van egy csomó részlet a gk falazatoknál, amik a szakik tapasztalat alapján alakult ki:
1. Azért kell a második réteget gk felszerelni a mennyezetre az falakra felszerelt első gk réteg után , hogy takarásba kerüljön a derékszögű csatakozási él. Így oda még silikont sem kell húzni.
2. Mindenképpen használj 1oomm profilokat, a 5omm profilok nem lakóházba falaiba, inkább a szerelőaknák lezárására.
3. A 5x5-ös profilok kalibráltak kéne legyenek, de olyat nem fogsz kapni, de két lapja legye átengedve vastagsággyalun.
4. Nem jó, hogy a válaszfalat bekösd egy 5x5-ös stafli alá (az esetleges pontatlanságon kivül, szerkezeti meggondolások alapján sem jó), készits egy rácsszerkezetet, kicsivel több anyag kell,
de megéri, ez teljesen kimetevíti majd a falakat, bármit fele lehet függeszteni rájuk, csak tegyél egy vizszintes palló erősitést CW profilok közé. Nehéz konyhatesteket és könyvespolcokat is megtart egy így kimerevített fal.
Nem érdemes 4o cm kiosztással tenni a stafnikat, tedd 6o-as tengelyközzel és ezekre merőlegeseket is szerelj.
Hosszába és kereszbe is csavarozd a gk. lapokat.
5. Az élek eldolgozása: van egy alu élvédő (nem halós) általában azt használják külső és belső profilra.
De létezik egy alu szalag, ami ragasztós is és külső és belső élre is használható, olyan 3cm az széles, középen
el van metszve. Az prímán használható élvédőnek, mert nem vastag és nem kell ráhúzni sok glettet.
A fal és a mennyezet találkozásához is ilyen szalagot kell használni.
Ez egy lengyel termék, biztos kapsz (vsz. kínából szerzik be).
6. A glettelés: egy réteg durva rigipsz glett az üvegszál szalagozásra (öntapadost használj, a 9omm széleset), vársz hérom napot, aztán még egy réteg fimon rigipsz glett széles glettvassal (vegyél egy jó acélos glettvasat- nehéz beszerezni- márkás festékboltba kapsz- ahol pl. festéket is kevernek). A csavarokra is kétszer kell ráglettolni. Aztán kell egyet csíszolni rajta, mi ezt géppel hasznélunk, finom 15o-es papírral.
A gépet csak el kell húzni a felületen, nem kell nekinyomni.
Ha nagyon jó minőséget akarsz, az egész síkot át kell glettolni a legfinomabb finom cementes glettel, utánna csíszolni, de akkor csak a sarkokat szoktuk.
7. a dupla CW75-ös profilról: valamennyit merevít a szeglemezes szerkezetes is, ha pl. hosszába a 13méteren be tudod szerelni akár megszakításokkal is, a sokat számít. Minden tetőszerkezet elasztikus valamilyen színten, ki van téve a szél nyomásának- egy ilyen falat érdemes beépíteni hosszába. Hangszigetelés szempontjából prémium megoldás, még hotelekben is alkalmazzák a folyosó és a szobák között.
Sok a sarok egy házban, nézd meg a szakszerű sarokképzést a doksiban, de nem is olyan egyszerű jól megcsinálni.
Jó lenne o.6-os falvastagságú gk profilokat beszerezni, talán akkor lehetne minden falat 75mm méretbe klsziteni, van amikor a sűrű hanggátló gk -ban nehéz behuzatni a csavart a o,5-ös profilba (megfut). Számolj egy anyagszükségletet és nézd meg mibe kerül az CW 1oo o.5 falvastagsággal a CW75 képest o.5 falvastagsággal. KB ugyanabban az árban kéne legyenek. A 75-be is 1oomm vastag hőszigetelést kell beletuszkolni.
Teljesen igazad van, ezért van idézőjelben a "terv" szó, és ezért van odaírva, hogy ez nem építész programban készült, hanem a saját CAD szoftveremben. :)
A palló / stafni témában is igazad van, de ezt hál istennek talán csak egy-kétszer írtam el sokból.
Egyébként te milyen műszaki megoldást alkalmaznál a lenti problémakörben?
Először is nagyon köszönöm a zavarba ejtően részletes választ (és azt, hogy a minőségi megoldást írtad le, amit én is preferálok!), másodszor viszont lenne még pár kérdésem, ha nem baj. :)
"Megcsinálod a mennyezetet vázát, de az 5x5-ös pallókat (6x4-es gyalult kéne legyen) csak úgy tudod kiszíntelni, ha felfogsz előre kifúrt vinklis füleket (5ox9ox2.5mm ) a szeglemezes szerkezet alsó pallójára, és arra rögzíted a 5x5-öst. Ezeknek az osztása min. 6ocm kell legyen és szerelj be rájuk keresztbe is egy 6ocm vázat, ugyancsak
5x5-ből 5ox5ox2.5 fülekkel."
Az 5x5-re azért esett a választásom, mert van belőle egalizált darab is, ami elvileg ugye méretpontos is, meg szárított is. Megfelelő-e az egalizált, vagy mindenképpen élében gyalult darabot kérjek? Rögzítésre alkalmas lehet-e az általam említett, és más által be is linkelt állítócsavar?
A válaszfalak pozíciója a szerencse, és a tudatos tervezés folytán a következőképpen alakul (ha 40 centinként van egy 5x5 stafni a mennyezeten):
5x5-ös stafnira merőleges falak: Itt ugye azt hiszem mindegy, mivel mindenhogyan van közös metszőpont 40 centinkét. 5x5-ös stafnira párhuzamos falak: Itt pedig úgy lett megcsinálva, hogy válaszfal pont egy a mennyezeten futó stafni alá kerüljön.
Ebben az esetben is szükség van a kettőzött vázra? A 275 centis belmagasság megvan az 5x5 centis vázzal és két réteg gipszkartonnal.
"A mennyezet tökéletesen sík kell legyen, majdnem milire, szintelő lézert kell használni. Felteszel a mennyezetre 1 réteg gipszkartont.
Így mindegy milyen irányba kell a falakat építsd, van hova rögziteni."
Ez teljesen világos, egyet is értek vele. Egyetlen kérdés, hogy itt mi a tökéletes eljárás? Az addig oké, hogy a négy falra feljelölöm a mennyezet vonalát, és arra illesztem az oda illő stafnikat. De utána? A körbe a falon kijelölt vonalra rögzített stafnikról mérem a vízszintest?
"Veszel CW1oo-as és UW1oo-as profilt, az ajtókhoz UA1oo-ast és 9o-es polifoam szalagot.
A UW1oo-ast talpára ráragasztod a polifoam szalagot és ledülebelezed a padlóra az összes fal vonalát, aztán lézerrel felvetíted a mennyezetre és megcsapod csapózsínorral, majd a felszereled a UW profilokat is a mennyezetre, facsvarokkal, át a gipszkartonon, bele az 5x5 os profilokba.
Aztán az CW1oo-as profilokkal kikészited a falakat, felteszel egy gipszkartont az egyik felére, sűrű 1oo-as üveggyapottot és a szerléseket, bezárod a másik oldalát, felteszed a második réteg gk a mennyezetre, majd a második réteg gk a falakra.
Ha hanggátló gipszkarton használt, ami sűrűbb mind a standard fehér, akkor ordibálhatsz, mert semmi se hallatszik át az egyik szobából a másikba."
A Rigips féle kivitelezői kézikönykövet végignyálaztam (a régebben kiadottakat is), így ezek mind világosak. Az elképzelésem annyiban más, hogy én CW 50-es profilra gondoltam, 2x2 réteg gipszkartonnal, ami a lakószobákban kapna egy 3. réteget is (plafon is), azt már valószínűleg hanggátlóból. Megfelelő-e ez? A második réteg gipszkarton azért kerül csak a válaszfal felépítése után a plafonra, hogy a válaszfalat "kiékelje" a helyén? Van-e értelme körbe a fal és gipszkarton találkozásokat (sarkok, élek a falaknál, amit nem hézagoló gipszel kell csinálni) gipszkarton tömítővel kinyomni?
"A folyosó falát érdemes megcsinálni két réteg CW75 és 5 réteg gipszkartonból, két réteg 1oo-as üveggyapottal.
Már csak azért is, hogy támassza alá a szeglemezes szerkezetet. Ezeknek a CW75 profiloknak a vastagsága o.6 kell legyen, ami sokkal drágább mind a vékonyabb falú, de megéri beépíteni. CW profilt nem toldunk."
Ez egy egyszintes sima családi ház, a két réteg CW 75 és 5 réteg gipszkartont erősnek érzem a folyosóra, főleg falanként (4,5 méter hosszú, és 120 cm széles), viszont a szeglemezes szerkezet megtámasztása határozottan tetszik, bár nem tudom mit ér, ha a közlekedő fala nem fut végig az épületen. Az ház egyébként egy 13x8,5 méteres téglalap, a falköz 7,9 méter keresztben, tetőhajlásszög 35 fok. De mindjárt összedobok egy skiccet a házról.
Ó, az alkóv! Az is egy nagy találmány volt a négyzetméter maximalizálásban. Bár aludni épp megfelelt, legalább reggel nem sütött a delikvens szemébe a reggeli nap. :-)
A munkásigazgatók feleségei pedig nagyon hamar rájöttek, hogy a férj titkárnője sok mindenre használható. Bevásárol , hozza viszi a gyereket stb. és fizeti a 'népi' hatalom.
A munkásigazgatók feleségei pedig nagyon hamar rájöttek, hogy a férj titkárnője sok mindenremásra is használható. Bevásárol , hozza viszi a gyereket stb. és fizeti a 'népi' hatalom.
Az a helyiség pedig szimplán hal. Ha bár elbizonytalanodtam, mert van az un. alkóv az valami hasonló.
Nevezzük a háztartásban segédkezőket háztartási alkalmazottaknak, a cseléd szó lejáratódott.
A munkásigazgatók feleségei pedig nagyon hamar rájöttek, hogy a férj titkárnője sok mindenre használható. Bevásárol , hozza viszi a gyereket stb. és fizeti a 'népi' hatalom.
Abszolut kivülállok vagy az építkezésben. De aztán tényleg nulla.
Nem lehet egy házba felszerelni a plafonra a gipszkarton váznak a stafnikat csavarokkal, mert a szeglemezes gerendák sem síkok.
Mégis mitől lennének?
A gk síkja nem lesz jó és bele kell húzni, az egy él a falon amit mindenki meglát (hogy hasas), aztán bele kell húzni 1cm gelettet a gk, ami biztos, hogy megreped.
Csavarokkal megcsinálod egy raktárba, ahol mindegy, hogy néz ki.
Amúgy.
Azt senki nem tudja elképzelni, hogyha valaki elvállal egy házat A-Z ig, akkor azt ki fogja késziteni.
Itt mindenki kiadja a szerkezetet egy brigádnak, a ácsmunkát egy másiknak, vakolást , a glettolást, a burkolást, az nyilászárókat megint egy másiknak, aztán szidja a kivitelezőket, hogy szar munkát csináltak drágán (merthogy mindenki úgy dolgozik, hogy a következő, majd megoldja???? a hibáit).
"Egy kis értékű ház/lakás nulla autó és kevéske fizetés az átlag."
Na, ezzel nem értek egyet. Elég sok felé járok az országban, de azért egy autó átlagban van. Mifelénk kettő, de az már az átlag fölötti. A fizetés pedig csak a szakképzetlen rétegnek nem magas. Persze ha egy német professzorhoz hasonlítom akkor a magyar fizetés alacsony.
Megcsinálod a mennyezetet vázát, de az 5x5-ös pallókat (6x4-es gyalult kéne legyen) csak úgy tudod kiszíntelni, ha felfogsz előre kifúrt vinklis füleket (5ox9ox2.5mm ) a szeglemezes szerkezet alsó pallójára, és arra rögzíted a 5x5-öst.
Ehhh... már megint túl bonyolítod.
Szintező csavar is létezik, amivel az 5x5 simán síkban tartható.
Megcsinálod a mennyezetet vázát, de az 5x5-ös pallókat (6x4-es gyalult kéne legyen) csak úgy tudod kiszíntelni, ha felfogsz előre kifúrt vinklis füleket (5ox9ox2.5mm ) a szeglemezes szerkezet alsó pallójára, és arra rögzíted a 5x5-öst. Ezeknek az osztása min. 6ocm kell legyen és szerelj be rájuk keresztbe is egy 6ocm vázat, ugyancsak
5x5-ből 5ox5ox2.5 fülekkel. A mennyezet tökéletesen sík kell legyen, majdnem milire, szintelő lézert kell használni. Felteszel a mennyezetre 1 réteg gipszkartont.
Így mindegy milyen irányba kell a falakat építsd, van hova rögziteni.
Veszel CW1oo-as és UW1oo-as profilt, az ajtókhoz UA1oo-ast és 9o-es polifoam szalagot.
A UW1oo-ast talpára ráragasztod a polifoam szalagot és ledülebelezed a padlóra az összes fal vonalát, aztán lézerrel felvetíted a mennyezetre és megcsapod csapózsínorral, majd a felszereled a UW profilokat is a mennyezetre, facsvarokkal, át a gipszkartonon, bele az 5x5 os profilokba.
Aztán az CW1oo-as profilokkal kikészited a falakat, felteszel egy gipszkartont az egyik felére, sűrű 1oo-as üveggyapottot és a szerléseket, bezárod a másik oldalát, felteszed a második réteg gk a mennyezetre, majd a második réteg gk a falakra.
Ha hanggátló gipszkarton használt, ami sűrűbb mind a standard fehér, akkor ordibálhatsz, mert semmi se hallatszik át az egyik szobából a másikba.
A folyosó falát érdemes megcsinálni két réteg CW75 és 5 réteg gipszkartonból, két réteg 1oo-as üveggyapottal.
Már csak azért is, hogy támassza alá a szeglemezes szerkezetet. Ezeknek a CW75 profiloknak a vastagsága o.6 kell legyen, ami sokkal drágább mind a vékonyabb falú, de megéri beépíteni. CW profilt nem toldunk.
Az ajtók befogadó tokosak kell legyenek, mert akkor nem kell vesződni a gipszkarton spalétokkal.
