Kátay csak egy volt, a mai Teréz körúton és bejárata volt a Jókai utca felé is. Egyszer kezembe került egy XIX. századvégi katalógusuk, amiben magyarul és németül volt óriási termékkínálat ábrákkal. Abban pl. sokféle méretű és formájú fém pinceablak is volt. Ez a hetvenes években engem nagyon meglepett, mert akkoriban sehol nem volt ekkora választék késztermékekből.
A Bajcsyn a Kulcsikrály volt, ami ma is ugyanolyan bolt, csak a réginél sokkal nagyobb kínálattal. Az út másik oldalán lévő Műanyagbolt felirata még ma is látszik a huszon éve bezárt üzleten. A mellette lévő, a Kálmán Imre u. sarkán lévő fodrászaton belül van egy megtekinthető fodrászmúzeum, érdemes bekukkantani.
Sajnos a körutak nevét sohanem tudom, de a Kátay a nagyköruton volt, ha az Oktongontól a Nyugati felé mentünk, akkor a bal oldalon. Kb. átellenben a Conradal. Talán az az Erzsébet körút.
A Bajcsyn a Kálmán Imréhez közel volt egy nagy és szuper műanyagbolt. Már hosszú évek óta üresen csúfoskodik. Nem tudom, hogy az volt-e valamikor Kátay.
7 év az semmi. Igaz nem tudom az enyém hány éves, de sok. Ebből is látszik, hogy mindig milyen jámbor lányka voltam, soha nem vesztettem el a nickemet.:-)
Tudom, ismerem, de nekem a régi Kátay hiányzik, ahol nem csak edény volt, hanem sok minden más a város közepén. Jelenleg egy vacak Spar van a helyén.:-(
Az eredeti nickem ment a lvesebe még M. idején. Ezt a nickemet egy olvtárs ihlette, mivel a blogjában hírül adta a világnak, hogy én vagyok M., és vigyázzanak velem, mert belemászok "az userek" gépébe, és csokikat rakok bele.
Ezen kis topikunk (nem ez) közössége igen jókat mulatott, és ezért lettem csokis hekker. Aztán egy topiktalálkozóra készítettem a társaságnak egy csokitortát, amelyhez málnaszósz dukál. És akkor ragadt hozzám a málnaszószos jelző. :o) Hát így.
Az biztos, mert valahogy lett az élelmiszerüzletek általános neve. De én még mindig a malévvel repülnék ha repülnék és ma is a matávot szidom ha telefonról van szó, pedig remekül el szoktam csevegni Wandával.:-)))
Szerintem átok rám legalább is. Ahogy múlnak az évek egyre több a nyűg. Utálok megöregedni. 80. minden jó volt, akkor kellett volna elmenni ügyesen.:-)
Az apukámtól hallottam - ő még látta - azt, hogy a vasárnapi újságokban volt olyan hirdetésük, amelyen a figurák álltak és alá volt írva, hogy ma mi sem húzunk. (vasárnapi boltzár)