Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 277
Tanacsra van szuksegem, telekkel kapcsolatban.

Ha minden igaz, es en sem gondolom meg magam, talan meg iden nyaron lesz egy telkem.
Tapasztalt Olvtarsak, jo lenne ha megirnatok, hogy mire kell ugyelni, milyen teendok vannak.

Egy ingatlan fejleszto tarsasagrol van szo, kozmuatadas csak jovore lesz. Valakinek vannak tapasztalatai ilyenekkel?

Kerites: lyol tevedek, engedelykoteles? Vagy masnap akar mar kerithetem is?

Mi van ha sokaig nem keritem be? "Ellophatjak" tolem a telek egy reszet?

A tanacsokat elore is koszonom!

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 276
Kedves don_padre!

Az "emésztő" eleve téves megnevezés. Az érvényes OTÉK ( korábban OÉSZ ) szerint TILOS a szennyvíz olyan elhelyezése , melynél nem tárolt , hanem "szerteágazó" a trutyi tárolása. A kútgyűrűk statikailag rendben lennének , de szivárogna a csatlakozás , emiatt ez nem felel meg.A megadott megoldásban normál kút esetében kb. 3-5 m3 lenne elhelyezhető - ha korrektül van benne egy új zárt tároló, azaz "bélés" . Ez kb 2-4 heti gyakoriságú szippantást igényelne normál családi létszám mellett. Szóval: nem javaslom a "kútba esést". Már csak az ismert magyar mondás miatt se: "aki másnak kutat ás , maga iszik bele!"

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 275
Kedves cucu!
Sorban próbálkozok , sajna nem aznap este , szemhunyásilag ugyanis automatice bedőltem a puhába.I am story.
A járda ügyet úgy gondolom kitárgyaltuk.
A kérdés , hogy a 4 m-es repedés az függőleges , vízszintes irányban annyi , vagy netán a repedés szélessége? Utóbbi esetben nem irigyellek a benyomatás költségei
tekintetében. ( Bocs : - )))) ) Javasolnám, hogy a repedés alján, közepén és tetején készíts egy ún. "gipszpecsétet", ami kb. 5 - 8 cm széles nagyjából kör alakú,
spaklival csinálható gipsz micsoda.Kicsit tunkolni is lehet a gipszet a résbe , aztán lehúzatni, de azért egy-két mm maradjon. Ha a ház mozog, a gipsz a repedés
irányában el fog repedni, ha megállt a mozgás, akkor egyben marad. Valószínű, hogy az eltérő építési idő mellett a repedés kialakulásában az eltérő alapozási sík, vagy
épp választott építési technológia , de akár az altalaj eltérő teherbírása is szerepet játszhat. Normál körülmények között egy-két év alatt megtörténik a terhelés
átrendeződése , és akkor megáll a repedés növekedése, utána a következő vakolásnál egy kis hálóval stb. eltüntethető. Ha reped a gipsz , akkor marad a statikus
kihívása , de mihamarabb a repedés észlelése után. Azért becslésem szerint nem lesz gond a leírtak alapján , a pecséteket tedd fel.

A kétoldali villanykapcsoló becslésem szerint kb. 10x10 cm-es bevésést jelenthet, Ha ez egy hosszabban menő teherhordó fal , akkor vélhetően ekkora lyuk teljes
átvésés esetén sem okozhat gondot. Ha egy 30x30-as pillérben tetted , az persze más lenne. Hasonlüó okból a 10 cm-es lyuk a páraelszívó esetében normál
körülmények között nem gond. A kör alakú lyuk egyébként statikailag kisebb gondot okoz a falban. Ha a lyuk , vagy átvésés közvetlen közeléből egyszercsak repedés
indul ki a vakolatban , akkor azért hívni kell statikust, ugyancsak mielőbb! De a leírtak alapján nem tűnik szerkezeti gondnak egyik sem. ( Ha a falvésés 10x10-nél
nagyobb , akkor azért valakinek meg kell nézni!