A vakolt külső falak és a gk falak találkozásánál fel kell szerelni egy CW profilt,aminek a talpára polifoam szalagot ragasztassz.
Kihagytad a hallt. :-) Az esszenciális volt, a házmester, postás kb. odáig mehetett be, ha egyáltalán nem rögtön a konya felé fordították. Értelme viszont semmi, csak a négyzetmétert növelte, de közben egy ablaktalan átjáróház volt. (Ott nőttem fel. :-) )
A cselédszobában meg az a durva, hogy nem kellett sok ahhoz, hogy használják is. A tanítónő nagyanyám és tanár nagyapám két gyerekkel már tartott cselédet. Pedig akkoriból származik a "nemzet napszámosa" kifejezés, szóval soha nem tartoztak a társadalmi elithez.
Na megkérdeztem a számítást végző pesti céget, akik példaértékűen 20 perc alatt válaszoltak is a levelemre:
"Kérésére válaszolva tájékoztatom hogy 6-os csavarral bárhol és bármilyen módon lehet a tartók alsó övéhez rögzíteni. Az 5×5-ös fák rögzíthetők közvetlenül a tartó alsó övéhez, a 6×90-es csavar megfelelő."
Én megnyugodtam. :)
Most már csak az a kérdés számomra, hogy rakhatok-e 5 cm gyapotot gipszkarton és a párazáró fólia közé (palló aljára lesz rögzítve), ha a párazáró felett lesz még 15+15 cm szigetelés?
A mi életritmusunkhoz a külön konyha a megfelelő sokat vagyunk együtt mi a munkát próbáljuk minnél jobban lecsökkenteni, persze vannak ennek is korlátai, életszinvonalat valahogy fent kell tartani. 2 ház 1 belvárosi lakás 2 autó, most szabadulok meg az egyik háztól ha kész a másik ház teljesen eladom a lakást is, felesleges gyűjtögetni inkább élünk . Ki nem adom nem akarok emberekkel kínlódni arra ott a meló helyem ! Lesz egy kis takaros ház éldegelni a lényeg a nyaralás és a családi programok meg a no stressz .
Nálunk pl. a férj főz, tartja rendben a házat, sőt a kasszát is ő kezeli.
Aztán volt olyan ahol a férj tipikus papucs volt , amit az asszony mondott, az megkérdőjelezhetetlen igazság volt.
Viszont ez a férj a vélt vagy valós sérelmeit a sógornőire vetítette, tőlük eredeztette.
Tipikus benősült volt egy korábbi családba.
Benősült egy nagy családba. Hely volt bőven, 4 szoba, 145 nm. Az idős szülők elhaltak, maradt a benősült férj a családjával és kettő sógornő. Ezek a sógornők pechjükre pártában maradtak, ilyen, olyan okok miatt. Ment vagy egy évtízedik, ha nem több időig a harc. A szép lassú kiszorítósdi.
Végül a család győzött, a két sógornő a családtól kapott egy szerényebb hajlékot … kárpótlásként.
Mondván nekik az is elég !!
pl. azt az ingatlant fejleszteni kellett az évek hosszú során. Korábban csak víz volt, az is kint, se csatorna, se gáz, korszerűtlen fűtés stb. A férj mondta, hogy illene hozzájárulni a vénlányoknak is a fejlesztéshez.... erre a bili kiborult.
Végül mindenki leélte az életét, ki maga által épített ingatlanban, ki pedig egy készben - félig készben.
A hab a tortán, hogy a sok fejlesztés ellenére az egész ingatlan komplexum értéktelenné vált a .. a.. a.. az etnikai arányok jelentős változása miatt.
Középalföldi település 12 ezer lakossal, kb. 4000 házzal, de ebből 1100 eladó. Fele romos.
apa, anya 5 napot dolgozik egy héten 8:00-16:30-ig.
reggel kocsival terítőjárat bölcs/ovi/iskola...tötymörgés a forgalomban, idegeskedés, stressz....
este ugyanez gyűjtőjáratban, megfűszerezve a gyerek aktuális napi esti programjával (úszás, foci, sakk, tánc....) illetve a gyors hétközi bevásárlással (a 18:00-ig nyitva tartó kisboltokban-pékárú/tejtermékek/sör/bor)....
otthon kocsiból kipakol, hűtőbe, speizba...
gyerekek este játék, tv, készülés másnapra, vacsora, tv, fürdés, fogmosás....
szülő gyerekkel foglakozik, főz+mos+mosogat+tereget+rendet rak (gyerekek után, gyerek fejében...:)....), készíti a gyereknek a dolgokat, vacsorázik, tv-t hallgatja, fürdés, fogmosás....
este 8:30-9:00 között gyerek fektetés....
11:00-kor szülő beájul....
reggel 5:45-kor szülő felkel, reggeli kv főzés, reggeli előkészítés gyereknek, 6:15-6:30 gyerekek ébresztése, reggeli....
Bejárat előtt ,lesz előtető ez alap szerintem ,az ajtó igazad van jobb ha kifele nyílik az előtetőnek köszönhetően a havat sem fogjuk tologatni vele nyitáskor.
"gyűlölöm én is meg az asszony is ,én nem tudok tévézni mert csörömpöl,darál,csavar,kloffol stb ,meg hiába a szagelszívó tiszta kaja szag az egész lakás ,szerintem magyar házba nem való az amerikai konyha ,hisz a magyar azért főz ,az amerikai készen vesz mindent ....."
helyesebben csak szélfogó, de ha már így sikerült valakinek megtervezni, csak lehet változtatni ? !
Tehát 3.9 m2. Ez van Van egy bejáratiajtó olyan másfél szárnyas.... a nagy tárgyaknak. Befelé nyílik, ez az alapszabály. Úgy általában.
Az ajtószárny 1 m, bevíszem a hatalmas tárgyat , de csak a közepéig mert ott a másik ajtó ami pont felém nyílik, a rajz szerint annak a szárnya is 1 m.
A szélfogó mérete 1,5 x 2,6 m ami tényleg 3,9 nm.
Így a hasznos hely egy 60 cm -es sáv. Ha véletlenül az ajtólapok csak 85 cm -esek akkor is csak 90 cm.
Mikor jön a kismenyem a baba kocsival vajon hogyan tolja bé ?? A kocsit ?
De ha már tényleg ilyen szűk az a szélfogó, csak van olyan ajtó amely kifelé nyílik. Nyilván akkor a külső kétlépcsős feljáró fölé tisztességes előtető kell,,, netán megnagyítani is , aztán a belső ajtót is kicserélni olyanra ,hogy a másik irányba nyíljon és akkor a szélfogó tényleg elő lép egy használható előszobává.
Ahol legalább ketten elférnek és a csomagjaikat is letehetik, a babát kivehetik a baba kocsiból, ha kell a mamáról lesegítik a csizmát, meg még ezer napi művelet.... ha már az az építész anno ilyen torz kis belépőt tervezett.
Ahogy látom van gyerek szoba, tehát van nagy vagy kicsi gyerek is . Sőt van jobbra egy terasz 6 db ülőkével. Megjegyzem a teraszra évente jó ha 50 x kiülünk, viszont a bejáratott több ezerszer használjuk.
1fő napi egyszer elmegy haza jön az már 700 , 2 főnél már ezer felett több főnél akár 10 ezer felett is.
Na még a teraszokról.
Jó ha van. De a fekvés nagyon rízikós tud lenni. Van ami néha túl meleg, máskor pedig huzatos. Tehát az a jó ha van legalább kettő, évszaknak megfelelően használ(hat)juk.
Anno régen a Duna kanyarban nyaraltam 12 éven keresztül.
Volt egy kb. 15 nm-es terasz, északra nézett, csodálatos látvány volt a Duna és a túl oldal, az U alsó felén ültünk forró nyári estéken. Google térkép Visegrád - Dömös között, megnézhető.
A mostani teraszom 12 m2-es, igaz keleti, de évente kiülésre jó ha 20 x használható. Nagyon meleg. Csak 10 óráig éri a nap ,de még du. 6 kor is pokol.
Ugy szoktam megoldani, hogy a fogadoszintre is teszek egy lepcsofokot, merthogy az is lepcso, hiszen a padlot elet elszegni, ugy hogy az tartson is, az szinte lehetetlen. A lepcsofok 4 cm vastag (a padloburkolat 2 cm ragasztoval egyutt), bevesem az aljzatbetonba a lepcsofokot es huzok az elere egy nutot, ami talal a meleg padloburkolat federevel. Felszerelem a lepcsot es padloburkolatot ettol a lepcsofoktol kezdem. Akkor orok elet es egy nap.
Szerintem a legnehezebb finisz munka egy lakoepuletben a lepcso es annak a szegese.
csak annyi lenne a hozzáfűznivalóm, hogy járószinttől járószintig legyen az egyenletes kiosztás, ha lesz, akkor burkolattal számolva...hogy ne legyen sem a legalsó, sem a legfelső lépcsőfok más magasságú...ezt a hibát sokan elkövetik....
Van szint különbségek áthidalására a lépcső és a létra.
A létra lehet akár tök függőleges is és a fok magassága pl. 45 cm is. A létrának elég egy 60 x 60 cm -es nyílás is, a lépcsőnek kell minimum 1,2 , de inkább 2 m.
Aztán vannak az un. váltó lépcsők. Lehetnek nagyon meredekek is.
A váltó lépcsőket nevezik pillangó vagy helytakarékos lépcsőknek is. Még egy lényeges különbség. A lépcsőn felfelé a lépcső felé nézek lefelé előre és nem látom a lépcsőt, a létránál felfelé a létra felé lefelé is a létra felé, azaz farolva.
És vannak a csiga lépcsők kis helyigénnyel, néha meglehetősen meredekek.
mindenhova be lehet szerkezteni geometrialig helyes lépcsőt, amire a járóvonalon mérve a 2xa lépcsőfok magassága+1x a lépcsőfok mélysége= 62-65cm (vagyis egy lépéshossz). Ez a szabály, még a görögök idejéből. A lépcsőfokok magassága lehet 22cm is, de akkor a belépő mélysége keskeny (21 cm) és lefele haladva kényelmetlen, illetve idős és alacsony emberek nehezen mennek fel rajta.
Olyat ne csinálj, hogy a lépcsőfok magasságok ne legyenek milire egyformák, mert idegen ember megbotlik még 5mm is, amikor felfele megy.
Mielőtt nekiállsz, küldj egy elérhetőségek, és átküldök egy részletes kiszerkesztési rajzot (kétkaros húzott lépcsőre), amin ki van szerkesztve a külső és a belső váng vonala is, azt kell majd összehegeszd a tartószerkezetnek. Meg kell add a fogadó és az indulószint különbségét , valamint az alaprajzát a indulószintnek és a fogadószintnek is.
Mi együtt vacsorázunk, hétvégén együtt reggelizünk és ebédelünk is. TV-t is együtt nézünk, bár ezt egyre ritkábban, viszont a közös társasjátékok továbbra is gyakoriak.
Szerintem helytelen, hogy mindenki hazaér, aztán elbújik a saját szobájába. Kell ilyen is a tinédzsereknek, de az együttlét nevelés kérdése.
Nálunk a dupla mosdó is bejön, este és reggel a lányok kihasználják. :)
Ezer kösz.A konyha ajtaja még nincs kivágva azzal is tudunk játszani ,fel fogom rajzolni a falra ez jó ötlet köszi a kép is hasznos .Nekem a váz zártszelvényből lesz hegesztő vagyok azt megcsinálom én ,rajta a fokok fából !
igen, de a 1o. lépcső az csak 165 cm magassan van és alatta van egy tartószerkezet is, aminek van egy vastagsága. És a 1o. lépcső eléri az konyhaajtót, ami befele nyílik.
28cm széles belépőid vannak (ami még rendbe lenne, mert 28+2x 16.5 =61cm, 62-65cm az ideális- 61cm egy kicsit szűk)- , azaz 1o lépcső 28ocm hosszú, a járóvonalon mérve. A falon mérve ez hosszabb lesz a húzott fokok miatt.
Rajzold ki a falra a lépcsők vonalát, nézd meg ha az a konyhaajtó átjárhatóságát nem zavarja.
A lépcsőkkel szokott a legtöbb baj lenni minden felújításnál.
Amúgy a húzott karos lépcsőt geometriájára oda kell figyelni, az 1. lépcső is húzott lesz, akkor lesz a járovonalon minden belépő egyforma mély.
Egy beltéri lépcső általánosan elfogadott lépcsőfok magassága 16 - 17 cm. Néha 18 cm. Kerülni kell a változó fokmagasságokat. Talán a legfelsőnél lehet max. 1cm eltérés. Figyelembe kell venni ezenkívül az un. lépcső szabályt. Van elfogadott szabály a szélességre is.
Egy 280 -as belmagasságnál a felső szint min. 3 méter így a 17 lépcsőfoknál a 300 /17 az 17,64 cm magasság jön ki, de lehet, hogy a felső szint 280 + 25 cm födémvastagságnál 17,9 cm... kissé magas, meg lehet szokni.
Az egyik lépcsőmnél 290 -e belmagasságnál a felső szint 315 cm. Itt 18,5 cm fokmagaságnál 17 lépcsőfok megy fel. Kissé magas , de megszokható.
"Érdekes az a dupla mosdókagylós fürdőszoba is".Nekünk most is az van a legnagyobb találmány a mi életritmusunkhoz egyszerre megyünk el otthonról feleség gyerek én sokszor mosunk egyszerre fogat stb ....ez egyéni ritmustól függ!
Ezt lehetett kihozni,jobb mint belépni egyből az étkezdébe havas csizmával kabátban ,belső ajtó van sokféle harmonika ajtóval lehet helyet spórolni bár utálom ,csak télen lenne zárva ,tavasz nyár mindig nyitva van. Ez egy meglévő ház abból kellett kihozni amit lehetett!
"A nappali központi elhelyezkedése egy nagy családnál szerintem előnyös."
Legyen a nagy család 5 fős. 3 gyerek, apa , anya. Pluszban egy nagyszülő, vagy keresztapa, házibarát.
Tehát majd mindig 6-an vannak. Együtt étkeznek, körül ülik az asztalt, aztán együtt nézik a tv-t, együtt ultiznak, együtt készítik elő az állampuccsot stb.
