Hát az aljzatszigetelés-nélküli vályogfal nem éppen eklatáns példa, se pro, se kontra. Amig alul nincs elszigetelve, rakhatsz oda száz hősugárzót, akkor se fog belül kiszáradni !
Kedves Józan Ember,
én azt a vakolatot alkalmaztam, amit kifejezetten az Aquapol írt elő nekem. A Terrasán javítóvakolatot. A Terranova is félrevezeti az embereket, amikor ezt a vakolatot légpórusosként reklámozza, mivel az a gúz, amit az alapozáshoz kell alkalmazni, és a felhasználási útmutató szerint teljes fedettséggel, az olyan páradiffúziós ellenálású, hogy az már inkább vízzáró. De a konkrét értékeket, csak később tudom ide beírni, mert éppen most kellett megcsináltatnom az utólagos vízszigetelést, szigetelőanyag behúzásával, és ahol végképp szétment a folyamatos belső ázogatástól a vályog, ott pedig aláfalazással a falamat, és emiatt ugye teljes felfordulás van alakásban, és nincs kéznél a Terranova katalógus. De ha kétségeim is lettek volna , hogy a Terrasán mennyire vízzáró elég bizonyíték volt az, hogy a vakolat teljesen száraz volt, amikor a falvágást végezték, illetve amikor simán csak belefúrtunk a falba, miközben a kifúrt, illetve a vágás során kihordott anyagból szinte csavarni lehetett a vizet. Egyébként nem véletlenül ajánlja az Aquapol pont a Terrasán javítóvakolatot, mert ahol más pórusképző anyaggal javított vakolatot használtunk, ott bizony egy éven belűl úgy kijött a salétrom és a vizesedés a vakolatra, hogy messziről látszott. Pár évig engem is el lehetett hülyteni ezzel, még tavasszal is azzal hitegettem magam, hogy biztosan az ötvenes vályogfalam a vékony, mert valahol azt olvastam, hogy az igazi a hatvanas fal, és azért nem hőszigetel kellően. Meg hát most már, hogy így szépen megcsináltuk belűlről az egészet mit is tudnánk tenni. Csak miután ráakadtunk a falátvágók hirdetésére egy újságban akkor mertem megfúratni a falat, hogy ugyan nézzük már meg, hogy tán nem mégiscsak a fal vizes belűlről, és azért nem szigetel. És láss csodát, tényleg az volt. Ha én, aki elég sok mindent összeolvastam erről a témáról, hajlamos voltam magamat áltatni, akkor gondolom, hogy más hogy viszonyúlhat ehhez. De megfogadtam, hogy amit csak tehetek megteszek annak érdekében, hogy ne sokáig tudjon működni ez a cég. Sajna későn ébredtem fel , hogy hivatalos lépéseket tegyek, annak érdekében, hogy visszaszerezzem a pénzemet, és annyira muszáj volt még idén megcsináltatnom az aláfalazást, mert tetőtér beépítés miatt rizikóssá vált volna a fal szilárdsága, ha ezt nem teszem meg. DE minden fórumot meg fogok ragadni arra, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy ez egy átverés. És akik olyan vakon hisznek benne, azoknak sem kell sokat tenni ahhoz, hogy ellenőrizni tudják, hogy ez tényleg nem működik. Csak bele kell fúrni a falba. Kézzel tapintható a nedvesség, és minél régebb óta van bevakolva a Terrasánnal annál vizesebb. Azon gondolkodom, hogy hirdetésként jelentetek meg erről valamit, hogy felhívjam a figyelmet rá, hogy ez mekkora átverés. Aztán, ha az Aquapolnak valami kifogásuk lesz ezzel kapcsolatban forduljanak ők bírósághoz, és védjék meg a készüléküket. Nekem vannak tanúim arra, hogy milyen vizes is volt a fal. Ennyit megér nekem, ha már a pénzem után úgyis csak futhatok.
Olvasgattam ismét a topicot. elég sok hozzászólás van. Látom sok ember van aki nem ért egyet a készülék működésével. Nem baj ilyennek is kell lenni, nem lehet mindenki egy véleményen. Gondolom van közöttetek a témában elég otthon levő ember én még mindig nem vagyok az de a laboratoriui kisérlethez hozzá szólnék.
