Szia most jelen pillanatban 4db bronz tojóm van + 1db fehér de hagyományos tojó, és 1db fehér alapon szürke cirkás kakas.Holnap ha lesz időm csinálok képeket is.Anyuk apjuk bronz volt.A kakas saját kísérlet, a tojók tavaly kétszer is elkotlottak és hozták az elő írtakat.Nagyon hálás madarak én nem csalódtam.De mással is foglalkozom ezért válok meg tőlük,persze nem minden áron.
én nem tudtam a pulykát a libával egy ólban tartani, a pulyka nagyon bántotta a libát, libákat. Kinn az udvaron érdekes módon elvoltak egymással, ritkán láttam csak hogy kergette :)) De amint este bezártam őket, már kemény harc kezdődött. Egyébként a pulyka nekem is a tyúkokkal hál :)
Nem tudom emlékeztek e mikor írtam, hogy a (tenyész) kakasom furcsán öklendező mozdulatokat csinál?! No! -állatorvos annyit mondott nemrégiben, hogy emésztési gond. Mondjuk nem adott rá semmit, és nem mondott kezelési lehetőséget se. Ősz óta volt ez a baja. Én azt gondoltam, hogy elmúlik, vagy nem jelentős probléma.... Máig bírta.... valamikor délelőtt elpusztult. Éppen egy éve kaptam. (a többinek abszolut semmi baja)
Na szóval! - Van egy jól fejlett tojóm. Az udvar védelmezője. Őt nem szívesen akartam volna levágni. Felajánlanám cserére, egy hasonló korú kakasra! (áprilisi kelésű) A kistestű emlősöket megkergeti.... viszont kézből is etethető! Nem tudom hogy van e ilyesmire lehetőség?
Ha érdekel valakit ide írhatna: magyar-turul@freemail.hu . Egyébkét sopronkövesdi vagyok.
Lenne egy kerdesem, most van egy bak pulykam meg 2 nosteny, a tyukokkal vannak egy helyen, gond nelkul, a pulyka szruttyog a kakas meg kukorekol :D Na de az lenne a kerdesem h lehet -e a pulykakat es libakat egy olban tartani ?
Mivel tavaszra a pulykak mennek mashova es gondolkozok mellejuk libakat is szerezni, egy nagyobb eresz alatti nyitott olba lesz a lakasuk :)
Sziasztok!Vennék paraszt pulykát 1 kakast és 2 tojót lehetőleg már nagyot de lehet növendék is!Elsősorban Borsod és hajdú megyáből Debrecenig és esetleg még Szabolcs megye Nyíregyházáig ha lenne valakinek kérem jelezze már írjon egy árat és telefon számot és megbeszéljük!
A pulyka tartástechnológiája két részre bontható, a tenyészállat-, valamint a végtermék előállítás technológiájára. Mint ahogy a tyúk fajban is, a tenyészállatok előállítása és tartása a pulyka fajban is néhány hibrid-előállító nagyüzemben, illetve világcégnél történik.
A tenyészállatok előállítása, a hibridizáció rendkívüli szakértelmet igényel és a technológiát is szigorúan szabályozzák. A tenyészállatok felnevelése napos korban kezdődik és a fiatal pulykák igényeinek biztosítása különösen indokolt. A más baromfi hajhoz nem hasonlítható, rendkívülinek is mondható napos-kori hőmérséklet igényt csak biztonságos és automatizált fűtési rendszerrel lehet kielégíteni. A fogadási hőmérséklet meghaladhatja a 36 ºC-ot, amit 26-28 fokos teremhőmérséklet mellett műanyával egészítenek ki. A napos baromfifajok közül a pulyka pipék a leggyámoltalanabbak és a legérzékenyebbek. Néhány napos korukig rendkívül rosszul látnak, ezért az itatókat és az etetőket könnyel elérhető módon indokolt elhelyezni. A rossz látásuk miatt az etetők viszonylag erős megvilágítása szükséges. Akár a világító etetőtálcák alkalmazására is sor kerülhet. Az extra körülmények közé tartozhat az ún. csibeudvarok kialakítása, amikor is 50-60 cm magas hullámpapírral vesznek körbe kisebb területeket, amiben 200-300 pipét helyeznek el. Csibeudvar alkalmazásakor az almozás is erre a területre korlátozódhat, de azt mindenképpen figyelembe kell venni a napos pulykák rendkívüli érzékenységét a penészes alomanyagra. A forgács alkalmazásának hátránya lehet, hogy a pipék rossz látásukból adódóan a kisebb forgácsdarabokat elfogyaszthatják és ez bélhurutot, begyelzáródást okozhat. A csibeudvar 1 hétig alkalmazható, utána a növekedési ütemnek megfelelően a csoportokat össze kell engedni.
