Hihetetlen mértékű tárgyi tudást és adathalmazt vonultatsz föl ebben a topikban, de azért hagyjál nekünk olvasóknak egy kis szusszanásnyi időt, hogy el is olvassuk a hsz-eidet. :-)
937-ben alapított itt kolostort Ottó, itt temették el első feleségét Editet. 962 után kezdett el építeni itt egy katedrálist, 968-ra készült el, ekkor lett érsekség Magdeburg. 1207-ben leégett a dóm és új templom épült a helyére gótikus stílusban, 1520-ra készült el teljesen.
A sötétkék szín a német királyság, a szürke Itália, a sávozott rész Ausztria és a szláv őrgrófságok, a narancssárga a hűbéres államok: Csehország és Burgundia, a lila az Egyházi állam területe, a sárga az itáliai hűbéres államok: Beneveto és Capua, a sötétzöld területek iszlám államok. Látható az ábrán, hogy a Veronai őrgrófság Németországhoz lett csatolva.
972-ben ért hatalma csúcsára Ottó, ő volt Európa legerősebb uralkodója. Ő alapította meg 962-ben a Német-római császárságot. 973-ban birodalmi gyűlést hívott össze Quedlinburg városába, Európa majdnem összes állama követeket küldött ide: Bizánc, Bulgária, Dánia, a kijevi Rusz, Csehország, Lengyelország. Géza magyar fejedelem is elküldte követeit, ő még 971-ben papokat kért Ottótól a keresztény térítés érdekében. Ottó 973-ban hatalma csúcspontján halt meg, a merseburgi dómban temették el és egy lovasszobort állítottak az emlékére.
Két házassága volt, az elsőt 930-ban kötötte Edit angol hercegnővel, ebből született
Liudolf sváb herceg ( 930 - 957 )
Liutgard ( 931 - 953 ) ő Vörös Konrád herceg felesége lett
a második felesége Adelheid ( 931 - 999 ) , II. Rudolf király lánya, ebből született
XIII. János ellen is fellázadtak a római nemesek 965-ben, ő Ottó katonai segítségét kérte. A lázadó nemesek megijedtek és visszahívták a pápát, de a megérkező Ottó megtorolta a lázadást, amikor megérkezett.
967-ben Ottó fiát maga után hívta és őt is megkoronázták társcsászárnak.
Majd Dél-Itáliában kezdett Ottó hódítani, Capua és Beneveto langobard hercegei hűbéresei lettek és háborúba kezdett Bizánccal. A háború végén megegyeztek. Ottó visszaadta az elfoglalt bizánci területeket, Bizánc pedig elismerte császárnak, a fia Ottó számára küldtek egy bizánci hercegnőt feleségül. 972-ben tért haza Ottó Itáliából.
Ekkor már megmutatkozott Itália mocsár jellege, ahonnan nem lehet szabadulni, vezetői köpönyegforgató jelleme miatt.
XII. János pápa 961-ben hívta segítségül Ottót Berengár király ellen, Ottó miután kinevezte örökösének fiát II. Ottót el is indult seregével. A pápa a segítségért cserébe 962-ben megkoronázta császárnak Rómában. Majd a következő évben 963 -ban a pápa szövetkezett a fogságba vetett Berengár fiával Adalberttel, Ottó ezért leváltotta és VIII. Leó lett az új pápa. Miután a császár hazavonult seregével, fellázadt Róma elűzték Leót és János pápa visszatért, akit viszont meggyilkoltak, ekkor V.Benedek lett az új pápa. Ekkor Ottó 965-ben újra visszatért seregével Benedeket leváltotta és Leó lett újra a pápa, aki még abban az évben meghalt, XIII. János lett az új pápa, ezután újra hazavonult seregével Ottó.
Még 955-ben Recknitz mellett legyőzte Ottó az elbai szlávok seregét, a harcok 961-ig elhúzódtak, amikor Ottónak újra Itáliába kellett hadjáratot vezetni. Ezekben az években még Burgundia ellen is vezettek hadjáratokat.
Az új házasság eredményeként az eddigi trónörökös Liudolf apja ellen fordult, attól félt, hogy megfosztják a trónöröklési jogától az új házasságból születő valamelyik fiú javára. Liudolf szövetkezett sógorával, Vörös Konrád lotharingiai herceggel és más arisztokratákkal és fellázadt 953-ban apja ellen.
