Te biztosan tudod a választ:) Most próbálkozok vele én is. A megeredt nemes hajtás fölött az oltócsapot a következő vegetációs időszak kezdetekor javasolnám eltávolítani, tisztán, /kampómentesen/ és sebkezelni. Az oltás évében korai, mert amire a nemes hajtás megfásodik már nincs elég idő a metszési hely beforradásához. Ezt a metszést nem hasonlítanám a több éves diófák megmetszési szokásaihoz. A második kérdésedre válaszként én is az alsó hajtást javaslom megtartani. Esztétikailag is szebb. Statikailag pedig, mivel az oltási hely az egy törékeny pontja a fának, kompaktabbnak gondolom a fát, ha az összeforradás közeléből indul a nemes hajtás.
Mivel tartós meleget jósolnak, kiültettem az oltványokat a végleges helyükre. Gondolom az átültetés vissza veti őket, mert a föld eléggé leomlott a gyökerekről a művelet közben.
Nálunk is a környéken minden dió fekete:( Nem is vettem rögtön észre a fagy utá. Mi a város (Debrecen) keleti széle vagyunk. Most jártam a nyugati szélén, ott kis és nagy diófa vígan bontogatja a leveleit.
A nagy diófám szépen elfagyott. Valószínűleg a két héttel ezelőtti fagyok alkalmával. A barkavirágzat megindult idejében, de mostanra elszáradt. Lehet, hogy egy szemet sem fogok róla enni, pedig tavaly ősszel már abban bíztam, hogy végre terem annyit, amennyi nekem kell egy évig. Alig néhány hajtást látni.
A nagy fa mellett van egy 1 m-es magonc, az nem károsodott, hajt szépen.
A másik telken lévő sarjak sem fagytak el, amiket oltani akarok hétvége felé.
Nekem még sosem sikerült diót oltani! Nem tudom mit rontottam el, mert amúgy megy az oltás. De a dió belseje az üreges és nem érintkezik rendesen az alany és az oltóvessző. Vagy lejjebb kellett volna oltani? Talán ott tömörebb, nem tudom.
Üdvözlet a diósoknak. A házam elé szeretnék egy árnyat adó fát, természetesen elsőnek dióra gondoltam. A helyszín: szentendrei hegyoldal, köves, elég száraz, déli fekvésű, magasan van, talajvíz nincsen. Nem sziklás, de köves a talaj.
Érdeklődnék, hogy ilyen terepen jól érzi magát a dió vagy szenvedni fog? Mindenhol azt írják, hogy a mély talajt szereti.
A Tahi faiskolában venném, ott kaphatók viszonylag nagyobb példányok, és közel is van. Mire számítsak, mikor lesz árnyék adó fa belőle? Vagy az unokámnak ültetném?
Jó idő esetén két hét múlva újra kihajt. Tavaly május elején volt -2 a mélyebb részeken, 10-15 centis hajtások fagytak le tövig. Két hét múlva újra kihajtottak alvőrügyekből. Nem teremtek, de túlélték és idén már teremtek volna ha ...
Én rátekertem jó vatagon filc szőnyeget, de alatta mégis elfagytak a kihajtott rügyek. Talán egy műanyag hordó alatt megmaradtak volna. De most már késő. Majd kihajt alvórügyekből.
Megnéztem megint. A hajtások vége fagyott el legjobban, azok megbarnultak. A hajtások alsó, vastagabb része zöld maradt. Látszik rajtuk a fagykár és a puhulás, sötétzöldes elszíneződés, de még zöldek. Sőt, a hajtások alsó részén még 2-3 zöld levélke is van, amik teljesen épnek tűnnek. Se barnulás, se puhulás. És van a vesszőn legalább 10 db szép duzzadt alvó rügy. Hogy megfagytak-e, azt nem tudom. Ez alapján szerinted van esélye, hogy megmaradt a vessző?
És az mikorra derül ki, hogy a vessző elfagyott-e? Mik a jelei ennek? Nem érdekel, ha elfagytak a hajtások és virágok, csak a fa maradjon meg. Úgyse hagytam volna meg rajta a termést, mert most nőnie kell még (alig 80 centis), teremni ráér később is. 2 szem dióval amúgy se lettem volna kisegítve.
Hajaj.... Nem tudom mi számít tartós -4-nek. Hajnali 3-kor még csak -2 volt. Reggel 6-kor meg -4. Max. 3 órán keresztül lehetett -4 fok. Nem tudtam, hogy ennyire fagyérzékeny a dió. Ha tudtam volna, simán letakarhattam volna:(
A kis diófám levelei és barkavirágai lefagytak az éjjel:( -4 fok volt és semelyik más gyümölcsfa nem károsodott még kicsit se. Pedig teljes virágzásban van a körte, szilva és meggy, a kajszi nemrég virágzott el. De a diót elkapta. Talán azért, mert az kicsit később indult meg, mint a többi fa és zsengébbek voltak a hajtásai. Meg tán fagyérzékenyebb is a többinél.
