Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Az időjárás miatt még nem sokat nyaggattam, inkább kézi(azimutális) kereséssel dolgoztam, a műszert megismerendő és határait(-mat) kitapasztalandó.
Segítség gyanánt megrendeltem még Vizi Péter Csillagatlasz kistávcsövekhez című könyvét, ami, a neten olvasott anyag mellett jó, sőt, nagyon jó.
Tetszik a magyarázat de, már rájöttem, hogy sok más hiányosságom mellett, planiszférát sem rendeltem! :/
Szóval, szeretném megkérdezni, hogy a "RA" rektaszcenziós tengely órabeosztásos tárcsáján hogy kell beállítani az órát?
Mert ha egyszer célzott keresésre adnám a fejem... :))) (addig úgyis csalnék, mert kézileg jönnék "haza" !)
Milyen időszámítás szerint? Földi, téli/nyári, égi időszámítás szerint? Van egy pár rajz és magyarázat a könyvben, nagyjából meg is értem... De, planiszféra hiányában csak számításokkal lehet megtudni az időt? Vagy a végéről az a sík csillagtérkép, megfelelően forgatva adhat annyi pontosságot?
Megfigyelő helyem Szatmárnémeti, koordonáta: Északi szélesség 47 fok 47' 05", Keleti hosszúság 22 fok 52' 25"... Ha 21:00 és 23:00 között tekintgetnék fel, például...
Babérokra nem törekszem, csak önmagam szórakoztatására...
"Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény. Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Valahogyan én is ilyenre gondolta, hogy hajtóművek tolnák meg, de egy km-es hegyhez nem tudom mekkora erejű kellene. Továbbá azt mondják, hogy sok évvel, 10 évvel előtte kell felfedezni.. És mi van azzal amit későn fedeznek fel, és pár hét vagy hónap marad? Minap olvastam egy tanulmányt, amiben azt taglalták, hogy a robbantás sem olyan jó, mert a mag gravitációja miatt visszaállhat egy halmazzá, miután felrobbantották. És lehet sci-fi kategória, de például amiket mostanában fedeztek fel, azokból nem lehet olyan , amit pont azért jött erre, mert eltérítették máshol, nagyon messze? Mert akkor esetleg nyomok is lehetnek rajta, amiből következtetni lehetne az eltérítés módjára,amennyiben valóban azért érkezett meg a közelünkbe. Vagy a hajtómű szembe tolná, és lelassítaná, amíg szinte meg nem áll,csak ezzel is az a baj, hogy ha forog, akkor meg össze-vissza tolná a rakéta, és nem egy irányba, a haladásával ellentétesen.
- nincs közeg amiben terjedjen a lökéshullám, tehát mindenképpen a tárgy felületén van értelme robbantani.
- az objektumnak ki kell bírnia a robbantás sokkját, hogy az egy problémából nem legyen nagyon sok probléma.
- a pályára ható valós eltérítő erő javát a robbantás által kilökődő anyag "tolóereje" reakcióereje adja ami csak akkor számottevő ha az objektumból nagy mennyiségű anyag távozik. (ez üti az előző pontot)
- ha minden jól megy, még akkor is a robbanás kritikusan nagy része megy veszendőbe!
Az eltérítéshez valójában nem is egy nagy, ütésszerű erő kell, inkább kicsi, de az hosszan ható, hiszen a megfelelő ponton végzett pár tized fokos pályamódosítás is olyan pályára lökheti az objektumot ami már elégséges lehet.
Mondjuk a felszínre telepített egy vagy több összehangoltan és hosszasan működni képes, tolóerőt generáló hajtómű.
Szerintem robbantásnál az a gond, hogy nincs semmi felület, ahol meg tudna támaszkodni a lökéshullám, így annak energiája eltűnik az űrben. Nem hiszem, hogy ezzel sokkal arrébb lehetne tolni az aszteroidát.
A rakétás izzítás még rosszabb, mert a rakéta a hajtóműve gyújtásával azonnal elkezdene távolodni. Akkor már inkább tolja meg, vagy fékezze.
Aki ért a fizikához az könnyen ki tudja számolni, hogy egy kavics méretéből a tömegét ( sacc ), az szorozva a sebességgel, akkor megvan az energia, amit hordoz. És ennek arányában kellene befektetni valamilyen erőt az irány módosításához. Sztem!
