"A kutatashoz az ut mindig is a tudomanytterjeszto literaturan keresztul vezet ...Elobb a betuk,aztan a szavak majd a mondatok...vegul az egsz mu. Akkor tudhatjuk csk meg rdemes volt-e megtanbulni az idevalo abc-et"
A nyelvet lehet kevésbé és jobban ismerni. Az ábécét mindenképp érdemes megtanulni, ettől függetlenül, mert aránytalanul kicsi a befektetett energia a kitáruló tudáshoz képest ...
A kutatashoz az ut mindig is a tudomanytterjeszto literaturan keresztul vezet ...Elobb a betuk,aztan a szavak majd a mondatok...vegul az egsz mu. Akkor tudhatjuk csk meg rdemes volt-e megtanbulni az idevalo abc-et
Nos,ebben valobban teljesen ellenkezo velemenyunk (valoszinuleg tanulmanyaink) vannak.
Nem mentem el se tortenesznek se szociologusnak ugy hogy ezt az intelmedet ab ovo megfogadtam mielott meg ki is mondtad volna...de:
A biologiai ,kemiai konyveket nem kell hasznalnom mert a veluk valo foglalkozas termeszetesen mas torvenyekre tanitana. Az anyag torvenyeire vagy jobban mondva annyira amit a materiarol tudunk. Azokat a torvenyeket per a contrario elfogadjak az emberek a praktika visszaigazolasa alapjan.
Sok mindent elhagytam a damaszkuszi utamon abbol amit lelkesen es nem csak alaposan tanultam az akkor szamomra egyeduli lehetseges magyarazatabol a vilagnak, a dialektikus materializmusbol is ,de vannak olyan tetelek amelyek megmaradtak, amelyek a 70 ev tavlataban ,jobban mondva 55 tarsadalmilag ebren toltott ev alatt bevaltak, es a veluk valo magyarazata az esemenyeknek konfirmalodtak es mit tesz az Isten, segitettek a tarsadalmi evoluciok prognozisaban is.
Ehhez a kategoriahoz tartozik az az elv hogy az anyagi letezes szulli atudatot.A mi esetunkben a tarsadalom az anyíagi,tehat ekonomikus vilagnak a szullotte.Hogy az anyagi letezes adja a tudat fejlodesenek iranyat sot legtobbszor egyes tudathoz tartozo uj hitet, meggyozodest is.
Igy bizonyos materialis kornyezetbe ,az ebben tenykedo emberek bizonyos kozos kovetkeztetesekre jutnak es ezekbol lesznek aztan az imperativ elvarasok vagy a deklarativ igazsagok. Hogy abban a bizonyos kornyezetbe az a bizonyos meggyozodes ,"igazsag" dominal es a kisebbsegben levo ketelkedoket elhallgatatja vagy ellenkezesre keszteti. Nem hiaba szulletett meg az iszlam Keleten es nem hiaba pont abban az idoben mikor megszulletett es nem hiaba azzok karoltak fel akik. Medina akkor konkurense volt Mekkanak es az ottaniaknak igenis szukseguk voltak egy kozos nemes motivaciora. Es az az o nyelvukon, az o kepzeletvilagukban es az o megfogalmazasaikban fashionalodott.
Eppen az iszlam terjedese mutatja legjobban a politika es a vallas egy torol valo szarmazasat.Napjainkig is.Mi mas a mai iraqi veres (,immar amerikakat nem is igenylo ) dulakodas, kinyiras,ha nem az egyazon iszlam tobbfele orientalasuak gyuloletenek kifejezese..sokszor politikai kovetelesek formajaban,politikai loyalitas es ellensegeskedes formajaban, politikai es harci szervezkodes eszkozevel. Mennyibben volt ez maskep a 100 eves haboruban ?
Quius regio eius religio ,akie a tartomany azze a vallas.Tehat ha egy protestans herceg uralta a tartomanyt akkor az o vallasa lett a tartomanyba a kotelezo..ez volt a kiegyezes vezerlo mondata....
Tudom ma ujra viragzik a metafizika . Kitunoen sikerult a naci multjat elkodositeni akaro Heideggernek az egymashoz nem kotodo, mindentol szuveren fogalmakat , mint egymagukban definalhato entitasokat minden cauzalitas nelkul prezentalni es az akkor meg autokton filozofiai hozzaaalas nelkuli amerikai vilagba mint megvalto nezetet elismertetni . Kitunoen sikerult a hermeneutikabol illetve az ikonologiabol egy olyan elmeletet ujareleszteni amiben nincs szukseg kontrollra nincs szukseg osszefuggesekre es nincs szukseg egy kozos ertelmezesre. Kitunoen paszolt egy a nagyobbodott komplikalodo vilag ertelmezni kenyszerulo es komplexek lefolyasat csak lihegve koveto szakiknak megsporolni a probakat is kiallo magyarazatot. Igy van ez akkor is ha a vallas jellensegeit -azzoknak a konfruntacioit a jelennel -elvalasztjuk egymastol es igy mind a kettonek meghagyuk szuzeseget..legalabb is metafizikusan.
