Hmm a peldad husba vago... egy csucsragadozonal tenyleg nem megy. De a piramis (aktualis tema ;-) aljan levo allatoknal figyelve ha jol emlekszem az utodokkal rendelkezo allatok mindent megtesznek utodaik tuleleseert, meg azt is kockaztatva, hogy elelemszerzes kozben esetleg elpusztulnak. Bar tenyleg kezdek bizonytalan lenni a sorrendem helyessegeben. Mindossze Rinpoce ravilagitott arra, hogy minket mar igazan erdekelhetne a fajunk fennmaradasa. :-)
Hmm, meg mindig atlag idoben gondolkodsz. Tegyuk fel, hogy 8 rampan huztak fel a koveket, akkor a kb 4 percbol egybol atlag 32 lesz, ami nem olyan rossz, tekintve, hogy az aljan volt a tobb ko, es oda kevesebbet kellett vonszolni felfele, igy azt gyorsabban epitettek, mint a tetejet. Nalam okosabb emberek, akik egyebkent sokkal tobbet foglalkoztak a temaval, biztosan tudjak mennyi munkas dolgozott a piramisokon. En szereny saccra 25000-et tippelek de lehettek tobben is. Mondjuk 3000 dolgozott a kovajasnal, 16000 a szallitassal, a maradek az elelmezessel, tervezessel, szervezessel, osztokelessel, stb. Szerintem igy nem tunik olyan lehetetlennek a feladat, es a foldeken is marad ember, akkortajt a Nilus videke volt a legnepesebb terulet, maradt ott ember a hatarokra is, es a foldekre is. Amugy ha az atlag ido szamitana, akkor azt jelentene, hogy a 3000 ember egyszerre esik neki egy konek, es vajjak, majd 16000-en elkezdik huzni a 2 tonnas kovet. Nem kimondottan logikus. De ha a 16000 embert elosztjuk 100 csoportba, akkor egyszerre 100 kovet mozditanak, es az atlag terheles 12.5 kilo, ami nem tul rossz, plane, ha mar kitalaltak, hogyan lehet a legegyszerubben szallitani. ha 100 ko megy egyszerre, akkor 400 percuk van egyesevel ahhoz, hogy celba erjenek, es vissza a kovetkezoert ami 6.6 ora. Azaz naponta egy csapat ket kovet tett a helyere, es kozben jutott ido ebedszunetnek is. :-)
"kapásból a Húsvét szigeteket mondanám, ahol félig kibányászott monolit-fejeket találtak néhány szakócával (amikkel bőven nem lehet kibányászni ekkora cuccot: 15-20 tonnás kőfejeket rézeszközökkel???) "
Thor Heyerdal könyvében (Aku-aku? ) elég meggyőzően érvel a "kibányészhatóság" mellett. (Odament, fogta a kő- (!*) eszközöket, s nekiállt kalapálni: a munka haladt. Hasonlóképpen "elpróbálták" a szobor szállítását (szintén ment, talán még görgő sem kellett hozzá), felállitását, s a "paróka" ráemelését.
Akyra: fotók: nem egyértelmű, mármint a képekről, hogy emberi alkotásokat látunk.
"És mesélje el nekem valaki, miért beszéltek fehér tanítókról, akik vitorláshajón érkeztek dél-amerikában a hódítók megjelenése előtt? "
Szintén Heyerdal, a Re-exoedíciók?
Ascun: "A Föld számos civilizáció bölcsője volt (Atlantisz, Mu, Lemuria, Egyiptom ..stb., stb.) "
A kérdés, ezek közül melyik létezett, s melyik az általános "régen mennyivel jobb volt" gondolat variációja.
"A racionálisok kedvéért pedig: Darwin elmélete szerint állati sorból emelkedtünk ki. Ezt A fajok eredete című könyvének publikálásakor senki nem hitte el neki /igaz, én ma sem hiszem :))/ mára pedig "világvallásá" lett. "
Nem lett "világvallássá", s elhitték neki: sietnie is kellett a kiadással, nehogy valaki megelőzze ;)
Akyra: /teremtéstörténetekről/ " jé, hogy a neveken kívül megegyezik az egész? még a történet fonala is? nohát... "
Vedd figyelembe, hogy milyen "alapkészletből" gazdálkodhatnak a "mítoszgyártók": él-meghal, elvesz-odaad, születik, apa-anya, testvér, férj-feleség, öl, szerez, lop, tenger-ég, felhő, szél... Ez olyan, mint amikor azt mondanánk, az "indiaiak" már rég leírták a világ történetét, amire a tudósok, csak nemrég jöttek rá.
