Hirtelen két példa jutott eszembe, de biztos van más is: Xantus Barbara Kalásznak, Ónodi Eszter Kovácsnak született, de Beleznay Endrének sem ez a születéskori neve.
Nagyon tetszik ez a topic. Rendkívül érdekesnek találom a nevek eredetét és annak kutatását. Ahogy itt végig olvastam a magyar hírességek neveikkel kapcsolatos tanulmányokat, rendkívül megdömbentett, hogy számtalan híresség, nevet vett fel, azaz nem a családi nevüket hordozták tovább, hanem általuk szebbnek v. nemesibbnek vélt felvett neveket. Szerintetek ma is van ilyen? Hogy pl egy híres népszerű magyar közéleti személy nem az eredeti nevét, -amivel a világra jött- használja. Ma ez egyáltalán divat? Vagy ez nem divat kérdése.
Eszembe jutott pl: -Friderikusz neve
-Jáksó neve és még néhány politikusé. Vajon ezek eredeti nevek? Jelentenek valamit?
Ady
Adyék nemesi előneve "diósadi" volt, tehát az Ada ez esetben nem jön be (ott Rákosi pajtás született).
Ady Endre és Ady Lajos is foglalkozott a név eredetével.
Kiss Lajos szerint ez egy 1298-ban adatolt Od személynévből eredhet.
Ady Endre Ond vezértől származtatja családját:
Egy nagy tivornyán borral, vérrel
Idéztem a halottakat
S találkoztam vad Ond vezérrel.
Szerinte Ad község "a honfoglaló vezér nevét őrzi". Másutt az ad igével kapcsolta össze. Afdy Lajos az odu szót is lehetséges eredetnek tartja.
Érdeme idézni még egy adalékot Kiss Lajostól: Érmindszentet, Ady Endre szülőfaluját 1977 óta Ady Endrének hívják (sic!)
Kossuth bizonyosan volt (míg én azt hittem, szlovákul 'kakas', LvT a 'szarvas' valamilyen /szintén szlovák/ formáját bizonyította a név eredetét képző szó jelentéseként)...
Bartók is volt (LvT:373)
Ady talán még nem volt (az én tippem 'Ada helységből való' - de én rendszerint nem tényekre, csak megérzésekre alapozok :)
Kossuthról már többször is volt szó, legutóbb a 651-es, 653-as hozzászólásban, a lényeg, hogy a Kosút utónévből apanévként jött létre; ez az utónév a szlovák ’bak’ jelentésű közszóra megy vissza.
Bartók neve szintén apanévi-utónévi eredetű, a Bertalan becézőjére megy vissza.
Ady nevének eredetében nem vagyok biztos, de valószínűsítem, hogy birtokterületre vagy származásra utaló név, s az Ada településnév a tő.
Német eredetű nevek.
A Presser nyomdászt vagy egyéb, sajtolással foglalkozó személyt jelent.
A Wekerle a wecken - felkelt idéből képzett főnév (pl. ébresztőóra) kicsinyített alakja.
Kis Ádám
> Az -án végződés viszont román vagy örmény eredetre utal.
Vagy szlávra. Érdekes ugyanakkor a román nyelvterületen lévő Bodoga családnév, amely összefügghet a Bodogán név alapjával.
Úgyhogy az alábbi vélemény alakult ki bennem: A Bodogán a magyar etnikumhoz köthető név, de valószínűleg szláv vagy román képzővel[*] alakult ki egy Bodog(a) alapból.
Maga a Bodog(a) is személynévnek tűnik, amely vagy megegyezik a magyar Bódog utónévvel, vagy a Kis Ádám által is említett török budag 'ág; (átvitt értelemben) fiúgyermek' szóval.
[* Az idegen képző esetleg úgy került a névbe, hogy az illető család nem magyar többségű faluba költözött át, és az ott keletkezett a név rögzült. De nem zárható ki az idegen eredet és a korai elmagyarosodás sem.]
A Google-ban való kutatgatásom alapján egyre inkáb az a benyomásom támad, hogy a Bodogán magyar név. A találatok között sok egyértelműen magyar, vannak kanadaiak, de ha azokat is megkaparjuk, azok is magyar eredetűek.
A Bodoglár helynév etimológiájában Kiss Lajos utal egy hasonló kun nemzetségnévre. Talán ez lehet a forrás.
Az -án végződés viszont román vagy örmény eredetre utal.
Ádám
Tomalik: Hangalakját tekintve lehet szlovák, lengyel, ill. szorb. A telefonkönyvi adatok szerint ma Lengyelországban és Németországban van jelen, ez utóbbiban a beolvadt szláv etnikum révén. (Tehát jelenkori szlovák adatról nem tusok, de ez a múltbeli előfordulást nem zárja ki.) Csehes változata a Tomalek.
