Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 275
Kedves cucu!
Sorban próbálkozok , sajna nem aznap este , szemhunyásilag ugyanis automatice bedőltem a puhába.I am story.
A járda ügyet úgy gondolom kitárgyaltuk.
A kérdés , hogy a 4 m-es repedés az függőleges , vízszintes irányban annyi , vagy netán a repedés szélessége? Utóbbi esetben nem irigyellek a benyomatás költségei
tekintetében. ( Bocs : - )))) ) Javasolnám, hogy a repedés alján, közepén és tetején készíts egy ún. "gipszpecsétet", ami kb. 5 - 8 cm széles nagyjából kör alakú,
spaklival csinálható gipsz micsoda.Kicsit tunkolni is lehet a gipszet a résbe , aztán lehúzatni, de azért egy-két mm maradjon. Ha a ház mozog, a gipsz a repedés
irányában el fog repedni, ha megállt a mozgás, akkor egyben marad. Valószínű, hogy az eltérő építési idő mellett a repedés kialakulásában az eltérő alapozási sík, vagy
épp választott építési technológia , de akár az altalaj eltérő teherbírása is szerepet játszhat. Normál körülmények között egy-két év alatt megtörténik a terhelés
átrendeződése , és akkor megáll a repedés növekedése, utána a következő vakolásnál egy kis hálóval stb. eltüntethető. Ha reped a gipsz , akkor marad a statikus
kihívása , de mihamarabb a repedés észlelése után. Azért becslésem szerint nem lesz gond a leírtak alapján , a pecséteket tedd fel.

A kétoldali villanykapcsoló becslésem szerint kb. 10x10 cm-es bevésést jelenthet, Ha ez egy hosszabban menő teherhordó fal , akkor vélhetően ekkora lyuk teljes
átvésés esetén sem okozhat gondot. Ha egy 30x30-as pillérben tetted , az persze más lenne. Hasonlüó okból a 10 cm-es lyuk a páraelszívó esetében normál
körülmények között nem gond. A kör alakú lyuk egyébként statikailag kisebb gondot okoz a falban. Ha a lyuk , vagy átvésés közvetlen közeléből egyszercsak repedés
indul ki a vakolatban , akkor azért hívni kell statikust, ugyancsak mielőbb! De a leírtak alapján nem tűnik szerkezeti gondnak egyik sem. ( Ha a falvésés 10x10-nél
nagyobb , akkor azért valakinek meg kell nézni!

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 274
kedves Tacsa!

nem lehet pl athidalo megoldas az hogy a kutat reszben feltoltjuk es csak 3-4 metert hasznalunk emesztonek??
a fala ugyis betongyurus tehat eleg jo szigetelt a tobbi emesztohoz kepest
es akkor csak az aljara kell beton??????

vagy van kotelezo eloiras emesztore???( alaki)

udv
don_padre

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 273
Kedves cucu!
Próbáltam belépni a másikra , de a szerver lekapcs.??? Este újra próbálom!
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 272
Kedves don_padre!
Ha meg akarod venni a házat, a következőket javaslom:
1.Az adásvételi szerződésben , de legalább is egy önálló jegyzőkönyvben , ami lehet az ingatlan átadás - átvételi jegyzőkönyve , amiben pl. a mérőórák állását és számát , kulcsokat stb. átveszitek , mindenképpen rögzítsétek , hogy a szennyvíz elhelyezés a kútba történt , és nem Te készítetted ezt. Ugyanis: ha bármilyen építési engedélyezési tervet készíttetsz pl. átalakításra, bővítésre , akkor rögtön rákérdez először az építész ., majd a hatóság , hogy kedves X.Y. akkor a trutyi hová megyen? Annak megoldása nélkül nem adhat építési engedélyt. Emellett ekkor ellenőrizhet, sőt , egyéb szankciókat is hozhat , valamint eljárást indíthat. Erre le kell fedzd magad. Legalább azt meg bele kell venni , hogy a szennyvíz elhelyezés megoldatlan , emiatt persze az árból is lehet alkudozni.
Mindenkép azt javaslom , hogy a kút ügyet felejtsd el, legjobb lenne talán betömedékelni, a helyét azért a későbbi esetleges építések érdekében bemérve. Meg kell oldani a ház szennyvíz elhelyezését zárt tárolóval , ha csatona nincs. De ez is építési engedély köteles , legegyszerűbb egy szigetelt ( szigetelhető ) acél tartályt venni , vagy betonból készíteni.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 271
Kedves cucu!
Válaszoltam , de ide is áthozom, vagy elküldöm emilen!
tacsa
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 270
szia mindenkinek!

