Thankmar ( 900 - 938 ) Ottó király tragikus sorsú bátyja.
Apja Madarász Henrik, a későbbi német király, anyja Hatheburg, aki Erwin Merseburg grófjának lánya volt, aki gazdag hozományt kapott, a házassága előtt apácának akarták felszentelni. Ezért Halberstadt püspöke tiltakozott a házasság ellen, Henrik kezdetben nem foglalkozott a tiltakozással, de miután akadt egy ígéretesebb feleségjelölt, az első feleségnél is gazdagabb grófi családból származó Matilda, elfogadta az érvelést, elvált első feleségétől, visszaküldte a kolostorba, de hozományát megtartotta.
Később Henrik szakítva a régi szokásokkal, nem idősebb fiát jelölte ki utódjának, még külön királyságot sem hagyott rá, Ottó lett az egyedüli örököse.
Thankmar újabb sérelme anyai öröksége miatt következett be. 937-ben meghalt Siegfried Merseburg grófja. A grófság területének egy része Hetheburg hozománya volt, Thankmar magának igényelte mint Siegfried rokona, Hatheburg és Siegfried anyja testvérek voltak. Azonban Ottó az örökséget Siegfried öccsének Gero grófnak adta.
Másoknak is voltak sérelmei.
Wichmann szász gróf sérelme a következő volt. 936-ban nem ő, hanem öccse, Hermann Billung lett az Elba vidék katonai főparancsnoka. Ő aki korábban magas tisztségeket viselt és Henrik felesége Matilda húga volt a felesége, magának igényelte volna ezt. Tehát elvesztette korábbi befolyását.
Eberhard frank herceg sérelme a következő volt. Volt egy szász hűbérese Bruning, ő megtagadta a hűséget Eberhard részére, mert ő csak a királynak engedelmeskedik mint szász. Ekkor Eberhard megtorlásba kezdett, megtámadta Bruning várát, Helmernt ( közel a frank hercegséghez ), felgyújtotta és megölte a vár minden lakóját. A király megbüntette ezért, 100 font bírságot kellett fizetnie, a serege vezetőinek büntetésül kutyákat kellett cipelnie, ez gyakorlatilag olyan volt mint a nemességtől megfosztás.
Ottó apja Henrik másként uralkodott, ő első volt az egyenlők ( hercegek ) közt és fontos szerepet játszott nála a személyes barátság. Ottó viszont, mint király engedelmességet várt el.
Ottó politikájával több herceget maga ellen fordított, ezért támogatták bátyja Thankmar lázadását, aki sérelmezte, hogy nem ő lett a király. 937-ben Eberhard bajor, Eberhard frank herceg és Thankmar lázadt fel Ottó ellen. A lázadást 938-ra leverték, Thankmart megölték, Eberhard bajor herceget pedig leváltotta Ottó király.
938-ban a magyarok újra Szászországra támadtak, de két vereség után nem próbálkoztak több támadással Szászország ellen.
Ezután Ottó öccse Henrik kezdett szervezkedni Ottó ellen, magának igényelte a trónt.
939-ben Henrik, Eberhard frank herceg és Giselbert Lotharingia hercege lázadt fel Ottó ellen. A lázadást titokban a nyugati frank király IV. Lajos ( Karoling ) is támogatta. Miközben Ottó serege a szlávok ellen harcolt, egy másik sereg I. Hermann sváb herceg vezetésével Andernach mellett legyőzte a felkelőket. A csatában meghalt Eberhard és Giselbert.
Ezután a frank hercegség a királyra szállt, többet nem játszott szerepet a lázadásokban. Lotharingia új hercege, miután legyőzte IV. Lajos király seregét Ottó serege, Ottó bűnbánatot gyakorló öccse Henrik lett, azonban 940-ben leváltotta Ottó.
Ezután Henrik szövetkezve Frigyessel Mainz érsekével, meg akarta gyilkoltatni Ottót. Azonban lebuktak 941-ben, de kegyelmet kaptak, Henrik ezután többet nem próbálkozott összeesküvéssel.