Az állatok telepítési sűrűsége függ az állat korától és az ivarától. A növendék bakoknál 5-6 egyed, termelési időszakban 1-1,5 egyed, tojóknál növendék időszakban 5-8 egyed, míg termelési időszakban 1,5-2 egyed telepíthető négyzetméterenként. A telepítési sűrűséget meghatározza a szülőpár típusa és a nevelés fázisokra bontása. A pulyka tenyészállat felnevelésnek sajátossága a két ivar egymástól elkülönített felnevelése, aminek magyarázatát a számottevő ivari dimorfizmus adja. Befolyásolhatja a telepítési sűrűséget a szellőztetési rendszer, valamint az esetleges kifutó jelenléte a tenyészanyag nevelésénél. A tenyészállatok tartásánál a világítási program és annak betartása alapvető és ezt a hibrid előállító cégek napra lebontva átadják az állattartóknak. A program meghatározhatja a megvilágítás időtartamát, a fény intenzitását, valamint akár a fény hullámhosszúságát. Kezdetben a 24 órás megvilágítás és a rendkívüli fényerősség (70 lux) is indokolt lehet. A tojóknál erről a szintről 26 hetes korra csökkentik a megvilágítást 6 órára és a fényerősség sem haladja meg az 50 luxot. A tojástermelés időszakában a 15-16 órás megvilágítás elősegíti a neurohormonális rendszer megfelelő stimulálását. A termelési időszakban rövidebb ideig tartó fénycsökkenés is részleges, vagy teljes vedlést vált ki, ami viszont a tojástermelés leállását idézheti elő. Bakoknál a megvilágítás a kezdeti 24 óráról 14 órára csökken és a tartás időszakában nem változik. A fény erőssége ennél az ivarnál 20-40 lux közötti. A csőr kurtítása nem csak a tenyészállatoknál, hanem a hízó állatoknál is javasolt technológiai elem. Ezzel lehet elkerülni a kannibalizmust és csökkenthető a takarmányválogatás, sőt a szórásból adódó takarmánypazarlás is. A csőrkurtítás gyors és az állat számára veszélytelen technológia, amelyet néhány napos korban ajánlatos elvégezni. A beavatkozás során általában a csőr felső káváját vágják le, ügyelve arra, hogy a nyelv ne sérüljön.
A tenyészállat növendékeket 28-30 hetes korban telepítik át a tojóházba. A bakokat a tojóházban csoportosan, vagy külön bakistállóban helyezik el. A tojóházban tartás előnye, hogy a levett ondó helyben felhasználható, míg a külön tartás mellett az ivarra szabott világítási program megvalósíthatósága szól.
A tojóházak általában mélyalmos rendszerűek, ismert azonban a tojók ketreces elhelyezése is. A tojóházban elhelyezett tojófészkekre, 4-5 pulykatojót lehet számítani. A pulykák hajlamosak a csoportos fészkelésre, aminek megakadályozására többnyire egyedi, kizárásos rendszerű tojófészkeket használnak.