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 274
kedves Tacsa!

nem lehet pl athidalo megoldas az hogy a kutat reszben feltoltjuk es csak 3-4 metert hasznalunk emesztonek??
a fala ugyis betongyurus tehat eleg jo szigetelt a tobbi emesztohoz kepest
es akkor csak az aljara kell beton??????

vagy van kotelezo eloiras emesztore???( alaki)

udv
don_padre

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 273
Kedves cucu!
Próbáltam belépni a másikra , de a szerver lekapcs.??? Este újra próbálom!
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 272
Kedves don_padre!
Ha meg akarod venni a házat, a következőket javaslom:
1.Az adásvételi szerződésben , de legalább is egy önálló jegyzőkönyvben , ami lehet az ingatlan átadás - átvételi jegyzőkönyve , amiben pl. a mérőórák állását és számát , kulcsokat stb. átveszitek , mindenképpen rögzítsétek , hogy a szennyvíz elhelyezés a kútba történt , és nem Te készítetted ezt. Ugyanis: ha bármilyen építési engedélyezési tervet készíttetsz pl. átalakításra, bővítésre , akkor rögtön rákérdez először az építész ., majd a hatóság , hogy kedves X.Y. akkor a trutyi hová megyen? Annak megoldása nélkül nem adhat építési engedélyt. Emellett ekkor ellenőrizhet, sőt , egyéb szankciókat is hozhat , valamint eljárást indíthat. Erre le kell fedzd magad. Legalább azt meg bele kell venni , hogy a szennyvíz elhelyezés megoldatlan , emiatt persze az árból is lehet alkudozni.
Mindenkép azt javaslom , hogy a kút ügyet felejtsd el, legjobb lenne talán betömedékelni, a helyét azért a későbbi esetleges építések érdekében bemérve. Meg kell oldani a ház szennyvíz elhelyezését zárt tárolóval , ha csatona nincs. De ez is építési engedély köteles , legegyszerűbb egy szigetelt ( szigetelhető ) acél tartályt venni , vagy betonból készíteni.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 271
Kedves cucu!
Válaszoltam , de ide is áthozom, vagy elküldöm emilen!
tacsa
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 270
szia mindenkinek!

köszönök minden nekem irányulo választ , reagalást!!!!!
most ugy nez ki talan megis osszejon egy haz Rákoscsaban.
egy kis (vagy nagy) gondom van csak vele!!!
emesztonek egy regi 24 m res kutat hasznalnak amit ugye sose kell szippantatni mert sose telik meg:)
azt tudom hogy szennyezi a talajt mint az emesztok nagy resze de!
a kerdes az hogy valamifele epitesi hatosag ellenorizhet e ill. kotelezhet e valamire ezugyben. a tulaj elmondasabol tudom hogy a vezetekes vizet is a talaj szennyezettsege miatt kaptak meg 74 ben.

elore is koszi a hozzaszoloknak
csao
don_padre

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 269
Kedves tacsa!
Ha még nem válaszoltál volna az internetto-n, úgy itt várom a válaszodat, ugyanis az index-et könnyebben elérem, míg az internetto-t egyáltalán nem.

Köszönettel: cucu

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 268
Hacsek!
Én az osztatlan közösbe maradó "udvar" területrész kiszámítására gondoltam, nem a közös költségekre. A földhivatali kollégáim tájékoztatása szerint kissé módosítva az általam leírtakat a következő: Nem a földhivatal számolja ki az osztatlan rész tulajdoni részarányait, hanem az alapító okirat készítője. A lakások alapterülete és a telek területének tört száma adja ezt.
Üdv: szintén zenész!!
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 267
Kedves Művész! (szintén zenész?)

Nem egészen úgy van, ahogy írod: a földhivatal előre adja meg a telek hivatalos nagyságát, az alapító okirathoz készülő felmérésből derül ki a beépített alapterület, és a kettő különbségéből számítható a kert, udvar stb. területe. Ezt a területet, mint már alább írtam, nem osztják fel, hanem OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON marad. Amit elosztanak a tulajdonrészek arányában, az a közös költség.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 266
Kedves Hacsek!

Köszönöm az eddigieket, a négyzetméterekkel most már talán elboldogulok, hogy tudjam, hogy melyik felmérés volt eddig a jó(bb).
Lehet, hogy félreérthetően írtam, de vita lesz még a közös építési költségek felosztásával is - garázs, pince közös költségeinek osztása.

Apropó, ezeknél mi a szabál: lakásonként egyenlően, vagy alapterület szerint osztandók-e ezek kivitelezési díjai? /Friss társasház, lakások egyéni befejezésével szerkezetkész közös építtetés után/.