955-ben Bajorországban lázadás tört ki bajor arisztokraták vezetésével, ők behívták a magyarokat segítségül, ők el is indultak Bulcsú, Lél és Súr vezetésével, de még megérkezésük előtt leverte Ottó a felkelést.
Ottó így minden haderejét a magyarok ellen tudta küldeni, Augsburgnál legyőzte a magyar sereget. A magyarok vezéreit hazatérésük közben elfogta Henrik bajor herceg és Regensburgban felakasztották őket. Ezután nem támadtak többet a magyarok Németországra.
Itália sajátos szerepet játszott a német történelemben. Az itt megszerezhető császári hatalomnak köszönhette Németország, hogy Európa vezető hatalma volt II. Frigyes haláláig. Ezzel szemben hatalmas erőforrásokat igényelt, újra és újra hadjáratokat kellett ide vezetni a terület megtartása érdekében, ahogy távoztak a császári seregek, azonnal lázadások törtek ki, itt alakult ki az élet-halál harc a pápákkal, ami Németország vereségével végződött, az itt lekötött anyagi és katonai erőforrásokat máshol hasznosabban lehetett volna felhasználni. Ennek a harcnak eredményeként úgy meggyengült a központi hatalom Németországban, hogy II. Frigyes császár halála után szétesett gyakorlatilag független államok laza szövetségére Németország, 1870-re állt csak helyre a központi hatalom Németországban.
A történet 951-ben kezdődött, ekkor Itália új királya Berengár fogságba vetette elődje II. Lothar király özvegyét, Aldeheidet - II. Rudolf, Burgundia és Itália királya lánya - ő Ottótól kért segítséget. Ottó hadseregével segítségére sietett, mivel felesége Edit már 946-ban meghalt, miután kiszabadította Adelheidet feleségül vette, ezenkivül Páviában felvette a langobard királyi címet. Berengár behódolt, a kegyelemért cserében át kellett adnia Verona, Friaul és Isztria területét Ottónak.
Ottó igyekezett elejét venni az újabb lázadásoknak, ezért amikor meghalt egy törzsi herceg, a rokonait nevezte ki a tisztségre.
944-ben veje Vörös Konrád lett Lotharingia hercege, 947-ben öccse Henrik lett a bajor herceg, 949-ben fia Liudolf lett a sváb herceg. Ez eleinte sikeres volt, stabilizálta hatalmát, ennek köszönhetően sikeresen visszaverték a magyarok évente ismétlődő támadásait 948 és 950 közt. Sőt Henrik bajor herceg 907 óta először behatolt a magyarok területére.
Azonban megromlott kapcsolata Liudolf fiával új házassága miatt ( erről még írok ), Liudolf, Vörös Konrád és Frigyes Mainz érseke 953-ban fellázadt és 954-ben a magyarokat is behívták segítségül. Akik örömmel küldtek is egy sereget a zsákmány és a várható adók reményében Bulcsú vezetésével, de közben a lázadók rájöttek hogy hibáztak ezzel, a magyarokat elküldték Franciaországba fosztogatni, ők pedig behódoltak a királynak. Ottó megfosztotta őket a méltóságaiktól, Lotharingia hercege testvére Brúnó Köln érseke lett, a sváb herceg pedig II. Burkhard.
Ezután Ottó elkezdte a fontos pozíciókat egyházi vezetőkkel betölteni. a másik fő támasza törvénytelen fia Vilmos volt, Mainz új érseke.
948-ban új püspökségeket hozott létre a szlávoktól elfoglalt új területeken: Brandenburg, Meissen, Merseburg, Zeitz, Havelberg és egy új érsekséget 968-ban, Magdeburgot.
Ottó a lázadások leverése után megpróbálta földadományokkal és kinevezésekkel megnyerni az arisztokrácia támogatását. Később hatékonyabb módszert talált, az egyházra kezdett támaszkodni, adományokat adott nekik és őket nevezte ki fontos állami pozíciókba, ezért híveit kezdte kinevezni a püspöki és apáti tisztségekbe.
943-ban újra támadásba lendültek a magyarok, Berthold bajor herceg Wels mellett legyőzte őket, ezután néhány évig nem támadtak.