A korábban említett ivari dimorfizmus nem csak az állatok eltérő tartás- és takarmányozás igényét határozza meg, hanem a szaporítás módszerét is befolyásolja. A pulyka fajban teljesen általánosan alkalmazott a mesterséges termékenyítés. Az ondó levétele, melyet megfelelő gyakorlattal rendelkező szakember végezhet, hetente többször is megtörténhet. A gyakorlatban leginkább a heti 2-3-szori ondóvételt alkalmazzák. Az ejakulátum sűrűsége (5-10 milliárd sejt cm3-ként) lehetővé teszi a hígítást, ezáltal az ivararány tágítható. Spermahígítás nélkül 10 tojóra számítanak 1 bakot, de amennyiben lehetőség van az ejakulátum hígítására, úgy az 1:20-as ivararánnyal is tudnak dolgozni. A tojástermelés kezdeti időszakában 5-7 naponként, később a 10 naponkénti inszeminálás javasolható, de a tenyészidőszak végén ismét heti 3-5 alkalommal termékenyítenek.
A pulyka hízlalási módszere függ az állat típusától, ivarától, valamint az állatok értékesítési testtömegétől. A két elkülönülő végterméket különböztetnek meg, a pecsenyepulykát, és a gigantpulykát. A pecsenyepulyka 12-16 hetes korig hizlalt, egészben értékesített, 4-7 kg közötti állatokat jelent. A gigantpulyka darabolva értékesített, 10 kg-nál nagyobb élősúlyú végtermék. Jellemző lehet a 20 kg-ot meghaladó élősúly és a szelekció eredményeként az ehhez tartozó 5 kg-os mellsúly is.
A hízlalási technológiáknál megkülönböztetnek intenzív, félintenzív és extenzív módszert. Hazánkban az intenzív tartási forma a jellemző, amelynél a nevelés egy, vagy két fázisban történhet. Az egyfázisú nevelésnél a pulykák napos kortól a hízlalás végéig ugyanazon a helyen maradnak. A módszer hátránya a nagy technológiai felszereltségű istállók kihasználtságának alacsony mértéke, hiszen a több hónapig tartó hízlalásnál a telepítési sűrűség gyakran változik. Erre való tekintettel az egyfázisú nevelés inkább csak a pecsenyepulyka előállításnál javasolható. A kétfázisú tartás 5-6 hetes korig tartó előnevelésből, majd a hízlalás befejezéséig tartó szakaszból áll. A hosszú hízlalási idő szakaszokra bontása technológiai és takarmányozási szempontból is előnyös, de az állategészségügyi kockázatok is csökkenthetők.
A félintenzív tartási forma jellemzője, hogy a korábbiakhoz hasonló intenzív előnevelést külterjesebb utónevelés követi. A korszerű hibridek növekedési intenzitása és annak hatékony kihasználása nem indokolja az extenzív utónevelést, azonban esetenként a rendelkezésre álló technológia és hely, a nagytestű állatok igen nagy levegő (oxigén) igénye szükségessé teheti az ilyen jellegű tartásmódot. A szezonális lehetőségek kihasználására alkalmas lehet a félintenzív hízlalás.
Hagyományos, esetleg őshonos fajtáknál alkalmazhatnánk az extenzív tartást, amikor a pulykák szabadban, természetes életmódjuk szerint élnek. Istállóra csak a kelés utáni időszakban, valamint télen van szükség. A pulykahús előállításnak ez a módszere a legolcsóbb, de természetesen a legkevésbé hatékony. Speciális esetben, általában kisüzemben alkalmazható hízlalási módszernek tekinthetjük.
