Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
Diego Dias a kapitány neve, és tényleg egy Indiába tartó flottától szakadt el a hajója.
"European contact began in the 1500s, when Portuguese sea captain Diego Dias sighted the island after his ship became separated from a fleet going to India."
Direkt mentek arra, a passzátszelet kihasználva kitérővel ugyan, de gyorsabban kerülték meg Afrikát, mintha a part mentén hajóznak...elöször arra gondoltak, hogy egy szigetet találtak...:-)
Az én forrásom egy Diogo Diaz nevű portugált említ 1500-as dátummal, de nem egy komoly könyv.
Egyébként 1500-ban hajózott át a portugál Pedro Álvares Cabral flottája Indiába, de az Atlanti-óceánon valami vihar vagy áramlat eltérítette őket és a brazil partokon kötöttek ki. A partvidéket ünnepélyesen birtokba vették a portugál korona nevében.
Azért beszélnek ma Brazíliában portugálusul:-)
Később persze a királyi parancs értelmében továbbhajóztak Indiába, ahol támaszpontot hoztak létre.
Lehet, hogy ez a szerencsétlen Diogo Diaz is leszakadt a flottától és úgy fedezte föl Madagaszkárt?
Mellesleg ez a Diogo a spanyol Diego portugál változata vagy egyszerű elírás?
Előtte meg Julianus, meg Marco Polo, meg arab utazók, meg...nincs értelme konkrét dátumot keresni...
A földrajzi felfedezések történetében nem ezek az expedíciók, hanem az óceáni hajózás megvalósulása, a passzátszelek megismerése a vízválasztó...világnézeti szempontból meg az, hogy nem találták az ellenlábasokat...:-)
A gyengébb történelemkönyvek szerint a nagy földrajzi felfedezések kora 1487-ben kezdődött a portugál Bartolomeu Diaz Jóreménység foka (Cabo da Boa Esperanza) körüli expedíciójával kezdődött.
A valóságban a portugálok akkor már több mint ötven éve módszeresen felderítették Afrika nyugati partjait.
1434-1435-ben Gil Eanes (zsil janes) elérte a Bojador-fokot és innen datálható a portugál tengeri felfedező utak története.