> a Lovas, Kocsis stb. nevek generalizáltan szimpla "s"-sel írandók
Tudtam, hogy van ellenpélda is, de eddig nem találtam rá az agyamban, íme: Havass. (Bár a Havas itt is gyakoribb, a telefonkönyvi előfordulás = 47 : több-mint-ötszáz.)
> Szenczi a maga nevét egyik leggyakrabban Szencinek írta.
Láttam is reprót eredeti -- igaz latin nyelvű -- kiadványáról, ahol tényleg "c"-s volt. Hogy őszinte legyek az írás során vacilláltam, hogy Szenczinek vagy Szencinek hozzam (mint ahogy a Káldy vs. Káldi esetén is), de egy valami döntött: a Helyesírási Diákszótár "cz"-vel íratja ;-).
> A Kiss hosszú ss-ének szerintem alapvetően más oka van: jelesül, hogy a s betű a zs hang jele is volt
Ez persze igaz, az eredeti fogalmazásomban benne volt hasonló gondolat (he nem is pontosan ez), csak húztam rajta egyet. Végülis azért hagytam ki, mert ennek ellénre a Lovas, Kocsis stb. nevek generalizáltan szimpla "s"-sel írandók, míg a Kass, Vass~Wass nevekben ez maradt az uralkodó (és a három betűs nevek fajlagosan sokkal cifrábbak, mint a hosszabbak).
Néhány adalék, előg összefüggéstelenül:
Szenczi a maga nevét egyik leggyakrabban Szencinek írta.
A katolikus helyesírásban a cs hangot eleinte cz jelölte.
A Kiss hosszú ss-ének szerintem alapvetően más oka van: jelesül, hogy a s betű a zs hang jele is volt nagyon sokáig (vö. Sigray, Jósika), igaz, hogy sokszor aposztrófot tettek elé, de ez nem volt kötelező, csupán a 19. század fordulóján stabilizálódott a mai forma, így az egyértelműséget szolgálta, hogy intervokális helyzetben sokszor ss jelölte a s hangot. A szóvég pedig potenciálisan intervokális.
> érdekelne az pld, hogy a Kovács családnévnél a megkülönböztetés miatt alakult ki a különféle írásmód (Kovách, Kováts stb.., vagy családtörténelmi háttér is van e mögött általában?
A magyar helyesírás régebben nem központilag volt szabályozott, hanem az egyes nyelvi centrumok a kialakították a maguk sajátos ortográfiai stílusát.
Szenczi Molnár Albert magyar nyelvtana (1610) alakítja ki az ún. protestáns helyesírás előzményét. Ő a [cs] hangot cz-vel és ts-sel íratja (de megemlékezik a ch, cs, ill. czi, csi, tsy írásmódokról is).
Az ún. katolikus helyesírást Káldi György bibliafordítása (1605-1608) alapozza meg. Ez a [cs] hangot ch-val írja (ez később Pázmány Péter kicseréli cs-re).
Így -- elnagyoltan megfogalmazva -- ha valakit protestáns helyesírású pap anyakönyvezett, akkor Kováts lett, ha katolikus, akkor régi stílusú esetén Kovách, neológ esetén Kovács. [N.B. A helyesírás nem tartozott a hitelvek közé, így protestánsok is használhattak katolikus ortográfiát és viszont.]
Ha már szóba került, akkor meg kell említenem, hogy a 712-es hozzászólásban elnagyolt voltam, amikor ezt írtam: "Régebben minden [c]-t "cz"-nek írtak". Ez így csak a katolikus helyesírásra igaz, a protestáns ortogtáfia tz-t használt [de mint Szenczi nevének írása is mutatja, itt is vannak elhajlások]. A c betű a korai protestáns stílusban -- így Szenczi szerint is -- a [k] hang jele volt.
> Vagy a Kiss családnévnél az ss végződés mi alapján alakult ki.
Azt vélelmezem, hogy a Kis név olyan nyúlfarknyi, hogy önkéntelenül is hangsúlyosabbá kívánták tenni ilyen eszközökkel. Nekem legalábbis nem jut eszembe egy olyan hárombetűs név, amelynek ne lenne négy betűre kiegészített formája: pl. Gaál, Koós, Soós, Veér.
Fütyü: Csak tippelek, de nem tartom kizártnak, hogy a régi Fitye személynév ü-ző nyelvjárási változatáról van szó. A Fitye név pedig a Fitos 'pisze' tulajdonságnév rövidüléses-kicsinyítőképzős formája (vö. Fityeháza 'Zala m.').