Csak józan ésszel gondolkozva , hogyan valósítanád meg a laboratóriumi kisérletet ha az egész falszárítási rendszer a talajnedveségből kapilláris úton feljövő nedvességre épül és a készülék hatásosságának egyik lényege hogy a talajban levő vízerek és hartmanpontok elterelésést vagy megszünteteését vagy ezeknek a "lefogását" meg kell valósítani. (ezeket a természetes körülményeket laboratoriumba hogyan hozod létre? Arra adjon nekem valaki választ ,hogy ezeket hogyan csinálja meg laoratoriumban? Az én véleményem az hogy minden egyes épület egy hiteles "laboratoriumi" vizsgálat. És ez mind az ország különböző pontjain, különböző talajminőségben.... Sheila1 véleményéhez hozzászólva: nem vonom kétségbe ,hogy a készüléked nem működik de úgy tudom hogy a felújításnál légporusos vakolatot kell alkalmazni legalábbis az AQuabrill készüléknél ez felújítás során kötelező feltétel de azt is csak az épület kiszáradása után. És pinceszigetelésnél kell alkalmazni vizzáró vakolatot de csak a pinceszintbe. Ugye mivel lezárod ott a falat a nedvesség felfelé áramlana de a készülék meg megakadályozza a víz talajszint fölé jutásást. Röviden ennyit tudok hozzászolni és mindezt a prospektusokból és leírásaikból kikövetkeztetve. vagy esetleg átvágtak vagy tévedek? Akkor kérem győzzetek meg az ellenkezőjéről!! bye
A hozzászólásod őszintének és életszerűnek tűnik. Jó lenne, ha segítenél e kóklerség leleplezésében, mert a Fogyasztóvédelem Főfelügyelőség szerint ők csak akkor tehetnek valamit, ha lenne valaki, aki elégedetlen a szerkezettel, ugyanis a gyártók nekik csak szerető ügyfelekről számoltak be. Hiszen a korábban említett plébános is megesküdött nekik a készülék működőképességéről...
Sziasztok,
a felét sem értem annak, amiről itt szó van, de valahol szeretném én is megírni azoknak, akik gondolkodnak egy ilyen készülék vásárlásáról, hogy ne tegyék. Még véletlenül se. A dolog látszatra működik. De csak látszatra. Nekem sajna van egy ilyen készülékem, én is körbejártam a kérdést, amennyire akkor lehetett. Megkérdeztem referenciákat. Ennél többet nem tudtam tenni, mert nem értek hozzá. Annak látszatát, hogy működik a készülék az okozza, hogy előírják, hogy milyen vakolatot lehet hozzá használni, ami egy vízzáró vakolat, és így nem dobja le a fal a vakolatot, viszont hiába a vízzáró vakolat, a vizes földfal messze nem olyan jó hőszigetelő, mint a száraz, és így csak az tűnt fel nekünk, hogy télen penészedik a fal. Persze a szilikát festékkel nem penészedett, de bizonyos helyeken így is látványos volt az, hogy hidegebb a falam, mint kellene. Ezért próbaképpen belefúrtunk a falba, és bizony a furatból igencsak nedves földet szedtünk ki. Pedig tényleg mindent a leírásnak megfelelően csináltunk. Úgyhogy ha végre eljön az a szigetelő társaság, akik rendesen megcsinálják, úgy kivágom az Aquapol készüléket, mint a hess. :-((
A sivatagi levegőnek is van valamennyi nedvességtartalma. Nappal meleg, de éjszaka igen hideg tud lenni. Ekkor a rel. páratartalom fölmehet 100 % fölé a mégoly száraz homokba dugott fahordóban is. Gondolj arra, hogy a homok a napsütés hatására forró lesz / Van vagy 60 C/ . Éjszaka ezt a hőt leadja. Állitólag fagypont közel is tud lenni. A hőleadás agressziven párologtat, s kiszivja azt a néhány százalék /ezrelék/ vizet a homokból, bele a hordóba persze még pára formájában. Ez meg a hideg miatt lekondenzálódik. Valamelyik filmben láttam, hogy a sivatagban vegetáló cseszlett növénykék levelein hajnalban mindig van egy-két csepp víz.