köszönök minden nekem irányulo választ , reagalást!!!!!
most ugy nez ki talan megis osszejon egy haz Rákoscsaban.
egy kis (vagy nagy) gondom van csak vele!!!
emesztonek egy regi 24 m res kutat hasznalnak amit ugye sose kell szippantatni mert sose telik meg:)
azt tudom hogy szennyezi a talajt mint az emesztok nagy resze de!
a kerdes az hogy valamifele epitesi hatosag ellenorizhet e ill. kotelezhet e valamire ezugyben. a tulaj elmondasabol tudom hogy a vezetekes vizet is a talaj szennyezettsege miatt kaptak meg 74 ben.

elore is koszi a hozzaszoloknak
csao
don_padre

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 269
Kedves tacsa!
Ha még nem válaszoltál volna az internetto-n, úgy itt várom a válaszodat, ugyanis az index-et könnyebben elérem, míg az internetto-t egyáltalán nem.

Köszönettel: cucu

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 268
Hacsek!
Én az osztatlan közösbe maradó "udvar" területrész kiszámítására gondoltam, nem a közös költségekre. A földhivatali kollégáim tájékoztatása szerint kissé módosítva az általam leírtakat a következő: Nem a földhivatal számolja ki az osztatlan rész tulajdoni részarányait, hanem az alapító okirat készítője. A lakások alapterülete és a telek területének tört száma adja ezt.
Üdv: szintén zenész!!
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 267
Kedves Művész! (szintén zenész?)

Nem egészen úgy van, ahogy írod: a földhivatal előre adja meg a telek hivatalos nagyságát, az alapító okirathoz készülő felmérésből derül ki a beépített alapterület, és a kettő különbségéből számítható a kert, udvar stb. területe. Ezt a területet, mint már alább írtam, nem osztják fel, hanem OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON marad. Amit elosztanak a tulajdonrészek arányában, az a közös költség.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 266
Kedves Hacsek!

Köszönöm az eddigieket, a négyzetméterekkel most már talán elboldogulok, hogy tudjam, hogy melyik felmérés volt eddig a jó(bb).
Lehet, hogy félreérthetően írtam, de vita lesz még a közös építési költségek felosztásával is - garázs, pince közös költségeinek osztása.

Apropó, ezeknél mi a szabál: lakásonként egyenlően, vagy alapterület szerint osztandók-e ezek kivitelezési díjai? /Friss társasház, lakások egyéni befejezésével szerkezetkész közös építtetés után/.

Jogi ügyben még lehet, hogy kereslek, de az eddigit is köszönöm.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 265
Csocsi mindenkinek!
Tisztelt Jó ember!
Legjobb tudomásom szerint a társasház pontos alapterületének felmérése után az osztatlan közös tulajdonba kerülő területrészeket földhivatali szakember számolja ki. Ez nyilván csak a be nem épített ingatlanrészre(udvarra vonatkozik) Az építmény többi része ill. azok közös helyiségeinek elosztására vonatkozóan a társasház közgyülésének határozata dönt.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 264
Tisztelt Jóember: az "én sem érek" helyesen: én sem érTek! I am story!
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 263
Kedves mindenki!

Eleget téve Hacsek barátom szíves kérésének , ezúton is jelzem: még élek. Az elmúlt két nap "történéseiből" kimaradtam sajna , pedig érdekes dolgokat írtatok. Így kissé megkésve és ( kissé törve a sarkam ) néhány gondolatot tennék hozzátok:

don_padre részére : Hacsek fajlagosa megerősítve!