Uralma elején legyőzte a vendek felkelését, a 936-937 években kiépült egy őrgrófságokból álló rendszer az Elbán túli szláv területeken. A szlávok ellenállása miatt Gero őrgróf vezetésével folyamatos volt a szlávok elleni harc. Ottó többször személyesen vezette a seregeket ellenük, 939-ben például. A meghódított szláv területeken kolostorokat és több püspökséget alapított Ottó.
A magyarok kihasználták a hatalomváltást és 937-ben megtámadták Szászországot, Ottó legyőzte őket, ezután a könnyebb ellenállást választva Franciaországba mentek fosztogatni.
Dietrich vagy Theoderich ( ? - 929 ) Westfalia grófja az Immendinger családból , a felesége Reinhilde Dániából származott. Theoderich apja Reginbern ( ? - 872 ) szász gróf volt, anyja Matilda később a Herford apátság apátnője.
Regibern apja Walbert ( ? - 876 ). Walbert apja Wigbert ( ? - 834 ) volt. Wigbert apja pedig Widukind ( 755 - 807 ) a Nagy Károly ellen harcoló wesztfáliai szász herceg.
Billung ( 880 -967 ) keleti szász gróf, a Billung hercegi család őse. Egbert ( 855 - 932 ) szász gróf fia és Wichmann ( 820 - 881 ) szász gróf unokája.
Amelung ( ? - 962 ) ő I. Wichmann és Hermann Billung testvére volt. Billung gróf fia. 933-ban Henrik király kinevezte Verden püspökének, haláláig volt az.
I. Wichmann idősebb ( 900 - 944 ) Bardengau és Wigmodien grófja Szászországban. a Billung családból származott, Hermann Billung bátyja. Elvette feleségül Mathilda királyné testvérét Fraderunát. I. Henrik király egyik bizalmasa volt.
Henrik király halála után Ottó király inkább az öccsét Hermann Billungot támogatta, aki Szászország keleti részén lett herceg, mert túl nagynak találta már Wichmann hatalmát. Ezért Wichmann támogatta Thankmar lázadását Ottó ellen, de a lázadás bukása után kibékült a királlyal.
Volt még egy testvére, Amelung, Verden püspöke.
Két fia volt, Wichmann és Ekbert, őket apjuk halála után 944-ben nagybátyjuk Hermann Billung megfosztotta az örökségtől és ezért fellázadtak nagybátyjuk és Ottó király ellen.
Szent Ringelheimi Matilda ( 895 - 968 ) Dietrich Wesztfália grófja és Reinhild lánya. Dietrich gróf Widukind leszármazottja volt, aki vezette a Nagy Károly császár elleni szász függetlenségi harcot.
Matilda egyik testvére, Frederuna, I. Wichmann szász gróf ( a Billung házból ) felesége lett.
Matilda a herfordi zárdában nevelkedett, itt volt nagyanyja Matilda a rendfőnökasszony. I.Ottó szász herceg innen kérte meg 909-ben Henrik fia, a későbbi király, számára feleségül. A házasságból öt gyerek született.
Hedvig ( 910 - 965 ), ő 936-ban lett Nagy Hugó nyugati frank herceg felesége, ebből a házasságból született Capet Hugó francia király.
Ottó ( 912 - 973 ) király és császár
Gerbera ( 913 - 984 ) két férje volt, az első 930 körül lotharingiai Giselbert herceg, ebből a házasságból négy gyerek született, köztük Henrik herceg. A második férj 939-ben IV. Lajos ( Karoling ) nyugati frank király, itt nyolc gyerek született, ezek közül Lothar ( 941 - 986 ) 954-től haláláig nyugati frank király, Konrád ( 953 - 991 ) pedig Alsó- Lotharingia hercege 977-től.
Henrik ( 919 - 955 ) ő 948-ban vette feleségül a bajor Judit hercegnőt, ő lett a bajor herceg ekkor. Két fiúk volt: Henrik és Brúnó.
Brúnó ( 925 - 965 ) ő lett Köln érseke és később Lotharingia hercege.
Miután férje Henrik király 936-ban meghalt ő és fia Ottó király, az emlékére megalapították a Quedlinburgi apátságot.
A férj halála után egy ideig fia udvarában maradt, de sokat vitatkoztak, a másik fia, Henrik cselszövései miatt, ezenkívül túl sok pénzt költött jótékonysági célokra. Ezért hazatért szülővárosába Engerbe, de a menye, Edit kérésére egy idő után visszahívták.