A kisasszony magyar mitológiai figura is, alternatív nevei: szépasszony, tündér. Ez egy női démoni figura, amely olyan félelmetes volt, hogy eredeti nevük tabunév lett, és ilyen eufemisztikus megnevezésekkel illették őket. (Ő volt az ún. déli démon: nem éjfélkor, hanem a delelőn lévő napállásnál jelentek meg a keresztúton, a temetőben, a vízcsurgásban stb.). Lehet, hogy a névadás ebből a jelentésből indul ki: a név eredeti viselőjét megtáncoltatták, megronthatták a kisasszonyok.
N.B. Az egri Szépasszonyok völgye is ezekről a lényekről kapta a nevét. Könyves Kálmán se a boszorkányok -- vi. a fekete mágia formáit űző, ördöggel kapcsolatban lévő emberek -- [latinul venefica/malefica] nemlétét mondotta ki, hanem a vérszívó-halált hozó nem emberi női démonokét [latinul striga], akiknek a magyar néphitben leginkább a szépasszonyok felelnek meg.
Nem találtam meg a *Şerd- helynévi előzményt. A hozzá legközelebbi találat Sereden 'ma: Şeredeiu, Románia', amely a rajta átfolyó Serdenke patakról kapta a nevét. A pataknév mögött a szláv žߐrdߐ 'rúd, pózna' (vö. szlovák žrď, orosz жердь [zsergy]) szó áll: ebből más, ma már kimutathatatlan helynév is keletkezhetett, amely a Şerdean név alapja lehetett.
Igen nekem is ismerős Szabolcs Szatmár Bereg megyéből Helmeczi nevű képviselő, sajtóban hallani lehetett róla.
Amúgy a kérdéses név alapján 1szer rákérdeztünk kolléganőknél, hogy nem-e rokona-e a képviselő úr, hisz ő is (kolléganő) is szabolcsi származású.
Mint kiderült nem, ezek szerint több Helmeczi család található a környéken.
Egyébként az érdekes, hogy ugye a magyar családnevekben vannak ezek az "általános" családnevek (Kis, Nagy, Kovács, Szabó stb...)
Gondolom ezek eredetére egy adott személynél nehéz rátalálni, de érdekelne az pld, hogy a Kovács családnévnél a megkülönböztetés miatt alakult ki a különféle írásmód (Kovách, Kováts stb.., vagy családtörténelmi háttér is van e mögött általában?
Vagy a Kiss családnévnél az ss végződés mi alapján alakult ki.
Mondjuk elég ritka a Kis családnév így egy s-sel
Csak egy kis érdekességgel szolgálok Helmec ügyben.
Hozzánk aránylag közel vannak az említett Helmecek, Királyhelmecen már jártam is. S tényleg egy halmon helyezkedik el a település. Itt még tart az Alföld síkja, de már egyre több dombocska emelkedik ki, s az egyiken található a település.
Továbbá Szabolcs több településén is ismert a Helmeczi név, sőt ha jól emlékszem egy időben a Megyei Közgyűlés elnökét is így hívták.
cgt; Arra lennék kíváncsi, hogyan alakul ki ilyen vezetéknév, mint Kisasszonyák.
Ez két nyelvterület értintkezésénél lejátszódó folymat eredménye. Adott egy ember magyar Kisasszony gúnynévvel*, vagy egy olyan jobbágy, aki egy magyar nemes nő által vezetett birtok(rész)re való stb.**, és ennek fia már szláv nyelvközösség szláv képzővel által kap a felmenőjéről nevet.
A helyesírást pedig megvédte a magyar köznévvel való hasonlóság, esetleg a név megszilárdulása után magyar nyelvű anyakönyvezést használó területen éltek.
------
* A gúnynév lehet pl. szavajárási név: az illető magyar területen pallérozódva, mondjuk, kisasszonynak szólította a falubeli lányokat.
** Anyanévre is gondolhatunk: esetleg olyan valaki fiáról van szó, aki apácáknál tanult.
> Ha már magyarrulez nem kellene itt "németkedni" :)), így bocs ha ilyen jellegű kérdésem is volt.
Szerintem ez nem kizáró, hanem bennfoglaló értelemben vett Magyarulez. Egyébként, amit felvetettél, a német dialektológia, nem elhanyagolható a magyra nyelv szempontjából, mivel a magyar német jövevényszavainak egy jelentős rétege köthető pl. a bajor-osztrák nyelvjárásokhoz, ahol szintén elmaradhat az umlaut: ezért mondjuk azt, hogy bakter, és nem azt, hogy vekter (vö. irodalmi német Wächter 'őr, csősz')
Helmeczi: a "cz" ill. a "c" különbsége nem számít. Régebben minden [c]-t "cz"-nek írtak, és a helyesírásreformot nem minden családnév követte.
A Helmeczi családnév valóban egy Helmec nevű településre valót jelent. Azt, hogy pontosan hová, nem lehet tudni, mert a településnevek pontosító előtéteinek többsége [ha nem is mind] a XIX. sz. végi XX. sz. eleji településnévrendezéskor keletkezett. Így a családnevek ezen előtagok nélkül rögződtek.