Közben Ottó beleavatkozott a nyugati frank királyságban folyó polgárháborúba, itt Nagy Hugó herceg és a IV. Lajos ( Karoling ) király harcolt a hatalomért, Ottó sógorát Lajost támogatta, 946-ban személyes vezette ide seregét, később Konrád Lotharingia hercege vezette a seregeket, a háborúban ennek következtében 950-ben IV. Lajos győzött.
Megnövekedett a birodalom ereje és tekintélye, ennek köszönhetően 947-ben Harald dán király, 950-ben Boleszláv cseh fejedelem hűbérurának ismerte el Ottót.
Ottó király uralkodási stílusával sok szász előkelő volt elégedetlen. Thankmar felvette a kapcsolatot Eberhard frank herceggel és Wichmann szász gróffal. Együtt kezdték ostromolni Belecke várát, ahol Ottó öccse Henrik herceg volt, elfoglalták a várat és elfogták Henriket. Azonban közben I. Hermann sváb herceg Ottó mellé állt. Ezután Eresburg várát kezdték ostromolni, Eberhard elvonult seregével, magával vitte Henriket. Amikor elfoglalták a várat, a Wettiner családból származó Dedi meghalt, emiatt Wichmann visszatért a király hűségére. Megjelent Ottó és serege, ekkor a lázadók megnyitották a kapukat neki, Thankmar pedig a vártemplomba menekült. Henrik emberei utána mentek, itt letette a fegyverét és aranyláncát az oltárra, jelezve, hogy lemond minden igényéről. Az egyik vazallus Thiatbold rátámadt és megsebesítette, ekkor megölte őt Thankmar, egy másik vazallus Maincia egy ablakon keresztül leszúrta lándzsával, ezután elrabolták a fegyverét és az aranyláncát. Ottó megrendült, amikor hallotta, hogy halt meg a testvére.
Eberhard herceg egyedül maradt, ő Henrik lábai elé vetette magát és kegyelmet kért. Aki közben is járt érdekében Ottónál, egy hónapra Hidelsheim várába zárták Eberhardot, azután kegyelmet kapott és visszakapta hatalmát.
Thankmar ( 900 - 938 ) Ottó király tragikus sorsú bátyja.
Apja Madarász Henrik, a későbbi német király, anyja Hatheburg, aki Erwin Merseburg grófjának lánya volt, aki gazdag hozományt kapott, a házassága előtt apácának akarták felszentelni. Ezért Halberstadt püspöke tiltakozott a házasság ellen, Henrik kezdetben nem foglalkozott a tiltakozással, de miután akadt egy ígéretesebb feleségjelölt, az első feleségnél is gazdagabb grófi családból származó Matilda, elfogadta az érvelést, elvált első feleségétől, visszaküldte a kolostorba, de hozományát megtartotta.
Később Henrik szakítva a régi szokásokkal, nem idősebb fiát jelölte ki utódjának, még külön királyságot sem hagyott rá, Ottó lett az egyedüli örököse.
Thankmar újabb sérelme anyai öröksége miatt következett be. 937-ben meghalt Siegfried Merseburg grófja. A grófság területének egy része Hetheburg hozománya volt, Thankmar magának igényelte mint Siegfried rokona, Hatheburg és Siegfried anyja testvérek voltak. Azonban Ottó az örökséget Siegfried öccsének Gero grófnak adta.
Másoknak is voltak sérelmei.
Wichmann szász gróf sérelme a következő volt. 936-ban nem ő, hanem öccse, Hermann Billung lett az Elba vidék katonai főparancsnoka. Ő aki korábban magas tisztségeket viselt és Henrik felesége Matilda húga volt a felesége, magának igényelte volna ezt. Tehát elvesztette korábbi befolyását.
Eberhard frank herceg sérelme a következő volt. Volt egy szász hűbérese Bruning, ő megtagadta a hűséget Eberhard részére, mert ő csak a királynak engedelmeskedik mint szász. Ekkor Eberhard megtorlásba kezdett, megtámadta Bruning várát, Helmernt ( közel a frank hercegséghez ), felgyújtotta és megölte a vár minden lakóját. A király megbüntette ezért, 100 font bírságot kellett fizetnie, a serege vezetőinek büntetésül kutyákat kellett cipelnie, ez gyakorlatilag olyan volt mint a nemességtől megfosztás.
Ottó apja Henrik másként uralkodott, ő első volt az egyenlők ( hercegek ) közt és fontos szerepet játszott nála a személyes barátság. Ottó viszont, mint király engedelmességet várt el.