Jogi ügyben még lehet, hogy kereslek, de az eddigit is köszönöm.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 265
Csocsi mindenkinek!
Tisztelt Jó ember!
Legjobb tudomásom szerint a társasház pontos alapterületének felmérése után az osztatlan közös tulajdonba kerülő területrészeket földhivatali szakember számolja ki. Ez nyilván csak a be nem épített ingatlanrészre(udvarra vonatkozik) Az építmény többi része ill. azok közös helyiségeinek elosztására vonatkozóan a társasház közgyülésének határozata dönt.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 264
Tisztelt Jóember: az "én sem érek" helyesen: én sem érTek! I am story!
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 263
Kedves mindenki!

Eleget téve Hacsek barátom szíves kérésének , ezúton is jelzem: még élek. Az elmúlt két nap "történéseiből" kimaradtam sajna , pedig érdekes dolgokat írtatok. Így kissé megkésve és ( kissé törve a sarkam ) néhány gondolatot tennék hozzátok:

don_padre részére : Hacsek fajlagosa megerősítve!

Jóember: a terület számításra van olyan műszaki előírás szerű számítási szabályozás , melyet én sem érek. Így javaslom a Hacsek által leírtak szerinti felkészülést a tárgyalásra.

rizó: szóba jöhet még - ha az egész padlószint emelhető új ajzatnyival ( kb. 5 cm ) - hogy beteszel egy réteg ( kb. 2 cm ) hőszigetelést alá, ami a lejjebb lévő terület szintkülönbségét kiegyenlíti ( csak a lent lévőre kell tenni ! ).

kirké:amit leírtál, az alapján akik csinálták a házat , azért valamit konyítottak hozzá , mert funkcionálisan jó a ház. Ha nyugodt akarsz lenni a ház statikai állapota tekintében , akkor célszerű - mielőtt bármit csináltok , elhatároztok - egy olyan statikust ( ez az építész elfajzott formája ) kihívni , lehetőleg olyat , aki a fa szerkezetekben "otthon van" , aki átnézve a házat megmondja , hogy van - e bármi gond. Ha nincs gond , akkor nem 10 , hanem több évtizedig a fa "eláll". Ráadásul: a fa jelzi, ha gond van vele , és ha figyelsz , időben. Akkor csak ott kell beavatkozni, ahol gond van , másutt nem. Egyébként fenntartani - karbantartani a faházat is kell, megérdemli , szereti. A leírt "tortadoboz" sok helyen szokatlan , könnyen elhibázható szerkezeti csatlakozást igényelhet , ami egyrészt hibaforrás , másrészt drágává teheti a tervezett beavatkozást. Kezd a statikussal , csak utána tégy bármit.

emili: az egyik kérdés, hogy hány m-re van a cseresznyefa törzse a ház falsíkjától? Azt szokták mondani ökölszabályként , hogy a fa gyökérzete nagyjából akkora átmérőjű , mint maga a lombkorona kiterjedése. A széleken már gyengébbek a gyökerek , így ha nincs túl közel a törgy , akkor nem igazán tud "felnyomni". A saját házamnál meggyfa vagyon kb. 2,5 m-re , de az ég világon semmi gondom nem volt - eddig - gyökerileg. Nem is lesz , mert monilia okán vágásra kerül. A következőt azért egy télikertnyivel odébb rakom én is.

tacsa

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 262
Kedves Jóember!

Az ablakbeugrókat és ajtónyílásokat is egyenként kell NEM figyelembevenni, ha az 1,90 m feletti alapterületi vetülete nem több 1 m2-nél (ennél egyszerűbben nem tudom leírni).

Lehet, hogy valamit félreértesz: a közös költség nem az építési költség, hanem a társasház ÜZEMELÉSÉNEK anyagi vonzata. Ha tehát a ház már úgy épült eredetileg, hogy az (esetleg különböző méretű) pincerekeszeit mindenki a maga költségén építette, akkor azokat a tulajdoni részbe (albetétbe) bele kell számítani, esetleg önálló albetétként kell kezelni.
Ha korábban bérház volt, és a pincerekeszek jogilak nem voltak a bérlemények részei (nem kellett utánuk lakbért fizetni), akkor kell az adott pincerészt közös területnek felvenni.
Sajnos ebből lehetnek viták, ha jelentős méretkülönbségek vannak. Lehet pl. új, egyenlő felosztást készíteni.

A felmérésről: a helyiségek alaprajzi főméretét cm pontossággal kell mérni, az alapterületet pedig 0,01 m2 pontossággal kell kiszámítani a mért adatokból. Nézd meg a korábi felméréseket, hogy így készültek-e?
Továbbra is állok rendelkezésedre, ha kell.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 261
Köszönöm, Hacsek, valami ilyesmi érdekel. Jól értem-e, hogy pl. Veluxa ablak beugrói ( egyenként kb. 0,24 m2, de több is van) tehát nem növelik a lakás alapterületét?

