Kedves Olvtársak!
Sokunk problémája, hogy szeretnénk a pénzecskénket lehetőleg úgy elkölteni, hogy abból elsősorban saját honfitársainknak legyen haszna. Jó dolog az erről tanúskodó kis, nemzetiszín kacsó egyes termékeken, meg nézzük a vonalkódokat is, hogy 599-essel kezdődnek-e. De ha mindezeket külföldi tulajdonban álló hipermarketekben vesszük meg, akkor egy kereskedelmi lánc végén kapcsolódunk be az értékesítési folyamatba. Így elsősorban a kereskedelmi láncot, pontosabban a lánckereskedelemben részt vevő multikat és kiskereket gazdagítjuk, nem a termelőket, a gyártókat.
Kérek mindenkit, ha tud olyan hazai mezőgazdasági őstermelőt, aki jó minőségű, netán bio termékeket állít elő és árul, ossza meg velünk az elérhetőséget! Ha tud valaki olyan ipari termelőt, gyártson akár cipőt, akár ruhát vagy bútort, aki saját design alapján, saját termékeit gyártja és forgalmazza, ossza meg velünk az információkat! Jó is, rossz is érdekel.
Célom az lenne, hogy lerövidítsük a láncot, és vagy eleve a gyártóktól, a termelőktől szerezzük be, ami kell, vagy legalább az első kereskedelmi láncszemtől a sokadik helyett, egy árrés megfizetésével. Az is jó lenne, ha kis klubocskák jönnének létre, hogy ha valaki pestiként pl. Baján jár amúgy is, az egy autóval ne csak magának hozzon pár fürt kiváló fűszerpaprikát és fokhagymát, hanem másoknak is.
Köszönöm a hozzászólásokat előre is!
Csót:
b
Nem beszélve arról, hogy ha egyáltalán akad az Intersparban vákuumcsomagolt mangalica (mely minőségileg sokkal rosszabb, mint egy termelői piacon a házi készítésű), akkor jóval 3e Ft/kg fölött van az ára.
A hévízi termelői piacon 2500 Ft/kg-ért szoktam venni, ha arra járok.....
Ahhoz képest, hogy a stinknormal (sokszor mócsingos) gyulai páros kolbász is 3e ft körül van kilója, szerintem nem vészes a 3,5e-es ár a mangalicááért....
Miért? Nem azt mondtam, hogy rendszert akarnék belőle csinálni, de egy próbát megér, nem igaz? Elvégre Mikulás, és Karácsony minden évben van. Szülinap és névnap többször is. Nem vagyok híve a túl drága ajándékoknak, viszont egy kis kósti belefér egy sima, nem kerek szülinapra vagy egy névnapra, nem igaz? A vágott virág maga a dögunalom néha. (Persze, vannak kivételek...)
Az ilyen árfekvésű boltok maguk sem gondolják, hogy bárki is napi rendszerességgel ott fog vásárolni.
Kézműves Magyar Ízek bolt nyílt a III. kerületben. Nagyon kiváló. Ehhez képest az oookos Dívány-alkalmazott csak azt nem írta meg, hogy pontosan mi a bolt címe. Miközben egyébként a kerület területe jó pár megyeszékhelyével vetekszik.
Marmalade.hu | 2011. augusztus 31. 15:30 | 0 komment
Magyar termelői piacot nyitottak meg szerdán Budapesten, a X. kerületi Liget téren, ahol kizárólag magyar gazdák által termelt és feldolgozott termékeket árusítanak. A Ligeti téri piac jelmondata: Amit eszel, azzá leszel!
A Magyar Piac Szövetkezet szervezésében augusztus 31-én nyitja meg kapuit Budapest első – kizárólag magyar gazdák által termelt termékeket árusító piaca. A Liget téri Piac, a magyar termelők piaca, a hét minden napján várja a garantáltan friss élelmiszerre vágyó fővárosi lakosokat.