Jóember: a terület számításra van olyan műszaki előírás szerű számítási szabályozás , melyet én sem érek. Így javaslom a Hacsek által leírtak szerinti felkészülést a tárgyalásra.

rizó: szóba jöhet még - ha az egész padlószint emelhető új ajzatnyival ( kb. 5 cm ) - hogy beteszel egy réteg ( kb. 2 cm ) hőszigetelést alá, ami a lejjebb lévő terület szintkülönbségét kiegyenlíti ( csak a lent lévőre kell tenni ! ).

kirké:amit leírtál, az alapján akik csinálták a házat , azért valamit konyítottak hozzá , mert funkcionálisan jó a ház. Ha nyugodt akarsz lenni a ház statikai állapota tekintében , akkor célszerű - mielőtt bármit csináltok , elhatároztok - egy olyan statikust ( ez az építész elfajzott formája ) kihívni , lehetőleg olyat , aki a fa szerkezetekben "otthon van" , aki átnézve a házat megmondja , hogy van - e bármi gond. Ha nincs gond , akkor nem 10 , hanem több évtizedig a fa "eláll". Ráadásul: a fa jelzi, ha gond van vele , és ha figyelsz , időben. Akkor csak ott kell beavatkozni, ahol gond van , másutt nem. Egyébként fenntartani - karbantartani a faházat is kell, megérdemli , szereti. A leírt "tortadoboz" sok helyen szokatlan , könnyen elhibázható szerkezeti csatlakozást igényelhet , ami egyrészt hibaforrás , másrészt drágává teheti a tervezett beavatkozást. Kezd a statikussal , csak utána tégy bármit.

emili: az egyik kérdés, hogy hány m-re van a cseresznyefa törzse a ház falsíkjától? Azt szokták mondani ökölszabályként , hogy a fa gyökérzete nagyjából akkora átmérőjű , mint maga a lombkorona kiterjedése. A széleken már gyengébbek a gyökerek , így ha nincs túl közel a törgy , akkor nem igazán tud "felnyomni". A saját házamnál meggyfa vagyon kb. 2,5 m-re , de az ég világon semmi gondom nem volt - eddig - gyökerileg. Nem is lesz , mert monilia okán vágásra kerül. A következőt azért egy télikertnyivel odébb rakom én is.

tacsa

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 262
Kedves Jóember!

Az ablakbeugrókat és ajtónyílásokat is egyenként kell NEM figyelembevenni, ha az 1,90 m feletti alapterületi vetülete nem több 1 m2-nél (ennél egyszerűbben nem tudom leírni).

Lehet, hogy valamit félreértesz: a közös költség nem az építési költség, hanem a társasház ÜZEMELÉSÉNEK anyagi vonzata. Ha tehát a ház már úgy épült eredetileg, hogy az (esetleg különböző méretű) pincerekeszeit mindenki a maga költségén építette, akkor azokat a tulajdoni részbe (albetétbe) bele kell számítani, esetleg önálló albetétként kell kezelni.
Ha korábban bérház volt, és a pincerekeszek jogilak nem voltak a bérlemények részei (nem kellett utánuk lakbért fizetni), akkor kell az adott pincerészt közös területnek felvenni.
Sajnos ebből lehetnek viták, ha jelentős méretkülönbségek vannak. Lehet pl. új, egyenlő felosztást készíteni.

A felmérésről: a helyiségek alaprajzi főméretét cm pontossággal kell mérni, az alapterületet pedig 0,01 m2 pontossággal kell kiszámítani a mért adatokból. Nézd meg a korábi felméréseket, hogy így készültek-e?
Továbbra is állok rendelkezésedre, ha kell.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 261
Köszönöm, Hacsek, valami ilyesmi érdekel. Jól értem-e, hogy pl. Veluxa ablak beugrói ( egyenként kb. 0,24 m2, de több is van) tehát nem növelik a lakás alapterületét?

A közös (építési) költségek alapterülettel arányos felosztásába válaszod szeirnt a különböző méretű pincerekeszeket hogyan kell figyelembe venni?
Van már két felmérésem, melyek között egyes szobáknál is több m2 eltérés van, még egy felmérés csak cifrázná a helyzetet, de lehet, hogy megéri, ha a javamra szól...

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 260
Tacsa! Jelentkezz be kérlek!
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 259
Jóember!

Társasház-alapításkor a közös területek (udvarok, lépcsőház, pincetér, padlástér, kerékpártároló, közlekedők stb.) osztatlan közös tulajdonban maradnak. Tehát nincsenek felosztva, az egyes tulajdonosok nem rendelkezhetnek a megfelelő hányad felett (pl. nem adhatod érbe az udvar rád eső 5%-át). Ami fel lesz osztva, az a közös költség, mégpedig a tulajdonrészek nagysága arányában.

