Turóc várával kapcsolatban még magyarázattal tartozom az erdőbeli vizespoharak és szalagok kapcsán. Jómagam sem tudtam mire vélni a dolgot, mígnem az égboltot karcoló sziklacsúcson már a fák árnyékában beszélgetve a felérkező barátaimmal és iszogatva a túlélő készletem sörét, arra lettünk figyelmesek, hogy színes ruhákba öltözött emberek futnak fel a meredek szerpentinen. Egy ponton pedig magas, szikár férfi biztatja őket nagy hangon. Akkor jöttünk rá, hogy hegyi futóverseny fináléjának tanúi vagyunk, hiszen a célt az alsóvári lakótorony mellett jelölték ki. Minden elismerésem a résztvevőknek, akik még az utolsó métereken is tudtak hajrázni, sőt megelőzni a társukat.
Persze kíváncsi voltam, hogy a hegyi futóverseny résztvevői mennyi idő alatt tették meg az általam majd 2 órányi vánszorgással megtett utat? Az alábbi lista tanúsága szerint a győztesnek alig 30 perc kellett! Hihetetlen erőfeszítés, minden elismerésem a versenyzőknek!
Több évtizedes álmom vált valóra, amikor a pünkösdi 3 napos vártúrán sikerült a "váras bakancslistám" előkelő helyén lévő Turóc másképpen Znió {szl: Zniev} várát meghódítanom. Hiszem még gyermekkoromban olvastam Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra című könyvében erről a hegyi sasfészekről, így több évtizede ábrándoztam róla. Meg tudom csinálni, meg tudom csinálni, hajtogattam rendületlenül miközben a soha véget nem érő hegyi csapáson mentem, ballagtam, kullogtam, vánszorogtam felfelé...
Ha valakit részletesebben érdekel Turóc {Znió} vára, akkor lapozza fel a váras újság 2017 februári számát.
Ezen meg sem lepődöm. Kik is szokták inkubátorra és egyéb életmentő műtétekre és eszközökre össze adakozni a pénzt? A kis emberek! Bérből,fizetésből élők és kis nyugdíjasok. Mari nénik,Pista bácsik adakoznak 1000-5000 forintot, a milliárdosok meg sunyítanak,lapulnak. Pedig a kis nyugdíjasnak az 5000 ft adomány lehet nagyobb teher,mint a milliárdosoknak 10 millió.
A felvidéki vártúránk következő megállóhelyét a vadregényes hegyek lábánál megbújó Necpál{szl: Necpaly} községe jelentette, ahol több kastély emlékeztet egykori földesuraira. Ezek részletes históriájáról éppen a júniusi váras újságban lehet olvasni cikket. Most az úgynevezett reneszánsz várkastélyról írnék néhány mondatot.
A községről az első napjainkig fennmaradt okleveles említés 1269-ből való, amikor a Neczpáli nemzetség birtokolta. Az övék egészen a XV. század végéig, amikor a Justh família szerezte meg. Ahogy a jobbágyfalu pórnépének parancsoló nemesi család addig hol lakott, azt nem tudni. Lehetséges, hogy az 1673-ra befejezett reneszánsz várkastély helyén állhatott a korábbi rezidenciájuk. Az úgynevezett "felvidéki reneszánsz" stílusú épületek jellemzői, hogy a védelem szempontjai {tornyok, pártázatok és lőrések} mellett már a kényelmi berendezésekre is nagy hangsúlyt helyeztek. Tehát a felsőbb szintek nagy méretű ablakai világosságot, a szobákban elhelyezett cserépkályhát pedig a zord telek idején melegséget sugároztak előkelő uraságaiknak. A lakóépületet magas kőfal oltalmazta, ennek udvarán emelkedtek a szolgaszemélyzet házai illetve a raktárak és istállók.
Tehát a várkastély a zord középkori várakhoz képest már a lakhatás szempontjából minőségi ugrást jelentett a földbirtokos nemességnek.