Vallom hogy ugy a vallas mint a muveszet ,a szellemisegnek minden megnyilvanulasa,a kozti harcok igy a politikai eszkoz mientje a mindenkori anyagi konsztelaciotol fugg tehat a tarsadalom anyagisagatol.
Pesze egy mas megkozelitesben ez "salata "Miutan a hermenautikus elfogadja minden uton talalt dolognak abszolut autodeterminalasat igy minden ami van az megmagyarazhatatlan vagy sajat maga altal megmagyarazott , meg nem tamadhato hiszen egyedi, meg nem ismetheto.
Ebben az estebe tenyleg egy kosarba teheto mindenfele dolog es a kosarba sem kapcsolodnak majd egymashoz maskent mint csak esteleg ugy hogy egy bizonyos kar,a tulajdonos karja emeli majd meg a kosarat...
Masodik kitetel: Egy cseppet sem bonyolult ez...
Te a kutatsi methodikarol beszelsz es nem a dolgok termeszeterol magarol es igy a causalitasarol sem,hanem tipikusan metafizikusan elindulsz az aza egy bizonyos kemlelesere,megtekintesere es viviszekciojara.. ugy bizony persze hogy nem kell foglalkozal a boncolasra szant targy kapcsolataval massal hanem exklusziv magaval a targyal. Az egy masik kutatasi nivo, kicsit alacsonyabb de azzon a sikon van amelyen a targy jellemzoit megismerheted..de nem annak a targynak, fogalomnak az elhelyezeset az egeszbe amelyhez fel kellmeg emnni egy lepcsot...
Az igazán átfogó művek nem ragadnak le a vallás- és politikatörténetnél, ezekkel igen szoros kapcsolatban állt a hadászat, az orvostudomány, az élelmezés, a divat ... stb. fejlődése (változása), egyes politikai vagy vallási kérdésekre csak az utóbbi területek adják meg a (teljes) választ.
Bocs, mielőtt tovább mennénk... az átfogó műveknek is van egy alap tematikájuk.
Magyarul, ha valaki a "Közel-keletről" ír egy átfogó művet (és az jó, akkor abban lesz politika, gazdaság, társadalom és vallástörténet, szociológia, földrajz, ökológia meg mittoménmi)
... de ami a lényeg .. hogy a szerző az elején tematizálja, hogy ő most a "Közel-keletről" kíván átfogó művet írni.
A különböző szempontokat, tárgyalt témákat e szerint csoportosítja (a távol, keletről, Európáról csak annyiban ír, amennyiben a témája - a Közel-kelet szempontjából fontos e területekkel foglalkozni)
Ha valaki ír egy művet az európai hadviselés története címmel, és e műben alig tesz említést a hadviselésről, ezzel szemben részletesen tárgyalja az európai társadalmak szerkezetét és az európai filozófia fejlődését a különböző korokban... hát nem tartanánk normálisnak az illetőt. (pedig kétségkívül; mind a filozófiának, mind a társadalomszerkezetnek volt hatása a hadviselésre)
A tematika nélküli tudományos munkák nincsenek. Amik nem tematizálnak, hanem úgy általában "mindent" le akarnak írni".
Illetve vannak, de ezeket hívjuk nagy-enciklopédiáknak, vagy nagy-lexikonoknak.
De ha valami az iszlám története, vagy a kereszténység története nevet viseli, akkor elvárható, hogy az az iszlám történetéről, vagy a kereszténység történetéről szóljon, és ne Európa, vagy éppen a Közel-kelet történetéről.
"Minden ilyen nem a tartalomra vonatkozo,peldazo valasz nem segit a temanak."
Akar a fene a témának segíteni, neked akarok segíteni a megértésben. A példázat pont annyira segít, mintha azt írom : hógyne, minden mindennel összefügg, de nem lehet egyszerre mindenről írni vagy beszélni.