"Érdekes, az iskolákban továbbra sem ezt tanítják, szerinted miért kezd mindenki ilyen dolgokban gondolkodni? Hm? "
Én mintha tanultam volna "egyszintes", majd lépcsős, majd igazzy piramisokrol.. ;)
Hát, körübelül ennyi. Elnézést, ma csak az A betűsök kerültek sorra, legközelebb a B-vel folytatom... ;)
R.
(*A szigeten, ha jól tudom, nem volt fém az európaiak megjelenéséig)
"Azt mondod nem a semmiből tünt föl.
Ezek szerint kimutathatóan fejlődött?
Van egy bizonyított és elfogadható, racionális kronológia?"
Ez nem egy olyan dolog amit pár mondatban el lehet intézni, de megpróbálok összehozni egy kis összefoglalást.
Ötven évvel ezelőtt még az volt az ősrégészek véleménye, hogy az ember Egyiptomban mintegy félmillió évvel ezelőtt, az alsó paleolitikum korában jelent meg. Azok az emberiség őstörténetét forradalmasító ásatások azonban, melyeket L.S.B. Leakey a tanzániai Olduvai szakadékban folytatott az ötvenes évektől, nem maradtak hatás nélkül az egyiptomi őskor kutatására sem. Az olduvai ásatások bizonyították először, hogy az emberhez közel álló vagy emberi lények már kb 2 millió évvel ezelőtt is éltek Kelet Afrikában (australopithecus, homo habilis). Később a kenyai Rudolf tó partján, majd Etiópiában olyan leletek kerültek napvilágra, melyek alapján a közvetlen emberősökre vonatkozólag még régebbi időkből nyertünk adatokat, s ezek történetét legalábbis 3 millió évre, de talán még korábbra lehet visszavezetni.
Az ősi csontmaradványokkal egy rétegben levő, ún. "kavicseszközök" bizonyítják, hogy a paleolit szakócák korát hosszú időszak előzte meg, amikor az eszközök megmunkálása még jóval kezdetlegesebb fokon állt. Egy-egy kődarabról, a magkőről szilánkokat ütögettek, pattintgattak le. Ezáltal létrejött a munkaél, mely alkalmassá tette a kődarabot, hogy segédeszközül használják különböző tevékenységeknél. Az ősi kavicseszközöknél a munkaél csak a kődarab egy részére terjed egyik oldalon vagy kétoldalasan. A szakócákat mindkét oldalon végig kiképezték. Az Egyiptomból előkerült alsó paleolitikus szakócák szép példányai (Asszuán, Théba, Nag-Hammadi stb.) formájukban nem különböznek a korabeli európai szakócakultúrák készítményeitől.
Az utóbbi években kezdett csak felfigyelni Egyiptomban a kutatás a kavicseszközökre. Ma is a szakócakultúrák képezik az első olyan időszakot, melyről legalább valamelyes képet tudunk alkotni. A természeti környezet félmillió évvel ezelőtt erősen eltért a maitól, a Nílus völgyét a pliocén kori tenger maradványaként egészen a mai sivatagi fennsík széléig víz töltötte ki. A völgyet szegélyező teraszokon lehet megfigyelni a víz fokozatos apadását. Három olyan teraszt állapítottak meg, ahol az eszközök alapján kétségtelenül emberek éltek. Más lelőhelyektől eltérően itt a felső szinten vannak a legkorábbi leletek, az alsóbb teraszoké későbbi,időben közelebb esik hozzánk. Az ember tehát követte a víz visszahúzódását, s még a paleolitikum idején elérte a mai völgyfelület területét.
A középső paleolitikum időszakában a korábban univerzális munkaeszközként használt szakócát felváltják a különböző formájú, nagyságú kovakő pengék. Ezek élét gyakran gondosan retusálták, vagyis miniatűr szilánkok lepattintásával fűrészélűvé tették. A középső kőkor (mouster-i) több állomása ismeretes a Líbiai sivatagból, így a Baharia és a Szíva oázis közti területről (Ain Dalla közelében) és Khargeh-ból. A kőipar differenciálódása jellemző erre az időszakra Európában csakúgy mint Egyiptomban. A vakarókat a bőrök megmunkálásánál alkalmazták, kőfűrészek, kőkések mellett háromszög alakú kőhegyek is kerültek elő nagy számban. Az utóbbiak főleg a nyugati sivatag lelőhelyeire jellemzőek, valószínüleg lándzsahegyül szolgáltak.
A paleolitikum befejező szakaszának egyik jelentős állomása Egyiptomban a Szebil kultúra (15000-10000 körül). A lelőhely Kóm-Ombótól északra van egy hajdani tó partján. A telepen három réteget sikerült megkülönböztetni, a legrégebbinek érdekes sajátossága, hogy a kőeszközök nem az általánosan használt kovából, hanem rendkívül kemény dioritból, kvarcból vagy puha homokkőből készültek. A második réteg tért át a kova munkaeszközökre.
