A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
"Neked milyen az egyensúly érzéked?" Kitünö! Söt azt is tudom, hogy mekkora egy tetszöleges test súlyos tömege és mekkora a nyugvó tehetetlen tömege, ami természetesen különbözik. A fizikusoknak erröl fogalmuk sincs!
A relativitás elve értelmében vagy a fizika (A úr) tántorgott össze-vissza, vagy a megfigyelő. Neked milyen az egyensúly érzéked? A szarvashibát véteni szokták.
A fizikusok olyan egyszerü dolgot nem tudnak kiszámolni, hogy mekkora egy kémiai elem 1 moljának a súlyos és mekkora a nyugvó tehetetlen tömege. Mondjuk mekkorák ezek a 28Si-nál, vagy a 27Al-nél. Ez az 'elfogadott' fizika szegénységi bizonyitványa, ki van állíva! Kiállították saját maguknak!
Tovább nyürüzik a tömeg problémája, még a sebesség függését sem tudták a fizikusok meghatározni. Attól függöen, hogy az impulzus megmaradásból, vagy a gyorsulásból indulnak ki, más kifejezést kapnak ki. A fizika a tömeggel kapcsplatban az egyik szaravashibából a másikba esett.
Hrakó Péter öszintén megmondta, hogy a hidrogénatom tehetetlen tömegére van egy elképzelés, amiben a fizikusok hisznek. Ez m(hidrogén;i) = m(P) + m(e) - 13.6 eV/c^2. De mekkora a hidrogénatom súlyos tömeg, azt nem tudják. Arra tippelnek, hogy ugyanakkora, mint a nyugvó tehetetlen tömege, ami természetesen nem igaz. Rossz ez a tipp! Aztán egy A tömegszámú izotóp tehetetlen tömegéröl már fogalmuk sincs! Meg is van löve az 'elfogadott' fizika!
"Ha van levezetés, akkor keresd meg ott, ahol tanítják a kétféle tömeg egyenlőségét." Igazad van, keresse meg, de nem fogja megtalálni! Ilyen a fizikában nem létezik. Senki sem tudja, mi egy test súlyos tömege és mi a nyugvó tehetetlen tömege. Ezt Einstein sem tudta, aztán az együgyüségében kidobta a súlyos tömeget! Ez a fizika legnagyobb problémája: Fogalma sincs mi ennek a központi fogalomnak a jelentösége. Csak találgatás van!
Nohát: egyrészt, felettébb érdekes, hogy ez az iszugyiánus kizárólag ott jelenik meg, ahun Szász is veri a nyálát, másrészt teszi-veszi magát mint egy iszugyipap.
Sőt: az se semmi, hogy egyidőben soha nem jelennek meg...
Bár kétségbeesetten tiltakozott, hogy ő nem is iszugyi, de mint anno megjegyeztem az mindegy is: egyik énje degeneráltabb, mint a másik.
Levezetést, konkrétumot meg ne várj tőle: aki képtelen felfogni, hogy egy ejtőtornyot (miután van a brémai mellett más is) nyilván nem arra használnak, hogy tűzzel-vassal megőrizzék a manifeszt idiótáktól, hát magyarázhatsz neki, meg küldheted az MC-be.
Soha nem lesz képes megérteni, -példának okáért- hogy mondjuk egy pH-t meghatározhatok egy lakmuszpapírral (kb. 10% pontossággal is -ez az ejtőtorony) de ma már teljesen kommersz pH mérők akár 3-4 tizedes pontossággal is képesek egy oldat pH-ját és annak változásait meghatározni és rögzíteni.
Azaz a mérési módszerek pontossága, valamint a hibaszámítások matematikájának a fejlettsége csak az elmúlt egy évtizedben, olymértékben megnőtt, hogy az iszugyi féle baromkodás még játéknak is kevés, nem hogy valamiféle "bizonyítéknak". Arról nem is beszélve, hogy a műholdak és űrállomások által biztosított lehetőségek az ilyen haszontalan hibbantaknek még a tudatáig sem jutnak el.
Latom probalod itt menteni az arcodat, de nem fog menni. Lassuk mirol is beszelunk:
"Figyu, ha kijelentjük, hogy a gravitáció tömegvonzás, akkor abból logikailag levezethető, hogy ezer jegy pontossággal a kétféle tömeg megegyezik. Mint a kétszerkettő, ezen valóban nincs is mit vitatkozni. Azok akik fizikát tanultak és nem dogmákat, azok mégis veszik a fáradságot megmérni a kétféle tömeget. A dogmások meg huhognak, hogy minek?"
Itt a masodik resz az erdekes, ahol azt fejtegeted, hogy valakik dogmakat huhognak, holott epp most mondtad,hogy tulajdonkeppen nincs is dogma. Meg sajat magaddal is ellentmondasba keveredsz.