"Komolyan: Ikeljannak valaszoltam mert o keritette el egy vita lehetoseget egyszerre a vallas- es a vallaspolitikarol.Pedig igenis velemenyem szerint ellemzesuk interdependens,tehat egymastol fuggo.. "
Egyébként kedvelem a több területről, témából kissé részletesebben mazsolázó műveket. Azt hiszem, ezeket nevezik ismeretterjesztő műveknek.
Sajnos ez még csak nem is,pfuj,pfuj, tortenelmi materialista valasz.
ennyi erővel a vallás, politika gazdaság elemzését berakhatnád egy biológia könyvbe (mert végülis ez az egész alapja) ezt meg egy kémiakönyvbe és így tovább.
A különböző tudományterületek éppen azért jöttek lére, hogy az egyébként egymással összefüggő tudást használható, kezelhető egységekre bontsa.
Ezt tagadni nem történeti materialista megközelítés, hanem módszertani nihilizmus. (mondhatni módszerani hiba).
A kutatási cél (téma) meghatározása pedig a kutatás operacinalizálásának első , legalapvetőbb lépcsője.
E téren pedig, aki nem tud különbséget tenni a vallástörténet és a politika-történet között, az szerintem ne menjen el se társadalomtudósnak, se történésznek.
Ha semleges vagy akkor nincs se az egyiknek se a masiknak prioritasa de az egyiknek ellemzese valaszt ad esetenkent a masik kerdeseire is.
Ez nem semlegesség, hanem kutatási cél kérdése. Ha azt választod, hogy az iszlámmal (vallási jelenséggel) foglalkozol, akkor ennek adsz prioritást
- ha a politika és vallás kapcsolatáról beszélsz, akkor a vallási jelenségeket próbálod (esetleg) politikai, gazdasági, társadalmi jellemzőkkel magyarázni. De a lényeg, hogy a VALLÁSi jelenségekről beszélsz. (ha úgy tetszik ... a vallási jelenség a független változó, míg adott esetben a politikai a magyarázó)
Ha a közel-kelet történetéről beszélsz, akkor a valls és politika kapcsolatában a politikáé a prioritás. A vallási jelenségekkel legfeljebb a politikai jelenségek, intézmények alakulását kívánod bemutatni. (megfordul a reláció)
Minden ilyen nem a tartalomra vonatkozo,peldazo valasz nem segit a temanak.De,annyibol vallalom a Te magyarazatodat is hogy az nem mond ellent az enyemnek hiszen azzok a felsoroltak is ugyanannak a suprastrukturanak a kifejezoi es igy vegul is a sonka, szeletelt sajt,gomba es foleg az olajbogyok osszeallnak egy Eintopf-ban ( egyfozet etel) elvezheto etelnek. Egy kis kekhagymat meg tennek melleje...
Komolyan: Ikeljannak valaszoltam mert o keritette el egy vita lehetoseget egyszerre a vallas- es a vallaspolitikarol.Pedig igenis velemenyem szerint ellemzesuk interdependens,tehat egymastol fuggo..
Egen. Édesapámra emlékeztetsz (a szüleim 16 évvel ezelőtti válása, majd elköltözése óta nem találkoztam vele), aki különös tehetséget érzett magában : ha ő sütött-főzött, minden "jót" belerakott a kajába. Tehát a paprikás krumpliba előbb-utóbb került egy kis sonka-és sajtreszelék, olivabogyók, és szeletelt gomba. Nem lehet mondani, hogy a végére ehetetlen volt a dolog, pont olyan íze volt, mint a sonka- és sajtreszelékes, olivabogyós, szeletelt gombás paprikás krumplinak. Megítélésem szerint a konyhai kisérletekkel nem sikerült maradandót alkotnia ...
Az igazán átfogó művek nem ragadnak le a vallás- és politikatörténetnél, ezekkel igen szoros kapcsolatban állt a hadászat, az orvostudomány, az élelmezés, a divat ... stb. fejlődése (változása), egyes politikai vagy vallási kérdésekre csak az utóbbi területek adják meg a (teljes) választ.
Ikaljan barat,nekem van egy ,sajnos,pfuj,pfuj, tortenelmi materialista valaszom lenne: mert a vallas es a politika (tehat tortenete ) a tudat ressze,ugyan abbol az infrastrukturabol szarmazik. Ha semleges vagy akkor nincs se az egyiknek se a masiknak prioritasa de az egyiknek ellemzese valaszt ad esetenkent a masik kerdeseire is.
Persze hogy nem csak nem komplekt a nyugati ertekels hanem ugya nakkor miutan nem belulrol ismerik benne van az az ugynevezett Element X az a tudomanyos kutatsba soha ki enm hagyhato ismeretlen elleme a kutatndo kozegnek
Kedves Mumu!