Ezzel szemben ma már hetente jó ha egyszer vagy kétszer leülnek közösen étkezni, a kb. 30 alkalomból. De a két étkezéskor is előfordul, hogy a nagylány viszi a tálcán fel a kajáját, ha van külön szobája.
Tv -t hol néznek együtt , ? Ma már egy háztartásban min. 2 tv van, vagy 3 , de a számítógép internet okos - nál mindenki a saját műsorát nézi. Abból a 35 - 76 lehetőségből. Érdekes az a dupla mosdókagylós fürdőszoba is. Olyan szép elképzeli , hogy ketten pont egyszerre mosnak kezet,. fogat.
Ráadásul a budi is abban a fürdő helyiségben van. Másutt nincs.
Ez a 3,9 nm-es szélfogó az építészet csúcsa. Ráadásul a picinyke tér kettő ajtaja befelé nyílik. Ha egy ember beáll jön a másik és jól hátba vágja álá kunhalmi módon !!
És ha már megnevezések. A paraszti réteg ház lakás tereinek elnevezésével sokan sokszor foglalkoztak. Majd mindig dicsérően, idealizálva. Igaz sosem laktak ilyen folyóvíz, fürdőszoba benti WC nélkül házba. De azért dicsérik.
Most inkább a vidéki - kisvárosi alsóközéposztály lakáshelyiség megnevezéseit venném elő.
Az apósék gyerekkorában 25 - 45 között volt olyan , hogy könyvtárszoba. És most a Ridikül c. Duna tv - műsorban egy 40 -es művésznő mondja, hogy náluk is volt... lehetett 80 -95 évek között.
Volt ezenkívül az ebédlő , nagyzolóéknál a szalon.
Nálunk a színekkel , fekvéssel jelölték a szobákat.
Volt piros, kék és zöld szoba, ráadásnak a sarokszoba.
Az élet ennek ellenére a konyhában zajlott. Azon a 12 nm-es helyen.
A 88795 hsz képen ott látni a konyha alapját ,le van ásva terasz volt 89 előtt de a ház alapja egyben volt az egész nem utólag lett hozzá alapozva mert néztük,statikus,építész egyben van és kátrány szigeteléssel ,eleve úgy építhették egyben és a terasz is ilyen alapon volt ( talán a későbbi bővítés miatt ,bár ez ritka ) sehol egy repedés együtt mozog az egész ház !
Ja bocs persze van alap az terasz volt eredetileg 89 -ben beépítették a házba akkor kapott a ház új vasbeton koszorút ,E gerendás beton födémet és új tetőt!
Az alap 45 ös 160 cm lábazattal együtt ebből 90 cm a föld alatt van ,a pincénél még mélyebb.
Egyedül pincénél nem ástuk fel mert ott E gerendák vannak közte tömör beton lapok ,azon aljzatbeton ,azt a részt majd a pincéből szigetelem ,álmennyezettel + 20 cm gyapot vagy majd kitalálom ha oda kerülök.
Meg még a kémény áll ,mostanában kéne el kezdeni bontani felülről ......
Téglákat lefektettük arra megy a murva ,szerelő beton ,kátrány 3 mm ,5-10 cm lépésálló,6 cm aljzat beton ..
Vizes most készíti az árajánlatot ,víz,gáz,aztán villany az álmennyezetbe fog menni.
Azok meglévő ablakok bal oldali a fürdőé volt a jobb oldali meg a kamráé,meghagyom ki lesznek cserélve rendes műanyagra füst üveggel vagy katedrál üveggel ami fényt ad ,de belátni nem lehet rajta ,ott a szomszéd !
+ fénynek jól jön ,nem szeretek nappal vakoskodni ....
Gondolom, ezek mind meg is vannak, csak hát a kiviteli tervek nem publikusak. Én sem szjvesen osztogatnám a kész csomóponti rajzokat boldog-boldogtalannak. Még egyszer köszi az infót.
Nincs kihasználatlan, szűk légtér(amit takarítani, fűteni kell) a folyosók kiiktatása miatt. A nappali központi elhelyezkedése egy nagy családnál szerintem előnyös. Ha előkeresem az alaprajzot, elküldöm emailben.
Egy terasznak, ami alatt fűtőtt tér felett van a pontos kivitelezési leírása is benne kell legyen az építészeti terv írott részben. Ezzel nem lehet játszani, ha valamit nem tartanak be a kivitelezők vagy beázik vagy feldobja a burkolatot.
Két éve építkeztem. Az egyik oka az volt, hogy elegem lett a sok felesleges légtérből, folyosókból. Nappali központú házat építettünk és nekünk nagyon bevált. Sok sikert!
A légáram önmagában nem akadályozza meg a szagokat, hogy szembe menjenek. Áramlat nélküli csukott ajtók részein pedig ide-oda jár a levegő. A kombináció ellenben a részeket egyirányúsítja.
Valójában csak négyzetméter (és ezzel pénz) kérdése az egész. Mi pár éve vettünk egy olyan lakást, ami a mi életfelfogásunknak épp megfelelt. (Biztos perverzek vagyunk, ezért nem tudta könnyen eladni az előző tulaj. :-) ) Ott 35 m2 a konyha étkező, és ugyanannyi a nappali. Így kényelmesen belefért egy kanapé is a konyhába, ott elücsörög-elkávézgat a vendég, amíg készül a kaja. Aztán ha ettünk, bevágunk mindent a mosogatóba, meg a gépbe, mi meg átmegyünk kávézni a "szálonba". A szag az tényleg gond lehet, de egyrészt minket nem zavar (ritkán van olyan bő olajban sütés, mint a rántotthús és a fánk), másrészt anyáméknál már megtanultam, hogy ha egy jó fokhagymás tengeri izét csinálsz, azt semmiféle ajtó nem tartja vissza, akkor az előszobában letett kabátnak háromnapos szellőztetés kell és punktum.
Igen, mivel az álmennyezet állandó teherként szerepel (500N/m2). De akkor az lesz a legegyszerűbb, ha írok nekik egy e-mailt, és minden kiderül. Egyébként padlás nem lesz, így csak a két réteg gipszkartont kell tartani.
Köszönöm a segítséget!
A válasszal majd jelentkezem, hátha másnak is hasznos lesz majd!
A számítás saját programjukkal készült, ami nekem ismeretlen. Rendes ellenőrző számítást végezni nem tudok, mert ahhoz ismerni kéne a tető alatti vb. koszorútól fölfelé az egész tetőt ÉS a csomópontokban használt szeglemez statikai tulajdonságait is. Mint írtam két lehetőség van:
1., csak a csomópontokon terhelni
2., Megkérdezni, hogy lehet-e BÁRHOL terhelni az alsó övet.
Nem kell megijedni, a tartó föltehetőleg bírja a 90 kg/m2 terhelést, de lehet, hogy számít, hogy hogyan akasztják rá.
A rácsostartó attól rácsostartó, hogy az öveiben és rúdjaiban csak normálerő keletkezik, hajlítás nem. Ha az övet terhelem a csomópont helyett akkor ez a feltétel NEM teljesül. Jelen esetben a 90 kg/m2 terhelésből az övben nem csak húzóerő keletkezik hanem hajlítónyomaték is. Hajlítónyomatékra nem gondolnám, hogy méretezték. (nagykülpontos húzásra kellett volna) Ha fölakasztanak néhány kilót egy alsó övre az rendben van, elmegy, de nem 90 kg/m2-t. A rácsostaró folyóméterét annyiszor 90 kg terheli ahány méterre vannak a tartók.
A 90 kg/m2 az úgy értendő, hogy a felület minden négyzetmétere lehet 90 kg/m2 HA a terhelést a rácsostartó CSAK a csomópontjain kapja. Annak idején tanultuk, hogy a rácsostartót lehet terhelni az övein is HA úgy van tervezve. Több mint 40 év alatt még nem sikerült ilyen rácsostartót látnom. Meg kell kérdezni a gyártót, hogy az alsó öv alkalmas-e arra, hogy bárhol lehet terhelni. ADJA ÍRÁSBA, mert anélkül bármikor letagadhatja. A feladat megoldható így is. Kell egy lécváz ami közvetíti a terhelést a rácsostartó csomópontjaira (csak ott van felfüggesztve) és ezt a lécvázat aztán lehet össze-vissza furkálni.
Ez mit jelent pontosan? Akkor hogyan kellene álmennyezetet létrehozni? Az alsó öv terhelhetősége a statikai terv szerint 90 kg / m2. Direkt erősített szeglemezeket kértem.
Van előszoba ( szélfogó ) cipő kabát stb a háló valamennyire szeparált egy kis folyosóval abból wc fürdő ,konyha nem nagy de csak az asszony van ott én csak a hűtőt megyek a szentélybe nyitogatni,neki meg elég lesz szagelszívó és nagy ablak ,szag nem lesz a házba !
Nem beleszólok csak tapasztalat ,jelenleg nappali konyhás a lakás ( amerikai konyha ) gyűlölöm én is meg az asszony is ,én nem tudok tévézni mert csörömpöl,darál,csavar,kloffol stb ,meg hiába a szagelszívó tiszta kaja szag az egész lakás ,szerintem magyar házba nem való az amerikai konyha ,hisz a magyar azért főz ,az amerikai készen vesz mindent .....
Most nappali étkezde mellet van külön a konyha egy ajtóval szeparálható,ha indul a csörömpölés :) és mindenki boldog !
Mint írtam rengeteg elv van. Pl. nem szerencsés ha minden szobát csak a nappalin keresztül lehet megközelíteni.
A mama éppen egy régen látott vendégét/barátnőjét fogadja, a nagylány vagy a nagyfiú pedig rüheli ezt a vendéget, de behelyettesíthető akár a férj, akár a nagymama.
Egy lakás nem 10 évre épül, hanem 100 - ra végtelen életviteli szituációkkal.
Jó ha jó nagy, jó ha lehetséges a jó elkülönülési lehetőség és még ezer elv.
"Ennek az elrendezésnek megvan az az előnye, hogy ha a nappaliban van valaki akkor az mindent lát. Azt is, hogy kinek van hasmenése. "
Valahogy így. Legyen elkülönülési lehetőség és legyen összejövéshez megfelelő tér.
"de nem szerencsés ha a nappaliból látni a mosatlan edényt, vagy vendégség közben mosogatni kell. "
Pl. van az amikor viszonylag nagyméretű házban/lakásban az előszoba annyira kicsi, hogy már torz.
Bemegy egy ember és a második már nem fér el.
Pedig a táskákat a kabátot, a csomagot le kell tenni. Néha cipőt váltani.
ha jön pl. vendég ,legyen csak házaspár csak fogadjuk valahol. ha meg egy gyerek jön velük kész a káosz.
Nekem van egy 54 nm -es lakásom 6,5 nm -es előszoba, egy másiknál 39 nm -hez csak 2 nm , na ez már torz. A 96 nm -es lakáshoz 8 nm -es előszobám van. Itt még van egy szintén 8 nm -es közlekedő . Kettőszoba, konyha és a mellékhelyiségek az előszobából nyílnak, a közlekedőből a másik kettő szoba és a fürdőszoba.
Bevált.
Valamikor laktam 140 nm-es házban is. Itt 9 nm -es előszoba volt.
A nappali 28 nm, ebből nyílt 3 szoba és az előszoba. A negyedik sajnos a fürdőből. Ez volt a valamikori megálmodónak a szülői hálóból nyiló fürdő.... másodikról a 140 nm -en elfelejtkezett. Épült 38 -ban . Akkor még a feredőzést heti egyszer elégnek vélték.
Fel lehet tenni alaprajzot, lehet sokat variálni.
A szobákról . Van elv amikor valaki azt szereti minden szoba egy be nyíljon szépen át lehessen látni rajtuk. Gyönyörködik a házi asszony a szép keresztül látáson aztán csodálkozik, hogy a gyerekei korán olajra lépnek.
a nyáron voltam vendégsében egy ilyen helyen, 3 szoba vonalban a negyedik balra, de hogy oda is lehetsen látni, a háziasszony a tükörrel a problémát megoldotta.
A készárnyú ajtók mindig minden szituációban széttárva. Mondta a férj, hogy feleleges is az ajtószárny, nyugodtan levethetjük.
Sok elv, sok ízlés. A minap egy amerikai konyha ellenes ismerősbe botlottam. Hosszasan mesélt az amerikai konyha káros hatásairól.
Nála a konyha munkahely volt fertelmes, piszkos műveletekkel, elviselhetetlen szagokkal, a szoba pedig szentély.
És ez még mind európai szemlélet, lakásról, annak beosztásáról , használatáról.
Mi van az életmóddal, az élet szemlélettel, a világlátásáról ?
"Ha viszont minimalizáljuk a közlekedőket, folyosókat, akkor egy nappali-konyha központosított házat kapunk majd, kvázi minden szoba a nappaliból nyílik majd közvetlenül."
Valamit valamiért. Egyébként terv (vázlat) nélkül nem igazán lehet mit mondani. Ennek az elrendezésnek megvan az az előnye, hogy ha a nappaliban van valaki akkor az mindent lát. Azt is, hogy kinek van hasmenése. Magam részéről nem rajongok a nappali-konyháért, de ez az én izlésem. A konyha szerintem is legyen nagy (személyenként 3-4 m2, de min. 10-12m2), de nem szerencsés ha a nappaliból látni a mosatlan edényt, vagy vendégség közben mosogatni kell. Szerintem az alaprajz ügyben nem árt konzultálni egy hivatásossal. Kell lakhatási is.
Új házunkat tervezgetjük, egyelőre még csak itt tartunk, a telek kialakítás folyik. Kulcsrakészen vásároljuk majd a házat, de saját tervezésű. Szeretnénk minél "gazdaságosabban" bánni a négyzetméterekkel, ezért az ilyen közlekedő-jellegű négyzetmétereket igyekszünk minimalizálni. A helységekkel együtt egy egyszintes házban gondolkodunk, 130 m2 körül. Ha viszont minimalizáljuk a közlekedőket, folyosókat, akkor egy nappali-konyha központosított házat kapunk majd, kvázi minden szoba a nappaliból nyílik majd közvetlenül.
Nekem ez nem tűnik problémásnak, kérdés hogy a fórumozóknak mi erről a tapasztalatuk. Jelenleg egy kétszintes, 100 m2 körüli házban lakunk, amit kinőttünk. Ott egyébként szimpatikus volt, hogy a nappali-konyha (földszint) elkülönült a szobáktól (emelet).