Régi probléma látszik megoldódni a Liget téri piac nyitásával, hiszen a magyar őstermelőktől származó termékek – ha nem is hiánycikknek, de legalábbis – nehezen beszerezhető élelmiszereknek számítottak eddig – mondta el Konrád Istvánné, a Magyar Piac Szövetkezet elnöke.
Budapest X. kerületében, a jól megközelíthető Liget téren nyílik a Magyar Piac Szövetkezet szervezésében létesített, magyar gazdák által termelt termékeket, valamint feldolgozott élelmiszereket árusító helyi piac.
A piac a hét minden napján várja a vásárlókat, akik a folyamatos nyitva tartás mellett, friss, egészséges, magyar földben termett termékekből, illetve jó minőségű, hazai élelmiszerekből vásárolhatnak kedvező áron, kulturált környezetben.
Helyszín: Budapest, X. kerület, Liget tér, a Korponai és az Állomás utca sarka, a buszvégállomással szemben
Sárgarépatúra Pesthidegkúti piac, ahol minden az, aminek látszik 2011. július 30. 00:00
Kruppa Géza
A máriaremetei kegytemplom mögötti cserkészház kertjében minden második szombaton a környékbeli őstermelők – vagy 35-40-en – kínálják portékájukat. A hangszóró diszkréten népzenét sugároz. Az alkalmi standokon alig néhány órája fejt tej, nemes penésszel befuttatott sajtok, hajnalban kikapkodott, még harmatos friss zöldség, foszlós kalács, hosszan érlelt, márványerezetű sonka, lédús őszibarack, kecsketejsavós, finom mértékletességgel illatozó háziszappan, miegymás kínálja magát. Itt nincs helyük holmi rafinált ízfokozóknak, színezékeknek, fényező bevonóknak, csomósodásgátló, trükkös segédanyagoknak. Minden az, aminek látszik. Az árusok mosolya is őszinte.
Magyar Nemzet Hiába fogadkozott a világ húsz legnagyobb gazdasági hatalma, köztük az Európai Unió is, hogy megvédik a szabad kereskedelem elvét, a válság hatására egyre több, a nemzeti gazdaságot védő lépéseket tesznek. Bár a G20-ak (a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az EU-t tömörítő szervezet) a tavalyi szöuli találkozón kőbe vésték a protekcionizmus elleni harcot, a recesszió elhúzódásával mégis vámokkal, behozatali kvótákkal, árfolyamgyengítéssel és a hazai vállalatoknak nyújtott támogatásokkal próbálják kedvező helyzetbe hozni saját gazdaságukat.
Nézd, az idei hideg, esős nyár miatt a balatoni vendéglátóipar gyászolhat. Nem cikizni kell őket az erőlködésért, hanem tisztelni!
Amúgy meg a Balcsira és annak marketingjére hiába költenek sokat, ha hülyékre bízzák a költést. Tudomásul kell venni, hogy ez egy speciális adottságú hely, és nem abban kell versenyezni az Adriával meg a görög szigetekkel, amiben azok úgyis jobbak. Ha valakinek az jelenti a nyaralást, hogy tengeri herkentyűket zabál Szicíliában, akkor az oda fog menni, és slussz. Ha valakinek az jelenti a romatikát, hogy Szantorinin nézi a naplementét Fira kilátópontjáról, vagy a Mamma Mia filmet követve Szkopeloszra meg Zakinthoszra viszi a nőjét, az nem fog a Balcsira jönni.Akinek az a tuti, hogy fizikai állóképességének határait feszegeti, az úgyis elmegy sziklát mászni a Dolomitokba, könnyűbúvárkodni Egyiptomba, még tán mélytengeri búvárkodásra is benevez.
Ebből kellene kiindulni:
Kik azok, akik a Balcsit választhatják?
Számos olyan réteget lehet találni, amelyről elmondható, hogy a Balcsinak jó esélye van náluk.
