Szó szerint. Arcátlan módon lemásolták a szerkezetet. Ahogy a 7750-et is.
Az ETA egyébként (végre, valahára?) ezzel valóban lépéskényszerbe került, a megszokott, jól bevált tucatszerkezeteket már nem sokáig fogja tudni piacon tartani. Talán ezért is indították el a Valgrange szériákat.
Egy hosszab piheno utan ujra sikerult kilatogatnom a piacra egy kis ora-vadaszatra. Egy AVIA Quartz ferfi ora nagyon megtetszett aminek a kepet belinkelnem majd ide. En elosszor latok ilyen megoldast es elegge erdekesnek talaltam ezert megosztanam veletek a szerkezeti kepet,talan melto arra hogy idekeruljon a fotoja. Nemsokara elkeszul a kep. Udv Joco65
Hát, itt és most az a 65 ezer teljesen rendben van rá... Sokan el vannak a szerkezetek árával tévedve - ebből az órából soha többé nem lesz komplett, eredeti tokos zsebóra. Ennek az esélye gyakorlatilag zérus. Viszont normális karórát sem lehet belőle csinálni, mert túl nagy. Egy 55-60mm-es lavór ma már nem kelendő...
Abból érdemes kiindulni, hogy a válság előtt egy ilyen, jó állapotú Patek werkért adtak 1000 euró körül. A Lange azért kevesebbet ért akkor is. Ma egy ilyen Patek 500 euróért is eladhatatlan. Egyszerűen a kutyát nem érdekli, nincs kereslet, megállt.
Nem tudom, az eladó mekkora árról álmodozik, de teljesen biztos vagyok benne, hogy az álom fog maradni...
Nos, reggel a kedvenc újságosom dolgozott... Jó tanuló módjára példát kellene vennem a Tesco módszeredről.. :)
APT cikke, és a Claret bemutató volt az, ami számomra érdekesnek bizonyult. Emellett a Steve McQueen reklám, de az csak vizuálisan. A tokmunkák otthon című írást is figyelemmel olvastam. A hangvétele kicsit mintha barátságosabbá vált volna a lelkes amatőrök irányában, mint a múltkori "nem értékelem az otthon kókányolókat" hangulatú cikké. Az elmélkedésben olvasottakkal pedig a legjobb szívvel sem tudok mindenben egyetérteni. Sőt, helyenként bosszantóra sikerült. Ennél azért objektívebben is neki lehetne futni ennek a témának.
Én valami megfoghatatlan birtoklási vágy okán szerzem be minden hónapban. Illetve a kedvenc újságosomnak is élnie kell valamiből. :) A friss még várat magára. Talán majd reggel.
OFF: Az, hogy említetted az ingyenkönyvtárként működő hírlaposztályt, egy kedves emléket juttatott eszembe. Egy nagyon aranyos művelt angol házaspár által üzemeltetett kis használt könyvesboltot Cipruson. Itt valahányszor visszavittem egy előzőleg ott vásárolt és már elolvasott könyvet, féláron kaptam a következőt. Az, hogy emellé leülhettem olvasni, és alkalomadtán meghívtak egy-egy kávéra, üdítőre, és a hozzá tartozó kötetlen beszélgetésre, igazán jól tudott esni.
Lebuktam. Az ÓM-et már csak akkor lapozom át 5-10 perc alatt a Tescoban, ha félévente egyszer betéved oda valamelyik családtag. Vásárlás után engem felvesznek az ingyenes könyvtárként működő hírlaposztályon.
Hát, kevés olyan fajta óra van, amit még nem láttam, de a leírásod alapján halovány gőzöm sincs róla, ez miféle... Képek kellenének mindenképpen, a porcelán tokról és a szerkezetről egyaránt. Egyébként a XIX. század végétől a XX. század közepéig óriási tömegben készültek ilyen porcelán tokos asztali-konyhai órák, jó-közepes, de nagy számban igen olcsó, silány szerkezettel is, és a porcelán tok már akkor sem számított értékes dolognak. Gondolj arra, mibe kerül egy tányér - ezek is ilyen technológiával, esetenként ilyen tömegben készülő filléres áruk is lehettek. És persze lehettek egyedi, finom kidolgozású, értékes műtárgyak is - a leírásból ezt nem lehet eldönteni.
Egyvalami előre deklarálható, ha az óra hátul fix kulcsokkal felhúzható, billegős és ébresztős, akkor biztosan nem komoly darab. Elöl, kinyitható ráma mellett, a számlapon keresztül, külön kulccsal felhúzható és ingás szerkezet mellett lehet az - de ez sem biztos.
Megemlékeztem róla a mostani ÓM cikkemben. :-))) Egyébként egyfelől egészen bámulatos mechanizmusnak tartom, másfelől azon szomorú tény élő (no jó, újraélesztett..) demonstrátorának, miszerint az emberiség az antik világ hanyatlásával (ami egyébként részben már a görög világ a túlságosan anyagias és militáns Római Birodalom általi mellékvágányra tételével megkezdődött, legalábbis a fejlődés ott igen lelassult) óriási tudásvesztést szenvedett el, ami egy évezredes helyben járáshoz vezetett.
Számomra igen izgalmas "mi lett volna ha?" kérdéskör, hogy ha a Földközi medencéjét végül a legkíváncsibb görögök kolonizálják, és a népvándorlással sem szenvednek gellert, akkor vajh' most hol tartanánk? Talán nem teljesen megalapozatlan az a feltételezés, hogy Kopernikusz nem a heliocentrikus modellt, hanem esetleg az első működő atomreaktort dolgozza ki, Kolumbusz pedig nem Amerikát fedezi fel, hanem elsőként lép a Holdra...