A konyhahulladék-halmokból sok csont került elő, tűzhelyek maradványai is megőrződtek. A telep már kapcsolatban állt a Vörös-tenger vidékével, a hulladékban ugyanis egy koralldarabot is találtak. A legfiatalabb rétegekre az igen kis méretű kőeszközök (mikrolitok) elterjedése jellemző.
A neolitikum
Az újkőkor döntő, valósággal forradalmi változást hozott az emberiség életében, ekkor függetlenedett az ember először bizonyos fokig a természettől, sőt annak átalakítását is megkezdte. A paleolitikum idején a gyűjtögetés, a halászat és a vadászat látta el az embert táplálékkal, a neolitikum nagy vívmánya viszont a földművelés és az állattenyésztés. A földművelés következménye hosszabb ideig élő telepek kialakulása. Emellett megmaradtak az élelemszerzés korábbi módjai is. Régebben a neolitikum kritériumai közé sorolták a csiszolt kősezközök és az agyagedények használatát is, ma már világos, hogy e két utóbbi csak egyik velejárója, kisérőjelensége annak a hallatlanul dinamikus fejlődésnek, melyet az élelmiszer termelés lehetővé tett. Míg az őskőkor évmilliói alatt szinte észrevehetetlenül lassú a változás, a munkaeszközök tökéletesedése, addig a neolitikum korától rövid, egyenes út vezetett az első jól megszervezett államok kialakulásáig.
Az egyiptomi régészeti anyag jelenleg arra mutat, hogy a Nílus völgy csak a történeti idők kezdetétől szolgált rá arra, hogy a civilizáció egyik első bölcsőjének tartsuk, a neolitikum ugyanis jóval később kezdődik itt, mint a Közel- Kelet más vidékein. Az utóbbi évtizedek nagy régészeti meglepetései közé tartozott az igen régi neolitikus telepek feltárása Irakban, Palesztínában és Anatóliában (Jarmo, Jerikó, Catal Hüyük). A két utóbbi helyen már a VII. évezredben fejlett, városias jellegű település mutatható ki. A legrégibb neolit rétegekben még nincs kerámia.
A prekeramikus neolitikum lelőhelyei egyenlőre még hiányoznak Egyiptomban, és az újkőkorszak több mint kétezer éves késéssel kezdődik a környező területekhez viszonyítva. Még a kb. 6000-re tehető el-kabi leletanyag is kifejezetten paleolitikus jellegű. A kietlen Szináj félsziget és a Delta mocsarai hosszú ideig elzárták a Nílus völgyét az északkeleti hatások elől, a Szahara felől pedig nem jött a civilizáció fejlődését jelentősen meggyorsító impulzus.
A legrégibb, már biztosan földműves közösség lakhelyét a Fajjúmban tárta fel két ősrégész kutatónő, Caton-Thompson és Gardner. A két kómon, vagyis halmon a munkaeszközök mellett tűzhelyek és gabonatárolók sokasága bizonyítja az ember jelenlétét. A Fajjúm, voltaképpen oázis, melyet a Nílus egyik mellékágának, a Bahr-Juszufnak árka kapcsol össze a Nílus völgyével. A mellékág a Birket-Kárun (Moirisz) tóba ömlik, melynek felülete a prehisztorikus időkben és az ókorban jóval nagyobb volt mint ma. Ennek a tónak a közelében kedvező feltételek adódtak a földművelésre. Az abszolút kormeghatározásban a neolitikum idején a radiokarbon módszerre is építhetünk. Mint ismeretes, a levegő szén-dioxidjában a C-14-szénizotóp is jelen van, s ez beépül növényekbe, emberbe, állatba. A holt szervezet nem vesz fel újabb C-14-et, s a korábban belé került mennyiség is bomlani kezd. A felezési idő kb. 5700 év. Ennek figyelembevételével szerves maradványok alapján - kb. 4-500 éves hibahatárral, meg lehet állapítani egyes lelőhelyek korát. A két fajjúmi domb leletei eszerint az i.e. V. évezred második felére (kb. 4500-4000) tehetők. Az utóbbi években különböző módokon próbálták az eljárást tökéletesíteni, például fák évgyűrűi alapján (dendrokronológiai kalibrációs görbék). Csiszolt és pattintott kőeszközöket egyaránt használt a lakosság, balták és egyéb munkaeszközök mellett nyílhegyek is kerültek elő, az őrlőköveket pedig már a földművelés tette szükségessé. A kő mellett csontból is készültek eszközök, tűk, árak. A kagylókat valószínüleg kanálként hasznosították.
