Jó igaz,de csak tömegközépponti rendszer belső energiája,ha az alkotórészeknek nincs mozgási energiája,ami szerintem nagyon speciális eset.Mert amúgy az alkotórészek tömegén kívűl a mozgási energiájuk is hozzáadódnak a rendszer tömegéhez(E=mcnégyzet).De a tömeg akkor sem ekvivalens az energiával,mert az energia a négyesvektor időkomponense,a tömeg a négyesvektor hossza.Meg ha a rendszer gyorsul és nem tömegközépponti rendszer akkor már ennyire sem igaz.
Szerintem az a baj,hogy a Hamilton-Jacobi egyenlet csak közelítőleg érvényes,ahol elhanyagolható a kvantumpotenciál-tag,ezért mikro-méretekben csak módusokra gondolhatjuk az energia-és impulzus-megmaradásra való hivatkozás.Ezek tiltják,hogy kisebb energián ne legyen párkeltés.
Legalább 2 szer 511 keV(ennyi az elektron nyugalmi energiája) energiájú foton szükséges a párkeltéshez.De a rádióhullámhoz is tartoznak ilyen fotonok csak nagy kis erőséggel.Például a fekete test sugárzási görbe eljut a gamma sugarakig is.Bár a rádióban indukált emisszió van,ezért koherens,de azért ott van a spontán emissziós háttér is.
oktánszám és az 1-oktánszám)-ok 1/2-iken vannak,mert ezek nem a "valószínűsége",hanem a valószínűségi ampliudók.A valószínűségi amplitudók nem lehetnek komplexek.
Mérőszám alatt a mennyiség nagyságára gondolsz?Szerintem a mértékegységnek nincs annyira fontos jelentősége,mint a dimenziótlan mennyiségeknek.Mert ha van valaminek dimenziója,akkor <<1 közelítésnél,meg ilyesmi úgyis dimenziótlan arányt kell belőlük csinálni.
Vagyis nem a foton maga egy módus.Mikroméretekben az anyagáramlás bármely részén ha kiválasztasz egy kicsi pontot,akkor ott van valamekkorra erőssége az 511 keV-nél nagyobb energiájú fotonmódusra!Akár a Kossuth Rádióból jön az anyagáramlás akár a Röntgenkészülékből,csak a párkeltő módus erőssége más és más.
Ha belegondolsz a feketetest sugárzási törvényének sugárzási görbéje belelog a gamma sgarak tartományába,csak azt mondják,hogy ennek valszínűségi jelentése van,szerintem modusjelentése.Egy fotonban is benne van a párkeltő módus.
Semmi köze a belső energiához.Ha rosszul tudom bocsi,de nézd meg Taylor-Wheleer:Téridő fizikát.Az biztos jó mert Wheleer alkotta meg a feketelyuk fogalmát.
bra(gyűrűs és rövid molekula vagyis nagy fűtőérték)+(1-oktánszám) szor bra(nyílt láncú és hosszú molekula vagyis kis fűtőérték)
A bázisvektorok együtthatójának,vagyis a valószínűségi ampltúdójuknak van egy kis időfüggése,vagyis egí kicsit oszcillálnak,ez az összehasonlító izooktán-normálheptán keverék pontos arányában,vagyis összetételében van egy kis határozatlanság,ez a határozatlansági reláció következménye.
A hidrogénatom s-,p-,d- alakú és különböző alakú pályái olyan viszonyban vannak az igazi elektornszámmal,mint az izooktán vagy normál-heptán a valós benzin mindenféle kezelhetetlen összetételével.
A módus fogalmát a legjobban a kettősingával lehet szemléltetni,hiszen ennek a matematikája egy az egyben a kvantummechanika matematikája.A kettősinga lebegő mozgást végez egyszer a két inga fázisa nem marad ugyanaz hullámzóan változik.De speciális esetben előfordulhat,hogy a két inga mindig egymással szemben leng,míg másik esetben egymással párhuzamosan MINDIG!Ezek módusok,mert a lebegő mozgás állapotát az időben ezek segítségével le lehet írni,ezek lineáris kombinációja.Csak a módusok együtthatója változik időben.A két alapmódus akkor teljes állapot,ha az egyik összetevő együtthatója indig nulla.