A hízó állatok fogadása, a napos pipékkel kapcsolatos technológiai elvárások a tenyészállatokéhoz hasonló. Alapvető eltérés az állatlétszámból adódik, hiszen míg a tenyészállatoknál ezres nagyságrendről van szó, addig a hizlalás esetén több tízezer egyed is lehet. Az alkalmazott világítási program is eltérő, aminek hossza a hízlalás elején 23-24 óra, majd az első hetet követően 14-16 órára csökken. Vele együtt a fényerősség 40 lux alá is mehet. Amennyiben a hízlalás zárt körülmények között, de ablakos épületben történik, akkor a természetes fény indokolatlanná teszi a megvilágítást és csak a rövidülő nappalok miatt ősszel és télen van szükség mesterséges világításra. A hízó állatoknál a telepítési sűrűség is eltérő és ennek betartása fontos gazdasági kérdés. Tojók esetében a hízlalási időszak végére 4, kakasoknál pedig 2-3 állat lehet négyzetméterenként. A hímivar esetében különbséget kell tennünk a közepes és nagytestű típusok között. Zárt istállóban, hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt 30-35 kg élőtömeggel számolnak négyzetméterenként Ez a telepítési sűrűség feltételezi az egyéb technológiai elemek és paraméterek állat számára optimális szintű rendelkezésre állását.
Keltetési idı A tyúkfélék keltetési ideje (a keltetési idı azelıkeltetı gép felfőtésétıl számítandó!): Tyúk (18/19+2/3) Tojótípusú fajták, hibridek: 20-21 nap Hústípusú fajták, hibridek: 21-22 nap Középnehéz fajták: 21 nap Gyöngytyúk (23/24+3) 26-27 nap Pulyka (24/25+3) Kis és középnehéz testő hibridek: 27 nap Nagytestő hibridek: 28 napKeltetés alatti hımérséklet (ºC) A keltetıgép gyártója géptípusra, illetve fajravonatkozóan megadja, általában:bújtatáselıkeltetés2.felében 37,5-37,2 37,5-37,3 37,5-37,337,2-36,7 37,2 37,5-36,91.felében 37,8-37,6 37,8-37,5 37,7-37,5 Keltetés alatti relatív páratartalom (%) A keltetıgép gyártója géptípusra, illetve fajravonatkozóan megadja, általában:bújtatáselıkeltetésnagytestő: 52-5575-78 80-85 70-80kis- és középnehéz55-60 52-54 testő: 55-60gyöngy- pulykatyúk tyúkMegjegyzés: az elıkeltetés alatti tömegveszteséget ellenırizni kell!bújtatás mindig magas páratartalom mellet Forgatás Gyakoriság: naponta minimumötször, optimális: 2óránként ellenırizni, rögzíteni agéplapon Forgatás szöge: a függıleges tálcázáskövetkeztében 45º-45º(összesen 90º) Lámpázás Különbözı lámpázó (kézi vagy asztali)készülékekkel történik Lámpázás ideje: 1. allantois vérereinek kialakulásakor 2. átrakással egyidıben10.10.6-7.1.24-25.21-22.19.2.PulykaGyöngytyúkTyúk Átrakás Optimális idıpontja: amikor az elıkeltetı gépben lévı tojások 1%-a kivágott Korai átrakás következményei: rendellenes fekvés; elhúzódó kelés a bújás során Késıi átrakás következményei: kritikus embriófejlıdési szakaszban (tüdılégzésreáttéréskor) zavarjuk a magzatot; befertızıdhet azelıkeltetı gép Kivitelezése: 27 ºC-os teremhımérséklet mellett kézzel: egyszerre annyit, amennyivel 10 perc alattvégzünk; géppel: vákuumos tojásemelıvel
keltetés