A gabonát földbe ásott, aránylag kis méretű vermekben tárolták, melyeket szalmából font gyékénnyel béleltek ki. A legszélesebb verem 1,50 méter átmérőjű, a mélység 30 és 90 centiméter között váltakozott. A telep fő megélhetési forrása tehát kétségtelenül a gabonatermesztés volt, a silókban búza és árpamagvak kerültek elő. Bár a lakóházakat és a temetőket nem találták meg az ásatások során, a leletanyag világosan elárulja, hogy a Fajjúm kultúra a neolitikumnak fejlett, előrehaladott szakaszából való. A lakosság tömegesen használta az agyagedényeket, a kerámia azonban még egyszerű, a komplikáltabb formák csak későbbi lelőhelyeken tűnnek fel.
Több felvilágosítást nyújt a lakosság életéről egy másik hatalmas neolit telep a Delta délnyugati szegélyén, Merimde-beni-Szalame amit H. Junker osztrák egyiptológus tárt fel. Az ovális alaprajzú, lemélyített kunyhók alacsony falát iszapos agyagtéglákból készítették. A nádtető valószínüleg cölöpökön nyugodott. Ajtót nem vágtak a kunyhókon, az alacsony falon át lehetett lépni, belül vízilócsont küszöb könnyítette meg a lelépést a lemélyített padlóra, ahol földbe ásott edénybe gyűjtötték az esetleg becsurgó vízet. Egy másik típusú lakóhely falait nádsövény alkotta. Az itt talált tűzhelyek azt bizonyítják, hogy nem csak ideiglenes nappali tartózkodási helyül szolgáltak, hanem valóban laktak is bennük.
A telepnek nem volt külön temetője, a halottakat gyakran, arccal a kunyhó felé, a házak közelében temették el. A zsugorított testhelyzetben elföldelt holttestek mellett sírmelléklet csak ritka esetben található. Néhány sírban például a halott szája közelében talált gabonamagvak a halottkultusz kétségtelen jelei. Mivel az elhunytak az élők közelében maradtak, nem volt szükség arra, hogy a család a sírban sok tárgyat, eszközt helyezzen el, hiszen az utódok gondoskodhattak hozzátartozóikról, könnyen vihettek áldozatot a sírra.
A lakosság a gabonát földbe ásva tárolta, vagy kosarakban, vagy hatalmas agyaghombárokban. A kosarak nádból készültek spirális (szakajtó) technikával. Merimdében juhot, kecskét, szarvasmarhát, sertést tenyésztettek. A technika fejlődését nemcsak a munkaeszközök változatossága, a csiszolás tökéletesedése igazolja, hanem a kőedények megjelenése is. Olyan emlékcsoport ez, melynek nagyobb jövője lett Egyiptomban mint bármely más területen. Sőt már laposra csiszolt, festék szétdörzsölésére szolgáló kőlapok, ún. paletták is használatban voltak, az egyik paletta asszuáni gránitból készült.
Merimde tehát az egyiptomi neolitikum egyik legfontosabb állomása, de egyelőre nehéz beilleszteni a prehisztorikus kultúrák fejlődési sorába. Kezdeti szakasza talán a VI. évezredig nyúlik vissza, későbbi fázisa körülbelül egyidős lehet a Fajjúm kultúrával. Kétségtelenül alacsonyabb kultúrfokon áll, mint a felső-egyiptomi lelőhelyek, de ennek ellenére sem világos, hogy mennyivel korábbi ezeknél, vagy esetleg részben egybe is esik ezekkel.
A Merimdében folytatott új német ásatások bővítették a telepre vonatkozó ismereteinket. Az egyiptomi szobrászat története számára fontos egy agyagból készült emberi arc előkerülése. Eredetileg póznára illesztették, tehát valószínüleg kultikus tárgy volt.
A tiszta neolit kultúrák közé tartozik még az El-Omari lelőhely, mely nem földrajzi név, hanem egy kutatóról kapta a nevét. A telep a mai Heluántól északra terült el. Kerek és ovális kunyhók kerültek itt elő. A halottak egy részét külön temetőben helyezték nyugalomra, de itt is megvolt a telepen belüli temetkezés szokása. Érdekes helyi sajátság a mell közelébe tett virágcsokor. A sírok közelében kis kőkörökből képeztek ki áldozóhelyeket, a halottat állatbőrbe vagy gyékénybe, némelykor vászonba csavarták. A társadalmi fejlődés szempontjából is bizonyos jelentősége van annak a jogarnak, melyet az egyik sírban találtak a kéz közelében.