Másik az oktánszám.Tudod a benzinbe mindenféle szénhidrogének vannak,vannak rövidebbek-hosszabbak elágazotlanok,elágozók,gyűrűsek aromások.Ezek összetételétől függ a fűtőérték,minnél rövidebbek a molekulák hossza és minél gyűrűsebbek annál nagyobb.Mivel túl sok az összetevő és a mostani dúrva kémiai eljárással nem is lehet őket megkülönböztetni őket,csak a forráspont alapján,azt teszik hogy egy összehasonlító oldat fűtőértékével hasonlítják össze.Ennek összetétele az izooktán és normálheptán.Ebben az oktán százalékos mennyisége az oktánszám.De az izooktán és a normál-heptán"csak" módusok,mert lehet hogy az adott benzinben alíg van belőlük valami,ezernyi más molekla alkotja a teljes állapot.
Úgyanilyen a szín,vagy a dobrezgés módusai,amik idealizált állapotok,ezekből kell kikeverni azt amit látunk.
Az nem a belső energia,csak azt fejezi ki,hogy az energiának és a tömegnek lehet azonos a mértékegysége,ha c=1.A tömeg az energia-impulzus négyesvektor abszolútértéke,az energia ennek a négyesvektornak az időkomponense.
Ilyen középponti domináns örvénymódus,a makroszkópikus galaxisokban a feketelyuk,ami sohsem volt csillag,hanem a gázfelhő rögtönfeketelyukká tömörült,mert 200 naptömeg felett voltak.
Galaxisoknak megfelelő képződmény szerintem vannak mikroméretekben,de azok nem az elemi részecskék,hanem az elemi részecskék jellemzik őket,az elemi részecskéknek az örvényvektort biztosító pontszerű módusörvények.Ők sztatikusak a kiterjedt örvények tejes állapotú képződmények,amiknek van kiterjedése és kiterjedt,a tér örvényvektorainak hullámzása,de pontszerű hatáscentruma van,mert belül az örvénymódus erőőssége magasan dominál az örvény többi pontjában levő örvénymódusok együtthatójához képest.
De én nem akarok tudoskodni,nem vagyok szigorlatoztató öltönylény!:)Igazából ez csak egy gonodolat,amiről sokat szoktam gondolkodni.
Szerintem a mikroáramláskép minden pontjához tartoznak örvényvektor bázisrendszerek,amiket infinitezimális elemi örvények tartoznak.Ezek báziserőssége vagy valószínűségi amplitúdója hullámzik ezt látjuk úgy mint teljes állapotú áramlási képződmény.A galaxisok olyan teljes állapotú képződmények amelyekben az egyik módus8elemi örvény) magasan dominál a többihez képest és azok nem infinetizemálisak csak a középponti legnagyobb bázisegyütthatójú örvénymódus a pontszerű hatáscentruma.De az elemi örvények bázisvektorok,örvényvektorok létrehozói,amik statikusak,mint a sebességvektorok nyilai,csak az együtthatóik,vagyis hosszúk hullámzik.
De azt nem tudom,hogy ezek a módusörvény(ha van egyáltalán ilyen) függ-e az örvényt hordozó közeg relatív sebességétől.Ha függ akkor baj van azzal,hogy az elemi részecskék örvények.
Azt akartam írni nincs nemlinearitás a Schrödinger egyenletnél,mert nem csak a teljes állapotot vesz figyelembe,ami nemlinearis differenciálegyenleteket hoz elő.
Szerintem a Navier-Stokes egyenlet a Schrödinger egyenlet makroszkopikus változata,csak a Navier-Stokes egyenlet EGY teljes állapottal írja le a jelenségeket,addig a Schrödinger egyenlet kontinuum-végtelensok bázisállapottal(vagyis módussal) így nemlinearitás.De mivel úgyis csak megszemlálhatóan végtelen sok dominál magányos atomok esetén(az enrgiszintek jól lokalizát vonalak nem pedig sávok) numerikusan megszámlálható,véges bázisállapottal elég jól közelíthetünk.Szerintem a makroszkópikusan látható örvény teljes állapotban van,és az elemi fluktuáló örvényei neki a bázisállapotai makroszkopikus állapotban.Szerintem az oktánszám,és a Poincaré-féle visszatérési tételben a gázdobozok módusai,vagy a kettős inga két módusa szintén ilyen makroszkópikus méetben levő bázisállapotok,amik lineáris kombinációja a teljes állapot.