A pincetérben lévő, egy-egy lakáshoz tartozó rekeszek szintén közös területnek számítanak, de az alapító okiratban minden egyes albetéthez (lakáshoz) hozzá lehet rendelni pincerekesz használatát. Ez azt jelenti, hogy ha neked nem kell, később a használat jogát adhatod át. Ez csak a pincerekeszre vonatkozik, a többi osztatlan közösre nem!

Erkély, loggia, terasz területének fele számít bele az albetétbe. Ha korábban beüvegezték vagy máshogyan zárt térré tették, akkor az egész eleszámít.

Ferde falak: ha arra gondolsz, hogy nem merőlegesek, akkor az csak mérés-számítási probléma. Ha tetőfelület ferde, akkor arra az a szabály, hogy hasznos alapterületnek az 1,90 m belmagasságot elérő részek és az 1 m2-t elérő falfülkék számítanak.

Van jogszabály erre, de nem ajánlom, mert semmitmindó, nem konkrét. Fordulj inkább szakemberhez!

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 258
A felkérésnek is eljöhet az ideje, de az elméleti kérdésekkel szeretnék jómagam is tisztában lenni.

Tehát a kérdés ugyanaz, társasház-alapításnál a közös területek felosztási arányának kiszámítására, a lakások hasznos alapterületének meghatározására (erkélyek, ferde falak is vannak) vannak-e jogi-műszaki előírások, és ha igen, merre?

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 257
Kedves emili!

Nem ijesztgetni akartalak (akkor azt üzentem volna, hogy HUÚ).
Nem az életveszélyes, hogy ilyen szerkezet van, még csak nem is a termék minősége a probléma. Ausztriában ezt gyártják, használják is. DE NEM LAKÓHÁZNAK.

Sajnos a botanikai kérdésedre nem tudok válaszolni. Van olyan, hogy a ház mellett álló, növésben lévő fa károkat okoz, de ha már most hatalmas, akkor szerintem nem valószínű. De ismétlem, ebben nem vagyok biztos.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 256
Kedves Hacsek,

Koszi az infot, jol ramijesztettel :)
(Nem ertem, ha tul.keppen kesz eletveszely az ilyen haz, akkor miert engedik gyartani? Ha egy auto ilyen minosegu lenne, akkor mar reg perelnek a gyarat... :( )

Kerdes:
1.: Ha azt mondjak csinaljam en az alapot, es ok majd arra valahogy ratrukkozik a hazat, akkor arra kell gondolni, hogy lefurnak a betonba, es ugy rogzitik, es az elso szelviharnal Dorothyva valtozok?...:)

2.: A telken hatalmas cseresznyefa all.
Nem reg olvastam egy ujsagban, hogy ha a gyokere az alap ala tud noni, akkor nedves evszakbam megemelheti a hazat.
A tolgyfat emlitettek a legveszelyesebbnek es a fenyot a legjobbnak. A cseresznye hova tartozik, mar ha komolyan van, es ilyen nagysagrendu a problema,es milyen tavol kell tole epiteni?

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 255
Kedves rizo!

1) 2 cm vastagságra cementsimítást javasolok. Ha a jelenlegi burkolat szilárd (pl. kerámia lapburkolat), akkor nem kell felszedni.
2) A Terranova honlapját megtalálod a www.archiweb.hu/bemutato/terranova/ címen. Bár "kotyvasztási" ötleteket nem tartalmaz, legalább tisztázni tudod magadban, hogy pontosan milyen szerkezeti réteget szeretnél készíteni. Enélkül a kérdésed olyan, mintha azt kérdezted volna: "Van egy kis vasércem, hogy csináljak zsilettpengét?!"

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 254
sziasztok!
Modositott kerdesek: (Hacsekhez)
1) hogyan tudok <10cm szintkulonbseget eltuntetni? nagyreszt ~2cm, egy "arokkal"
2) hogyan tudok "hazi terranovat" kotyvasztani perlitbol?
Rizo
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 253
Kedves Kirké!