Adott egy rácsos tartókból álló szeglemezes tetőszerkezet, melynek az alsó övére (5x15 palló) szeretnék álmennyezetet rögzíteni.
Az elképzelés rendkívül egyszerű: Az 5x15 centis pallókra csavaroznék 5x5 centis egalizált stafnikat egymástól 40 centire, fischer állítócsavarral. Erre kerülne rá két réteg gipszkarton, és kész.
Kérdéseim: 1, Mekkora csavarral kell ezeket a stafnikat rögzíteni? 6x90? 6x100? Nem gond, hogy "élében" van megfúrva a palló? Kell-e előfúrni? 2, Hova kerüljön a párazáró fólia? Egyes szigetelő, és párazáró fólia gyártók a stafni váz alá, mások pedig a gipszkarton alá rakatják. Melyik a jó? Nekem szimpatikus a stafni váz alatti megoldás, mivel így csak egy-egy helyen (állítócsavar) van megszakítva a párazárás, szemben a gipszkarton alatti megoldásnál. Az elektromos kábelek is rombolás nélkül vezethetőek, és a szpot lámpák sem lyukasztják tovább azt a szerencsétlen fóliát. Ami viszont nekem kérdés, hogy rakható ebben az esetben üveggyapot szigetelés a párazáró fólia és a gipszkarton közé?
Két fontos (?) információ még: A stafni váz fölött még lesz 30 cm szigetelés (15 cm a pallók között, 15 cm felettük). A mennyezetbe csatlakozni fog gipszkarton válaszfalrendszer, gyári profilvázzal.
Köszi szépen a részletes magyarázatot. Akkor ez egy felülbordás, monolit vasbeton födém lesz? (mert -kérésre ugyan, de akkor is- meglepően sok rajzot kapott, de azért ilyen részletek nyilván nincsenek benne) Mellesleg a most elkészült háznál még lépcsővel kell kimenni a teraszra, de amit "nekik" építenének, ott már szintben lesz a "kint" és a "bent", állítólag a szigetelés megemelésével hozzák szintbe, de akkor a bordákkal is lehet, ha jól értem.
A magyarázat bonyolúlt és ennek a topiknak a színvonalán rakéta.
Ezeknek a teraszoknak a szakszerű rétegrendje komplex és drága.
Bentről kifele: betonfödém, lejtbeton, kellősítő, egy olyan meleg bitumenes membrán (párazáró réteg), ami a terasz szélén (a mellvérteken) kiszellőzteti a födémen áthatóló párát, 2ocm hőszigetelő réteg (PIR vagy min. XPS), geotextil, hegesztett PVC szigetelés. Erre kéne még egy aljzatbeton, ami esetleg gyengén vasalt és megsértheti a szigetelést- arra lehet ragasztani burkolatot.
De lehet szerelni egy kisméretű kavicstőltést a szigetelésre (min 7-8 cm vastagon), akkor nem kell aljzatbeton a padlólapok alá. Erre egyenesen lehet szerelni homokágyban padlólapokat, de lesz lejtése a burkolatnak.
Ha ilyen lábakat használsz kavicságyra, akkor nem látszik a padlószifon (vagy a vízelvezető vályú) és nincs lejtése a padlónak- mert a lábak állíthatók, pluszba az egész rétegrend ki tud szellőzni (persze mindenképpen ki tud, mert a PVC szigetelés az egy vastag többrétegű membrán- csakhogy nehezebben- pl. a leragasztott térkőre ráfagy a víz és a hó- a lábas változatnál meg nem), valamint könnyű tökéletesen sík felületet lehet kihozni a lábakból.
De ez csak a fordított gerendás födémnél lehet alkalmazni- és akkor is kell egy lépcső bentről kifele, a keretszerkezetes nagyméretű gerendáknál nem kell a lépcső (vagy eleve úgy kell tervezni a házat, hogy a 4ocm vastag rétegrend beférjen).
Amúgy minden nagyobb bankfiokban, a kasszás magassabban ül mind a padlószint, egy hasonló lábas rendszerrel van megoldva a padló megemelése.
a járolapok öntött (kompozit) szerkezetüek kell legyenek, 1.2cm felett kell legyen a vastagságuk és akkor bírják a terhelést és a mechanikai hatásokat is.
A lábak is bírják. Elég rég a piacon vannak ezek a megoldások és nagyon drágák voltak mindig.
Olyan külső terasznál, ami fűtött tér felett van, szerintem ez a legjobb legoldás.
Kollégám nézeget egy lakást, ahol a terasz burkolata ilyen "álpadló" szerű megoldású lenne. Az előnyeit látjuk (a szigetelés sérülése esetén nem kell mindent szétverni, a víz nem látható módon és gyorsan folyik el), de mi van a hátrányokkal?
Nem fog ez "huppogni", és emiatt könnyen törni?
Hogy bírja egy ilyen lap a terhelést? (A leejtett kétkilós kalapácsot nyilván sehogy, de azt a "normál" sem szereti.)
Tudom, hogy nincs húszéves tapasztalat ilyenekre, de mi várható az idő múlásával? (Például a műanyag elemek, de akár a lapok fáradása is.)
Itt a kulcs szó "rengeteg saját munkával és családi segítséggel"
Itt a környékünkön kulcsra készen 35-40 M
Van egy másik házam egy 80 éves kő ház 110 nm2 városközpontban védett H2-es homlokzaton nem lehet változtatni.
Ahogy mi szerettük volna felújítani 30 M lett volna kész tervekkel csak addig jutottunk ,inkább eladtam,már le foglalózták és vettem egy 40 évvel fiatalabb tégla házat!
Erre sok a munka nagyon felmentek az árak közel a Balaton ,most lett kész 8-as elkerülő ,megint ugrottak az árak.
Viszont pl ácsot lehet találni ,víz-gáz vállalkozót is jó árakon ,mondjuk mindenki a család ismerőse innen-onnan és nem e naplós a történet csak felújítás.Meg amit tudunk mi csinálunk!
Áprilisban kezdünk egy 113nm-es házat Velencén. Remélem 1 év múlva be tudok számolni a költségekről de reménykedem benne, hogy 350-370e/nm körül megáll a végére! :-)
Ezt azért tudnám cáfolni, de elég sokat számít a régió.
Mi már a finisben vagyunk és 250 e Ft/m2 környéke lesz, azért elég komoly "felszereltséggel". Ez berendezési tárgyak nélkül, nem generál, rengeteg saját munkával és családi segítséggel.
"Szia egy ugyan akkora nm2 -es tető betoncseréppel mennyivel nehezebb a kerámia cserépnél ami, már 30 éves és megszívta magát vízzel?"
Kerámiacserép ha megszívta magát vízzel akkor megette a fene az egészet. Van többféle agyagcserép, legegyszerűbb ha megméred amikor vizes. Várhatóan a beton nehezebb lesz, de nem sokkal. Megméred a sortávolságot és vízszintesen is két cserép távolságát, ebből számítható a négyzetméter súly.
"Könnyebb lesz mint a salak vagy kb ugyan annyi terhelés marad a födémre?"
Keverésiaránytól függ. Várhatóan könnyebb lesz. Salak 1000-1200kg/m3, ennek feléből-kétharmadából kihozható.
Sógor festő ,én hegesztő de sokat melóztam szigetelésen mert az esősulim kőműves volt csak abba hagytam aztán átmentem hegesztőnek.....
Első osztályú lesz mert a sajátom ,sokszor a vállalkozó emberei elnagyolják a dolgokat hisz nem az övék......ha az ember ért hozzá sokkal több idő ,de az a fal vízben lesz,meg a járólap is ,ha 3x annyi idő is.
Spórolni azzal lehet hogy amit tudtok a család csinálja pl egész ház új aljzat feltörés felásás 40 cm mélyre 90 nm2 -ert 5 nap alatt feltörtük felástuk ,összes válaszfal lebontva emésztőbe temetve,egy makita beton törőt béreltem 1 napra 8 ezer ft + minden nap pizza ,sör ,kávé ami kell ,már kész 5 nap.Vállalkozó erre 800 ezret mondott !
Tető,víz,gáz,villany kivételével mindent a család csinál vagy inkább én meg sógor .....
Így is mire kész lesz 10-15 milla lesz ,aztán jön a kert ami 800 nm2 ott garázs + térkő ne kelljen annyi füvet nyírni sem az + lóvé.
Festeni ,falazni,glett ,szigetelni,nem nagy dolog ,tetőtér gipszkarton falak ,nem nagy dolog csak szerszám kell hozzá meg mindenhez vízmérték csak az anyagot kell megvenni.
Munkadíj = anyagár már így dolgoznak szóval majd a felét megspóroltad,csak idődbe kerül jóval többe ,meg energiába ,de az ember magának csinálja ki lehet bírni.
Az új épület össze fog repedni, ha részben régi, részben új alapon van. Minél többet bontunk annál több a sitt ami veszélyes hulladék. Annak elhelyezéséért fizetni kell.
Nem egészen. Csak ha az alaprajz azonos marad és a teher sem lesz nagyobb. Ellenkező esetben el kell bontani az alapokat is és új alapozás kell. Egy vb. koszorú nem olyan nehéz mint gondolják sokan, egy 30 cm magas koszorú 7,5 dkg/cm2. Egy valamire való talaj 1,5-2 kg/cm2-t símán elvisel. Egy nagy tető hóval kb. 0,3 kg/cm2. Azonban hó és tető eddig is volt az alapozáson. A terhelésnövekedés új, nehezebb tetővel nem lesz olyan nagy. Ki kell számolni, erre való a statikus.
Az merül fel bennem ilyenkor, hogy mit történik a meglévő fallal, meg alappal, ha felkerül egy sok tonnás koszorú, meg egy új, a jelenleginél nyilván nehezebb tető?
A falak fölső szélét nyomja a tető, általában kifelé. Szélnyomás egyik oldalon kifelé, másik oldalon befelé. Ezeket az erőket a koszorúnak kéne fölvenni. Ha a koszorú keresztirányban nincs elég sűrűn megtámasztva (pl. merőleges koszorúval) akkor a két megfogás között nagyobb lesz a hossza, nagyobb hosszon nagyobb alakváltozás engedhető meg. A falnak is van ebből kifolyólag függőleges síkban alakváltozása, ami értelemszerűen megegyezik a koszorúéval. Itt számít a koszorú megtámasztás nélküli szakaszainak a hossza. VÍZSZINTES síkban!!! Na ezt a tulzott alakváltozást kell lecsökkenteni és a repedéseket összehúzni. Erre sokféle eljárás lehetséges. Ha a fedélszék rossz állapotban van, akkor cserélni kell és ilyenkor legegyszerűbb a hiányzó koszorú pótlása. Ha nem kell cserélni a tetőt akkor van más lehetőség is.
Egyébként azt tudjátok hogy kb. egy 100m2-es háznál mekkora költséggel kellene számolni egy ilyen tetőcserénél, vagy összességében amiket meg kellene csinálni ahhoz hogy ne repedezzenek a falak?
Tető nyomja szét a falakat. Vagy nincs koszorú, csak sárgerenda, vagy nem elég a koszorú teherbírása. Ezt egyértelműen jelzik a repedések. Gombát meg kell nézetni faszakértővel, a könnyező házigomba és még sok más probléma is lehet. A megfelelő koszorú hiánya pótolható, csak megfelelő szakértelem kell hozzá. De megkérik az árát.
Kene tobb fenykep, telefonon neztem meg, de a padlason konnyezo hazigombat latok. Ne nyuljatok semmihez. Menekuljetek az epuletbol es a ruhaitokat egessetek el .
Voltak kint felmérni. Hosszú történet. A magasságot még el tudtam fogadni, de a szélességet már kevésbé. Amikor pattogtatták fel a toktoldókat, említettem, hogy ez nem túl szép, de hát a tél közepén voltunk, nem hagyhattam a házon egy ekkora lyukat. Belülről kell javítani. De aludtam rá egyet, tavasszal kidobom a picsbe', (megpróbálom eladni, hátha kell valakinek) és tetetek be egy másikat, egy másik céggel. Eleve nem értem, hogy a bontást miért nem lehet érzéssel csinálni. Pajszer a kézbe, aztán had szóljon. Ha még egyszer ilyenre adom a fejem, tuti magam szedem ki a régit, nem engedek másnak hozzá nyúlni.
teraszajtót cseréltettünk. Az ajtó keret és az áthidaló között elég nagy lett a hézag, amit ugye PUR habbal kitöltöttek. Igaz ez az oldalára is. A tetején és az oldalán is van már toktoldó felrakva, nem akartam még rátenni, mert így is csúnya, vastag már a keret. Nem beszélve, hogy látzik a toldás. Szóval szeretném gipszakartonnal megcsinálni, (belülről) de ugye a gipszkarton 12,5 mm vastag, nem fogja eltakarni a PUR habot. A szükséges vastagságot pótolhatom polisztirol lappal? És arra rá a giszkarton? Ha így oké, akkor elég csak ragasztani a polisztirolt, vagy dübelezzem is fel? A polisztirol és a gipszkarton közé kell valamilyen háló, vagy közvetelnül mehetnek egymásra? Ha esetleg más a bevett eljárás, akkor megköszönném a segítséget.
Profi stúdiós, monitorozós környezetben ez teljesen rendben van. És lehet hogy valaki a mozizással is elmenne ilyen messzire. De van egy értelmes határ, ami még anyagilag indokolható, de felesleges túlzásokba esni.
Jelenleg a terem tapsra adott 'válasza' elég jó lett, a basszus sokkal nehezebb és drágább téma. Szerencsére van a közelben egy szakember aki stúdiókat, moziszobákat épít, mindenféle műszeres felszereltséggel. A finomságokat meghagyom neki.
""Teli időszakban a belső vakolasnal mire kell figyelni, hogy ne legyen tiszta cseppkocseppkőbarlang a plafon?"
Egy jó kőmíves tudja. Amelyik pedig nem tudja az, nagy valószínűséggel vakolni se tud !
Nos fűteni kell !
Természetesen nem irodai munkához mérten, de azért a kőmíves munka sem végezhető jégveremben.
Ha 15 fokra feltornászod, akkor a mesterek szorgalmasan és szépen dolgoznak.