A Helmec településnév eredetét tekintve is jóra gondoltál: hogy a keleti szláv холмец (holmec), a szlovák chlmec vagy a lengyel chełmec alapból indulunk ki, mindegy -- a térségben e három nyelv úgyis összefolyik -- mindegyik 'kis domb, halom'. (Hasonló névadáshoz vö. a lengyel Chełmno várost.)
A Serdeán nevet tekintve sutonek igaza van: román név, áll egy şerd- alapból és egy -(e)an(u) képzőből, amely legtöbbször lakosnevet képez, mint a magyar -i/y. Ebben az esetben a şerd- alap mögött egy helynévnek kell állnia, de az ezzel kapcsolatos ötletekhez időt kérek (nincs nost nálam jó román anyag).
A névnek van azonban -- a román telefonkönyv tanúsága szerint -- Şerdin változata is, ez felveti annak a gyanúját, hogy egy szláv családnév román átértelmezésével van dolgunk. A dolog mindenképpen részletesebb vizsgálatot igényel.
Viszont a szlovák telefonkonyvben van magyaros írásmódú Vitrovszký, a magyar telefonkönyvben pedig az álnémetes Wittrédi. Az egyik egy *Vitrovo/Vitrovce/stb. településre utal, a másik pedig egy *Vitréd/stb.-re. Úgyhogy régen lenni kellett ilyen nevű településeknek...
Az elsőre az a tippem, hogy román, de a jelentését sajnos nem tudom. Az -án végződés megfelel a magyar -i képzőnek (feltéve, ha most itt erről van szó).
Köszönöm, igen szépen érdekesen leírtad a dolgokat, egyre jobban érdekel ez a dolog :)))))
Ha már magyarrulez nem kellene itt "németkedni" :)), így bocs ha ilyen jellegű kérdésem is volt.
Nos két családnév újból felvetül, ami számomra ismeretlen eredetű.
1.Serdeán (ez eléggé furcsa hangzású)
2. Helmeczi (így cz-vel)
Helmecziről annyit tudok, hogy helmec az kishalmot vagy ilyesmit jelent (szláv eredetű szó) és Kárpátalján van egy ilyen település, hogy Holmec (ukrán?), ami magyarul Korláthelmec nevet visel.
És Szlovákiában (Felvidék) is van egy Királyhelmec nevű város.
Lehet, hogy van összefüggés a név viselője és a települések közt?
Az emlékezik ige kissé homályos eredetű, az MTESz fejtegetése elég érthetetlen. Az EWUng szerint egy fiktív relatív tőből keletkezett az -l képzővel, és az elme szóval függ össze. Ebből alakult az ike a -kezik igeképzővel.
Ezt a -kezik képzőt a leíró nyelvtan az álvisszaható igép képzői között tartja számon. Nem is visszaható ige, hiszen az alanya és a tárgya nem u.a.
Az ikes ragozás a XIX. század óta visszaszorulóban van. Bárczi említi például, hogy Móra, akit nem szoktak rossz nyelvi képességeiért megróni, rendszeresen az iktelen ragozást használta. A Nyelvművelő Kéziszótár szerint igazán széles körben sosem terjedt el, pl. Simonyi "úri igeragozásnak" nevezte. Mára igazán erősen csak egyes szám 3. személyben tartja magát, a többi helyen ingadozik, illetve van eset (pl. felszólító mód), ahol túl választékosnak tűnik.
Zakar: A hasonló régi személynévből eredő magyar apanévi családnév. Ez a Zakar név a mai is anyakönyvezhető bibliai Zakariás utónév rövidülése (vö. a korábbi beírást a Zách nemzetségnévről). (A név szláv párja a Zachar, de ez utóbbi is előfordulhat Zakar formában, miként a magyar is lehetett régebben Zachar.)
Pest: Német vezetéknév. Szerintem ugyanaz, mint a n. Pest 'pestis, dögvész' főnév. Alapja lehet személynév, ebben az esetben lehet, hogy gyermekkori óvónév volt (vö. magyar Haláld, Mavagy, Nemél személynevek), vagy pestist átélt személy gúnyneve (vö. magyar Döge, Fúló, Varas). Ez utóbbi esetén nem feltétlenül kell személynévi használattal számolni.