Amit kérdezel, arra képtelenség "távgyógyítással" megnyugtatóan válaszolni. Ha jól értem, szeretnél egy "külső szilárd burkot" a favázas házad köré.
Az a kérdés, hogy mit érsz el vele? Mert ha a faváz elkorhad, akkor úgy is összedől a belső. Másrészt az a hőszigetelő réteg, ami eddig (helyesen) kívül volt, a szerkezet közepére kerül, aminek páracsapda, penész stb. a következménye. Biztos, hogy akarod?

Más kérdés a szerkezet statikai kiváltása, erről jóval alább megtalálod Tacsa értekezését.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 252
Kedves Emili!

AZ EVG-3D SZÉLHÁMOSSÁG! Ezt nyugodtan leírhatom, ugyanis azt az anyagot, amit az Elender szerverén olvashatsz, annak idején én magam írtam a Perfekt Invest megbízásából. Engem is becsaptak, mivel az ÉMI bizonyítványuk NEM LAKÁSÉPÍTÉSRE, HANEM EGYSZINTES MEZŐGAZDASÁGI ÉS IPARI LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSÉRE SZÓL. Annak idején nekem is csak a számot mutatták be magát a bizonyítványt nem. Ráadásul a Perfekt Invest nem fizette ki a kiadónknak az anyagát, hanem lelépett, és átlopta az Elenderhez. Tudomásom szerint kb. 25 különböző sajtóorgánumnak tartoznak.

De most a lényegről: az az épület, aminek építését az adott oldalon láthatod, végül nem kapott használatbavételi engedélyt. Tudniillik:
1. A kétoldali acélháló közötti hőszigetelés, valamint a rálőtt habarcs NEM TEHERHORDÓ SZERKEZET, mivel az említett anyagok egyike sem rendelkezik a szabványos merevséggel (hajlítószilárdsággal).
2. Az EVG-3D panelek FÖDÉMKÉNT NEM alkalmazhatóak. (Statikai alapismeretek: Kéttámaszú födémlemez vasalása alul, a konzollemezé felül kell legyen.) A kétoldali acélháló miatt a födém vakolata alul, a húzott övben a legkisebb terhelésre is megreped.
3. A szerkezet rögzítése az alapozáshoz KONTÁRSÁG! Az alaptüskéket NEM HORGONYOZTÁK LE, hanem a lemezalapba utólag fúrtak lukakat, és abba dugták a tüskéket. (Ha láttad az Ózt, tudod mi történt Dorothy házával!)
4. A panelekbe a nyílásokat, vezetékhornyokat a helyszínen vágták ki az acélhálóból, nyílásáthidalót nem építettek be, csak a tokokat. A szerkezetet a szó szoros értelmében AZ AJTÓK ÉS ABLAKOK TARTJÁK ÖSSZE, és a szokásosnál nagyobb oldalterheléstől erősen vetemednek.

Kedves Emili! Ennyit az EVG-3D szerkezetről! NE HAGYJÁTOK BECSAPNI MAGATOKAT!

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 251
Sziasztok!
Könnyűszerkezetes házakról szeretnék írni, majd kérdezni.

Ilyen házban lakom 3 és fél éve. Bár mondjuk magamtól soha nem építtettem volna ilyent, de ez a ház egy olyan telken állt, ami maga a csoda (800 négyszögöl fenyőerdő Bp. mellett, az M7-M0 autópályák csücskétől kb. 2 km-re, ráadásul hihetetlenül olcsón adták).
Először az volt a terv, hogy szinte az egészet lebontjuk és a helyén építünk egy újat-szépet, persze téglából.
Aztán telt-múlt az idő, és egyre jobban megkedveltük a házat működés közben. Ez egy 64 m2 alapterületű ház, ugyanekkora felső szinttel. A viszonylag magas térdfalak miatt fent is ennyi a hasznos alapterület, vagyis a lépcsőfeljáró fenti lukát leszámítva összesen 126 m2. Alul van egy egybenyitott kb. 45 m2-es helyiség (nappali-konyha-étkező), + egy kis dolgozó, ami bár elkülöníthető, de össze is nyitható mindezzel, + fürdő-WC. Az emeleten pedig van még 3 szoba + egy fürdő helye. Vagyis a ház közösségi és pihenési funkciói nagyon jól elkülönülnek, úgyhogy rájöttünk: mégis megtartjuk. S bár nem ez a legfőbb szempont, de egész érdekes, hogy az elmúlt, elég kemény télen a havi legtöbb gázszámlánk (cirkó fűtés + melegvíz) csupán 4.800.- Ft (!!!) volt! Egy erdőben, dombtetőn, szabadon álló családi háznál! A szendvicsfalon ugyanis kívülről még van egy 6 cm-es Austrotherm borítás, azon a vakolat. Ránézésre amúgy nem egy szép ház, teljesen fantáziátlan, de ezt nem is bánom, mert szerintem elég, ha belülről néz ki jól, jobb is, hogy nem hivalkodik.