A vakolatnak, a frissnek pedig kell némi meleg, némi széndioxid és természetesen a száradáskor keletkező párát el kell szállítani. Gyakori rövid de gyors szellőzés.
Ha kész a munka és más momentán nincs, akkor elég a plusz 10 fok is és a napi legalább 3 - 4 x -i szellőztetés.
A vakolat nem csak szárad, hanem abban bonyolult fizikai kémiai folyamatok zajlanak..... széndioxid felvétel , víz leadás. Mondjuka az első kettő - három napban gyors, aztán lassú.
A lényeg hogy ne fagyjon meg a vakolat. Tehát a vakolat szilárdul.. annak egyik része a száradás.
Régen ezt nagyon egyszerűen oldották meg : koksz kosarat használtak. A melós kapott némi meleget, a fal pedig meleget és CO2 -t.
Páramentesítő gép ??? gondolják a laikusok.
A tájékozatlan és sóher tulajok képesek néha embertelen munkakörülményeket prezentálni.
Anno úgy 25 éve egy külső budai építkezésre vetődtem. Nagyjából ilyen hideg volt mint most. Két szerencsétlen muki burkolt valami lépcsőházban, Rém hideg. Szegény melósoknak majd oda fagyott a kezük a szerszámhoz. Próbáltam említeni az építtetőnek. A bundájában nem értette. Majd vagy két - három hét múlva csak beszerzett egy hőlégfúvót. Amikorra a harmadik brigád is lelépett.
Házilag is lehet hangszigetelni a ma már e célra kapható "szivacs"-al és némi kárpitos melóval.
A szivacs könnyű anyag...
(anno pár évig hangmérnöki melókat is csináltam, az alapvetés az volt, hogy nem jók a visszaverődések... hisz CSAK azt kéne visszahallani, ami a műsorból jön)
Mivel csak egy ajtó cseréről szólt a kérdésem, ezért nem gondoltam, hogy a szobát részletesen leírjam. Ugyan nem sok, de az 1 év akusztikai tanulmányom szerintem jóval több, mint ami az átlagnak van.
A terem alakja nem ideális, az a rész ahol a hangsugárzók lesznek teljesen ki van bélelve. Alul 1 centi vastag szőnyegalátét, rajta 2 centi vastag, hosszúszálú szőnyeg. Falakon körben halltex panelek teljes terjedelemben. Erre még -ha szükséges- kerülni fognak egyéb hangcsapdák, de az agyoncsillapított szoba rossz, és felesleges.
A lefelé világító spotokat tartalmazó gipszkarton dobozolás üveggyapottal megtömve (mielőtt megint valaki nekemugrik: A 3W-os LEDek körül kellő méretű hely van hagyva a szellőzésnek)
Ez a rész, egy oldalsó része a szobának, ami inkább ilyen nyári pihenőnek szolgál, mert a szuterén mindig hűvös. Nem jó, hogy ez a 'nyúlvány' ott van, de ez van, nem mozinak lett tervezve.
Ez a rész kapja tehát a laminált padlót, egész egyszerűen a kellő színárnyalat/hangulat elérése miatt (és pont lesz@rom, hogy az alatta levő burkolat 'drágább'), és erre szükség esetén kerül majd 1-1 kisebb szőnyeg, illetve a falakon könyvespolcok lesznek.
Egy bekérdezésemből azért egyből ne következtess túl sokra :)
Az ajtó hangszigetelése nem szempont, a lakótér messze van, a hálószobák még messzebb (2 emeletre onnan). És amúgy sem szeretem üvöltetni a filmeket.
Amúgy egy másik lakásomban már rakattam be egyszer hangszitelt ajtót, az dögnehéz volt. Az egész ki volt vastagon tömve valami kenderrel. Ahhoz természetesen volt küszöb is.
Még nem teljesen döntöttem el, hogy ide is inkább olyat rakatok vagy sem, de szerintem inkább nem. Főleg hogy annak azért elég komoly ára van.
(továbbá egy lustasági szempont: jó lenne ha a robotporszívó mindenhova bejutna magától, a küszöb ezen nem segít :) )
Sziasztok. Teli időszakban a belső vakolasnal mire kell figyelni, hogy ne legyen tiszta cseppkocseppkőbarlang a plafon? Futesnek padlófűtés van, de nem lenne valami gazdaságos kifele szellőztetni ablak nyitogatos módszerrel.
Paramentesito géppel mennyi idő alatt tudna kiszaradni így az épület körülbelül?
De elvileg a "panel" fal rétegrendje ilyesmi kellene, hogy legyen. Bár ez tán nem a 89-es modelljüké, de a cég honlapján (már ha jól tippeltem a gyártót) ezt mutatják:
Ez a "gyári" rétegrend újabban (legalábbis az említett cég honlapjának tanúsága szerint) és a neten olvasni, hogy sokan ha gyárilag nem is dryvites a külseje a könnyűszerkezetes házuknak rátolták utólag. A belső betonyp alatti párazáró fólia megakadályozná "elvileg", hogy pára juthasson a gyapotig. Mondjuk maga a betonyp is picit lehet párazáró.
Így már csak a belső felületek berohadását kellene elkerülni időszakonkénti párátlanítással és jól szervezett szellőztetéssel nemde?
"Van egy jól lerakott, kulturált járólapod, miért raksz rá olcsó laminált padlót? Mindenesetre a küszöböt csak nem kéne a lamináltra szerelni."
az egész ház ezzel a lappal van tele, és nekem egyáltalán nem tetszik .. de marad belőle a házban bőven. Ez amúgy egy korábban használaton kívüli szuterén helyiség, amiből egy sötétebb zenehallgató/filmnéző szoba készül, így a kemény burkolat nem az igazi...nomeg hideg is.
A laminált felét már leraktam, és a felsőbb árkategóriájúak szerintem igenis jól tudnak kinézni, szerintem nincs velük semmi gond.
küszöb: azt én sem szeretnék, az egész házból ki akarom írtani, de burkolatváltó mindenképpen kell.
A korábban emlegetett könnyűszerkezetes "kisház" ügyében kérdeznék még egy párat, hogyha esetleg másik Fórumtagoknak is volt hasonló feladatuk valamikor ezek modernizálásával.
Akkor tisztázódott, hogy semmiképp sem azbesztes lemezek borítják az ingatlant, ami szuper hír.
Ámde ennek a betonypes technológiának azért vannak hátulütői, bár tagadhatatlanul ellátja funkcióját így 30 évesen is nagyobb gond nélkül.
1) Kívülről látszik rajta, hogy nem normál ház az illesztések "faléces takarása" miatt. Ezt gondolom általában komplett "dryvitezéssel" oldják meg. Sosem árt az extra hőszigetelés, bár ~20cm gyapot van a betonyplapok között így is. Mondjuk szépen le van festve kívülről, szóval kárbamenne akkor a korábbi külső szépítés. Energetikailag most sem rossz, csak nem egy szépség. Ilyenkor lenne a betonyp között 20cm gyapot és még kint vagy 10cm EPS. Ez azért már igen korrekt szerintem.
-Belülről meg a betonyplapok illesztésénél hézagok vannak. Hiába a glettelés meg egyebek, az nem segít ezen, előjönnek újból. Ezt talán ezen illesztésekhez képest eltolt gipszkartonozással lehet a legkönnyebben megoldani. Jól gondolom? A mennyezet amúgy nem is betonyp, inkább pozdorja. Az se szép az illesztéseknél persze.
-Szerintem ez a ház vagy valami egyedi gyártású lehet vagy az "Architektura" egy 1989-es modellje. Feltehetően van párazáró a belső betonyplap mögött nemde? Az ennyi idő alatt már szétment gondolom... Szóval ha gipszkartonozik az ember, akkor az alá be kell rakni egy újabb párazárót biztos, ami biztos alapon?
Erről épp decemberben próbáltunk ugyanitt dűlőre jutni. Mint már akkor is említettem, lehet német szabványú ajtókat is kapni, azok pedig 12,5 cm-es osztással készülnek, emlékezetem szerint, tehát 87,5 névleges méretre.
Van egy jól lerakott, kulturált járólapod, miért raksz rá olcsó laminált padlót? Mindenesetre a küszöböt csak nem kéne a lamináltra szerelni.
Ööö... ennyit változott az építőanyagok megnevezése harmincpár év alatt? Én még úgy tanultam, hogy a kötőanyag fajtájától függően van cementbeton, aszfaltbeton, de attól a "beton" szó még létezik.
Szuper! Szóval ha egy szürke lemezben/lapban farost-szerűeket látok, akkor az csak igazi betonyp lehet és még avatatlan szemlélőként sem tudom összekeverni azbeszttartalmú lapokkal? Az azbeszt lemezekben akkor nem ilyen darabos, hanem szálas anyag lenne töréseknél és azt minden további nélkl fel kellene tudom ismerni eszerint, hiszen nem összekeverhető a faforgáccsal, ami a CK lapban/Betonypban van.
Vasalás az alapban valószínűleg nincs, ez csak a legújabb előírás. Annyira nem is kell bele. A szélessége már izgalmasabb az alapnak és a mélysége is. A nagyobb takarás növeli az alap teherbírását. Ki kell számoltatni valakivel ha komolyan göndolod.
Az alapozás hagyományos sáv alap ~ 45-50 cm szélességgel és kb 1,0 m mélységgel, c16-c20 környéki betonból. Pontosan már nem emlékszem, hogy vasalás hogyan került belé.
Ránézésre határeset. Az alapozástól is függ. Teraszt előírás szerint 300kg/m2-re illik méretezni, ez annál jóval több. Miután majdnem a fal közepén van a terhelés lehet jó is. Alapozás ismerete elengedhetetlen. Valószínűleg nem szakadna le, de olyan mozgásokat okozna amik csúnya repedésekkel járnának. Pontos, megbízható véleményhez számolni kell.
Mondjuk valamilyen módon nagyapámtól maradt rám egy szovjet Geiger-Müller számláló. Szóval azt legalább le tudom házilag ellenőrizni...
De akkor ha egyszer a terven betonyp van, akkor minden bizonnyal ez a szürke lap amiből a ház van azbesztet legalább nem tartalmaz?
A farostot vélem felfedezni szerencsére. Szóval olyan lap nem volt, ami ugyan faforgácsot tartalmaz, de sima cement helyett azbesztcementet?
Oké, túlbonyolítom, értem :D Ámde nagy felhajtás van/volt az azbeszt körül, vigyázni meg nem kerül pénzbe...
vudergraf: Úgy értettem, hogy egy időben nagy divatja volt az azbestnek, mert persze műszailag tök jó. Szóval biztos, ami biztos csinálhatták volna elvi síkon a faforgács "összeragasztását" "azbesztcementtel"...
Remélem persze nem így volt. A 90-es évek elején (ez meg 89-es) már elkezdtek vigyázni az ilyen azbesztes dolgokkal.
Ebből pl. készítettek sík lemezt az lett a műpala, de készítettek mást is pl. csöveket az lett az eternit cső. Eternit az egy fantázia név. Meghozzá egy magyar gyár által adott fantázia név.
A betonip hasonló. A cementkötésű faforgácslapokat hívják betonipnek, ha egy bizonyos gyárban gyártják. Cement kötésű faforgácslemez már vagy 80 éve létezik, a betonip valamivel fiatalabb az egy nyugatmagyarországi üzem gyártja, így keresztelték el.
Az azbesztcement mint anyag pedig vagy 100 évem létezik.
Olyan mintha azt mondanád nincs olyan hogy vasbeton. Igaz azért tudni kell a vasbetonba tulajdonképpen betonacélt tesznek.
Ahogy a hungarocell a nikecell sőt a dunacell is egy fantázia név.
"A betonyp az faforgács+cement." plusz víz és akkor már nem cement köti, hanem a cement kő.
Nálunk az Alföld bizonyos részén a betont is cementnek nevezik. Így szokták meg.
egy másik érdekesség. Volt régen egy elterjedt burkoló anyag..... az un. "cement lap". ez egy beton lap az egyik felén különféle kőőrlemények csiszolva. méret olyan 20 x20 néha 25 x25 avastagság 2 - 2,5 cm. aztán az igazi betonlap a maga 40 -40 x 5cm -es méretével ezeket sajtolták.
A térkövek hatalmas kínálatáról ne is beszéljek, vagy az égett kerámia burkoló lapokról. Ezek mérete is nő, már az 50 x 50 -es sem ritka.
A pétisóról halottál ? Nem az a konyhasó amit Péten a háziasszony a levesízesítésére használ vagy disznó vágáskor a szalonnát besózzák.
A pétisó speciel egy nitrogénműtrágya amit pont Péten gyártanak. igaz vagy 300 helyen gyártanak még műtrágyát ugyan olyan összetétellel mint a pétisó, de nem hívják pétisónak.
Amúgy az azbeszt - cement víz keveréket nemcsak sajtolták, hanem szórták is hőszigetelésre. Lett is ebből később sok sok kalamajka. -
Adott a lakásunk, ami tetőtéri kialakítású, egy meglévő házhoz való hozzáépítéssel létesült, az egyik homlokzaton egy 9,5 nm-es terasszal. Felmerült, hogy szívesen telepítenénk a teraszra egy fürdődézsát, hogy ne kelljen lemenni a lakásból a kertbe.
A terasz úgy esik, hogy az alatta lévő tartó fal síkja egyenesen halad, míg a terasz határoló homlokzati fal megtörik, félig az alatta lévő tartófalra támaszkodik a terasz, illetve van egy vasbetonlemezes konzolos része, ami két zsalukőből felhúzott vasalt oszlopon nyugszik a sarkokon.
A házunk engedélyes tervét felhasználva, a helyzetet most csak kezdetleges módszerrel tudom szemléltetni, de remélem, hogy érthető. A fekete vonalak a tetőtéri alaprajzot jelölik, a piros vonal pedig a földszinti alaprajz, tartófalát ábrázolja, a terasz síkja alatt.
Tiszteletteljes kérdésem az volna, hogy véleményetek szerint ilyen adottságokkal a teraszra kitehető-e a kékkel rajzolt elhelyezés szerint egy 3-3,5 m3-es fürdődézsa?
Ez önsúllyal és mondjuk 3 fővel számolva elérheti a 4,2 tonnát is.
Nyilván megnézetem majd statikussal is, ha oda elérek, de egyelőre az irányzékot kereksem.