A név egyébként a Tomal(a) szláv személynévből -ik kicsinyítőképzővel. A Tomal(a) egyébként családnévként szintén megtalálható a területen (de ez Szlovákiában is). Maga a Tomal(a) szintén kicsinyítőképzős alakulat a Toma < Tomáš 'Tamás' személynévből.
(Igen hasonló név, csak az -l helyett -n képzővel: Tomanek ~ Tomanik ~ Tomaník stb. < Toman ~ Tomana < Toma < Tomáš. Ennek a névnek az elterjedése hasonló, csak gyakoribb.)
sziasztok! kérdésem hasonló jellegű,mint a lenti néhány hozzászólás: vajon honnan ered a Tomalik családnév?eddig lengyel és német vonatkozásokat találtam,de sajnos egyik sem elég konkrét,én pedig már nagyon kíváncsi vagyok!remélem,hogy tudtok segíteni!!köszi
Tusjak: Szlovák családnév, amely a magyarországi szlovákok közt sem sem ritka (többek közt ez az anyai nagyanyám családneve is). Az -ák ~ -jak toldalék vagy személynevekhez járuló nagyító-pejoratív képző, vagy nagyobb területi egységek (néptörzsek) nevéből képez nép- ill. lakosnevet. A Tusjak esetén ez utóbbit kizárhatjuk (hiszen megfelelő terület-, ill. törzsnév nincs), ellenben ismert a régi szlávságban a Tuša személynév. (Ez a személynév áll többek közt a Tusa [ma: Tušice, Szlovákia], Tuson [ma: Tuşina, Románia], Tustya [ma: Tuştea, Románia] településnevek mögött.)
A Tusjak név tehát összetartozik a 104. hozzászólásban már említett Tuska családnévvel, de az ott leírtakkal ellentétben ma már valószínűbbnek tartom, hogy a Tuša személynév sokkal inkább a Tódor név rövidülése, mint a tušiť 'sejt' ige, ill. tuhý 'kemény' melléknév származéka.
Kolos(s): Eredete magyar személynévre meg vissza: ez a személynév van a Kolos és Kolozs tagot tartalmazó helyneveinkben (a legnevesebb: Kolozsvár).
A név mind Kolos, mind Kolozs változatban anyakönyvezhető férfi keresztnév. Eredetét tekintve a német Klaus (< n. Nikolaus 'Miklós') név magyarosodott formája (vö. Kolozsvár német neve Klausenburg).
Emiatt családnévként való rögzülése valószínűleg német-magyar vegyes lakosságú vidéken történt (pl. Erdély, Felsőmagyarország).
Pedig fennáll a veszélye, hogy össze kell röhögnöd magadat.
A Sohonyai családnév ui. egy Sohonya helynévből származik, ami pedig bízvást összetartozik a Suhonya 'határrész Pörböly mellett' földrajzi névvel, melyet 1864-ben Sohonna-ként is említenek. Ezt a nevet Kiss Lajos a sehonna 'bizonytalan, meghatározhatatlan hely; isten háta mögötti hely' szóhoz kapcsolja, és ő megemlít a XVI. sz. végéről egy Rufenus Sehonaj személynevet is.
A Sohonyai nevet tehát valószínűleg eredetileg egy Sehonna ~ Sohonna nevű dűlőben, külterületen lakó ember kapta.
(N.B. A Petőfi-féle "sehonnai bitang ember" tkp. 'hazátlan', mivel ilyen értelemben a sehonnai 'csavargó, hajléktalan' jelentésű, vi. olyasvalaki, aki sehonnán lakik.)
> a hangalakból és a cseh származásból elég triviálisan következik, hogy német eredetű a név
Kinek mi a trívium... :-)) Ez a cseh családnév sokkal gyakoribb a Klouzal alakban, amely -- számomra -- a cseh klouzat 'csúszik, siklik' igéhez kapcsolja. (E mellett a feltételezett német apanévi alak -el > -al változása nemigen magyarázható sem német, sem cseh alapról.)
> Nem tudom, hogy a szlovák [košut] szó mire megy vissza, de ha véletlenül valami úton-módon török nyelvre, akkor összefügghet a magyar kos szóval.)
Az eredeti szláv jelentést és hangalakot a délszláv nyelvek őrizék meg: кошута ~ košuta 'szarvastehén, őztehén'. Ez etimológiailag áll a ko- névmási elemből és a magyarban is ismert, eredetileg 'szarvatlan' jelentésű melléknévi #353;uta 'suta' szóból.
Ehhez a melléknévi alakú szóhoz csak másodlagosan fejlődött ki egy hímnemű košutъ '(szarvas-, őz-, kecske-)bak' forma, amely a cseh-szlovák kokošut szóban őrződött meg.