A) Azok, akik okkal félnek a hepatitisztől. Már az A és a B is elég kellemetlen, de a C az igazi nehézfiú, azt nem lehet gyógyítani. Márpedig a Fölközi tenger vize elég szennyezett, és a tengeri herkentyűket nem sütik-főzik rongyosra, hogy finom legyen. Sokszor olyan rövid ideig tartó hőkezelést kapnak csak, hogy a kórokozók nem pusztulnak el. Tehát, aki nagyon kényes az egészségére és félti a gyerekét is, annak irány a Balcsi! (Azt a barmot, aki a Zimmer Feri című, az országimázst hatékonyan romboló filmet a turisztikai előirányzatból pénzelte, effektíve a tökénél fogva húzatnám végig az Andrássy úton...) Hangsúlyozandó, hogy a Balcsi vize ivóvíz minőségű. Magyarul, ha itt belekortyol a gyerek, az nem tétel. Ha azonban Szícíliánál, az nem biztos, hogy csak ízre rossz...
B) Azok, akiknek kicsi, úszni nem vagy alig tudó gyerekük van. A Balcsi ideális hely a kicsiknek, és tökéletesen alkalmas hely arra, hogy a szüleik megtanítsák őket úszni. A lehető legélvezetesebb módon, a lehető legkevesebb kockázattal. Kiabálós úszómesterek, türelmetlen úszásoktatók és a klórtól kivörösödött, gyulladt szemek nélkül. Sok mókával, türelemmel és szeretettel. Gyakorlatilag a fél Balcsi-parton sokáig sekély a víz, végig a déli oldalon...
C) Azok, akik a lehető legkevesebb sérüléssel szeretnék megúszni a nyaralást. A Balatonban nincsenek medúzák, tengeri sünök, cápák, sziklás partszakaszok, veszélyes barlangok. A tengerhez képest szinte veszélytelen hely.
D) Azok, akik - különösen Skandináviából - nem akarják kockásra ülni a seggüket az autóban, míg végül elérnek a Mediterráneumba.
E) Azok, akik szeretnének kicsit várost is nézni, kirándulgatni, folyón hajózni, ilyesmi. Nemcsak annyit akarnak, hogy döglenek a napon.
F) Azok, akiknek túl fehér és érzékeny a bőre, ezért a kíméletlen görög napsütésben még októberben is képesek leégni.
Magyarul hangsúlyozni a veszélytelenséget, a kulturális látnivalókat, azt, hogy a nagyszülős-unokás nyaralásnak is megvannak a maga szépségei. Gondoljunk csak bele: egy elöregedő társadalom az európai! A fiataloknak, a sportolni vágyóknak, a csajozósoknak már annyi hely ajánlgatja magát, hogy teljesen felesleges beszállni a tülekedésbe. A kisgyerekes családoknak kilóg a segge a gatyából, mindenki a CHF-hitele törlesztésével van elfoglalva. Kinek van pénze nyaralni?
?
?
?
Igeeen, Ön nyert! A (skandináv, finn, skót, ír) nyugdíjasoknak! Plusz az északi vidéken nagy divat, hogy a férfiak és az idősek is jócskán kiveszik részüket a gyermekeik és unokáik neveléséből, tehát abszolút indokolt lenne szerencséltetni őket egy kiadósabb kampánnyal. Arra visszarévedni, hogy milyen jó volt, mikor még a németek jöttek családilag összeröffenni, nincsen értelme. Nekik már snassz, DDR-ízű a Balcsi. Más lett a divat arrafelé. De nemcsak németek vannak az EU-ban, hahó!
Másrészt hosszú út vezet(het) ahhoz, hogy a Balaton újra olyan csáberővel bírjon -és itt főleg a külföldi tursitákra gondolok-, mint régen. Hogy ezt hogyan lehet elérni azt nem tudom, mert laikus vagyok. De, hogy valami erőlködés szagot érzek a Balaton környékén - az is biztos.