Még egy másik gyors kérdés merült fel bennem a korábban emlegetett "kisház"- al kapcsolatban. Ez merőben más a statikai témától.
Kívül belül betonyp lapos a borítása az építmény földszinti részének (legalábbis remélem, hogy a terv szerint tényleg betonyp és nem valami azbeszt származék). Könnyűszerkezetes. 1989-es tervezés.
Ugye ez a betonyp semmiképpen sem tartalmaz azbesztet már? Felirat nem nagyon van rajta amúgy. Szürke lapok. Azért is merült fel bennem a félelem. Tudom, hogy a maiak már nem azbeszttartalmúak, de ki tudja, hogy nem volt-e korábban másféle vagy betonyp alternatíva, ami azbesztes lehet.
Az egyiknek láttam a törött felületét. Ami biztos, hogy valami faforgács van benne, de az nem is meglepő. Gondolom a cement milyenségében kell keresni esetlegesen az "azbesztcementet" vagy a "sima" cementet.
Jó kérdés, én nem voltam ott, amikor csinálták. Úgymond jött a nagy házzal együtt a kicsi, túl sok információm nincsen róla.
Amúgy nem biztos, hogy a valóságban is úgy épült meg, extra perlitbeton réteggel. Szerintem mintha azt kb. méregettem volna, hogy valójában csak a 15cm vasbeton födém épült meg. Ezt persze újra kellene ellenőriznem.
Köszönöm szépen! Mindenképpen rákérdezek az acéllemezesre is akkor! Valóban nem lenne jó a pince aljzatot piszkálni amúgy. Jó vízhatlan most még, mondjuk talajvízgond nincs legalább errefelé. De ami most még vízhatlan egy szétverés után nem biztos, hogy az lesz.
Mondjuk esztétikailag is értékelni kell majd a két megoldást.
Először kell a falat építeni, utána vágni. Terveztetésnél meg kell nézni az alulról fölcsavart acéllemezt, hátha olcsóbb. A vágás drága! 80e Ft-ból nem biztos, hogy kijön.
Nagyon szépen köszönöm a további részletezést! Természetesen egy ilyen projektbe nem vágnék bele tervezés nélkül, ez azért veszélyes művelet.
Maga a fal megépítése és a terveztetés, meg a kivágás pár százazer Forint lenne nagyjából nem? Elsőre kivágás 80 ezer, fal 100 ezer, terveztetés 100 ezer.
A luk szélességében a teherviselés iránya elfordul 90 fokkal. A szerelővasak teljesen alkalmatlanok a meghagyott rész terheinek a lukszélen túli sávokra történő átvitelére. Ha csak 15 cm vastag a vasbeton lemez akkor is 1200 kg/m2 körül van a födém teherbírása összesen. Statikus terv kell az átalakításhoz. Van más lehetőség is pl. acélgerenda, de ezt nem ajánlanám. 9m-es irányban nagyon nagy szelvény kell, ha 4,5 m-es irányba teszem akkor kettő kell és a két acélgerenda és a vb. födém közé még kell egy harmadik acéglerenda is ami átviszi az átvágott fővasak által fölvett terhet a két acélgerendára. Lehet még acéllemezt fölcsavarozni alulról a födémre (a megmaradt részre elég hosszan, de ezt is méretezni kell. Lehet még kitalálni egyéb megoldásokat is,de egy rövid fal (9m-es irányban) a legjobban ajánlható.
Nem, ezen esetben. A pincefal azon része a talajszint felett található, normális megzsokott, korrekt ablakai vannak. Ezért is gondoltam, hogy be lehetne vonni lakófunkcióra a pincét.
Elvégre fűtés, sok ablak, ezért jó világosság van. 220-as belmagasság meg van, ami hálónka pl tökéletes lenne még törvényileg is szerintem.
A betonfalban még szigetelés is van elvileg. Gyakorlatilag valószínű, hogy tényleg van benne a valóságban is, mert két egyméteres alu radiátorral jó meleget lehet bent csinálni télen is, ha sima beton lenne a fal, akkor lehetetlen lenne kifűteni a mi előremenő 60 fokos hőmérsékletünkkel, két alap radiátorral. Ez csak persze gyakorlati konklúzió arról, hgoy kispórolták-e a szigetelést az építéskor anno 89-táján.
Húha, nagyon szépen köszönöm válaszát! Örömmel olvastam, igen érdekes és informatív!
-Azért jó tudni, hogy akkor nem olyan nagy probléma, hogy a kommunizmus végén épült. Sajnos a mai gyorsan összetákolt házakkal nekem is vannak kétségeim, de a szüleim építkeztek a kommunizmus vége felé és vannak horror történeteik sajnos, azért is gondoltam, hogy a fene tudja, hogy jó-e az "évjárata" úgymond.
-A födém vb. része csak 15cm, a maradék az "perlitbeton" a terv további részei szerint.
-Viszont akkor sajnos az Ön írása szerint a szerelővas mennyiség eltér sajnos lefelé az előírástól és teljességgel alkalmatlan arar, hogy a ki nem vágott részek átvegyék a kivágás szerepét?
-Az utólagos támfal helyett van más alternatíva a kiváltásra Ön szerint?
Ahogy számoltam a födém annyira túl van vasalva főirányban, hogy a teherbírása 1,87 tonna/m2, ebbe az önsúly is beszámít, de akkor is sokszorosa a lakóházak födémjénél előírt 150 kg/m2-nek. HA a vasbeton lemez tényleg 22 cm vastag (plusz a burkolatvastagság) és tényleg fi 12/100 a fővasalás!!!!!!
Ha tényleg 22 cm vastag a vasbeton födém az atomvillanásra is megfelel fi12/100-as vasalással. B200 az manapság C12, de a B200-al óvatosan kell bánni, mert szerették kispórolni a cementet. A Kádár korszak épületei (még a végén is) általában messze jobb minőségűek a mostanában épülteknél.
A probléma NEM a luk két oldalával lenne elsősorban, hanem azzal a résszel ahol az elvágott fővasak vannak. Miután egyik végük gyakorlatban a levegőben lógna, ezért a szerelővasak lépnek elő fővasbetétnek. Az előírás szerint a szerelővas minimális mennyisége a fővas 20 %-a. Az átm. 12/100 az 11,3cm2, az átm. 6/400 az 0,71 cm2 méterenként. Fallal csak úgy lehet megoldani, hogy az elvágott fövasakat támasztja alá a fal a lépcső mellett. Ez nem vészesen hosszú, de alapozás az kell neki. Lehet gondolkodni.
Egy (talán elborult/"simán lehet, hogy nem érdemes" vagy akár tök jó) hirtelen ötlet kapcsán keresnélek Titeket, kíváncsiságból.
Van egy amúgy beépített pincés, földszintes, könnyűszerkezetes ház a kertben. Ennél gondoltam arra, hogy a födém kivágásával, a világos, sokablakos pincét is lakótérré tenném. A födém felett lakótér van, semmi extra. Alatta meg a pince, amiben radiátor, minden van, szóval kb. az is lakótér-képes már most is a gyakorlatban. Ez a nagyobb ház mellett egy vendégház kb. Amúgy igen ritkán használt épület.
A födém egyirányban teherbíró a vasalása és méretei alapján is, ha jól értem a régi tervet nézve. A szerelővasak nem hiszem, hogy statikailag igazán számítanának bármit is. Két hosszabb oldala mentén alulról fallal megtámasztott. 15cm a vastagsága a födémnek, B200-as betonból, ami C6?-nak felel meg talán manapság.
Azt jól gondolom, hogy ennél a konstrukciónál a kivágás igen problémás, hiszen a kivágott rész szerepét képtelen lenne bármilyen módon is átvenni a kivágott rész meletti épen hagyott födém (az egyirányú vasalás miatt)?
Valamint a kommunizmus végnapjaiban kivitelezett födémet lehet, hogy nem kéne piszkálni és örülni kell, hogy nem omlott le még?
Esetleges kivágáskor itt drasztikus utólagos kiváltásokra kellene gondolni, mint pl egy új támaszfal a kivágás mentén? Ilyen láthatatlanabb megoldások, mint acéllemez alulról hozzárögzítve a födémhez, meg egyéb alternatív megoldások lehet nem játszanak itt?
Ha ilyen problémás volna, akkor nem keresek statikust ezzel, hanem elfelejtem ezt (mert hiába nem lehetetlen, ha túl drága netán). Csak egy kósza gondolat ez, hátha valamelyikőtöknek már volt dolga hasonlóval.
Az utolsó képen viszont a félig takart alaptest mellett van egy nedves csík.
Ha elől alámennék a szigetelőanyagnak egy kb. 10 cm-es párazáró anyaggal (pl. maradék Dörken-lemez), azzal már talán elég messze szállna fel a pára ahhoz a faltól, hogy ott ne csapódjon ki...
hát Oss.. kérdezőnk ezt írta, igaz később korrigált :
"A feleségem kitalált nekem egy remek programot. Adott egy kb 15nm (5mx3m)es terület a padláson. E gerendás födém, párazáró fólia 3x10cm kőzetgyapot szigetelés, páraáteresztő fólia. Ezt kellene "pakolhatóvá tennem.
No ezt hogy a francba csináljam?a szigetelést vissza tudom bontani. Párazáró fóliára 15x15cm es gerendát tegyek le egymásra? (Az úgy 30 cm) Vagy egymásra merőlegesen?
Valami olyanra gondoltam, hogy a gerendákra merőlegesen 1m-es osztásokkal 5db gerenda közé szigetelés majd erre merőlegsen 1m es osztásokkal 3db gerenda közé a következő réteg. Erre az egészre vissze a pára áteresztő, rá pedig osb lap.
Működhet így? Vagy méregdrága padlap marad?"
A padlap egy gyártó által kitalált fantázia név.. a győri Austr.. találta ki, nekem küldött anno mintát, hogy legyek a vevője. Nem lettem, mert méregdrága.
Amúgy a szálasanyagok között is rengeteg féle van.
Feltételezve a legegyszerűbb valami paplan, nos azt védeni kell az összenyomódás ellen.
Mint ahogy a hungarocell is egy fantázia, név lehetne nikecell is.
Extra víz nem kerülhet oda: Járda kifelé lejt, ereszcsatornák a 2 sarkon elvezetve, a víz másik falszakaszon jön be a házba. Eresz vagy 50cm-t kiáll, eső nem esik oda. Szennyvíz is másik falszakazon jön ki.
Nyilván nem, vagy csak nem esek túlzásokba, mint te.
----
Ha éppenséggel pallóvázas lesz, akkor...
Lerakod az az alsó pallókat, közé a gyapot.
Rá keresztbe a felsőket.
Két ferdén becsavart 4x60-as reiser csavarral összeakasztod őket az el/kidőlés+elmozdulás ellen az alsóval, közé a gyapot >> légrést tartva!!! azaz nem a tetejéig.
Lerakod a padlót.... purhabbal és/vagy csavarokkal a felső pallóra rögzítve.
Lehet ne mfogalmaztam jól. Jelenleg kőzetgyapot van lent nem padlap. A padlapnak "kicsit" horribilis az ára.
Amit leírtál nagyon tetszetős nekem. Még eddig nem vettem meg semmit. A tüskék a pallók aljára mit takar? Milyen tüskéket rakjak oda? Tudsz valami konkrét márkát/típus írni?
Ha tényleg ennyivel megoldható mindenféle bontás nélkül, akkor a többi területre is alakítok ki valami ilyen évben egyszer járható(kúszható mivel csak 1.2m a belmagasság) területet.
"Az AUSTROTHERM Padlap hőszigetelő elemek olyan kétrétegű, társított hőszigetelő táblák, melyeknek alsó rétege AT-N100 lépésálló polisztirol lemez, felső rétege pedig faforgácslap. Régi és új épületeknél egyaránt alkalmazható padlók, födémek hőszigetelésére. Az elemek csap-hornyos élképzésűek, így egy rétegben is hőhídmentes szigetelést adnak, és száraz technológiával szilárd járófelületet képeznek. "
Ez a gyártó kínálja méregdrágán / nem én mondtam először / ezt a rendszert.
Ezek szerint lehet járkálni is rajta !!
Jó védjük valamivel, de ha simán rápakolunk, csak nem nyomódik össze.
Igaz a padlap már ott van, abba betuszkolni a 33 széles és 34 cm magas hungarocell gerendákat ??? Ráadásul 60 cm térközzel ? Mi lesz a lerakott padlappal ? Az is valami szálas anyag.
Szerintem lehet bonyolítani a végtelenségig, csak csinálja végig valaki !!
"A másik lehetőseg a 16mm vastag pozdorja (csóré PAL), az páraáteresztő. "
Ez a legegyszerűbb és hogy az a fránya pára ami átverekedte magát azon a sok rétegen /fékező rétegek / tovább tudjon menni, némi lécváz a lapok aljára és mehet tovább a nagyvilágba.
Mondjuk továbbra is tartom, hogy csak a járófelületet kell így megcsinálni, a többi felületre lehet pakolni... kell némi mechanikai védelem…. megoldás számtalan.
Miért kellene sávozni azt az OSB -t ? pont 20 cm re ?
Mert a pára nem tud oldalra fordulni ?
A lényeg hogy legyen némi rés a hőszigetelés és az OSB között, aztán az a pára oldalfelé kimegy.
Ja hogy egy része lecsapódik ? Igen így lesz. Csakhogy a padlások légtere majd mindig száraz, az a minimális víz elpárolog. Elég gyorsan.
Nagyvonalúan kezeled a 15 x 15 cm -es gerendákat. Nem olcsó anyagok.
Tehát van az e gerendás födém felett 3x 10 cm azaz 30 cm -es hőszigetelés.
Erre kellene pakoló felületet kialakítani. Elvben az bírja statikus terhelést, a dinamikusat / járkálást kevésbé.
Én készítenék egy járó felületet … mondjuk 1 m széles és 3 m hosszú.
Ehhez kell 2 db palló és nem gerenda. A palló 3 m x 20 cm x 5 cm. ezt elviekben rá lehet tenni a padlap szigetelésre. Összenyomódik ? na de mennyit ?
Hogy ne nyomódjon össze a pallók aljára tüskéket, a mehet a lágy ásványgyapotba.
