Mennyi idő kell, hogy azt a kis tartályt elvigyék valahova és kiboriccsák egy asztalra.
Már csak jó lenne megmérni, hogy mennyit gereblyéztek össze. Leszállás után is röhej volt, amit műveltek.Vagy egy órát fotózgatták, körbejárták jó párszor, aztán egy hálóba rakva elvitték, ami egy elég veszélyes műveletnek látszott, mert egy géphiba esetén először a pakk ment volna a levesbe.
Ez tényleg jó kis bravúr volt! Közben eszembe jutott, hogy ha az oroszoknak kellett volna véghez vinni egy ilyen missziót, többszáz év tervezgetés után sem menne nekik, de a végén csak kinyírnák a küldetés irányítóját.
Mars Sample Return misszió megvalósíthatatlan, legalábbis a jelenlegi költség és technikai keretek között.
Hát tényleg nagy bravúr kellene ahhoz, hogy össze csipegesség a talajról az itt-ott lepottyantott kapszulákat, majd irány a Mars körüli pálya,randevú, váltóbot átadva stb.
Bár a JPL-től minden kitelik. Akár sikerülhetne is.
biztos láttatok már olyat, ahol mondjuk a játék irányítására tanítanak rá egy hálót, ami kb. úgy megy, hogy n darab tesztet csinálnak először véletlen paraméterrel, amilyik a legsikerültebb, annak a beállításait viszik tovább a következő generációs tesztekre, és így tovább, ameddig egészen sokadik generációra boszorkányos ügyességre tesz szert, sokszor olyan fortélyokra is rájön, ami egy emberi játékosnak nem jut az eszébe.. vagy az is zavarba ejtő, hogy egy röntgen felvételen amin egy szakorvos még semmi különöset nem lát, de az ai már 'kiszagolja' a hajlamot a betegségre, mert milliónyi előtte-utána felvételt látott..
már most sincs szükség egy Armstrong bravúrra, hogy holdra tegyen egy kompot, vagy a repülőtéglával talajt fogni. és nyilván hagyományosan is meg lehet csinálni. bemenetek: a mindenféle giroszkóp-, szenzoradatok, gps koordináták, target-jeladó, mittudomén, kimenet meg a grid finek/lábak/hajtóművek szabályozása, teljesítmény, állásszög, fittyfene.. le lehet szépen vezetni a képleteket, az egész dinamikáját, függvényeket illeszteni, szimulálni, stb. de a valóság mindig sokkal komplexebb, 'organikusabb' mint sem néhány érzékelő ponton kimért adatkészletből főzni. képzelj el egy turbulens szeles-esős közeget, ahol egy platform táncol egy hullámzó vízfelületen. ezt csak durván lehet közelíteni hagyományosan.. de egy hálót be lehetne tanítani hullámzó felszínre is, hogy elég jól tudja hogyan mozdul a platform, amikor épp landolna rajta..
amúgy meg ai powered robotpilótát emlegettek volna a dragon kapcsán, talán dokkolásnál (?). ezért jutott eszembe, mikor felhoztad a mechazillás elkapást.
Igen, en is ezt gondolom, a Falcon9 leszallasokkal a software mar eleg erett, jol teszi a dolgat, nem kell alapvetöen uj alapokra helyezni, mert csak felesleges riziko, költseg es idö.
Tom is Total Space Network-ös, és jó videókat csinál.
Ebben a videóban: Hyimpulse európai rakétagyártás, Saxaworld európai (britt) űrrepülőtér hírek (RFA, Skyrora). Egyelőre nem kaptak engedélyt arra, hogy rakétákat indítsanak onnan, pedig már be lett igérve.
- Orbex skót cég Spaceport Southerland fejlesztéséről is pár szó.
- VDES tengerhajózéási kommunikációs rendszer (Ymir-1 múhold).
- Spanyol PLD space Miura-1 rakétájáról, és az újrahasználható Miura-5 fejlesztéséről
A Mechazilla nem, de a rakéta felrobbanhat, azután a többi már következmény lesz okozott kárként. Mint az SN10 leszállás utáni felrobbanásából is láttuk, tudna ez szempont lenni.
szerintetek egy ilyen landolást vezérlő programoknak lehetnek a szimulációkon és valós eseteken erre betanított neurális hálón futó részei, vagy szimplán csak hagyományos az egész?
"Nagy visszafogó tényező lenne egy full-stack robbanás az indító álláson, vagy rögtön indítás után. Ennek volt is esélye, de szerintem ezen már túlléptek (úgy értem, hogy ez az esély jelentpsen csökkent)."
.
.
Majd az is lesz egy "visszafogó tényező", amikor a rakéta visszatér, és megpróbálják azzal a mechazilla nevü szarral elkapni (Musk találja ki ezeket a bizarr neveket?), viszont az egész kupleráj rakétástól-mechazillástól felrobban. :)
Azért ne siránkozzunk előre, ki tudja, lehet, hogy kivételesen gyorsan meglesz az eredmény.
Sztem az USA-ban nincs kenőpénz (ilyen kicsiben).
Ha DoD vagy DARPA project lenne, már meg is lenne az engedély, ezt én is lefogadnám bármibe.
Persze ez még egy esély, mert ugye ott van a Starlink katonai megfelelője, a Starshield, amire már leszerződtették a SpaceX-et,és sztem ahhoz is kellene a Starship - vagy legalább is jól jönne hozzá.
nem azt mondom hogy fittyet hányjanak mindenféle környezetvédelmi aggályra, de ha vizsgálódnak, akkor tegyék azt tempósabban, már ha számít nekik az usa-hegemónia megőrzése. de a hatóságok mindenütt szeretnek kényelmesen ráülni az ügyekre, a teljes bürokrata körülményeskedésükkel, élvezve hogy végre fontoskodhatnak és az engedélyük nélkül még a fű se nőhetne (szerintük), avagy arra várnak, hogy kicsit 'megolajozza' valaki a fogaskerekeiket..
bármibe lefogadom, ha a katonai fejlesztésről volna szó, sokkal rugalmasabbak lennének, és nem aggasztaná őket annyira a flóra és fauna.
BC-ban a magas talajvíz miatt macerás mélyre építkezni (lángeterelő árok)
Sima fém lángterelőt nem lehet alátenni, mert az szétégne. Ennek az evolúciója a mostani vízborítású fémlemez.
Szerintem az eredeti elképzelés az volt, hogy ha elég magas az indítóállás, és elég erős alatta a megerősített vasbeton aljzat (spéci betonnal), akkor az elég lesz. Hát, láttuk, hogy nem lett. Ráadásul az IFT-1 előtt már elkezdték megépíteni a mostani vízelárasztásos rendszert, csak nem lettek kész vele, és kellettek a tesztadatok. Ez nyilvánvaló hiba volt, ami most is megbosszulja magát.
Egyben az is igaz, hogy ilyen erős rakéta még nem volt, mint a 33 Raptor együtt.
Ami még egy fontos tényező: próbálnak a költségekre is optimalizálni (azaz olcsó megoldás a drágább helyett).
Ugyanez pl nem mondható el az SLS projectre, ahol csak az új indító platform 1 milliárd dollárba kerül (komoly költségtúllépés a tervezetthez képest).