A képleteket meg a vonatkozó szakirodalmat majd az akadémiai székfoglalómban :))))))
Ha valóban létezik ilyen jelenség, én inkább arra tippelnék, hogy beleásták a hordót a felszínközeli nedves homokrétegbe. Tehát tulajdonképpen egy kutat építettek.
Ha a levegőből ilyen egyszerű lenne vizet fakasztani, akkor valószínűleg nem koncentrálódna a sivatagi élet az oázisokba.
Ezt melyik fizikakönyvből olvastad? Mi a mértékegysége, és a definíciója? Hogy lehet mérni? Milyen összefüggésben van a kémiai potenciállal, tenzióval, forrásponttal, párolgáshővel?
A " kondenzálási hajlam " forditottja. A fahordóban valami ilyesmi jöhet létre, a levegő páratartalma túllépi benne a 100 %-ot. Ezekután iható alakzatot vesz fel.
Egyébként a sivatagból vizet szerezni nem is olyan nehéz! Kurosava "A homok asszonya"-ban a japán paraszt /hoppá, még egy rokon!/ egy fahordót ásott bele a homokba, másnap reggel ujjnyi vastagon állt benne a víz. Ez hogy müködik?
Ez még, ha így is lenne, akkor sem magyarázná, hogy miért nem látszott összefüggés a falbanmérhető fesz és a készülék ki-bekapcsolt állapotai közt.
Az itt mellette pártoskodók nem a párolgást, hanem a felületi feszt szokták felemlíteni, mint esetleges befolyásolt tényezőt. A sivtagból is éppen így akaródzik a vízet felhozni.
Persze alapvető tény, hogy direkt RF árnyékolást nem tennének rá, ha "közönséges" RF energiával müködne a készülék.
Kapillárisban szerintem nincs hatás, mert abban nincs elég felület a párolgásra. A hatás valszeg a vizmolekula és a levegő között jöhet létre "párolgási hajlam" fokozása révén.
Az, hogy a víz visszamegy a talajba szvsz nem állja meg a helyét.
Innetől értelmetlen a hangolgatás, noha az árnyékolás nem igazán tökéletes.
Aztán van még egy dolog. Én kapillárison vizsgáltam, megnéztem az EM esetleges hatását. Nem látszott semmi. Persze lehet , hogy falban más, de mivel sehol nem írt senki ilyenről, kivéve Orbánt.
Miként hajthatna autót?
(ha a vételi árában realizálódó nyereségből GK üzemanyagot veszek!:-)
Az áramfolyást belül gondoltam, ehhez meg kéne bontani a szerkentyüt. Azt a változatot, amelyiknek az antennái kinyúltak a dobozból, GDO-val hangolták le anno 1991 /Privát Profit 91/2./ Abban a riportban azt is irták, ha jól emlékszem, hogy forditott eljárással a sivatagból vizet tudnak felhozni, s az üzemanyag nélküli autókat is tudnák müködtetni!
De úgy tünik, még nagyon olcsó a benzin, még egy kicsit várni kell.
...a teremtő állatkertjében több a bárány mint a kardoskodó farkas. Nem lesz "ügy" még egy darabig. A pénzs érdekek még sokáig dominánsak lesznek...
üdv:
otako
Nem áll ki senki, amíg nincs ügy... Illetve ÜGY. Majd akkor, ha megéri kiállni. Addig hadd menjen csak az üzlet, van sok elégedett vevő-felhsználó, az ő referenciájuk elég (ezek szerint).
Az ügy mellé mindenekelőtt magának a gyártónak kellene /ki-/állnia! Én sem értem, mért nem teszi meg. Lehetetlen, hogy a rezonátorok, mágneses tekercsek között ne lenne valami áramfolyás, ami mérhető. Egyszerüen csak publikálni kellene ezeket a dolgokat.
Mi motiválná a bizonyítást? Az pénz, meg idő - meg bizonytalanság. Így is el lehet adni, és a parára mindig lesz vevő. A fizikus-kémikus meg megelégszik azzal, hogy nem veszi meg, és ismerőseinek sem javasolja (ha józan). Talán ha a média felkapná egy kicsit, lenne hivatalos szakértői vélemény is.
Csak az a fontos, ami sokaknak fontos (az elég, ha azért fontos, mert fő műsoridőben van...)