Szoval most utoljara megkapod a lehetoseget, hogy rendezd az arcodat es vagy: produkald a levezetest a ket tomeg egzakt egyenlosegerol vagy: bocsanatot kerj mert hazugsaggal probaltal ervelni
Lehet, hogy elkúrt kísérlet, lehet, hogy nem. Ha elkúrt, akkor a többi is lehet elkúrt amikre hivatkozol, hiszen azok sem készültek elitebb körülmények közt. Ha elkúrt iszugyi kísérlete, akkor azt elsősorban nem neki volt módja elkúrni, hanem a helyszín fenntartóinak és személyzetének, akik előkészítették magát az ejtést. Feltehetően azért ők profik voltak. Tehát ennyi erővel az összes többi kísérlet is lehet elkúrt.
Mondom, ha nincs levezetés, akkor csőbe húztalak annak érdekében, hogy megmutassam, az itteni nagyokosok hogyan állíthatják a kétféle tömeg egyenlőségét. Talán csak nem kitalálták? Ha van levezetés, akkor keresd meg ott, ahol tanítják a kétféle tömeg egyenlőségét.
nos, hogy a hozzaszolasod masik felevel is foglalkozzak egy kicsit. Tobben megmertek es azt talaltak, hogy nagyon sok tizedesjegyig megegyeznek. egyedul egyetlen elkurt probalkozas mutat mast, amit viszont nem lehet komolyan venni mert olyan szintu elterest mutat, amit mar a korabbi kiserleteknel ki kellett volna, hogy mutassanak es a probalkozo nem szolt arrol, hogy a korabbi kiserletek ezt az elterest miert nem mutattak ki. Ezenkivul a kimutatott elteresnek (ha letezne) komoly hatasokat kene gyakorlania mindennapi eletunkre, amiket nem igazan taasztalunk...
Segitek. Azt allitottad, hogy ha a gravitacio tomegvonzas, akkor abbol egzaktul kovetkezik a sulyos es tehetetlen tomeg egyenlosege. No erre szeretnek en latni valamifele bizonyitast toled. Szo sem volt itt arrol, hogy ki mit mert meg es mit nem. Szoval maradjunk az alapproblemanal... hogyan is kovetkezik a gravitacio=tomegvonzas-bol, hogy a sulyos es tehetetlen tomeg egyenlo? Halljuk professzor ur! Most bizonyithatod, hogy vitakepes vagy!
Hát így. Nincs levezetés, csak kitaláltuk, hogy a kétféle tömeg egyenlő. Ez van. Ha valaki mégis megmérné különböző anyagokkal, ejtőkísérlettel, akkor az marha. Igaz?
Itt egyelore te tettel egy allitast, aminek szeretnenk latni az igazolasat. Ha ez megvan, akkor utana majd talan beszelgethetunk komolyabb dolgokrol is... ja, hogy nem tudod prezentalni a levezetest es csak belerofogtel egyet a levegobe? hat igy jartal...
Keresd meg a középiskolai tankönyvedben, ahol a kétféle tömeg azonosságát tanították! Nehogy már én korrepetáljalak fizikából, én, aki ..... (ide írhatod azokat a jelzőket amiket a nagyokos hólyagok szoktak írni, hogy mi vagyok).
egyelore itt te alitottal valamit, amire kertuk az igazolast, ugyhogy vegyel vissza az arcodbol es pezentald a levezetest, amirol itt olyan magabiztosan nyilatkoztal es aztan onnan folytathatjuk
Na persze:) Nem figyeltél szokásodhoz híven. A toplogikus terekre direkt a te kedvedért tettem be egy apró hivatkozást.
Akkor szűkítsünk. Melyik kiadásban és hol lehet megtalálni a nyílt és véges Minkowski teret. Adnál nekünk egy rendes, tisztességes, a tudományban bevett módon ideírt hivatkozást?
Egye kánya, a nyílt, véges tér definíciója is jöhet. Jó lenne ha nem kevernéd össze a T topologikus tér elemeivel, azok ugye nyílt halmazok.
Nagy szarban szoktál lenni, mert nem jól használod a terminológiát. Tudjuk, nem itt jártál iskolába. Vagy más oka is van?
K ügynök vegyél a kezedbe egy matematika könyvet, pl. M Giaquinta, S. Hildebradt, Calculus of Variation I: The Lagrangian Formalism, hogy megértsed, mi az a nyílt, véges tér. De hiába is veszed a kezedbe az ilyen könyvet, még a címét sem érted!
A képzelet szép képesség, gazdaggá tesz. A matematika, a fizika és általában a természettudományok elsajátításának fontos része a képzelet.
Látszik, hogy semmi közöd sincs a matematikához, csak képzeled. Segítek és rámutatok arra, hogy miért írsz szokás szerint már megint egetverő butaságokat. Hogy az érdeklődők is nyomon tudják követni, na meg hogy jobban égjél, nem kell ehhez mást hasznáni, csak a Wikipédiát.
A Minkowski-tér a fizikában a háromdimenziós Euklideszi tér még egy dimenzióval, az idődimenzióval való kiterjesztése. A ma legáltalánosabb változatban ez a nulladik dimenzió, de előfordul negyedik dimenzióként is.
Euklideszi térnek nevezzük azon T számtest, vagy integritási tartomány feletti vektortereket, melyekben a vektorterek axiómáin felül értelmezve van, egy ún. skaláris szorzat (euklideszi norma).
Innen a számtest az érdekes: pl. itt: http://www.roik.bmf.hu/harp/matek/komplex/node42.html