A közös (építési) költségek alapterülettel arányos felosztásába válaszod szeirnt a különböző méretű pincerekeszeket hogyan kell figyelembe venni?
Van már két felmérésem, melyek között egyes szobáknál is több m2 eltérés van, még egy felmérés csak cifrázná a helyzetet, de lehet, hogy megéri, ha a javamra szól...

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 260
Tacsa! Jelentkezz be kérlek!
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 259
Jóember!

Társasház-alapításkor a közös területek (udvarok, lépcsőház, pincetér, padlástér, kerékpártároló, közlekedők stb.) osztatlan közös tulajdonban maradnak. Tehát nincsenek felosztva, az egyes tulajdonosok nem rendelkezhetnek a megfelelő hányad felett (pl. nem adhatod érbe az udvar rád eső 5%-át). Ami fel lesz osztva, az a közös költség, mégpedig a tulajdonrészek nagysága arányában.

A pincetérben lévő, egy-egy lakáshoz tartozó rekeszek szintén közös területnek számítanak, de az alapító okiratban minden egyes albetéthez (lakáshoz) hozzá lehet rendelni pincerekesz használatát. Ez azt jelenti, hogy ha neked nem kell, később a használat jogát adhatod át. Ez csak a pincerekeszre vonatkozik, a többi osztatlan közösre nem!

Erkély, loggia, terasz területének fele számít bele az albetétbe. Ha korábban beüvegezték vagy máshogyan zárt térré tették, akkor az egész eleszámít.

Ferde falak: ha arra gondolsz, hogy nem merőlegesek, akkor az csak mérés-számítási probléma. Ha tetőfelület ferde, akkor arra az a szabály, hogy hasznos alapterületnek az 1,90 m belmagasságot elérő részek és az 1 m2-t elérő falfülkék számítanak.

Van jogszabály erre, de nem ajánlom, mert semmitmindó, nem konkrét. Fordulj inkább szakemberhez!

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 258
A felkérésnek is eljöhet az ideje, de az elméleti kérdésekkel szeretnék jómagam is tisztában lenni.

Tehát a kérdés ugyanaz, társasház-alapításnál a közös területek felosztási arányának kiszámítására, a lakások hasznos alapterületének meghatározására (erkélyek, ferde falak is vannak) vannak-e jogi-műszaki előírások, és ha igen, merre?

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 257
Kedves emili!

Nem ijesztgetni akartalak (akkor azt üzentem volna, hogy HUÚ).
Nem az életveszélyes, hogy ilyen szerkezet van, még csak nem is a termék minősége a probléma. Ausztriában ezt gyártják, használják is. DE NEM LAKÓHÁZNAK.

Sajnos a botanikai kérdésedre nem tudok válaszolni. Van olyan, hogy a ház mellett álló, növésben lévő fa károkat okoz, de ha már most hatalmas, akkor szerintem nem valószínű. De ismétlem, ebben nem vagyok biztos.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 256
Kedves Hacsek,

Koszi az infot, jol ramijesztettel :)
(Nem ertem, ha tul.keppen kesz eletveszely az ilyen haz, akkor miert engedik gyartani? Ha egy auto ilyen minosegu lenne, akkor mar reg perelnek a gyarat... :( )

Kerdes:
1.: Ha azt mondjak csinaljam en az alapot, es ok majd arra valahogy ratrukkozik a hazat, akkor arra kell gondolni, hogy lefurnak a betonba, es ugy rogzitik, es az elso szelviharnal Dorothyva valtozok?...:)

2.: A telken hatalmas cseresznyefa all.
Nem reg olvastam egy ujsagban, hogy ha a gyokere az alap ala tud noni, akkor nedves evszakbam megemelheti a hazat.
A tolgyfat emlitettek a legveszelyesebbnek es a fenyot a legjobbnak. A cseresznye hova tartozik, mar ha komolyan van, es ilyen nagysagrendu a problema,es milyen tavol kell tole epiteni?

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 255
Kedves rizo!