Tagok, nem találtam más fórumot, ahol egyáltalán téma ez a téma, ezért hozom fel itt. Mostanában egyre több oldalon olvasom az aszteroidák eltérítéséről szóló cikkeket, Darts program és hasonlók. Nos, én azon filózgatok a magam egyszerű módján, hogy ha szemből mondjuk robbantanak egy sziklát, akkor kb. mennyivel fog lelassulni? Amennyiben tegyük fel, 30000 km/h-val száguld, és pont szemből kap egy robbantást, az mennyire lassítja le? Hiszen, ha jól gondolom, itt nem is feltétlen a mérete okozza a pusztítást, hanem az irdatlan gyors tempója. Továbbá érdekelne, hogy az űr súlytalanságát hogyan kell elképzelni, mekkora erővel kell "megütni" egy nagy objektumot, hogy az iránya módosuljon? Gondolom ez is függ a tömegétől. Ha jól látom, akkor itt a fő probléma az irdatlanul nagy sebessége, mert emiatt nehézkes egyáltalán pontosan becélozni, nemhogy rálandolni. Olyan dolog nem tud működni, hogy - másolva az atmoszférába való belépéskor történő felizzást és darabokra hullást- egy nagy rakéta menne a szikla előtt és a hajtóművével izzítaná, vagy azzal odébb "fújná"? Kb. mint a légballonoknál, jó tudom nem épp ugyanaz a kettő, ezért is kérdeztem, hogy súlytalanságban mekkora erőt kell elképzelni, ami jelentősen arrébb tessékel egy nagyobb aszteroidát. Itt nem feltétlen direktbe robbantásra gondolok, hanem kicsit a kő mellett, hogy a robbanás energiája "tolja" arrébb.
az jutott eszembe, hogy miért nem csinálnak egy olyat hogy egy marha nagy lufi, amit az űrben felfújnak, így tökéletes gömb lesz. a lufi átlátszó anyagból van, de egy része belül fényvisszaverő anyag, tehát az lenne a tükör. :)
Hát urak, zsenik vagytok :) Ha az életem múlt volna rajta akkor sem fejtem meg a talányt :) Egyébként az Öreghegyen az Alsóerdő utcában vagyok, onnan láttam a dolgot.
Ezek szerint műhold volt. Én már csak az utolsó 10 mp-et láttam, de látszólag nem mozgott.
Megnéztem, Isaszegről 25-én 18 óra után valamivel nagyon felfényesedve vonult el az egyik Norad műhold, ami el is halványult a Göncölbe érkezve, 18:06-kor. Igaz nem 10mp volt az átvonulása, hanem 60 mp.
azaz már kész is volnánk, mert az isaszegi webkam kicsit máshol mutatja, mint a leírásod, ebből már kihozható valami. A fényjelenség parallaxisát 5 fokra becsülve és azt feltételezve, hogy 1 km-re voltál a webkamerától (a fényre merőlegesen) 11 km jön ki a fényjelenség távolságára. Ez persze nagyon durva közelítés.
és valóban, 18:42:58-kor felvillan valami, amiről nem zárható ki, hogy te is azt láttad. A következő lépés az lehetne, hogy más közeli webkamerákon is megnézzük ezt, van-e parallaxisa, azaz lehet-e távolságot számolni.
Szia! Szerintem próbálj webkaerákon kutakodni. Itt van pl. ez, a Göncöl is jól látszik rajta, sajnos az érdekes rész pont fél 7 után úszik be a képernyőre:
Előre leszögezném, nem értek a csillagászathoz :) ha valami hülyeséget mondanék, tudjátok :)
Következő dologra lettem figyelmes most este. Pontos időt nem tudok mondani, 6-fél 7 között talán. Isaszegen a hegyen lakom. Külterület, fényszennyezés minimális, ég tiszta. Kint voltam a kertben, az eget bámultam. Épp a Göncölszekérre néztem mikor is megakadt a szemem egy feltünően fényes csillagon. Az első gondolatom az volt ez a Mars (jó, az nem csillag, a göncöl meg a nagy medve :D ) mert kifejezetten vörös és feltünően erős fénye volt. Kb 10 mp után elkezdett halványulni majd eltünt. Nem mozdult semerre. Nagyon zavarbaejtő volt.
Egyből rákerestem a neten mi is van itt a nagymedve mellett. Ha kb be kéne határolnom hol lehetett azt mondanám m101 galaxis.
Mi lehetett ez??? Letezik esetleg olyan, hogy videózzák az égboltot, archiválják, neten elérhető , visszakeresető, vagy bármi ilyesmi??? Nem hiszem, hogy a szemem káprázott volna, kíváncsi vagyok mi lehetett.
Valaki mondja már meg, ha végre van időm csillagászkodni akkor miért felhős az ég? Bezzeg ha pl Pesten vagyok a távcsövem nélkül akkor meg a tejutat is látni.