mindazon fizikai és mechanikai tényezők összessége, amelyek nélkülözhetetlenek a tojásban levő embrió fejlődéshez és kikeléséhez. A természetes keltetéskor a kotlós alakítja ki, mesterséges keltetéskor a keltetőgépben kell megteremteni a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, levegőellátást, a tojások forgatását és hűtését. A keltetőtér hőmérséklete a kotlós alatt, a bőrrel való közvetlen érintkezésben: 39-40 °C. Az optimális hőmérséklet, amiről a keltetőtérben gondoskodni kell, 37-38°C körül van. A hőmérséklet nagyobb mérvű ingadozása nem engedhető meg, mert az embrió a 41,5-42°C-on elpusztul, 28°C-on megáll a fejlődése. A páratartalom igen fontos szerepet játszik abban az anyagcserében, amely a keltetés alatt álló tojás és környezete között lejátszódik. A csirkék számára a keltetés 18. napjáig ált. 60% körüli relatív páratartalom szükséges. Ezután növelni kell a kelésig 70%-ra. A pulykák keltetésekor is nagyobb a relatív páratartalom-szükséglet. Természetes keltetéskor a tojásokat körülvevő levegő kicserélődését a tollak átbocsátóképessége teszi lehetővé. Azonkívül naponta legalább egyszer, amikor a kotlós leszáll a fészekről, megújul a tojásokat körülvevő levegő. A keltetőgép megfelelő szellőztetéséről gondoskodni kell, mert az embrió olyan közegben fejlődik megfelelően, amelynek oxigéntartalma 21%. A tojások elhelyezése és forgatása fontos keltetéstechnológiai tényező. A tojások a keltetőgépbe hegyes végükkel lefelé tálcázva kerülnek. Kivétel a lúdtojás, amelyet vízszintes helyzetben — légkamrával a lapos ventilátor felé - kell tálcázni. A forgatás elősegíti a szabályos vérkeringést az embrió teste és a járulékos részek között. A forgatásnak a keltetési időszak első felében van nagyobb jelentősége. A tojások időnkénti lehűlése a hőmérséklet-változást kísérő nyomásváltozás eredményeként jó hatással van a gázcserére. Legnagyobb jelentősége az intenzív anyagcsere-folyamatokat kísérő biológiai hő keletkezésének időszakában van. A korszerű keltetés-technológiában a tojások gépben és gépen kívül is hűthetők. A keltetőüzemben v. még a termelőüzemben történik a tojások előzetes kezelése, osztályozása, lámpázása, fertőtlenítése. A keltetésre alkalmas tojásokat nagyság szerinti osztályozás után tálcázni kell, ügyelve arra, hogy egy tálcára azonos nagyságú tojások kerüljenek. Egy-egy tenyészetből származó tojásokat lehetőleg ugyanabban a gépben kell elhelyezni. A gépbe berakás előtt a tojásokat legalább 24, legfeljebb 72 óráig pihentetni kell. A kelés egyöntetűsége és gyors lefolyása céljából ugyanazon keltetőgépbe azonos módon előkezelt, azonos korú, fajtájú, ill. azonos hibrid tojásokat helyeznek. A kikelt csibéket néhány órai pihentetés után osztályozzák. A jó minőségű csibe szikzacskója felszívódott, kemény tapintású. A keltetés után 24-30 óráig nem éri a csibéket károsodás, ha nem jutnak eleséghez. Naposcsibe szállítására mindennemű szállítóeszköz igénybe vehető. A zárt szállítótér hőmérséklete 22-29°C közötti legyen. Télen elő kell fűteni, nyáron pedig elő kell hűteni a szállítójármű rakodóterét. A keltetőgépek a kapacitás, az üzemanyag, ill. a hőforrás, a tojások helyzete, forgatása v. egyéb belső v. külső műszaki jellemzők alapján osztályozhatók. Ált. három fő keltetőgéptípus különböztethető meg: asztali keltetőgépek, szekrényes motoros keltetőgépek és termes keltetők. Az asztali keltetőgépek csoportjába sorolhatók a kis asztali keltetőgépek, amelyek meleg vízzel v. meleg levegővel működnek. Kapacitásuk 30-tól 900 tojásig terjedhet. A szekrényes keltetőgépek és a termes keltetők az asztali gépeknél lényegesen bonyolultabb műszaki berendezésekkel megépített készülékek, amelyek tojásbefogadó képessége 1200-tól több tízezerig is terjedhet.