A két db . palló tetejére egy 18 mm -es OSB lap némi facsavarozással. Kész egy 1 x 3 m es járó felület. aztán a járófelülettől jobbra is balra is újabb 1 m x 3 m rakodó felület sima OSB lapból. Hogy az a pára ami átjön a pára áteresztőn ki tudjon menni az OSB alól némi lécváz az aljára.
Lesz egy 3 x 3 m-es sima rakodó felületed a padláson. Ja ez csak 9 nm? , hát a további 6 nm -re csak simán lerakod a lerakni valókat, nem lesz annak az ott lévő szigetelésnek semmi baja.
Anyag : 2db palló 3 m x 20 cm x 5cm,
9nm OSB,
tetőléc kb. 10 fm,
szeg vagy facsavar
Ha ügyes vagy egy fuvarral hazahozod az építőanyagboltból a tető csomagtartóm.
Visszabontás ?
Minek ?
Készítesz a lágy szigetelésbe egy -egy vájatot - elvileg a födémig, de a nem is kell addig, abba bele a gerenda, ha megvan, ha nincs jó a palló is …. rá az OSB aztán úgy ahogy elgondoltad !!
Ha felbontod a szigetelést a párazáró fóliának annyi.
Szerezz 1ocm szélesre levágott colos deszkát- de hajópadló is jó lenne, hevederekkel csavarozd össze 2ocm szélesre. Ebből két réteget fogsz beszerelni a födémre, egymásra merőlegesen.
Az alsó réteg felső élébe 6ocm közzel készitesz egy 5cm mély és 2 cm széles beeresztést, a felső réteg alsó élebe is, ezek a kötések majd megtartják a vázat (lesz egy 6ox 6o centis rácsod- amit nem is kell rögzíteni a földémre), mivel a két réteg magassága összesen 4o cm és beeresztések összesen 1ocm, pont 3o cm lesz a váz magassága.
Erre facsavarokkal rögzítsd az OSB-t, de fel kell sávozd 2o cm szélesre, mert párafékező az OSB.
A másik lehetőseg a 16mm vastag pozdorja (csóré PAL), az páraáteresztő.
A feleségem kitalált nekem egy remek programot. Adott egy kb 15nm (5mx3m)es terület a padláson. E gerendás födém, párazáró fólia 3x10cm kőzetgyapot szigetelés, páraáteresztő fólia. Ezt kellene "pakolhatóvá tennem.
No ezt hogy a francba csináljam?a szigetelést vissza tudom bontani. Párazáró fóliára 15x15cm es gerendát tegyek le egymásra? (Az úgy 30 cm) Vagy egymásra merőlegesen?
Valami olyanra gondoltam, hogy a gerendákra merőlegesen 1m-es osztásokkal 5db gerenda közé szigetelés majd erre merőlegsen 1m es osztásokkal 3db gerenda közé a következő réteg. Erre az egészre vissze a pára áteresztő, rá pedig osb lap.
Egyforma, de mennyi a vastagsága? 50 éve nem foglalkoztak a padló hőszigetelésével, mennyi a lábazat fölötti helységek hőmérséklete? Lehet egy hibás kivitelezés, ahol az esetleges sérült táblát ragasztóval kenték ki, a külső glett érintkezik a lábazat falával. A dryvitnek van egy jellegzetes kongása, ez kb. egyforma? Lábazati falak anyaga?
3 éve lett szigetelve a lábazat. Lyukacsos hungarocel+lélegző nemes vakolat.
2 éve a fal tövét feltöltöttem murvával. Azért murváztam le, mert odaszartak a macskák.
Attól kezdve CSAK a keleti oldalon párásodik a felszíne. 10cm földcsík, aztán járda.A beton maga nem vizes, csak a külseje. Északi oldalon, ahol végig járda van ott semmi. A többi oldalon sincs semmi gond, csak a keletin. Csapadékvíz elvezetve.
Általában a nappali a nagyobb a konyha a kisebb felületű, a nappaliból több helység szokott nyílni, azok a konyha szintjén vannak? A konyha padlóját nem lehet süllyeszteni?
Ha padló, vagy parketta lesz rá akkor lehet párnafát rakni a jelenlegi burkolatra. Ez a kényelmesebb, de drágább. A párnafák között ki kell tölteni, mert kong. Másik: fölszedni a jelenlegi burkolatot, a szükséges mértékig fölbetonozni és újra burkolni. 5-6 cm beton már nem morzsolódik.
Köszönöm, egy jelenleg parkettával fedett alacsonyabban elhelyezkedő nappali és a magasabban elhelyezkedő konyha között szeretném az aljat kiegyenlítést.
Mindenesetre ha a felület számít, az is inkább a vízszintes felület lesz, mert az van egymásra terhelve és nyírásra igénybe véve. A függőleges felület ha akar szétnyílik és kész, a habarcs nem ragasztó, húzásra nem sokat ér.
Miután talajon van, nem szükséges hozzá statikust hívni. Azonban nem ártana tudni, hogy a szinteltolás két (vagy több) helyiség között vagy a szoba közepén van-e? Továbbá korrekt válaszhoz tudni kéne lehetőség szerint a padló(k) rétegrendjét, de legalább azt, hogy milyen burkolat(ok) van(nak).
A rövid élek találkozásánál bevágtam 45 fokba ahogyan írják, a hosszú éleknél a gyári éleket használtam ha lehet, ha nem akkor itt is végigvágtam 45 fokba azt ahol nem találkozott gyári a gyárival. De nem is tudom volt-e ilyen, szerintem úgy forgattam, hogy jó legyen!
Minden él találkozásához az üvegszövet erősítésű hálót használtam. Gipszbe ágyazva, rögtön gipsszel fedve, majd a következő réteg + csiszolás,glett
Polifomot nem használtam.
Sarkoknál is tettem hálót + még kapott akril tömítőt is.
Az sr1 féle változatban a merőleges felületek más síkban, de megvannak...
Össz-felületben egész hasonló lehet az 1-es illetve 2-es változatodhoz, ugyanakkor abból a szempontból jobb, hogy nem vékonyra faragott ytong van a felületek mögött.
BÚÉK Mindenkinek! Szeretném megkérdezni, hog, egy kb 10 cm szinteltolást, milyen módszerrel lehet kiegyenlíteni? Padlót fel kell szedni alá kell szigetelni és betonozni? Ehhez szükséges statikus hívni?
Ez egyik se ytong, ha kötésben van miért ne lenne jó?
Az sr1 féle változattal az a bajom, hogy ránézésre kisebb felületen kapcsolódik a derékszögű elemekhez, mint amiket én rajzoltam... Majd megmérem, de természetesen NEM felejtettem el!
Amint említettem, térkövezni szeretnénk. Betonozás csak legvégső esetben lesz. A garázs ajtaja egy szekcionált kapu, így nem okoz nagy gondot az ajzat szint megemelése.
Az ajzat szint emelésével a kaput is emelni kell, nem vészes feladat.
Ha az ajtó felé lejt, akkor csak ott lesz 5 cm vastag. 5 cm már nem szokott repedni, de lehet csalni is. Az utolsó 10-20 cm-en erősebb lejtést kap mint a többi részen. Ha az ajtó befelé nyílik ez nem jó, de garázsajtó nem szokott befelé nyílni.
Biztos olcsóbb lenne, mivel kb 1m3 beton elég lenne az 5 cm vastagságoz. Azért aggájaim vannak, hogy a sima betonon megállna-e az 5 cm ráhúzott beton. Nem-e felrepedne és lapokban felválna. Egyébként gondoltam a betonra én is, de most ez esetben inkább valami esztétikusabb dologban gondolkozom.
Igazából azért gondoltam a térkőre, mert így magasabb lenne 5cm-el garázs ajzata mint a kinti kocsibejáró ajzata. És félő, hogy ha a ház előtt meg lesz csinálva a kocsibejáró, akkor vissza tud folyni a víz.
Sajnos utólag szembesültem ezzel a "hibával".
Egyébként szinte teljesen egyenes a betonozás. Csak a belső két sarokban kb. 5mm-el mélyebb az ajzat, de abszolúlt nem észrevehető, csak egy kicsit megáll a víz. Bár a kőművesnek kimondottan kihangsúlyoztam, hogy inkább kifelé lejtsen mint befelé. De ez nem jött neki össze...
Sziasztok! Segítségre lenne szükségem. Van egy fedett terület, ami egy nyitott garázs. Teljesen betonos az alja (25cm vasalt C25-ös beton). Erre szeretnénk rakni 4 vagy 5cm térkövet. Lehet-e rakni közvetlen a betonra, majd fugázni, vagy finom sóderágyba, vagy esetleg ragasztva és majd és fugázni? Az ágyazó réteg már nem lehet több mint 1cm, mert a garázskaput max 5cm tudom megemelni.
Egyébként télen szokott némi víz állni a betonon, mivel a hókása leolvasd a kocsi aljáról, valamint minimális csapadékot behordhat a szél. Ez kb. kissebb nagyobb foltokban 1cm. szokott lenni. 1-2 nap után felszívódik. Várom véleményeteket, Köszönöm!
Ytong válaszfalnál kicsit eltolt Y alakú csatlakozást kell építenem. Kiötöltem néhány kötési módot... szerintem könnyen vágható mind. 13 sort kell felrakni, váltogathatom kedven szerint :) jók?
Ráadásul ne 2mm-es fugákat hagyjál, mert abba nehéz betuszkolni a fugaanyagot. Legyen 4...5 mm-es a fuga, akkor jobban meg lehet csinálni. Ehhez azért legyenek kicsit nagyobb méretű burkolólapok, persze ez már ízlés kérdése, kinek mi tetszik.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást - még nincs meg a megoldás... :(
Gipszkarton a plafonon:
fémszerkezeten - Repedés 1 helyen kb 1,5 méter hosszan. Hosszanti él találkozásánál, Üvegszövet hálózva.
Gipszkarton a falon:
3 oldalon faszerkezetre van rakva, de úgy, hogy OSB lapra van még a favázon(faváz,párazáró,OSB,giszkarton) Mindez úgy, hogy feles átfedéssel van.Tehát ebben az esetben a repedés mögött van egy egész tábla OSB. Repedés 1 helyen kb 1 méter hosszan a hosszanti él találkozásánál, üvegszövet hálózva.
Gipszkarton a 4. falon: nincs repedés.
Mezei favázon, kályhaáttöréssel + nagyobb hőingadozás gondolom, ajtókkal üvegtéglával. Repedés nincs sehol -még.
Javítás:
Akril tömítővel a falon lévő eltűnt - valami mák és kb restaurátori munkával - majd 3 festéssel de átmenetileg eltűnt. Jó kérdés, hogy meddig.
Viszont nem akartam előröl kezdeni, hogy kiszedem végig majd szalag + gipsz 1,2,3 festés 1,2,3 mikor most fejeztem be elvileg...
Plafonon még ue. csak kicsit kivakartam késheggyel, de ott látszik, hogy a fene vinné el! Persze, hogy pont mikor belépsz és pont rálátsz erre a részre!!!
Raksz 1-2 cm anyagot az első sor indításhoz. Az első sort a két végétől kezdve kitöltöd. Vársz 1 órát mielött a második sorral folytatod. Majd a második sort merevited vagy 2 db 10 cm húzal-vassal vagy fémszalaggal úgy ahogy a videoban láttad. Minden tégla berakásnál ellenőrződ a visszintes és függöleges szintet. Minden 2.k sorba raksz merevitést. Különben "elkuszik" a fal és olyan lesz mint a "piskóta".
Nem kell sietni a kivitelezéssel és kitalálni, hogy hogyan lehetne egyszerűbben de rosszúl kivitelezni. Jól kell csinálni. Ott a leirás és a video és a képes anyag. Tanulmányozd. Ovasd el többször. Ha elkadsz hivd fel az Ytong vonalát. Ingyen kapsz tanácsot és a Construmán ha kint vannak meg is tanitanak ingyen falazni...
Megnéztem a videót, érthető és magyarázatot ad a kérdésemre: ha sík az aljzat, akkor a vékony habarcsot lehet vastagabban kenni az alsó sor alá. (legalábbis a porotherm módszerénél)
De pont az van, hogy az aljzat sík beton. Nincs mit kiszintezni, mert vízszintes. És csak egészen minimálisan durva a teteje. Minek tennék erre 1-2cm anyagot?
Mi lesz a vékonyágyazatú habarccsal, ha 5-6mm vastagon kenem?
"5,5 N/mm2 a nyomószilárdsága, ami nem tudom, hogy sok-e vagy kevés"
Az emberi mértékegységben 55 kg/cm2. Gyenge tégla. Jó km. tégla szilárdsága 100 kg/cm2, pillértégláé 140 kg/cm2. A porotherm blokkoké úgy emlékszem 70 kg/cm2.
Apropó első sor... valaki használta, talán egy vagy két hónapja írt róla a sárga "Ytong Start" hőhídmegszakító elemről. Csak nagyon általános, brossúra szintű leírást találtam róla. Ha jól sejtem, ez valami vízálló Ytong, vagy fagyálló, vagy igazából nem tudom...
Az adatok alapján 4-szer gyengébb hőszigetelő a polisztirolnál, 5,5 N/mm2 a nyomószilárdsága, ami nem tudom, hogy sok-e vagy kevés.
Ára a purenitéhez képest tizede, hőszigetelése fele (emlékezetből - nem tudom, a purenit lambdáját is hol keressem, ha nem a puren honlapján).
"A szigetelés elkészülte után az alap legmagasabb pontjáról indítsuk a falazást! Vékonyágyazatú falazóhabarcs használata esetén a homlokzati falazat első sorának kialakítását követően minimum egy óra várakozási idő kell tartani. A falazat építése ez után folytatható. "
Ezek szerint lehet így is rakni? ( ugye más leiratban kezdősor alá ezt nem említi)
Vagy úgy kell értelmezni, hogyha leraktam falazóhabarcsba az első sort, akkor 1 óra múlva lehet rámenni vékonyágyazatúval?
A Pvá válaszfal téglák belső nem teherhordó térelhatároló és válaszfalak építésére alkalmazható. Az Ytong válaszfalaknál, akárcsak az egyéb, kis vagy középelemes válaszfalak esetében is, minden második vízszintes fugába egy szál 2-2,5 mm-es megfeszített lágyvas huzalt kell vezetni.