1) 2 cm vastagságra cementsimítást javasolok. Ha a jelenlegi burkolat szilárd (pl. kerámia lapburkolat), akkor nem kell felszedni.
2) A Terranova honlapját megtalálod a www.archiweb.hu/bemutato/terranova/ címen. Bár "kotyvasztási" ötleteket nem tartalmaz, legalább tisztázni tudod magadban, hogy pontosan milyen szerkezeti réteget szeretnél készíteni. Enélkül a kérdésed olyan, mintha azt kérdezted volna: "Van egy kis vasércem, hogy csináljak zsilettpengét?!"

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 254
sziasztok!
Modositott kerdesek: (Hacsekhez)
1) hogyan tudok <10cm szintkulonbseget eltuntetni? nagyreszt ~2cm, egy "arokkal"
2) hogyan tudok "hazi terranovat" kotyvasztani perlitbol?
Rizo
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 253
Kedves Kirké!

Amit kérdezel, arra képtelenség "távgyógyítással" megnyugtatóan válaszolni. Ha jól értem, szeretnél egy "külső szilárd burkot" a favázas házad köré.
Az a kérdés, hogy mit érsz el vele? Mert ha a faváz elkorhad, akkor úgy is összedől a belső. Másrészt az a hőszigetelő réteg, ami eddig (helyesen) kívül volt, a szerkezet közepére kerül, aminek páracsapda, penész stb. a következménye. Biztos, hogy akarod?

Más kérdés a szerkezet statikai kiváltása, erről jóval alább megtalálod Tacsa értekezését.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 252
Kedves Emili!

AZ EVG-3D SZÉLHÁMOSSÁG! Ezt nyugodtan leírhatom, ugyanis azt az anyagot, amit az Elender szerverén olvashatsz, annak idején én magam írtam a Perfekt Invest megbízásából. Engem is becsaptak, mivel az ÉMI bizonyítványuk NEM LAKÁSÉPÍTÉSRE, HANEM EGYSZINTES MEZŐGAZDASÁGI ÉS IPARI LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSÉRE SZÓL. Annak idején nekem is csak a számot mutatták be magát a bizonyítványt nem. Ráadásul a Perfekt Invest nem fizette ki a kiadónknak az anyagát, hanem lelépett, és átlopta az Elenderhez. Tudomásom szerint kb. 25 különböző sajtóorgánumnak tartoznak.

De most a lényegről: az az épület, aminek építését az adott oldalon láthatod, végül nem kapott használatbavételi engedélyt. Tudniillik:
1. A kétoldali acélháló közötti hőszigetelés, valamint a rálőtt habarcs NEM TEHERHORDÓ SZERKEZET, mivel az említett anyagok egyike sem rendelkezik a szabványos merevséggel (hajlítószilárdsággal).
2. Az EVG-3D panelek FÖDÉMKÉNT NEM alkalmazhatóak. (Statikai alapismeretek: Kéttámaszú födémlemez vasalása alul, a konzollemezé felül kell legyen.) A kétoldali acélháló miatt a födém vakolata alul, a húzott övben a legkisebb terhelésre is megreped.
3. A szerkezet rögzítése az alapozáshoz KONTÁRSÁG! Az alaptüskéket NEM HORGONYOZTÁK LE, hanem a lemezalapba utólag fúrtak lukakat, és abba dugták a tüskéket. (Ha láttad az Ózt, tudod mi történt Dorothy házával!)
4. A panelekbe a nyílásokat, vezetékhornyokat a helyszínen vágták ki az acélhálóból, nyílásáthidalót nem építettek be, csak a tokokat. A szerkezetet a szó szoros értelmében AZ AJTÓK ÉS ABLAKOK TARTJÁK ÖSSZE, és a szokásosnál nagyobb oldalterheléstől erősen vetemednek.

Kedves Emili! Ennyit az EVG-3D szerkezetről! NE HAGYJÁTOK BECSAPNI MAGATOKAT!

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 251
Sziasztok!
Könnyűszerkezetes házakról szeretnék írni, majd kérdezni.