Selmecbánya városát a XV. században a cseh husziták foglalták el Jan Griska vezetésével. Ellenük vonult fel Rozgonyi Simon egri püspök serege, akik iszonyatos pusztítást végeztek a településen. A korabeli krónikák nem említették, hogy akkoriban már léteztek volna bármiféle védőművek. A mohácsi vész utáni korszakban az életüket és vagyonukat féltő selmeci szász polgárság nagyarányú erődítési munkálatokban kezdett a töröktől való félelmében.
1546 -- 1559 között a plébániatemplomot átalakították Óvárrá. A völgybeli városba vezető utakon felhúzták a városkapukat.Újvár {Leányvár} 1564 - 71 között keletkezett, de még a XVII. században is erősítették két toronnyal. Egy adat szerint a Kamaraház előtt egy tornyokkal erősített kőfal létezett, míg Kőnig Frigyes rajzán az egész települést övezte kőfal. Sajnos nem volt elegendő időm, hogy alaposabban bebarangoljam Selmecbányát egykori városfalak után kutatva.
A legnagyobb sajnálatomra későn vettem észre, hogy a beállítás gombját az automatikusról {amin használom mindig} véletlenül átforgattam valamilyen "művészi" beállításra. Így a selmecbányai fotók egy része ilyenre sikeredett. Hát legalább van mire fogni, ha ide visszatérek majd 3 x-ra. Ugyebár még az Óvárat sem sikerült bevennem...
Selmecbánya{szl: Banska Stiavnica} kronológiai sorrendben következő erőssége az Óvár {sz: Stary hrad}. Az 1241-42-es tatárjárás borzalmai elmúltával Árpád-házi IV. Béla király külhoni hospeseket {telepeseket} hívott be, akik jórészben a Glanzenberg-hegy alatti völgyben építették fel új lakóházaikat. Ennek kiemelkedő magaslatán alapozták meg a Szűz Mária-plébániatemplomot. A XV. század derekán a németajkú lakosság sokat szenvedett a cseh husziták dúlásaitól. Ezért Hunyadi Mátyás király adókedvezményekkel igyekezett segíteni Selmecbányát, hogy visszanyerje a gazdasági egyensúlyát. Ekkoriban történt, hogy a gyarapodó polgárok gótikus stílusban átalakították a régi plébániatemplomot. Korabeli források szerint a teljes belső berendezésével 1515-re készültek el. Miután az ország szíve, Buda török kézre került, az 1546-os évben elhatározta a selmeci tanács, hogy a plébániatemplomukat városi erődítéssé formálják át. A védelmi munkálatok 1559-re fejeződtek be. Igazából sohasem volt katonai jelentősége, nem tudunk egyetlen ostromáról sem Óvárnak. Ennek köszönhetően tornyai és bástyái túlélték a viharos évszázadokat.
Archív képek a selmeci Óvárról:
Hát nincsen szerencsém az Óvár bevételével! Évtizedekkel ezelőtt éppen restaurálták, akkor zárva találtam a kapuját. Most már a kapuja nyitva volt, de csak az udvarának széléig lehetett bemenni és nem tovább. :-((( Talán harmadszorra sikerülni fog...
Szitnya várának meghódítása után autóink orrát a közeli Selmecbánya {szl: Banska Stiavnica} városa felé fordítottuk. Ezen a patinás településen akár egy egész hétig is lehetne barangolni, annyi érdekes történelmi épület található. Persze sajnos ennyi időnk nem volt. Az általunk felkeresett objektumok közül először a kora Árpád-korban legfontosabbikat ismertetném, a Glanzenberg-hegyi várost.
Amióta csak elolvastam Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra című könyvét -- az pedig már évtizedekkel ezelőtt volt -- mindig is álmodtam róla, hogy felkeresem Szitnya {szl: Sitno} várát. Bár a vadkempinges vártúrás időszakom idejében eljutottam Selmecbányára, de onnan tovább már nem jutott időm menni. De most végre felvirradt az a nap, amikor baráti társasággal, gépjárművek segítségével megközelítettük ezt a hegyi sasfészket.