Keltetés
A mesterséges keltetés terjedt el. A tojás nem áll kapcsolatban az anyával, mindent a tojás fedez. Megtermékenyülés (a csírakorongnál) után azonnal megindul az embrió fejlődése 256 sejtes állapot – ekkor hűtés a tárolási hőmérsékletre: 30 °C alá.
Keltetés:
1.nap a csírakorong körte alakú lesz, 18. óra – emésztőszervek kialakulása, 20. óra gerincoszlop, 21. óra – idegrendszer, 22. óra – fej, szem
2. nap szív, véredények, a 2. nap végén elindul a szívverés
3. nap testrészek, végtagok, szervek, orr, szárnyak
4. nap érrendszer
5. nap ivarszervek
6-9. nap lábak, szárnyak fejlődése
8. naptól tollkezdemények megjelenése
9. naptól csibéről beszélünk
10-21. nap növekedés, fejlődés
10-11. nap csontosodás
16. naptól szaruképződmények kialakulása
19. nap behúzódik a szikzacskó
20. nap bezáródik a köldök
Extraembrionális hártyák: embrión kívüli hártyák, minden hártyának sajátos szerepe van.
Sziktömlő: a legfontosabb. Először alakul ki, táplálja az embriót, a köldökön keresztül kapcsolódik, a vérerek teljesen körülveszik, ezeken keresztül szállítódik a tápanyag. A tojás fehérje is belép a tömlőbe (14. nap).
Amnion: teljesen körülveszi az embriót, megtelik folyadékkal. Védi az embriót a mechanikai sérülésektől. Ebbe is belép a fehérje (12-13. nap).
Chorion-allantois: külön alakulnak ki, de azonnal összeforrnak → chorioallantois membrán. Az amnionra és a sziktömlőre is rátapad, körülveszi őket.
Feladata: -bontja a meszes héj mésztartalmát csontok
-a képződött melléktermékek, salakanyagok tárolása
-oxigénellátás a 19. napig, ekkor a csibe felcsípi a légkamrát – tüdőlégzés. Néhány óráig mindkét légzés, később csak tüdőlégzés
A membrán pattogzáskor felszívódik. Külső pattogzás: a meszes héj repedezni kezd, belső pattogzás: 20. nap körül a magzat kész, szinte elfogy a hártyarendszer.
Kelés: a csibe a tojást a tompa végénél feltöri, ez energiaigényes folyamat, ezért utána néhány órát pihen, majd kibújik (feltörte a tojást, megfordul, kitolat). Ezután pihen és szárad. Csak a kelés utáni nap szedjük le a csibéket, addig erősödik és szárad. A napos súly megegyezik a berakott tojás tömegének 65%-val.
Szinkronizáció: szinte egyszerre kelnek ki, a tojásban hallják a többieket – sietteti őket.
Keltetés során lezajlódó anyagcsere-folyamatok: -8-9. napig embrionális szakasz (minőség)
-10-21. nap magzati szakasz (mennyiség)
Szénhidrát anyagcsere: (1.héten van túlsúlyban) lebontás, beépítés. Nem minden szénhidrátot bont le, a glikogénből kb. 25-30% tartalék marad a sziktömlőben. Ez táplálékforrásul szolgál a kelés utáni néhány napban.
Fehérje anyagcsere: (2.héten van túlsúlyban) 7-9. napon kezdődik, a 12. naptól intenzív fehérjebontás.
Zsír anyagcsere: (3.héten van túlsúlyban): az összzsír kb. 30%-a beépül az embrióba, kb. 40%-a elég, kb. 30%-a tartalékot képez. A 11. naptól indul be a zsír lebontása, folyamatosan fokozódik, a tojás önhője növekedik – innentől kell a keltetőgépeket hűteni.
Ásványianyag forgalom: a keltetés második felében zajlik.