Azt gondolom, hogy két különböző dologról beszélünk. A tudományos megismerés - és ez különösen igaz a társadalomtudományokban, és méginkább a filozófiával, vallási rendszerekkel, ideológiákkal foglalkozó témákban - alapvetően függ a nézőponttól.
Egy vallás tanulmányozása esetén is így van. Már eleve az érdekes - kutatandó szempontok is mások lehetnek egy hívő és egy kívülálló számára. (és valóban; egy kívülálló számára bizonyos dolgok elő sem jöhetnek). - Persze az is kérdés, hogy a "bent lévő" plusz infói mennyiben tényleges tudományos szmpontok szerint megfogalmazható ismeretek, és mennyiben szubjektív érzések, aminek az illető objektív, tartalmat tulajdonít.
Csakhogy ez a különbség az orientalista irodalom egy (nagy) részében ott jelenik meg, ahol még egyáltalán nem kellene. A vallástörténetet és a politikatörténetet összekeverni (és felcserélni egymással) nem nézőpont kérdése, hanem bizony súlyos tudományos módszertani baklövés. Bárhogyan is nézzük.
Ráadásul a módszertani hibát nem csak orientalisták, hanem sokszor muszlim szerzők is elkövetik.
Hogy miért, ez szintén érdekes tudományos vizsgálódás tárgya lehet.
Ha mgadat baloldalinak mondod ( jogod van hozza hiszen eze gy bo fogalom ) akkor megertem idegenkeddesedet a luxus autoktol,en nem vezetek,nincs autom ugy hogy nem vagyok szubjektiv ebben. Persze azt is meg kell fogalmazni ( az alapfogalmakkal van mindig baj ) hogy hol kezdodik a luxus es hol vegzodik a kiterjedt utilis (hasznalhato)
Nagyon erdekes amit irsz es szamomra szugeral egy masik modjat a megkozeliteshez.Persze hogy nem csak nem komplekt a nyugati ertekels hanem ugya nakkor miutan nem belulrol ismerik benne van az az ugynevezett Element X az a tudomanyos kutatsba soha ki enm hagyhato ismeretlen elleme a kutatndo kozegnek
Ok, én nem csíptem Fallaci asszonyt, de az utolsó időben elhatalmasodó muszlim - (meg mindenki mást is egyébként, EU-stól, amerikástól, jobb és baloldalostúl...keresztényestől) gyűlölete mellett azért élete korábbi szakaszában nem illetve nem csak ez jellemző rá.
A második vh-ban pl. 44 után lelkes antifasiszta volt, és partizánkodott is. Aztán később a hatvanas években harcos feministaként válik híressé.
Egyrészt újságíróként kutatja a nők szerepét a különböző társadalmakban. Számos durva dologra felhívja a figyelmet, bár empátiája és beleélőképessége már akkor sincs túl sok. (szerintem) A házasság intézményét teljes mértékben elutasítja, és harcol ellene. Ugyanígy kiáll az abortuszkérdésben a korlátlan abortusz lehetősége mellett (nő saját testéhez való joga)
"Harag és büszkeség" - The Rage and Pride La Rabbia e l'Orgoglio
és az "Értelem ereje" - The Force of Reason - La Forza della Ragione
Az Inshallah még jóval korábbi műve.
Megjegyzem a korai műveiben pontosan a nők helyzetét járta körül a világban.
pl. Penelopé a háborúban, A haszontalan nem, Levél egy meg nem született gyerekhez c. művekben (bocs ezeket csak magyarul ismerem) - persze már ekkor is elég sajátos hozzáállással, dehát de gustibus non disputandum est.
A későbbi műveit (pl. az utolsó kettőt) már inkább nem minősítem, tekintve, hogy nem rég halt meg, és csak nagyon csúnya szavak jutnak az eszembe.
En nem gondolok soha az iszlamra mint egy valalsi jelelnsegrol hanem mint egy trtenelmi szukmsegesegrol,ott es akkor mikor megszulletett.
Szerintem részben jogos a felvetésed, nekem nem is evvel van problémám.
Bár azt gondolom, hogy az iszlám (tekintve azon apró tényt, hogy vallás) alapvetően vallási jelenség.