A halála után kultusza alakult ki Szászországban és Bajorországban, később szentté avatták.
Ottó német király ( 936 - 973 ) és német - római császár ( 962 - 973 ) , a német - római birodalom megalapítója. A legnagyobb német császár.
Madarász Henrik és Ringelheimi Matilda ( Dietrich wesztfáliai gróf lánya ) fiaként született. Már volt egy bátyja Thankmar ( 908 - 938 ), ő Henrik első feleségétől Hatheburgtól ( 876 - 909 után ), ezt a házasságot érvénytelenítette az egyház, azzal az ürüggyel hogy Hatheburg gyerekként esküt tett hogy apáca lesz, így Henrik újra tudott nősülni. Henrik 929-ben Ottót jelölte ki utódjának.
Ottó 15 évesen egy szláv rabszolganővel kezdett kapcsolatot, ebből született egy fia Vilmos, később Mainz érseke.
Henrik az angol Wessex királya Ethelstan húgát Editet kérte Ottó számára feleségül 929-ben. Edit a keleti kereskedelem központját, ahol egy nagy rabszolgapiac volt, Magdeburgot kapta nászajándékba.
936-ban meghalt Henrik király. Ottó Aachenben lett megkoronázva a frank hagyományok szerint, a királyság hercegei, a lotharingiai Giselbert, a frank Eberhardt, a sváb Hermann, a bajor Arnulf is részt vettek rajta és különböző udvari címeket kaptak. Tehát Ottó Nagy Károly örökösének tartotta magát.
Luitpold bajor herceg és Sváb Kunigunda fiaként született. 927 után Karintia grófja. Miután elődjét Eberhardot, bátyja fiát, leváltotta Ottó király, Berthold lett az új bajor herceg, jelentősen korlátozta Ottó a hatalmát elődjéhez képest, nem ő nevezte ki a püspököket és korlátozta a birtokadományozási jogát is.
943-ban Wels mellett legyőzte a magyarok seregét. Komoly sikereket ért el Karintiában ( mai Stájerország ) a szlávok keresztény térítésében.
Sikertelenül kérte feleségül Ottó testvérét Gerberát, egy bajor nemes lánya lett a felesége, Biletrud, a házasságból született Henrik fia, de nem ő lett a következő bajor herceg, Henrik csak II. Ottó császár idején lett Karintia hercege ( 976 - 978 ) ( 985 - 989 ) és bajor herceg ( 983 - 985 ). Berthold 947-ben halt meg
Berthold utóda Ottó öccse Henrik lett, az ő felesége Judit volt, Arnulf bajor herceg ( 907 - 937 ) lánya.
Tudomásom szerint ez már "csak" modernizált címerük, az eredeti,amely Erdély címerének a pajzs alsó részén található, mellékelten megtekinthető. Nem vagyok heraldikus, ezért azt mondom, tudomásom szerint :) Az erdélyi címerben a fekete sas (turul) a magyarokat jelképezi, a Nap és a Hold a székelyek jelképe, a hét vár pedig a szász székeket. Tehát a három középkori erdélyi nemzet látható a címeren.
Katalin cárnő hívta a Volga vidékre a németeket az 1760-as években, később más területekre is toboroztak Sándor és Miklós cár idején. Nagyon szomorú fejezete a sztálini korszak az oroszországi németeknek, a kollektivizálásnak és a 41-es áttelepítésnek százezrek estek áldozatul ( haltak meg ), persze a Szovjetunió más népei is így jártak, tízmilliók lettek a kommunizmus áldozatai.
nyilván minden téren fejlettebbek voltak, a keltákat a római hódítás pont abban a társadalomfejlődési stádiumban érte, amikor már nemsokára államokat hoztak volna létre
Nincs kelta identitásom :) A terület népessége kétségtelen vegyes, a Dunától délre megmaradhatott az őslakosság is és rájuk települtek az alemannok a római birodalom összeomlása után. Szóval azt nem tudom megmondani, hogy a névadó őseim abban a korban élt őse alemann vagy romanizált kelta volt. Vörösvár teljesen elpusztult a török korban, a földesurak németeket telepítettek oda, az őseimet, szóval nincs a településen folyamatos népesség.