De: a fene tudja, statikailag azért mégsem bízom a házban. Ugyan nincs semmi baja, de akik építették, azok elég csóróak voltak, félek hát, hogy a faanyag nincs rendesen lekezelve (vagy egyáltalán nincs lekezelve), és bár nyilván így is elálldogál még 10-20 évig, de lehet, hogy 20 év múlva nem lennék túl lelkes, ha akkor kellene építkezni.

Kérdésem: megoldható-e a ház körbeépítése mondjuk téglával? Nyilván nem kellene 38-as az eleve adott nagyszerű hőszigetelés miatt, de mi az a tégla, amelyik statikailag elbír egy koszorút meg a tetőteret?
Lehet-e mondjuk Leier-födémmel (ami, ha jól tudom, 9 métert képes alátámasztás nélkül áthidalni) úgy átfödémezni, hogy belülre ne kelljen falakat építeni, mert belül úgy jó, ahogy van?
S mindezt esetleg meg lehet-e úgy oldani, hogy közben a meglevő tetőt ne kelljen okvetlenül szétszedni? Tehát pl. a tetőtér burkolata (ami kívülről csak lambéria) leszerelése után valahogy átdugdosni a gerendákat, aztán úgy valahogy megcsinálni a födémet? Az nem baj, ha a tetőtér válaszfal-gipszkartonjait kiszedik, a tetőtér beosztásán úgyis változtatnánk egy kicsit, de az volna a legjobb, ha a földszint mostani plafonja is megmaradhatna a fagerendákal, és valahogy fölé lenne helyezve az új födém. Az nem lenne baj, ha a tetőtér padlószintje e művelettől kicsit megemelkedne, mert legfeljebb elvesztünk a tető ferde síkja alatt pár centi hasznos alapterületet, az nem gond. Igazából csak minél kisebb rombolással szeretném megúszni a történetet, ha lehetséges.
Lehetséges?

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 250
Szép sorjában...

Emili!
Utánaszimatolok a nemesbaunak. Holnap reggelig türelmedet kérem.

Rizo!
A radiátor mögötti szigetelés jó. Az ismerősöd valószínűleg fordítva rakta fel. Tehát: A POLIFOAM VAN A FAL FELÉ, A FÓLIA A SZOBA FELÉ.
Amit te hőszigetelésre akarsz használni (perlites kőpor), az nem az, hanem könnyűvakolat. Abból hőszigetelésnek kb. 20-25 cm volna elég.
A padlókiegyenlítő nem szintkülönbségre, hanem egyenetlenségekhez való (tkp. a gletteléshez hasonlít)

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 249
Kedves Don padre,

Mar egy rakas anyagom van a konnyuszerkezetesekrol. Sokmindent el lehet roluk mondani, csak az olcsot nem. Kb. 30eFt->90eFt-ig terjednek az arak + Afa. Ez kb. szerkezetkeszet jelent, de ez mindenhol mast jelent.
Van ahol meg vakolat, cserep, nyilaszarok sincsenek, van ahol kivulrol teljesen kesz mar.
Amiert en lehetoleg ilyent szeretnek, az a gyorsasag.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 248
Itt a harmadik :)
megel = meleg
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 247
Meg van mi maradt ki...
szoval: radiator (dunafer-lux-n) moge szigetelest szeretnek tenni. polyfom egyik oldalan aluminium folia. Tegyem-e?
Egy ismerosom azt mondta, hogy neki volt, de hideg volt a lakas, aztan leszedte, " es most fel tud melegedni a fal, es jo megel van "
Mit tegyek?
Rizo
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 246
Kedves Hacsek,

mar megint konnyuszerkezet ;))
Mi a velemenyed errol?:
http://www.elender.hu/~nemesbau
Meg EMI-juk is van, de errol a technologiarol meg sehol sem hallottam.
Mukodhet ez nalunk?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!