Más kérdés, hogy a vallási jelenség alakulásánál fel kell vetni a történelmi, társadalmi hátteret - (sőt akár történeti szükségszerűségként is felfogható)
Egyébként különböző következtetésekkel, de az iszlám kezdetével kapcsolatban ezt meg is teszik a könyvek. Magyarul egy vallási jelenséget tárgyalnak, miközben végigvezetik, hogy a vallási jelenség milyen társadalmi környezetben született (és a környzet hatása hogyan mutatkozik meg a valási jelenségben)
A gond a későbbiekben - Mohammed utén kezdődik. Ugyanis az iszlám, mint vallási jelenség nem egy statikus valami, ugyanúgy fejlődéstörténete (vagy változástörténete) van, mint a kereszténységnek.
Magyarul egy - az iszlám történetével foglalkozó munkának alapvetően e változás (teológiában, intézményekben, társadalomhoz való viszonyban) mikéntjeivel kell foglalkoznia. Eközben persze fontos, sőt elengedhetetlen a társadalmi, politikatörténeti kitekintés - sőt akár az ezekkel való hangsúlyos foglakozás.
De ha egy XV. századdal foglakozó rész nem foglalkozik (vagy csak érintőlegesen) a szufi megújulással, a dervisrendek szerveződésével, vallásjogi téren az fatwa-gyűjtemények, és formáinak mgújításával, viszont részletesen ír a különböző dinasztikus viszályokról, hódító háborúkról, diplomáciai ügyekről, akkor az nem az "iszlám" története", hanem a Közel-kelet politikatörténete. (ami szintén érdekes téma, de egészen más tészta).
(Természetesen a dervisrendek, vallásjog, stb. államhoz, politikához való viszonyát tárgyalni lehet és kell, de a hangsúly máshol van.)
Kicsit egyszerű példával... de van ... nem tudom ismered e - a Krónika sorozat. (szerintem nagyon hasznos, - a történelmet kronológiai sorrendben tárgyaló gyűjtemények) Ebben van mondjuk az "Emberiség Krónikája", meg a "Kereszténység Krónikája". Természetesen a kettőben vannak átfedések, de azért a tematika jól elkülöníthető.
No most az iszlám esetében a tárgyalt könyvek, (de azt kell mondanom, hogy a komolyabb bevezető könyvek is) mintha felcserélték volna a két témát. Magyarul az "Iszlám Krónikája" helyett, mintha a "Közel-kelet Krónikáját" olvasná az ember (némi kitekintéssel Afrika, és a Távol-Kelet krónikájára).
Ja, a Jany János könyv adatai: Jany János: A klasszikus iszlám jog (Egy jogi kultúra természetrajza) Gondolat Kiadó Bp. 2006.
"'Figyelembevéve a 400 körüli sérült rendőrt (MTI, Garamvölgyi), a négyezer előállított bunyós előállítása után, azt hiszem, ki is fújt volna az egész hepaj.' Igen, ill. ha a rendőröket takarékra állítják, akkor is kifújt volna, kevesebb járókelőt, és Fidesz-hazamenőt vernek meg a rendőrök. Nem így történt." De igen, így történt, pl. ezért álltak le a Deák tér elérésekor is majdnem egy órára, meg az Astoria elérése után sem rögtön folytatták, heszen akkor esélye sem lett volna a Felszabadulás tér melletti barrikád összehozásának és a mellette levő zsákutcában egy-két autó felborításának és felgyújtásának. Az egy másik kérdés, hogy az oszlatandóknak nem sikerült ezt az időt kihasználniuk hazamenésileg, hanem inkább rongáltak, barrikádot építettek és tankot vezettek. Biztos annyira tetszett a részt vevőknek a dolog, hogy inkább nem mentek el.
A másik topicban a térképeket megnéztem, de eredetileg elfelejtetted írni, hogy honnan van. Amúgy hiányzik mellőle az az infó, hogy mikor voltak a rendőrök melyik mellékutcában. Ugyanígy az időpontok feltüntetése nélkül, lerajzolva pl. a második világháború egyes csapatmozgásait lehet olyan rajzot is csinálni, amin a németek Moszkva elétt, az oroszok meg Berlin előtt állnak és csodálkozni azon, hogyan is kerülhette ki egymást a két hadsereg. Azt készséggel elhiszem, akár látatlanban is, hogy a nap folyamán az összes utcában megjelentek és erről akár videófelvétel is létezhet. schgy
Nem is egy van- Az egyik neve nemetul Ins'Allah (ha igy irjak korektul (majd jha akar kijavit Ikaljan ) egy masik az utolso konyve ( nemereg halt meg rakbana azt hiszem az USA-ban) de van egy konyve is Khadafival valo talakozasarol,Libiarol (lehet hogy az az emlitett )
Nem tudom hogy a Fallaci-t egy l-el vagy ketto-vel irjak. O mint olasz bizonyara ket l-el.