A keltetés története: mesterséges keltetés – gépek, helyek utánozzák a kotlót.
1700-as évek: első keltetőgépek (Fr.)
1780-as évek: nagy teljesítményű keltetőgépek megjelenése az USA-ban
1922: keltetés forradalma: PETELSINE-féle új és korszerűbb keltetőgép
1940-es évek: Gergely-féle keltetőgép (Mo.)
Régen a keltetés két folyamata egy légtérben történt: keltetési idő, bújtatási idő
Keltető gépek:
Asztali keltető gépek: kis kapacitású, max. 1000 db, nem automatizált, nincs jelentősége
Szekrényes: legelterjedtebb, 20-40e db, jó helykihasználtság, automatizált. Gergely-féle, Petelsine-féle (Mo.), Pas Reform
Termes: a feltöltés és mozgás miatt időigényes és fertőzésveszélyes
Multi Stage: alagútrendszer, folyamatosan tölthető, 3 hétig töltik- elején már csibe. Előnye, hogy kihasználják a tojás önhőjét
A keltetés fizikai és mechanikai feltételei:
Lámpázás: 1. lámpázás: 7-8. nap: -termékeny-e a tojás: kivenni, ha üres, vérgyűrűs (embrió elhalt), repedt, márványozott (héj szerkezete más-jól öröklődik)
-légkamra mérete, állapota
2. lámpázás: 18-19. nap: a bújtatóba átrakáskor történik. Ha a magzat nem mozog, akkor elhalt – a tojás kivétele. Ez a lámpázás nagyüzemekben elmarad (csak 1 lámpázás kötelező)
Forgatás: 2 óránként (egyszer jobbra, egy óra múlva balra) 60°-kal. Cél: az embrió ne tapadjon le. A bújtatóban nincs forgatás. Nagyobb madaraknál a tojásokat fektetve rakják és a hossztengely mentén is forgatják.
Hőmérséklet: 37,8-38 °C ± 0,1-0,2 °C
-befolyásolja a gép, az állat kora, genotípusa, tojás nagysága, páratartalom
-hűtés: szakaszos vagy folyamatos. Ahány napos annyi percig hűtünk. Elméletileg 4 napos kortól kezdik a hűtést, gyakorlatilag el lehet menni max. 10 napos korig.
BOLDOG ÚJÉVET KIVÁNOK MINDENKINEK!!még nemvolt pulykám diszbaromfival kezdtem foglalkozni!!érdeklődnék tőletek hogy tényleg lehet a pulykákkal baromfi tojást költettni?kérem akinek van tapasztalata irjon!!
Engem nem zavar,kérdezz nyugodtan, jó pap is holtig tanul, és legalább felelevenitjük a dolgokat, én is kezdő vagyok idén van először pulykám :D sokat olvasok én is a fórumon :D
Szia én pulyka hijján gépben keltettem a pulyka tojásokat,szerintem semmi extra nincs benne,mindent ugyan ugy csináltam mint a tyúk tojásnál.szépen kelt mind ha jól emlékszem 14 tojásból 7 kelt a 2 volt megállva és a többi nem volt fias, ugy kaptam a tojásokat.
A pulyka alól kiszoktátok venni a tojásokat és ha elült visszateszitek vagy hagyjátok h tojjon ahová akar és majd ráül?
A másik kérdésem h keltetőgépben is képes ugyanolyan hatékonysággal kelni a pulyka mint a kotló alatt? Esetleg ha van valakinek pulyka gépi keltetésről tapasztalata azt szivesen olvasnám..........
hát képrol nehéz, de szerintem brojler pulykák, ami nem baj ha le szeretnéd vágni oket, de tovább tartásra nem a legjobbak, mert nagyon elhíznak és a bak nagyon tonkre teszi a tojókat, mert nagyon nehéz.
bármejiket szivesen látnám az udvaromban :))
Bocs a kép lemaradt:))royal-palm