Ottó politikájával több herceget maga ellen fordított, ezért támogatták bátyja Thankmar lázadását, aki sérelmezte, hogy nem ő lett a király. 937-ben Eberhard bajor, Eberhard frank herceg és Thankmar lázadt fel Ottó ellen. A lázadást 938-ra leverték, Thankmart megölték, Eberhard bajor herceget pedig leváltotta Ottó király.
938-ban a magyarok újra Szászországra támadtak, de két vereség után nem próbálkoztak több támadással Szászország ellen.
Ezután Ottó öccse Henrik kezdett szervezkedni Ottó ellen, magának igényelte a trónt.
939-ben Henrik, Eberhard frank herceg és Giselbert Lotharingia hercege lázadt fel Ottó ellen. A lázadást titokban a nyugati frank király IV. Lajos ( Karoling ) is támogatta. Miközben Ottó serege a szlávok ellen harcolt, egy másik sereg I. Hermann sváb herceg vezetésével Andernach mellett legyőzte a felkelőket. A csatában meghalt Eberhard és Giselbert.
Ezután a frank hercegség a királyra szállt, többet nem játszott szerepet a lázadásokban. Lotharingia új hercege, miután legyőzte IV. Lajos király seregét Ottó serege, Ottó bűnbánatot gyakorló öccse Henrik lett, azonban 940-ben leváltotta Ottó.
Ezután Henrik szövetkezve Frigyessel Mainz érsekével, meg akarta gyilkoltatni Ottót. Azonban lebuktak 941-ben, de kegyelmet kaptak, Henrik ezután többet nem próbálkozott összeesküvéssel.
Uralma elején legyőzte a vendek felkelését, a 936-937 években kiépült egy őrgrófságokból álló rendszer az Elbán túli szláv területeken. A szlávok ellenállása miatt Gero őrgróf vezetésével folyamatos volt a szlávok elleni harc. Ottó többször személyesen vezette a seregeket ellenük, 939-ben például. A meghódított szláv területeken kolostorokat és több püspökséget alapított Ottó.
A magyarok kihasználták a hatalomváltást és 937-ben megtámadták Szászországot, Ottó legyőzte őket, ezután a könnyebb ellenállást választva Franciaországba mentek fosztogatni.
Dietrich vagy Theoderich ( ? - 929 ) Westfalia grófja az Immendinger családból , a felesége Reinhilde Dániából származott. Theoderich apja Reginbern ( ? - 872 ) szász gróf volt, anyja Matilda később a Herford apátság apátnője.
Regibern apja Walbert ( ? - 876 ). Walbert apja Wigbert ( ? - 834 ) volt. Wigbert apja pedig Widukind ( 755 - 807 ) a Nagy Károly ellen harcoló wesztfáliai szász herceg.
Billung ( 880 -967 ) keleti szász gróf, a Billung hercegi család őse. Egbert ( 855 - 932 ) szász gróf fia és Wichmann ( 820 - 881 ) szász gróf unokája.
Amelung ( ? - 962 ) ő I. Wichmann és Hermann Billung testvére volt. Billung gróf fia. 933-ban Henrik király kinevezte Verden püspökének, haláláig volt az.
I. Wichmann idősebb ( 900 - 944 ) Bardengau és Wigmodien grófja Szászországban. a Billung családból származott, Hermann Billung bátyja. Elvette feleségül Mathilda királyné testvérét Fraderunát. I. Henrik király egyik bizalmasa volt.
Henrik király halála után Ottó király inkább az öccsét Hermann Billungot támogatta, aki Szászország keleti részén lett herceg, mert túl nagynak találta már Wichmann hatalmát. Ezért Wichmann támogatta Thankmar lázadását Ottó ellen, de a lázadás bukása után kibékült a királlyal.
Volt még egy testvére, Amelung, Verden püspöke.
Két fia volt, Wichmann és Ekbert, őket apjuk halála után 944-ben nagybátyjuk Hermann Billung megfosztotta az örökségtől és ezért fellázadtak nagybátyjuk és Ottó király ellen.
Szent Ringelheimi Matilda ( 895 - 968 ) Dietrich Wesztfália grófja és Reinhild lánya. Dietrich gróf Widukind leszármazottja volt, aki vezette a Nagy Károly császár elleni szász függetlenségi harcot.
Matilda egyik testvére, Frederuna, I. Wichmann szász gróf ( a Billung házból ) felesége lett.