Erratum:"Ez utóbbi keleti nyelvjárásai és a holland közt kölcsönös érthőség áll fent" -> "Ez utóbbi nyugati nyelvjárásai és a holland közt kölcsönös érthőség áll fent"
Addendum: A Zádor ma is anyakönyvezhető utónév. Ennek eredete lenne egy 'heves, kihívó' jelentésű szláv szó (vö. orosz зaдóрный 'heves, tüzes; kihívó' < зaдóр 'hév, hevesség; kihívó viselkedés, heveskedés', ukrán зaдóр 'veszekedés, szóváltás', felsőszorb zadora 'veszekedés, viszály')
Gunda: Összetartozik a Gonda családnévvel. Mindketten régi magyar személynevek, a német Konrad név Kund ~ Gund rövidülésének -a kicsinyítőképzős származékai (vagy Kun ~ Gun rövidülés továbbképzése -da képzőbokorral).
Grunda: Adatom nincs róla. Egyelőre úgy gondolom, hogy Krun- ~ Grun- kezdetű germán nevek rövidüléséből a magyarban -da kicsinyítőképzővel alkotott személynév lehet az alapja. (De ez még további megfontolásokat igényel.)
Zádory ~ Zádori: Zádor nevű településre valót jelent. Ez lehet a mai azonos nevű, Baranya megyében Szigetvártól DNy-ra levő település, de ld. még Zádorfalva 'BAZ megye', Zádorháza 'ma Szlovákia, Zádor', Zádorlak 'ma Románia, Zădăreni'. Ennek előzménye egy vsz. szláv eredetű réégi Zádor személynév.
A dalmáciai Zadar városnév nem ide tartozik: ebből Zadari lett volna. Zadar neve az ókori illír eredetű görög-latin Iader(a) földrajzi névre megy vissza: a szó elejei [j] a dalmát nyelvben [z]-vé válhatott (vö. olasz zanni 'bohóc' < Gianni 'János' < lat. Iohannes).
Kaas: A német nyelvjárásilag igen tagolt, és nyelvészetileg legalább két külön nyelvre bontható: a déli Hochdeutschra 'felnémetre' [ez az irodalmi nyelv], és az északi Plattdeutschra 'alnémetre'. Ez utóbbi keleti nyelvjárásai és a holland közt kölcsönös érthőség áll fent (hiszen végső soron mindkettő frank-szász kevert dialektus), míg a Plattdeutschot le kell fordítani egy irodalmi németet beszélő számára. (És akkor még nem említettük a többit: a letzebürjescht, a schyzertüütschöt stb., illetve az olyan Hochdeutschon belüli regionális köznyelveket, mint a bajor, ill. a vele rokon osztrák; sem a belőle kivált nyelveket mint a pennsilfaanisch, a jiddis, vagy a mára kihalt, felső-magyarországi bányavárosokban beszélt Pergstädterisch).
A fentieknek megfelelően az elzászi német sokszor inkább a hollanddal mutat azonosságokat, ez van a kaas ~ Käse 'sajt' esetén is, de pl. a huus ~ Haus 'ház' esetén is. Tehát teljesen logikus, hogy egy elzászi ember a középkor során elzászi dialektusú szavakból kapjon nevet, és ne a meiseni szóhasználat alapján.
Vitray: Az, hogy nem található Vitra nevű település, nem jelent semmit, mert a családnevek többsége a XIV-XVI. sz.-ban alakult ki, így az akkori települések közt kell keresnünk. Azóta pedig igen sok település elpusztásodott, sokszor nyom nélkül.
De ha szofisztikálni akarunk erről, a Váradi Regestrum (1208-1235) helynevei közt találtam Vitan településnevet. Ez Debrecen környékén volt, ma már nem azonosítható helyen. Ma is ismertek az ezzel összefüggő Vita elemet tartalmazó helynevek (pl. Nemesvita 'Veszprém m. Tapolcától DNy-ra'). Ez a név vsz. összefügg a régi Vitalis ~ Vitály(os) ~ Vitár(os) személynévvel, így semmi ok nincs arra, hogy ne feltételezhessünk egy, a fentiek -a kicsinyítőképzős származékából alkotott Vitna ~ Vitla ~ Vitra településnevet (a tn és a tl kapcsolat is átválthatótt idővel tr-ré.)
Ugyannakkor lehet, hogy az -y ~ -i nem helynévképző, hanem az -é birtokos jel változata. Van pár ilyen nevünk: Andrássy, Balassi, Ferenczy. Ezek ún. apanevek, eredeti jelentésük 'Andrásé = András fia', 'Balázsé = Balázs fia', 'Ferenczy = Ferenc fia'. Így elképzelhető, hogy a Vitray is 'Vitráé = Vitra fia', ahol Vitra egy fenti személynév lehet.
A Gunda nevet kiegészíteném a Grunda névvel, mivel felénk ezzel találkoztam már.
Ramocsa (Zala) és még Ramocsaháza (Szabolcs)
Ez egy Rama régi személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka, mely előzménye a német Rami, Ramo személynév lehetett. Feltehetően a települések első ura vagy névadóját hívhatták így, tehát létezett ilyen személynév is, ami később vezetéknévvé válhatott.
