Én arról czikkeztem hogy milyen hatalmas távolságra van a mag és az elektronhéj és EHHEZ KÉPES ugy is fogalmazhatunk hogy a szilárd anyag a LÉNYEGE szerint ür/esség. Manci néni számára kicsit lazán bulvárosan miközben persze elöl hátul doktorok vagyunk és tudjuk hogy .....
"Amikor az elemi részecskéket pontszerű méretűnek tekintik, egy semleges Hidrogén atom méretét az elektron burok átmérője adja ki."
Ez rendben van.
"Ez a mi Gyulánk szerint egy Lagrange multiplikátor, ami egyben tartja az elemi részecskéket."
Nem Lagrange multiplikátor tartja egyben a részecskéket, mert a multiplikátor csak egy matematikai fogalom. A Lagrange multiplikátor segítségével lehet kiszámítani azokat a szélső értékeket, amelyek mellett stabil lesz az atom.
"Minden összetett részecskéből álló stabil anyagot a Lagrange multiplikátorok, mint egy burok tartanak egyben."
Hülyeség.
"Ezen a burkon belül semleges erőterek dominálnak."
Mi az a semleges erőtér? Ilyen állat nincs.
"Minden atom „kemény” burokkal rendelkezik, de a gerjesztésével „felpuhul” és elektronok lépnek be rajta. Amikor megszűnik a gerjesztése, újra kemény lesz a burok. :)
Szintén hülyeség. Gerjesztéskor egy magasabb energiaszinten stabilizálódik az atom. Nem lesz sem keményebb, sem puhább.
„Tehát az atom belseje semmiképpen nem lehet üres. „
Amikor az elemi részecskéket pontszerű méretűnek tekintik, egy semleges Hidrogén atom méretét az elektron burok átmérője adja ki. Ez a mi Gyulánk szerint egy Lagrange multiplikátor, ami egyben tartja az elemi részecskéket. Minden összetett részecskéből álló stabil anyagot a Lagrange multiplikátorok, mint egy burok tartanak egyben. Ezen a burkon belül semleges erőterek dominálnak. Minden atom „kemény” burokkal rendelkezik, de a gerjesztésével „felpuhul” és elektronok lépnek be rajta. Amikor megszűnik a gerjesztése, újra kemény lesz a burok. :)
Az emberi agy kapacitása véges. Ha értelmetlen fantáziálásra használja valaki az agyát, kevesebb marad az értelmes dolgokra. Persze akinek nincsenek céljai, az szabadon csaponghat.
A hidrogén atommag mérete pontosan 1,7x10-5Å (Ångström), míg az elektronfelhőé 1,1 Å.
Az arány már egyszerűen kiszámolható 1,1:0,000017=64705.
6,7 centiméter 64705-szöröse nagyjából 4,33 kilométer.
:))
Mondhatjuk hogy a szilárd anyag is lényege szerint űr/esség. Egyszerüen fogalmazva.
A multkor menőztem egy hülgynél mondván a teljes Országház elférne egy teniszlabdányi fekete lyukban....jót nevetett azt hitte hogy viccekkel próbálom elámitani !
„Node kérem mi van ha az elemi részecskék világában van a titok:)))”
Jó kérdés, mivel azok tudnak a legjobban titkot tartani. Például miért egyforma az elektron és a proton elektromos töltése, ha a gravitációs töltésük, a tömegük aránya cirka 2000 :1 ?
Szerintem is érdekes. Már olvastam olyan írást, ami a nyomó „graviton sugárzásról” szól. Minél szélesebb a spektrum, annál könnyebb a legjobbat kiválasztani belőle. :)
"van vonzó és taszító hatása, úgy a szimmetria alapján a gravitációnak is lehet. Nem kell egy kozmikus szinten óriási taszító sötét energia, ha az elemi részecskék már eleve tartalmazzák azt. :-) "
Ez is frappáns eredeti elgondolás.
Mert ugye a sötét energiárol szinte semmit se tudunk,feltételezik hogy "valamilyen" hatalmas erő legyőzi a gravitációt és emiatt EGYRE GYORSABBAN tágul a kozmosz . Node kérem mi van ha az elemi részecskék világában van a titok:)))
A gondolatmenetem abból indult ki, hogy a semmiből nem lehet valami. Az olyan láthatatlan és megfoghatatlan dolgok, mint a tér és az idő, gyakran esnek a semmi kifejezés „áldozatává”. A végtelen nagy potencia, tér és idő hiányában megnyilvánulatlanul van. Ez egy igazolhatatlan feltevés. Azonban ha a végtelen potencia parányi dinamikus adagokban (téridő-kvantum) nyilvánul meg, a végtelen sok kvantum, végtelen struktúrát képezve munkára fogja a végtelen potenciát.
Az úgynevezett nullponti energia, bármekkora energiaadagot képezhet lokális helyen, véges időben. Ez lehetne „szerénytem” az anyagnak elemi részecskéi. Az elemi részecskéknek forrása és nyelője van, melyek a nullponti energiával vannak kölcsönhatásban. Ettől állandó és megmaradó az elemi részecskék töltése. Amennyiben a tömeg a gravitációs töltésekből eredő megmaradó mennyiség, akkor a gravitáció nem csak vonzó, hanem taszító is lehet. Ahogyan az elektromágnességnek van vonzó és taszító hatása, úgy a szimmetria alapján a gravitációnak is lehet. Nem kell egy kozmikus szinten óriási taszító sötét energia, ha az elemi részecskék már eleve tartalmazzák azt. :-)