Még folytathatnám a déli fejlődés fő irányaival, stb, stb.
"Nincs semmilyen elem a kultúrájukban, ami valahonnan máshonnan átvett, neagyisten öröklött ?
És ha igen mi az?"
A Nílus völgye egész ókori története folyamán erősen elkülönült a Közel Kelettől, sőt bizonyos fokig Észak Afrika egyéb vidékeitől is. A földrajzi adottságok nagyban hozzájárultak az egyiptomi kultúra sajátos arculatának létrejöttéhez. Ennek ellenére a prehisztorikus időkben sem szigetelődött el teljesen Egyiptom a külvilágtól.
Az i.e.VII-IV. évezredben Észak Afrika még több csapadékot kapott, s a sivatag egy része szavannás vidék volt, sőt mocsaras területeknek is kellett lenniük. A Marokkótól a Vörös tengerig húzódó óriási területen a sziklafalakat rajzok százai és ezrei teszik hallatlanul érdekessé. Ezek fő témája különböző állatok ábrázolása. Az évetredekig élő vadász, majd pásztorkultúra számos közös vonást mutat egyrészt a korabeli núbiai sziklarajzokkal, másrészt néhány esetben a későbbi egyiptomi emlékanyaggal is.
Így például a szaharai vadászok is viseltek állatfarkot az övükön, akárcsak az egyiptomi prehisztorikus vadászok az ún. "oroszlánvadászat" palettán. A fáraói ornátusban mindvégig megmaradt egy hosszabb állatfarok. A kör alakú vermeket és a beléjük esett állatokat a núbiai vadászkultúra (Gebel-Gorgod) ugyanúgy ábrázolja, mint az I. dinasztiát röviddel megelőző hierakónpoliszi festett sír.
Kétségtelenül érintkezés állt tehát fenn a szaharai törzsek és a Nílus völgy között, az egyiptomi gazdasági élet alapja azonban a neolitikum kezdetétől már a földművelés. Így ezek az átvételek a fejlődés menetét döntően nem befolyásolták.
Az egyiptomi kultúra szempontjából sokkal fontosabb az az erős mezopotámiai hatás, mely a Nagada II.-kor vége felé, az I. dinasztia trónra lépése körüli időben érte a Nílus völgyet. Ez részben a művészeti motívumok alkalmazásában nyilvánul meg, így például az oroszlánokat fojtogató hős alakja látható a hierakónpoliszi festett sírban és egy Gebel-el-Arakból származó faragott dísz elefántcsont késnyélen. Ennek a késnyélnek egyik oldalát szárazföldi és tengeri küzdelem díszíti, egyiptomi és mezopotámiai hajók harcolnak egymással. Újabban felmerült a gyanú, hogy a késnyél esetleg hamisítvány, bizonyítani ezt még nem sikerült. Esetleges hódítás csak feltételezés lehet, a mezopotámiai befolyás azonban a késtől függetlenül is kétségtelenül tény.
"Érzek valamiféle komoly tiszteletet benned.
Netán hiszed az egyiptomi vallást? Vagy annak részeit?"
Csak sajna a "tudományos előrejelzésben" szó nincs 2012-ről.
Egyébként akarsz fogadni? Szerintem 2012. december 23-án semmilyen világkorszak-váltó globális katasztrófa nem lesz. Bármilyen tétet tartok, amit megnevezel.
OFF
szvsz a piramis témát ki kellene hagyni ebből a topikból, mert:
- itt off és van rá a törzsasztalon külön topik
- ha valaki veszi a bátorságot és leírja az igazi építési módot, azt kinevetik és nem is bizonyítható a mai ELFOGADOTT tudomány eszközeivel
A Piri Reis térképet tárgyalták már a Tudomány fórumban:
http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9055073&uq=73
Érdemes beleolvasni.
Itt szóba kerül egy másik érdekes térkép (amiről persze Hancock is ír....) az Oronteus Fineaus -féle, amelyik meghökkentően pontosan ábrázolja az Antarktiszt.
Nos, engem is erdekelne... egyszeru szuksegszeruseg lenne a civilizacio a bunko utan? Az eszkozhasznalat allatoknal is megfigyelheto, az ember igazabol nem tett mast, csak tovabbfejlesztette ezt a kepesseget, es utana beindult egy folyamat. Biztosan a folyamat nem egyik naprol a masikra zajlott le, es meg csak nem is linearisan, hiszen tudunk par elpusztult civilizaciorol, sot a leghiresebb visszaeses a sotet kozepkor volt.