Szerintetek az egész csemete (egy szál vessző az egész!) elfagyott vagy csak a hajtásai? Kb. 9 órán át érte a fagy, sokáig csak -2 fok, de kora reggelre lement -4-re.
Tavaly sikerült egy jó fajta diót oltanom egy erős, kb. 3 centi vastag magoncba. Most látok rajta barkát meg olyan cukorsüveg alakú kitüremkedést (akármi is legyen az). Ez mit jelent? Gondolom idén még nem fog teremni.
Nagyon hálás vagyok a kimerítően részletes válaszodért. Nagyon jól, érthetően megvilágítottad a kérdéses részt. Köszönöm.
Más. Tudom nem igazán ide tartozik, de meg szeretném kérdezni Tőletek, hogy hallottatok-e már a gyümölcsösökben fagykár ellen alkalmazott un. "paraffingyertyáról"? Hol tudnék vásárolni (készíteni) gyorsan? Már most -1 C van. Féltem a szépen virágzó kajszibarackfámat nagyon.
Józsi-bá találta (és tette közkincsé) az eljárást egy svájci oldalon, ha kicsit visszakeresel Walker úr bár németül, de lépésről lépésre bemutatja az egész folyamatot.
Az oltványokat fűtött helységben neveljük 20-25 C-fok mellett, nejlonzacskó alatt, ahol a relatív páratartalom beáll kb. 80 %-ra. /Öntözés, mint a szobanövényeké/ Minden 2.- 3. napon levegőztetünk, a nejlonzacskó pár perces levételével. A kondenzvíz a nejlon belső falán, elégséges páratartalmat mutat. Kb. 1-2 hét után vízhajtások hajtanak ki az alanyból. Kb. 3 hét elteltével a sikeres példányok kalluszt képeznek és a nemes rügyek feszesek. Néhány további nap után a rügyek felnyílnak, ekkor fotoszintézissel a nemes növény elkezdi magát táplálni. Most a nejlont végleg eltávolítjuk. Ettől az időponttól ugyanúgy, mint más növények nevelésénél, lehet trágyázni. Az alany vízhajtásait, abban a mértékben távolítjuk el, amilyen mértékben a nemes rügyei kihajtanak. A fiatal hajtások gyorsan tudnak nőni. 14 nap alatt elérhetik a 30 cm-t, hogy ne törjenek le, tanácsos őket egy bothoz rögzíteni. Ez időtájt, az oltási hely kötözőanyagát is eltávolítjuk, ami megakadályozhatná az oltvány vastagodását. Sebkezelőt alkalmazunk. Melegházban a legegyszerűbb az oltványt edzeni. Napfényhez lépcsőzetesen szoktassuk. A májusi fagyok elmúltával a szabadba ültetett oltvány, már nemigen növekszik, annál inkább a következő évben.
A legegyszerűdd a hasítékos ékoltás, de nehezen gyógyul a seb.
A legnagyobb érintkető felületet az angolnyelves párosítás adja, viszont ezt a legnehezebb kivitelezni. Itt feltétel hogy az alany és az oltócsap azonos vastagságú legyen. Én álltalában ezt használom.
Hároméves alanyokra gyökérnyakba sikeresen oltottam héj alá oltással és intarzia oltással is.
Az egyik fajtámból gyenge volt az oltóvessző, vékony volt a kéreg alatti fás rész, ezért arról lesz ami lesz alapon rügylapot vágtam és chip szemzéssel oltottam, úgy néz ki sikeresen.
Hagy jegyezzem meg hogy szerintem nem az a lényeg hogy melyik oltási módot használod (azt az alany és oltóvessző kézbevételekor kell eldönteni) hanem a teljes oltványelőállítási folyamat technológiájának betartása:
4, a kihajtott oltványok további nevelése, vadalás, oltási helyek átkötözése,énmostitttartokmajdmeglátomhogyantovább.
Én is szeretnék gratulálni a nagyszerű eredményeitekhez. Már régóta figyelemmel követem a topikot azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Mások tapasztalatait is felhasználva talán egyszer én is sikeresen olthatnék diót.
Most látom elérkezettnek az időt (már hajtásnak indultak az alanyaim), ezért szeretnék Tőletek némi segítséget kérni.
Kérdésem, kinek melyik oltásmód volt a legjobb eredményt adó, ill. melyik a viszonylagosan "biztos"és egyszerű.
Tulajdonképpen igen. Van egy zsebkendőnyi földem, amit lassan 10 éve csak kaszálok, korábban évtizedekig málnát termeltünk rajta. Évente jön 2-3 érdeklődő hogy megvenné és ajánlanak érte egy nevetséges összeget. Ezért úgy döntöttem hasznosítom, diót telepítek bele 8x8-as térálással. 3 sor, 6 vagy 7 fa soronként, ezt még nem döntöttem el. (Az egyik vége elég hülye meredek, itt teraszozni kellene). 18 vagy 21 fa, 1/3-a vérdió, a többi M10 és A117.