Matilda a herfordi zárdában nevelkedett, itt volt nagyanyja Matilda a rendfőnökasszony. I.Ottó szász herceg innen kérte meg 909-ben Henrik fia, a későbbi király, számára feleségül. A házasságból öt gyerek született.
Hedvig ( 910 - 965 ), ő 936-ban lett Nagy Hugó nyugati frank herceg felesége, ebből a házasságból született Capet Hugó francia király.
Ottó ( 912 - 973 ) király és császár
Gerbera ( 913 - 984 ) két férje volt, az első 930 körül lotharingiai Giselbert herceg, ebből a házasságból négy gyerek született, köztük Henrik herceg. A második férj 939-ben IV. Lajos ( Karoling ) nyugati frank király, itt nyolc gyerek született, ezek közül Lothar ( 941 - 986 ) 954-től haláláig nyugati frank király, Konrád ( 953 - 991 ) pedig Alsó- Lotharingia hercege 977-től.
Henrik ( 919 - 955 ) ő 948-ban vette feleségül a bajor Judit hercegnőt, ő lett a bajor herceg ekkor. Két fiúk volt: Henrik és Brúnó.
Brúnó ( 925 - 965 ) ő lett Köln érseke és később Lotharingia hercege.
Miután férje Henrik király 936-ban meghalt ő és fia Ottó király, az emlékére megalapították a Quedlinburgi apátságot.
A férj halála után egy ideig fia udvarában maradt, de sokat vitatkoztak, a másik fia, Henrik cselszövései miatt, ezenkívül túl sok pénzt költött jótékonysági célokra. Ezért hazatért szülővárosába Engerbe, de a menye, Edit kérésére egy idő után visszahívták.
A halála után kultusza alakult ki Szászországban és Bajorországban, később szentté avatták.
Ottó német király ( 936 - 973 ) és német - római császár ( 962 - 973 ) , a német - római birodalom megalapítója. A legnagyobb német császár.
Madarász Henrik és Ringelheimi Matilda ( Dietrich wesztfáliai gróf lánya ) fiaként született. Már volt egy bátyja Thankmar ( 908 - 938 ), ő Henrik első feleségétől Hatheburgtól ( 876 - 909 után ), ezt a házasságot érvénytelenítette az egyház, azzal az ürüggyel hogy Hatheburg gyerekként esküt tett hogy apáca lesz, így Henrik újra tudott nősülni. Henrik 929-ben Ottót jelölte ki utódjának.
Ottó 15 évesen egy szláv rabszolganővel kezdett kapcsolatot, ebből született egy fia Vilmos, később Mainz érseke.
Henrik az angol Wessex királya Ethelstan húgát Editet kérte Ottó számára feleségül 929-ben. Edit a keleti kereskedelem központját, ahol egy nagy rabszolgapiac volt, Magdeburgot kapta nászajándékba.
936-ban meghalt Henrik király. Ottó Aachenben lett megkoronázva a frank hagyományok szerint, a királyság hercegei, a lotharingiai Giselbert, a frank Eberhardt, a sváb Hermann, a bajor Arnulf is részt vettek rajta és különböző udvari címeket kaptak. Tehát Ottó Nagy Károly örökösének tartotta magát.
Luitpold bajor herceg és Sváb Kunigunda fiaként született. 927 után Karintia grófja. Miután elődjét Eberhardot, bátyja fiát, leváltotta Ottó király, Berthold lett az új bajor herceg, jelentősen korlátozta Ottó a hatalmát elődjéhez képest, nem ő nevezte ki a püspököket és korlátozta a birtokadományozási jogát is.
943-ban Wels mellett legyőzte a magyarok seregét. Komoly sikereket ért el Karintiában ( mai Stájerország ) a szlávok keresztény térítésében.
Sikertelenül kérte feleségül Ottó testvérét Gerberát, egy bajor nemes lánya lett a felesége, Biletrud, a házasságból született Henrik fia, de nem ő lett a következő bajor herceg, Henrik csak II. Ottó császár idején lett Karintia hercege ( 976 - 978 ) ( 985 - 989 ) és bajor herceg ( 983 - 985 ). Berthold 947-ben halt meg
Berthold utóda Ottó öccse Henrik lett, az ő felesége Judit volt, Arnulf bajor herceg ( 907 - 937 ) lánya.