Szitnya várának históriájának megismerése eléggé hiányos. Nem tudni, hogy mikor emelték, talán ez is a tatárjárás utáni nagy várépítés korszakának szülötte. Régi birtokosainak neve sem ismeretes. Egyedül az 1549-es ostromáról híres, amikor Habsburg I. Ferdinánd király parancsára Salm generális hadával megvívta a garázda Balassa Menyhért rablólovagtól. A magasan emelkedő kővár további sorsáról sem világosítanak fel a korabeli adatok, így csak gyanítani lehet, hogy a XVII. század végén rombolták le. Napjainkban egyes részeit igyekeznek renoválni.
Az 1549-es ostromot megénekelte a korszak "utazó riportere" Tinódi Lantos Sebestyén is.
Krakkótól keletre, kb 65 kilométernyire egy mesés kis ékszerdoboz rejtőzik. Debno várkastélya,mely gótikus részleteket őriz, reneszánsz átépítése viszont egy magyar főnemesnek köszönhető. Igen, ez a várkastély a 1580-as években Wesselényi Ferenc tulajdona volt és az ő meghívására többször is itt tartózkodott Balassi Bálint. Néhány szerelmes versét is itt a debnoi várkastélyban vetette papírra.
A várkastély a 15 században épült egy kis kiemelkedő dombon,melynek bizonyos részein száraz árkot ástak,ami ma is jól kivehető.
A várkastélyban több történelmi kor főúri berendezése látható. A kiállítás,berendezés pazar és a kiállított festmények,bútorok,műtárgyak nagyobb része bizony eredeti. Aki erre jár ne hagyja ki! Balassiról festmény és emléktábla is látható a várkastélyban.
Megnéztem Egerben mit ügyködnek a várban. A várban egyenlőre semmit,azonban a várról leválasztott Zárkándy bástya építése zajlik. Itt áll egy toronydaru,ami az építkezést szolgálja ki. A bástya utca felőli részen szerintem el is érték a tervezett falmagasságot. Így az eddigi magasságot megduplázták,bár ez ettől valószínűleg még magasabb lehetett. A vár belső részén egyenlőre nincs mozgás,építkezés.
Sziasztok Topiklakók! :-) Nemrégiben tértem vissza a 3 napos felvidéki vártúráról, amely pompásan sikerült. Az áldott Nap nyolcágra sütött, a felkeresett Várhegyek hatalmasra nőttek, a szállással elégedettek voltunk. Most csak egy gyors montázsra futott az erőmből, a részletes élménybeszámolót -- mivel holnap délutánra megyek dolgozni -- reggel fogom elkezdeni. Most bújok a saját ágyamba a jól megérdemelt pihenőre. Jó éjt!
Köszönöm! Pirossal bekarikáztam a parkoló helyét. A főúthoz nagyon közel van. Ha jól emlékszem piros jelzés vezetett a várhoz,de a parkoló közelében a biztonság kedvéért megkérdeztem egy szlovák helyi lakost és ő mutatta merre vezet a várhoz az út. A faluból,ha kiérsz, át fogsz menni a készülő autópálya híd alatt. Hamarosan egy az építkezéshez használt út töltésén kell átmenni,amit egy az út alatt átvezető beton alagúttal oldottak meg. A baj csak az,hogy a sok esőtől ebben a rövid átjáróban bokáig érő saras iszap képződött,ezért a töltésen kellett átmásznom. A túloldalon vezet tovább a gyalogút. Ezt követve tutira a várhoz jutsz.
Ezeket a képeket már a vissza úton készítettem,amikor kiértem az erdőből. Ott az autópálya hídja és az út alatti átvezető kis alagút.
A sár miatt itt az átjáró jobb oldalán, a köveken kellett felmászni a töltésen,majd le a túloldalán.
