Ukrajnaban nem szamit, mert azok a repülök 30-40 eves konstrukciok, talan 6-8 m2 RCS-szel, tehat nem a "regi" raketarencör ügyeskedik egy modern harcieszközzel, mondjuk egy UAV-val, amely RCS-e ~0,1 m2. Latna-e pl. a BUK-M1 warhead-robbanast vezerlö radarja egy Reaper-t, vagy szepen elrepülne mellette? Persze ez is "nyitott" nyapic UAV lenne, abban is van kisebb, meg stealth-esebb is ... nyilvan "helyzetben" nem a leggyengebbeket vetnek be az elsö napokban.)
Ha mar pancelos celok (pl. szarazföldi tamadas), akkor elöször odaqkkantas J-Star-ral. Attol kirajzolodik a felallas.
Utana (mondjuk az utobbi 10 evben) a siklobomba, vagy raketa, ... dukalja ... messziröl es >80 km-röl. Aktiv legvedelem eseteben nem megy oda egyetlen vadaszgep sem bameszkodni. Az F-22 pilotai azt mondjak, hogy, amennyiben az ellenseg közelebb kerül, mint ~80 km, akkor valamit elhibaztak.
És most már biztos: 2016-ban jön a Buk M3! És mellette még más is: Szoszna, és Sz-500.
A Szoszna a Szrela-10 leváltására készült. Az indítójármű már 12 rakétát hordoz, amiknek 10km a hatótávolságuk. És ami a legjobb: Semmiféle radar nincs, teljesen passzív a célfelderítőrendszere, hőkamerát használ. Vagyis a megtámadott repülőgép jó esetben csak akkor veszi már észre a komplexum jelenlétét, amikor már útban van felé a rakéta.
Idén nyáron befejeződtek az állami tesztek, a Buk-M3-al együtt. A Buk-M3 osztály egészen elképesztő, 36 cél egyidejű leküzdését teszi lehetővé, amihez 72 rakéta áll rendelkezésre. Ha a dandárnál továbbra is 4 osztályból fog állni, akkor valóban 144 célt tudnak támadni egyszerre!
Sz-500: Teljesen új, állítólag semmi köze nincs az Sz-300/400-hoz, ez egy mobil rakétavédelmi rendszer lesz, ami még alacsony pályán keringő műholdakat is meg fog tudni semmisíteni. Nem sokat tudni róla, nagy körülötte a titkolózás. A rakéták hatótávolsága kb. 600km, hatómagassága kb. 165km, sebességük 3600m/s körüli. 10 osztály beszerzését tervezik.
