" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Tavaly ilyenkor már virágoztak a fák, de a szokottnál sokkal hidegebb volt így késik a virágzás. Costata korai virágzású, már látszik a virág szirom. Melegszik az idő, jövő héten biztos kezdődik a virágzés, de a Vaniglia vagy Tipo is követi hamarosan.
Én tíz évet szántam a kivire, és már nem tudom, hányszor telepítettem és hány félét. Meszes a talaj, talajcsere is volt. Semmi nem segített, csak a balta. Pedig fagyás, időjárás probléma nem volt.
Hidd el, meszes talajon esélyed sincs. Nem vashiányosak lettek a kivijeid, hanem a talaj meszessége miatt nem tuja a talajból a nyomelemeket és a tápanyagokat felvenni.
Dézsás citrusoknál ismert a jelenség, savas öntözővíz és megfelelő táp mellett túlélik a citrusok.
Most futok neki másodjára a kiviknek.Néhány éve kipusztult mind.Vashiányosak lettek,amelyik nem,azt a kéregrepedés vitte el.Kiásásnál, szinte semmi gyökerük nem volt.Pedig volt föld csere. Fenyves erdőből,savanyú, mert itt Érden,elég meszes és agyagos a talaj.A jennybe max oltok haywardot.Mindenesetre kösz a jó tanácsot.
Köszönöm!Még abban bízhatok,hogy mivel kicsi,kevesebbet érte a nap a kerítés miatt,azért van késésben.Idén még nem vártam termést tőle,remélem jövőre hamarabb ébred,mert porozni nem fogom.
Mangó önmeddő fajta, porzóra van szüksége a jó terméshez. Ha két fa virágzása legalább részben fedi egymást a jövőben, akkor teremhet a Mangó fajta is. Megoldás lehet, ha hűtőben tárolod a korábban virágzó fa pollenjét felhasználásig. Ki kell próbálni, mert azt nem tudom meddig marad csiraképes a virágpor.
Ahogy látom nincsen szüksége a magoncnak porzó társra, mert nélküle is jól termékenyült.
A két fa később is eltérő időben fog virágozni, mert ez is olyan tulajdonság mint a gyümölcs nagysága vagy a gyümölcs érésének ideje. Milyen fajta a fiatalabb fa? Mert, ha nem öntermékeny, akkor problémás lehet a megporzás.
Ha sosem lennének ágelfagyások és április végétől május közepéig előforduló olyan mértékű éjszakai lehűlések melyet a füge nehezen visel, akkor az első termés is olyan bőséges lenne, mint a másodtermés. Természeténél fogva a füge minden levélnyél fölött termést hoz. Nálunk az első termést olyan behatások érik ami érzékenyebb fajtákat ritkíthat, de cserébe a megmaradt termések nagyobbak lesznek. :)
Több mint 20 éve van fügém. Megfigyeltem már rajta ezt-azt. :) de csak az utóbbi 4 évben van sok fajtám.
Most hogy voltak hideg éjszakák, megfáztak a kis fügék. Egy bokron általában a kisebb, lemaradt fejlődésűek vagy torzak sínylik meg a rossz időt. De van olyan bokrom amin 5 nagy szem van, ebből 3 már sárgul. Ez amúgy is egy érzékeny fajta, de megtartom a sok előnye miatt. A csak első termést érlelő bokrom pl. egy szemet sem hullat le még a mostani hideg hatására sem. Sok első termése van, viszont a másodtermést darazsas beporzás hiánya miatt ledobja. A barna fajták is elég jól bírják. Azért jó több fajtát tartani, mert az egyik hiányosságát pótolja a másik. Amiben meg ez a másik a gyengébb, abban az első lehet az erősebb. :)