Az embert, mint fajt amugy kulonosnek tartom. Nem mintha annyira kivuallo lennek, csak probalok elvonatkoztatni. Az allatvilagban a fajfenntartas az elso. Az egyeni tuleles szorosan a masodik. Az embernel ez az intelligenciaval nagyon felborult. Az, hogy a fajunk itt lesz-e meg 500 ev mulva, az majdnemhogy senkit nem izgat, de az egyeni (csaladi) eletbenmaradas (azaz egzisztencia) felteteleinek megteremtese teljesen elso helyre ugrott fel. Evolucionarisan nem nagyon magyarazhato ez a viselkedes. Ennyire csak nem vadul el a dominancia verseny...
Kb 10 ezer évesre saccolták, ami azért elég meglepö! Az az igazság, hogy szerintem nagyon sok feltáratlan hely lehet, hiszen pl. Kinát, Koreai félszigetet, egyáltalán ázsiát még egyáltalán nem tárták fel elég alaposan.
És senki sem tudja: a bunkobotos (alig) ember mitöl kezdett el egyszercsak irni, társadalmat, csatornákat épiteni, szervezni, stb...
Jelenleg nincs válasz, pedig ez a kérdés érdekel engem a legjobban..
Én is láttam. A temetkezési helyeken szobrocskákon és néhány más eszközön kivül nem sokat találtak. A vörös festék volt az egyértelmü azonositási pont, föleg, hogy Skandináviában, Dániában is találtak hasonlo eszkozvilágot és vörös okkeres temetkezéseket...
Légyszíves osztd meg velünk ismereteid - legalább lényegileg - Egyiptomról.
Pl. ugye legkritikusabb kérdés az eredet.
Azt mondod nem a semmiből tünt föl.
Ezek szerint kimutathatóan fejlődött?
Van egy bizonyított és elfogadható, racionális kronológia?
Nincs semmilyen elem a kultúrájukban, ami valahonnan máshonnan átvett, neagyisten öröklött ?
És ha igen mi az?
Érzek valamiféle komoly tiszteletet benned.
Netán hiszed az egyiptomi vallást? Vagy annak részeit?
Kérlek mesélj többet és konkrétabban. Hiszen - úgy látom - te vagy itt az aki a leginkább szakértőnek mondható (legalábbis Egyiptom -témában)
Szokás szerint ez is elmarad mint az összes többi idétlen világvége jóslat és Hancock kiadhat egy új könyvet amiben megmagyarázza, hogy miért nem lett világvége. Mi meg sóhajthatunk, hogy megint nem lett vége a világnak és holnap megint mehetünk dolgozni:)
"Hancock-tól csak egy könyvem van, asszem Istenek kézjegyei címmel. A többit nem ismerem."
Elég elolvasni egy könyvét, a többi már csak ismétlés. Én olvastam egy párat, nem mondhatja senki, hogy olyasmiről vitatkozom amiről fogalmam sincsen. Télleg! Nem kell Hancock könyv? Szívesen odaadom, nem kérek érte pénzt sem, mert ilyesmiért ugye...
"komolyan mondom, fogalmam sincs, miről beszélsz -hol cáfoltam bármiben is, hogy az egyiptomaik fölhúztak pár piramist, és aztán nyista???"
Olvasd vissza magad, ki tudja hátha mégis.
"És hol bizonyítottad a piramisok építését? Tudtommal eddig a napig is csak teóriák léteznek ezek építésére, az életkorukat pedig a bevésett szövegek alapján datálják..."
Most másoljak vissza mindent amit eddig írtam?
"Szeretném itt, ebben a topicban is látni, mert sajnos így is túlságosan szétoffoltuk a misztika és mágia topicot.
Másrészt milyen kérdéseidre nem kaptál választ?"
Idővel talán, most nem érek rá ismételni, de ha lesz fölös időm akkor összeszedhetem.
"Csak azt írhatok le, amit tudok is. Kérdezd meg Osarát, tőle tanultam."
Akkor miért nem írod le az egyiptomi varázskör húzását? Titok?
"Egy hasonlat alapján öntelt? Ne menjünk már el személyeskedésbe, abból éppen eleget látok nap mint nap Zealander!"
Semmi személyeskedés, ez a véleményem. Amit írtál az nem hasonlat volt, hanem általánosítás, méghozzá eléggé öntelt az én véleményem szerint. Maradok őszinte ha nem baj.
"Akkor mesélj kérlek, otthon milyen atomfizikai kísérleteket végeztél? hány atomerőművet látogattál meg? Bizonyítani tudod Einstein relativitás-elméletét? Esetleg cáfolni? Egyiptomban hány expedíción vettél részt, mióta beszélsz és milyen szinten óbirodalmi, középbirodalmi és újbirodalmi papi és köznépi nyelven? soroljam még???"