Igazából nem tudom,csak ki akartam magyarázni magam!De nem lehet,hogy hogy amit látunk,azok fluktuáló elemi örvények összegéből van(a fluktuálóció a módusok között fellépő energiacsere miatt van).Ezek az örvényeknek,mint módusoknak a szuperpozicíója azok az örvények amiket látunk.Az elemi részecskék a módus-örvényeknek felelnek meg,amik fluktuálnak,vagyis van komplex fázisuk,van interferenciájuk.
De ha nem jó akkor kérlek ne kímélj,mert védezeni akarok ezzel,mindenben a hidrot akarom látni...Mert szerintem poénos lenne,ha kiderülne hogy kicsiben is galaxis alakú örvények lennének.
Ja a doboz tömegközépponti rendszer,és van tömege,ami a fotnok mozgási energiájából áll össze?
Azt szeretném megkérdezni,hogy mik pontosan azok a hullámok a vákuumban,amikből két fémlemez között a határfeltételek miatt kevesebb lesz,és kívülről nyomás hat a lemezekre?Ez a Casimir effektus,de csak ködösítva írt róla az író abban a könyvben amiben erről hallottam?
Nem reagáltál a mondandóm lényegére: az örvényes hasonlatokban az örvény és az örvényt hordozó közeg relatív sebességétől függenek az örvény tulajdonságai. A részecskék esetében nincs ilyen.
Úgy áll meg a fény, hogy ha kellően gyorsan rezeg, akkor a 'térgörbület', vagy inkább az mondanám, hogy a vákuum energiasűrűsége akkora lesz, hogy a diffrakció miatt egy térrészbe záródik a fény.
Lehet hogy az erős kölcsönhatás a gyenge és az elektromágneses is csak diffrakció mint a gravitáció, csak a vákuum mozgása nagy energiákon egyre kaotikusabb lesz, egyre több szabadsági fokban mozog, emiatt látszik másnak a kölcsönhatás.
A taszitóerők pedik nyiván akkor jönnek létre, ha nem sűrűbb lesz a vákuum egy térrészben, hanem ritkább.
A fény az éter, (jaj bocs olyan nincs, mindig elfelejtem) szóval a vákuum rezgése vagy örvénylése. Magyarul energiaterjedés. Nem is az számít, hogy rezeg vagy csavarodik vagy valami más mozgást végez. Terjed a vákuumban az energia.
Namost van egy olyan energiasűrűség, ahol a fény(bozonok, az elektromágneses hullám teljes spektrumát nevezem most fénynek) képes saját magát bezárni egy térrészbe. Ennek a fotonnak az energiája két elektron energiájának felel meg. Ez még mindig fény, csak bezártuk. Megmutatható, hogy egy ilyen fénydoboz tömeget képvisel, ami arányos a bezárt fény frekvenciájával. Ha gyorsítani akarjuk a dobozt, akkor ellenáll a gyorsításnak.
Ezzel a bezárt fénymodellel leírható a gravitáció is. Sőt szemléletesség teszi a Heisenberg-féle határozatlansági relációt is. A dobozba zárt fényt különböző szituációkba hozhatjuk, ami miatt megváltozhat a dobozbeli mozgása. Ha a doboz mozgási irányával egyezően mozog, akkor az oldalirányú helybizonytalansága a doboznak kicsi lesz, de a doboz impulzusának mozgásiránybeli komponensének határozatlansága nagy, mivel a foton abban az irányban lökdösi a dobozt.
Ha viszont keresztbe mozog a haladási irányra, akkor oldalra fogja lökdösni a dobozt. Emiatt az oldalirányú helybizonytalanság nagy lesz, de a mozgásirányú impulzusbizonytalanság kicsi.
