ibela: "Az elektron minden lehetseges palyan mozog, mivel maga is hullamcsomag."
A pontszerü elektron, kétféle elemi töltéssel nem egy 'hullámcsomag'! Csak éppen az elektron helyét és sebességét nem tudjuk sohasem pontosan meghatározni. Az elektron mozgásegyenlete alapvevöen más mint az elektromágneses mezö Maxwell-egyenlete.
Ha nem tudod az elektron kezdö helyét és sebességét, nem ismered az elektron mozgásegyenletét, akkor miért csodálkozol a kétrés kisérlet eredményén?
Newton fizikája igen is megdölt, de nem a népszerüsítö cikkekben, hanem a "Physics of Elementary Processes"-ben.
Einsteinnek mindenben igaza volt a relativitassal kapcsolatban. Mas kerdes, hogy azt a newtoni fizikan belul is ertelmezni lehet. (Kell) Nagyon ugy nez ki, hogy a kvantummechanikarol alkotott velemenye is helytallo lesz. Isten nem jatszik dobokockaval.
Nem turom, hogy te mit olvasol, en nem irtam kvantumugrasrol. Az elektron minden lehetseges palyan mozog, mivel maga is hullamcsomag. Ezt irtam. Sajnos a nepszerusito cikkekben jon a hapogas, hogy szetkent elektron, meg reszecske-hullam dualizmus, amik egymast kizarjak, kesleltetett valasztasos kiserletnel mi dontjuk el, mi volt az elektron, amikor atment a ket resen. Ezek a szovegek annyira szanalmasak. Ott van az egyenletekben. Van sok hullam, amikett osszegezni kell. Ezek hullamcsomagot alkotnak. A sikhullamokat a Maxwell egyenletek irjak le. Minden a newtoni fizika szerint mukodik. Erre jon a nepszerusito, es azt irja, a newtoni fizika megdolt. Na persze..
ibela: "Persze, mondhatja valaki, hullamcsomag igy meg ugy, de az elektron olyan fotont sugaroz ki, ami a ket palya energiajanak a kulombsege."
A kutyafülét a két pálya energiakülönbsége a 'foton'! Nem 'ugri-bugrál' az elektron egyik pályáról a másikra. Az elektromágneses mezö egy nem-konzervatív mezö, az atom gerjesztett állapota meg nem egy bizonyos fix energiát képviselö állapot.
Einstein elcseszte a fénykvantum hipotézissel, E = hv, az atomok fénykibocsátása leírását. A Planck állandó h csak az elektron mozgását szabályozza az atomhéjban, nem kvantál a h semmit. A h egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be a véges Minkowski-térben.
A multivilagokat, a kesleltetett valasztasos kiserleteket el lehet felejteni. A foton es az elektron mindket resen atmegy. Ha nem is maga az eszlelheto hullamcsomag, de az oket felepito sikhullamok mindenkeppen. Es nem valamifele nemletezo vilagban, hanem a mi vilagunkban, csak epp kioltjak egymast. Nincs olyan, hogy hol reszecske hol hullam. Mindig hullam es mindig van egy reszecskeszeru nagyobb amplitudoju resze a terben. Ha a forras eleg monokromatikus valamilyen okbol, pl rogzitett vagy alacsony a homerseklete, akkor a hullamtulajdonsag fog dominalni, nem fog tudni kialakulni egy terben jol behatarolhato centrum, lasd Selenyi interferencia-kiserlete. Ilyesmi tortenik az elektronokkal is szupravezeteskor.
A program n=500 fele frekvenciaju hullamot ad ossze ami hullamcsomagot alkot. A hullamhossz 200 tol 250 igy megy az alabbi sor szerint a=sin((float)(x-5000)*M_PI*2.0/(200.0+(float)i*50/(float)n));
A vegen egy ellenorzes van, ez kiszamolja, hogy ha van egy 200 es 250 hullamhosszu rezgesunk, akkor mennyi a ket rezges frekvenciajanak kulombsegebol szamolhato hullamhossz.
ami 1.00e3 vagyis 1000. A kepen a vilagoszold osztasok 1000 egysegenkent vannak. Lathato, hogy a modulacio csucsai pont itt vannak. Ez a foton, a ket palya kozt letezo osszes utvonalon mozgo elektron-hullamcsomag altal sugarzott elektromagneses sikhullamok osszegekent letrejovo hullamcsomag. De alapjaban egy hagyomanyos elektromagneses hullam.
Es hiaba tudom iszugyi, hogy a sikhullamok a valosabbak, azokat merni soha nem fogjuk tudni, hiszen a legtobb helyen kioltjak egymast. A hullamcsomag centrumat viszont barmikor merhetjuk, Tetszik vagy nem, a foton szamunkra a valosag.
Persze, mondhatja valaki, hullamcsomag igy meg ugy, de az elektron olyan fotont sugaroz ki, ami a ket palya energiajanak a kulombsege. Es az hogy lehet?
A foton egy hullamcsomag, amit elektromagneses sikhullamok epitenek fel, amiket viszont a Maxwell-egyeneletek irnak le. Ez ujra csak hagyomanyos newtoni fizika. A fotonkep, mint reszecskekep csak masodlagos, ahogy azt az elozo szazad elejen eleg sok vezeto gondolkodo is sejtette. Az elsodleges a hullam tulajdonsag, mint ahogy iszugyi is allitja. A Feynman-fele palyaintegral ezekre a sikhullamokra probal ravezetni minket, nem sok sikerrel. Az atom a fotont olyan modon sugarozza ki, hogy a ket palya kozott az osszes lehetseges utvonalon mozog, mivel az elektron maga is egy hullamcsomag. Nem is maga a hullamcsomag mozgasa amirol beszelek, hanem az azt felepito elemi hullamokrol. Ezek a palyaintegralnak megfeleloen az osszes lehetseges uton haladnak. Sok helyen kioltjak egymast, es igazabol nagy amplitudot csak a ter egy kis reszeben adnak. Ez a mi reszecskenk. Ez detektalhato. Ahol a hullamok kioltottak egymast, azon a helyen soha es senki nem fog tudni merni semmit. Ez azt jelentene, hogy az elemi hullamok nem is leteznek, csupan matematikai segedletek? Ha nem hinnem. Ugyanis egy hullamcsomagot sehogy mashogy nem lehet leirni, csakis elemi sikhullamok osszeadasaval.
Igazan szanalmas ahogy nemelyek ragaszkodnak a foton-kephez, mikozben semmi elkepzelesuk nincs arrol, mifele modszerrel lehetne leirni a fotonkisugarzast.
Ha a világ összes államának felajánlanám, hogy fizessenek nekem egy százalékot a tudmányosan esztelen fizikai kísérletek kimutatásával megtakarított büdzséböl, nem sokára Euró-milliárdos lennék.
A NASA/ESA 150 millió Eurót kifizetett a kísérletezni ügyetlen Dittuséknak, már csak megéri az UFF cáfolásom ennek az összegnek az egy százalékát, vagy nem?
A 2012-re tervezett STEP-projektból a SQUID-del nem lesz semmi sem!
Kvantummechanika az Új Fizika tükrében, azt jelenti, hogy a kvantált töltések segítségével minden kvantumos jelenséget (és makroszkópikus jelenséget) le tud írni öt természeti állandóval (c, q, m(e), m(P) és G(grav.) = g^2/4pi).