Ó jaj. Azért ennyire nem bonyolult a dolog amit kértem, hogy ekkora köröket tegyél. Hivatkozást írni azért talán még nem olyan nagy feladat. A csernobili atomerőművet láttam ha már így kérded, az atomkisérleteket meg rábízom a tudósokra. Expedíción nem vettem részt, de azért van egy kutatónak hitele, hogy utána lehessen nézni. A tárgyi bizonyítékok adottak, a hieroglifák olvashatók stb. És ha már a különböző egyiptomi dialektusokról kérdezel: a Gardiner féle könyvből tanultam és tanulok, abban minden benne van, mert engem érdekel annyira a dolog, hogy pl eredetiben olvassam el a szent szövegeket és egyéb írásokat. Több kört nem futnék ezzel ha nem gond, remélem most már érthetőbb a dolog.
"Sajnos be kellett nekem is látnom, hogy rengeteg dolgot fogadok el,amit valaki leír, mert így könnyebb az életem (pl. nem kell föltalálnom újra az aerodinamikai törvényeket, csak hogy repülhessek repülőgéppel :0)"
Na ja. De senki sem fogja kiverni a kezedből a történelmi és egyéb tudományos könyveket sem.
"Persze, aki éhezik, annak eszébe se jut... azokra gondoltam, akik belemerülnek az ókori birodalmak rejtelmeibe...persze itt is vannak olyan emberkék, akik gondolkodás nélkül benyalják a tudósok szavait, mondván, ők a tökéletes igazság letéteményesei... "
Hát bocs, de én nem így látom. Akik elolvassák a tudósok könyveit azokat nem lehet olyan könnyen átrázni az archeológiai szappanoperákkal. Aki meglehetősen tájékozatlan ezen a téren és csodákra van szüksége, az meg falja Daniken és társai elméleteit. Persze úgy is fel lehet fogni, hogy begyöpösödött vagyok, mert nem akarom ezeket elhinni. De ez nálam nem akarás kérdése. Én ismerem mindkét oldalt, talán van némi rálátásom a dologra.
"Javaslom, gondolkodj el a szövegkörnyezeten... nem azt írtam, hogy szerintem Egyiptom, stb... hanem hogy *"Majd valszeg a 16 éves gimnazista fogja azt mondani, hogy végig követhető a folyamatos fejlődés, amikor azt tudja, hogy egyik pillanatról a másikra hirtelen megjelent Egyiptom, vagy Sumer." *
Mert a törikönyvek legtöbbször pongyolán fogalmaznak..."
Oksa.
"Képzeld, engem is. De egy krimihős szavaival élve: ha mindent lehetségest kizártunk, mint megoldást, akkor a lehetetlent kell elfogadjuk..."
Ahhoz elég sok kell, hogy minden lehetségest kizárj, szerintem távol vagy te attól.
"Látod, nekem meg Egyiptommal nincs energiám foglalkozni, ezért ott sem a tudósok sem a hantások véleményeit nem tudom végérvényesen elfogadni, vagy elutasítani..."
Ciki, de ha ilyesmibe akarod vágni a fejszédet, akkor bizony rengeteget kell olvasni. Persze erre építenek ezek a szenzációhajhász könyvek, hogy az átlagember úgy sem fog utánanézni. Minek ha pár órás olvasással mindent megtudhatunk?:)
"Érdekelne, hogy miért az a fontos, hogy HOL volt Atlantisz? Nem az a lényeg, hogy mit hagytak ránk? "
Szerintem érdekes, mert megtalálása a legcáfolhatatlanabb (közvetlen) bizonyíték volna. Amíg nem tudjuk a helyét, addig közvetett jelnek vagy nyomnak feltételezett információink vannak, ami lényegében nulla...
Amit ránkhagytak, az vagy igaz vagy nem. Nincs bizonyítva. Vagy te tudsz valamit bizonyítani ?
-
Egyébként mint már írtam, szerintem nem fontos ragaszkodnunk az Atlantisz elnevezéshez. Nem is elsösorban azért, mert e névre ragasztott előítéletek elbagatellizálják az egész témát, hanem inkább azért, mert egyáltalán nem biztos hogy egy szigetröl/kontinensröl van szó, hanem többről, valószínüleg egy globális civilizációról.
Amelynek az Atlantisznak nevezett társadalom csak egy része volt.
Szerintem kár belemenni a Piramisok lehetséges építési módszereibe (arra ott a Törzsasztalon a Piramisos topik). Bebizonyítani a legvalószínübb teóriákat sem tudta eddig senki, ha jól tudom.