Ilyen házban lakom 3 és fél éve. Bár mondjuk magamtól soha nem építtettem volna ilyent, de ez a ház egy olyan telken állt, ami maga a csoda (800 négyszögöl fenyőerdő Bp. mellett, az M7-M0 autópályák csücskétől kb. 2 km-re, ráadásul hihetetlenül olcsón adták).
Először az volt a terv, hogy szinte az egészet lebontjuk és a helyén építünk egy újat-szépet, persze téglából.
Aztán telt-múlt az idő, és egyre jobban megkedveltük a házat működés közben. Ez egy 64 m2 alapterületű ház, ugyanekkora felső szinttel. A viszonylag magas térdfalak miatt fent is ennyi a hasznos alapterület, vagyis a lépcsőfeljáró fenti lukát leszámítva összesen 126 m2. Alul van egy egybenyitott kb. 45 m2-es helyiség (nappali-konyha-étkező), + egy kis dolgozó, ami bár elkülöníthető, de össze is nyitható mindezzel, + fürdő-WC. Az emeleten pedig van még 3 szoba + egy fürdő helye. Vagyis a ház közösségi és pihenési funkciói nagyon jól elkülönülnek, úgyhogy rájöttünk: mégis megtartjuk. S bár nem ez a legfőbb szempont, de egész érdekes, hogy az elmúlt, elég kemény télen a havi legtöbb gázszámlánk (cirkó fűtés + melegvíz) csupán 4.800.- Ft (!!!) volt! Egy erdőben, dombtetőn, szabadon álló családi háznál! A szendvicsfalon ugyanis kívülről még van egy 6 cm-es Austrotherm borítás, azon a vakolat. Ránézésre amúgy nem egy szép ház, teljesen fantáziátlan, de ezt nem is bánom, mert szerintem elég, ha belülről néz ki jól, jobb is, hogy nem hivalkodik.

De: a fene tudja, statikailag azért mégsem bízom a házban. Ugyan nincs semmi baja, de akik építették, azok elég csóróak voltak, félek hát, hogy a faanyag nincs rendesen lekezelve (vagy egyáltalán nincs lekezelve), és bár nyilván így is elálldogál még 10-20 évig, de lehet, hogy 20 év múlva nem lennék túl lelkes, ha akkor kellene építkezni.

Kérdésem: megoldható-e a ház körbeépítése mondjuk téglával? Nyilván nem kellene 38-as az eleve adott nagyszerű hőszigetelés miatt, de mi az a tégla, amelyik statikailag elbír egy koszorút meg a tetőteret?
Lehet-e mondjuk Leier-födémmel (ami, ha jól tudom, 9 métert képes alátámasztás nélkül áthidalni) úgy átfödémezni, hogy belülre ne kelljen falakat építeni, mert belül úgy jó, ahogy van?
S mindezt esetleg meg lehet-e úgy oldani, hogy közben a meglevő tetőt ne kelljen okvetlenül szétszedni? Tehát pl. a tetőtér burkolata (ami kívülről csak lambéria) leszerelése után valahogy átdugdosni a gerendákat, aztán úgy valahogy megcsinálni a födémet? Az nem baj, ha a tetőtér válaszfal-gipszkartonjait kiszedik, a tetőtér beosztásán úgyis változtatnánk egy kicsit, de az volna a legjobb, ha a földszint mostani plafonja is megmaradhatna a fagerendákal, és valahogy fölé lenne helyezve az új födém. Az nem lenne baj, ha a tetőtér padlószintje e művelettől kicsit megemelkedne, mert legfeljebb elvesztünk a tető ferde síkja alatt pár centi hasznos alapterületet, az nem gond. Igazából csak minél kisebb rombolással szeretném megúszni a történetet, ha lehetséges.
Lehetséges?

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 250
Szép sorjában...

Emili!
Utánaszimatolok a nemesbaunak. Holnap reggelig türelmedet kérem.

Rizo!
A radiátor mögötti szigetelés jó. Az ismerősöd valószínűleg fordítva rakta fel. Tehát: A POLIFOAM VAN A FAL FELÉ, A FÓLIA A SZOBA FELÉ.
Amit te hőszigetelésre akarsz használni (perlites kőpor), az nem az, hanem könnyűvakolat. Abból hőszigetelésnek kb. 20-25 cm volna elég.
A padlókiegyenlítő nem szintkülönbségre, hanem egyenetlenségekhez való (tkp. a gletteléshez hasonlít)

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 249
Kedves Don padre,

Mar egy rakas anyagom van a konnyuszerkezetesekrol. Sokmindent el lehet roluk mondani, csak az olcsot nem. Kb. 30eFt->90eFt-ig terjednek az arak + Afa. Ez kb. szerkezetkeszet jelent, de ez mindenhol mast jelent.
Van ahol meg vakolat, cserep, nyilaszarok sincsenek, van ahol kivulrol teljesen kesz mar.
Amiert en lehetoleg ilyent szeretnek, az a gyorsasag.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 248
Itt a harmadik :)
megel = meleg

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!