És ha sikerülne is, van helyette ezer más hasonló ókori (ill. azelötti) rejtély, dél-amerikai sok tonnás kötömbök, sztélék; az afrikai, egy sziklatömmböl kivágott építmények, fülöp szigeteki fejek stb. Töménytelen kreáció van a földön, aminek a tudósok NEM TUDJÁK az elöállítási módszerét, azaz rejtély.
Továbbá szerintem az sem fontos, hogy mágia/mágikus volt-e vagy sem a keresendö, feltételezett történelem előtti civilizáció vallása/filozófiája, csak akkor, ha az valamit bizonyít vagy cáfol.
Egyébként magam is úgy olvastam hogy Hermész Triszmegisztosz (vagy - ha jól tudom - Thot), aki tulajdonképpen a nyugati mágia (alkímia, ezoteria) alapítója, egy egyiptomi pap/mágus/"isten" volt, aki az atlantiszi hagyományt vette át. Persze ez sem bizonyított.
Szerencsétlen Hancock-ot pedig szerintem inkább hagyjuk már békén.
Rajta kívül, tudtommal még százával vannak keresök (köztük komoly tudósok is), akik hasonlóan vagy legalább bizonyos aspektusokban hasonlóan vélekednek. (Tudom, most sorolnom fog kelleni, fogok is...! :) )
Szerintem ahelyett, hogy különféle (ugyan kapcsolódó) témákba bele-bele kapunk, célszerübb volna, EGYENKÉNT kimerítően kielemeznünk - persze ugye képességeinkhez mérten - a kérdéses jeleket. (ezért is lenne üdvös minél több szakember jelenléte)
S csak akkor venni a következöt, ha valamelyikröl egybehangzóan eldöntöttük, hogy erösíti vagy gyengíti az atlantisz-elméletet.
Kezdhetnénk pl. a Nasca-fensíkkal, a Piramissal vagy a Piri Reis térképpel. Vagy ki mit javasol?
Mindenki az igazságot keresi, de ezt szerintem indulat nélkül, elfogulatlanul, professzionálisan, öszintén és nyílt kártyákkal érdemes tenni...
Persze az effektivitas novelheto futoszalag modszerrel, azaz, hogy egy-egy csoport csak a kovet vajja, a masik faragja, a harmadik szallitja, a negyedik helyere rakja, es egy otodik elkulonulo csoport organizalja a dolgokat.
Igy kevesebb ember is eleg, vagy nem kell napi 15 orat dolgozni. Mindenesetre elegge logikus igy szervezni. :-)
"Azoknak, akik nem olvasták volna (és cáfolatokat továbbra is várok)
kb. 30 évük volt egy nagy piramis fölépítésére.
ha évi 365 napot dolgoztak, napi 15 órában FOLYAMATOSAN, ráadásul kb. 2,5 millió kőkockát mozgattak meg (átlag 2 tonnásak)
Akkor:
30*365*15*60*60=591300000 másodpercük volt a munka befejezésére (ez még csak a kövek cipelése, behelyezése, tehát csak a kőművesmunka)
ez leosztva 2500000 kődarabra: 236.52 másodperc/kődarab, tehát kb. 4 percük volt, hogy a kőkockát megfogják, a megfelelő helyre vigyék, beillesszék, stb.
Őszintén szólva megnézném ezt a munkatempót :0)) "
Elfelejtettel leosztani emberekkel. Mondjuk 100 ember kell a kotombok megmunkalasahoz es helyre illesztesehez, es 50000 ember dolgozott rajta (legyen tehat 500 munkacsoport) 236.52 mp*500 egyseg=118100 mp*egyseg=32 munkaora egy tombre, ami mar egesz realis. En inkabb azt a szervezest neztem volna meg, ahogyan ezt megvalositjak. Remelem jol szamoltam. Te azt szamoltad ki, hogy atlag mennyi ido kellett, hogy egy ko a helyere jusson. Ami igy is tekintelyes tempo.
Oszinten szolva a Spektrumon (vagy a Nat G.-on?) lattam egy dokumentumfilmben.
Ha profi vagy angolbol es tenyleg izgat, akkor itt van ket oldal:
http://www.seacoastnh.com/history/prehistoric/redpaint.html
http://www.usm.maine.edu/gany/webaa/
Az utobbi cim tobb infot tartalmaz es jobban kidolgozottnak tunik...
Nem kell rogton varosokra gondolni, de a kor szinvonalahoz es a foldrajzi fekveshez kepest magas kulturat kepviseltek. A legkorabbi becsles 10000 evre teszi oket, a legkesobbi 4000, de ahogy nezem a legpontosabb becslesek 5500 evvel ezelottrol szolnak. A kozos pont a voros okker jelenlete, es kereskedelem nyomai europaval, ha jol vettem ki a szavakbol.