A válaszfalak falazását a főfalakéval azonos módon kell végezni. A válaszfalak az Ytong főfalakhoz csatlakozhatnak csorbázattal, falhoronnyal vagy tompa ütközéssel. Egyéb anyagú falazatokhoz az Ytong válaszfalat falhoronnyal vagy tompa ütközéssel csatlakoztassuk, A tompa ütköztetés történhet kétsoronkénti befúrt betonacél pálca alkalmazásával, illetve perforált horganyzott acélszalag lerögzítésével.
A válaszfalak a födémhez - kis lehajlású födém esetén - csatlakozhatnak hagyományos habarcsékeléssel, nagyobb fesztávú és lehajlású födémek esetén rugalmas egy komponensű PUR habbal, illetve a mozgásokat lehetővé tevő vezetőléc vagy U profil és üveg- vagy ásványgyapot együttes alkalmazásával. A válaszfalazást lehetőleg a legfelső szinttől lefelé, valamint mezőközépről a szélek felé haladva készítsük, mivel a válaszfalak így kapják a lehető legkisebb terheket. A födémek lehajlásából származó igénybevételeket csökkenti a válaszfalak kezdő sora alatt beépített vékony műanyag fólia vagy bitumenes csupaszlemez ún. csúsztató réteg.
Ez a falazóhabarcs egy nudli, én sima téglával ugyanígy jártam.. Pár nap után is fel tudod szedni kézzel. De lehet jó sok nap után szilárdul csak meg rendesen.. Aztán raktam zsákos betonnal a falat, na az jobb volt :) Én is gondolkoztam csemperagasztón is.
Heló! Ytong válaszfalat építek beton aljzatra. Egy része már kész van, itt az alsó sor alá normál zsákos falazóhabarcsot raktam.... A lerakott ytongok egy részét másnap kézzel felszedtem, mert nem ragadt oda - túl hamar megszáradt a habarcs, nem tapadt se az aljzathoz, se az ytonghoz. Következő körben alákentem ilyen kék Murexin tapadóhidat, javított rajta, de pár nap múlva is könnyen porlott a cementhabarcs.
Namármost:
Van itthon csemperagasztó, cementhabarcs, Ytong vékonyágyazatú habarcs. Olvasgatom a leírásokat, és cementhabarcsot, vagy Ytong hőszigetelő habarcsot (NEM KAPHATÓ - KIFUTOTT ) javasol az alsó sor alá.
Vékonyágyazatút nem említ. (bár úgy emlékszem valahol olvastam, hogy lehet - de nem találom...)
Kérdés: mivel a beton nem túl durva, meg sík is, rakhatok-e a kezdő sor alá Ytong vékonyágyazatút ha nem is 2-3mm-en, hanem pl 5-6mm-t? Csemperagasztó szerintem csempézésre való, bár kiemelkedő a nyomószilárdsága - tehát miért ne lenne jó ide is? A cementhabarcs meg nem tűnik annyira szilárdnak - rövid távon.
Jaja, ronda, de minket nem zavar. Tudod, a miénk :D
Igazából csak töltelék. Igen, a kölcsönzött törő elég életlen volt már. Elég pontosan számítottam ki a szükséges darabszámot, sok lett volna a hulladék, ha csak végekből csinálom.
Én nem szeretem a térkövet, pláne ajtó körül, mert takaríthatatlan, de ez bőven elég gondosság terasznak. Autó alá nem jó sóderrel rakni, mert megsüllyed.
A széleket viszont nagyon rondán csináltad. Oda végekből kellett volna vágni, nem hosszában, vagy normális vágóval.
Nem, járkáláshoz elég. Tulajdonképpen csak esztétikai célja van, hülyén nézne ki, ha ott nem lenne, csak a föld :)
Elöl és a másik oldalon szélesebb :)
Hátul telekhatáron van, ott nincs. Egyébként a föld 20-30cm mlyen ki lett szedve, a helyére kézzel többször döngölt sóder jött, majd pár centi vastag simított réteg, arra ment a térkő. Gépi bedöngölés nem volt. Ennyi, nem vittem, túlzásba.
Gondoltam arra is, hogy elhagyok egy fél métert a háztól és csak ott fog kezdődni a járda, így nem kell a lábazati kő és a térkő csatlakozásán agyalnom, a kettő között meg beszórom díszkaviccsal, vagy teszek pár gömbtuját + virágokat.
Csak nem tudom melyik jobb a háznak, ha közvetlenül a lábazattól indítom a térkövet vagy ha elhagyok egy 50 cm-t, és onnan. Láttam már mindkét megoldást.
Amíg a többiek válaszolnak :) Először a lábazati szigetelés legyen meg, leengedve a földszint alá az alap mellett. Azt szokták írni, hogy a padlószinttől számítva legalább 60 cm legyen a mélysége. Utána már mehet mellé bármi akár közvetlenül is. De ha a járda már össze van gyógyítva az alappal, akkor 1-2 cm rés kell a hőszigetelés és a járda között. Azt ki lehet tölteni ragasztóhabbal vagy amit itt ajánlanak a hozzáértőbbek.
" a lábazati követ a járda szint alá kell engedni vagy fölötte kell hagyni rést?"
Mármint ami a hőszigetelésre kerül rá? Ennek nézz utána, a burkolókövek hőszigetelésre rakása külön tudomány.
"Alulról kell kezdeni a lapok ragasztását vagy fentről lefelé haladva?"
Egy kis józan paraszti ész és rájössz, hogy melyik. Házépítést a tetővel kezded, vagy az alappal? :) Járda térkövezését is megcsinálhatod magadnak, ha nem autók járkálnak rajta, nem különösebben bonyolult mutatvány.
Én is magunknak csináltam, bár nálunk elég kacifántos volt a helyzet, egy meglévő, nagyon elrontott házat kellett rendbetenni a lehetőségekhez képest. De én is a szigetelésnél elcsesztem az egyik oldalon, mivel egyszerre térköveztünk körbe, és itt előbb lett meg, mint a lábazati szigetelés befejezése. Így is van az alap és a térkő között 4-5 cm, de lehetett volna több is :(
Még a feltöltésnél is rárakhattam volna az új réteg xps-t:
Tavasszal lábazatot szeretnék burkolni saját kezűleg, illetve járdát térköveztetni, de azt már szakival.
A kérdés, hogy melyiket érdemes előbb megcsinálni, illetve hogyan kell a lábazat és a térkő csatlakozást megcsinálni, hogy jó legyen? Sok helyen láttam, hogy a lábazati burkolat lepotyog, mert lenyomja a járda, vagy a fagy, pontosan nem tudom.
Például a lábazati követ a járda szint alá kell engedni vagy fölötte kell hagyni rést?
Alulról kell kezdeni a lapok ragasztását vagy fentről lefelé haladva?
Hülyeségeket beszélsz. Nálatok még több gipszkartont használnak az épitőiparba és senki se használ 10 éve favázat, mert lassan megy. Nagy a pofád és nulla vagy a négyzeten a kivitelezésbe. Az összes nagyáruház belső falait szerinted favázra épitik? Ott elhasználnak 30 kamion gipszkartont, szűk 4 hét alatt.
be kell tartani az beépítési utásitásokat, csak két rétegbe szabad szerelni, azaz négy lap kell legyen egy válaszfalon.
Kb. 1oo -12o paletta gipszkartont használok évente, nem reped soha. Annyi, hogy ha nedvesség van amikor szereled, meg kell várni amíg minden kiszárad, aztán kezdeni a szalagozást. Mi két réteg rigipsz glette húzunk
a toldásokra és telibe glettoljuk finom cementes glettel. Csiszolni is kell, de keveset.
Persze min. o.5-ös lemezvázat kell használni.
Fa vázat el kell felejteni.
Ha reped: halózd le az egészet, mert valamit elrontottál.
De megvan a módszerünk amivel le is tudjuk símitani, pontosan olyan lessz mint egy vakolt fal.
Kb 2 hete dolgozgatok a szoba befejezésén és gipszkarton festés közben már megjelentek hosszanti repedések a falon. Nagyon mérges vagyok, mert mindent betartottam a leírásoknak megfelelően az első kapavágástól ezidáig!Az utolsó réteg festésnél járok....
Kezdhetem előröl??? 2 helyen is végifutó van már most!
Hézagolónak az üvegszövet hálót használtam, mert azt olvastam az többet bír mint a régebben használt fátyol.
De lehet, legalábbis tömör profilos purenitet kínálnak a gyártók a tokokhoz. Ha jól emlékszem, pl. az internorm ilyent ad, vagy adott pár éve. Lehet, hogy azóta többrétegű van náluk is.
A purenit elég drága, de egy ilyen alátámasztócsík párezer fornitból azért ki tud jönni. Úgy emlékszem, egy 2 m2-es 6cm-s tábla olyan 100e körül van.
A drágán kínálás nyilván annak a függvénye, hogy hol mennyi megtakarítást tud hozni.
Arra akartam rávilágítani, hogy hagyományos módszertannal dolgozó kőművesekkel tutira csak kidobott pénz a dolog. De egy rendszerszintűen más szemlélet mellett, megfelelően kiképzett kőművesekkel lehetnek helyzetek, ahol tényleg megtérül a pontosságon (vakolás pl) és a hőátbocsátáson (kisebb rezsi).
Mindenesetre manapság kőművesből is munkaerőhiány van, szóval alighanem kevesen versenyeznek ezzel az új technológiával -- alighanem piszok nehéz megfelelő szakembercsapatit találni.
Emellett használható összehasonlítást persze nem lehet látni sehol: itt egy referenicaépület, megépítettük egyszer így egy használható kőművescsapattal normál téglával; megépítettük csiszolt téglával is vékonyhabarccsal is amúgy pont ugyanolyanra -- a büdzsé először így alakult, másodszor meg úgy, a pontosabb falazás ezen meg ezen a tételen ennyit spórolt, a rezsi meg ennyivel tért el egy fűtési idényre...
Így mind az előnyöket mind a hátrányokat csak saccolni lehet.
csak és kizárólag együtt van értelme -- és amennyire értem, az első sor kellően beállítása extrém pepecs munka, ott valóban megy el idő... ami persze pénz is.... ami aztán más tételeken (pl. vakolás, de hőátbocsátás is) ha következetesen és jól csinálták, meg tud térülni.
Ha a fuga a régi technológia szerint megy, a csiszolt tégláknak valóban semmi értelme...
Ennek a szakszerű módja ugye valahogy úgy néz ki, hogy 1 vagy 2 cm-es purenit lemezek közé van ragasztva egy pur lemez, és a külső purenitek egymással purenit merevítésekkel összekötve.
Kiszámoltam Winwattal a "majdnem házam" (némi problémákba ütközött az adásvétel egy rosszul bejegyzett jelzálog miatt) felújítás utáni éves hőszükségletét.
nettó 94,6 m2, Q=5920 KW/év, fajlagos összesített hőveszteség tényező, ha a nap besugárzását is figyelembe veszem 0,215 w/m3K, ha eltekintek a naptól akkor 0.262 w/m3K. Ház belső hőmérséklete 22°C, fürdő 28°C. (szigetelés: fal 16 cm eps G, födém 30 cm üveggyapot, padló 12 cm eps 100, ablakok U összesített 0,76 w/m2K)
A kazán 50/30 foknál 3,3-14,9 KW-ot tud modulálni 93%-os hatásfokkal, viszont én 35/30-al szeretném működtetni. Ilyenkor hogy lehet kiszámolni a kazán teljesítményét?
Ha fuga nélkült lehetne falazni egy tégafalat, az nagyobb nyomást bírna el, mind fugával.
Dehát a valóságban ilyen nem létezik. A falazásnál lényeg az, hogy a fuga a vízszintesen egyforma legyen.
Azt meg lehet csinálni akkármilyen téglával. Létezik egy aluminium vezető sínpár erre a célra.
A németeknél sem a németek falaznak jól, ha meg vannak fizetve. Ha sokat kell a függőt ellenőrizni, lassabb haladnak, vízszintesen úgyis mindenki zsínort feszít ki. 2.7 méteren 1.5 cm megendedett, 4 emeletig talán 4cm.
Ha hőszigetlni kell, elkezdik basztatni a kőműveseket, hogy hozzák ki 1 cm alatt a négy emeletet, de nem lehet. De ha megnézel egy régi homlokzatot, az emeletek meg vannak szakítva profilokkal...
Ez azért biztos nem mondod komolyan, hogy egy házépítésnél a sarkalatos kérdés az lett, hogy milyen márkájú téglából épüljön.
Szerintem sokkal fontosabb a cement márkája, az tartja össze a házat. :)
A helységkapcsolatok, lépcsőkialakítás, benapozás, tájolás, kertkapcsolat, szellőzés, fűtési mód, födémszerkezet el van már döntve? Ezek majd részben adják is a téglát.
Egy-két szélsőséges lehetőséget leszámítva egyébként a konyhai mosogató elhelyezésén nagyobb hányada fog múlni az életvitelednek, mint a tégla márkáján, amit a vakolás után nem fogsz többé látni.
Ha egy helyen hibázik akkor megette a fene az egész csiszolást, kihat a szomszéd téglákra (lépcső), azok meg a mellettük levőre. El lehet tüntetni a hibát, de akkor egy darabon sima falként működik. Aztán jöhet az újabb pontatlanság. A kőműves nem fog percekig vacakolni minden egyes téglával.
A csiszolt tégla a parasztvakítás kategóriába tartozik. Laborban jó, de hol lehet olyan kőművest találni aki 1-2 milliméter pontosan rakja egymás mellé a téglákat. Gyakorlatban (építkezéseken) nem várható ez a pontosság. A mostani "kőművesektől" meg pláne nem.
Nem kell elhinni mindent amit olvasol vagy mondanak...
A sima 44 cm tégla parasztvakítás és csak a téglagyártónak jó. Mit csinálsz a koszorúk környékén, hogy alkitod ki a lábazat csatlakozást ? + Ha az alap mozog, süllyed az első pár évben akkor mi lesz vakolattal? Megreped...
A bélelt táglák csak a falazat U értékén segítenek labor kürülmények esetén. Azonban nem lehet a téglákat mm pontosan rakni + ha a tető rákerül akkor pár mm még mozoghat is... A koszorú , áthidalók környékével mi lesz ? Az bizony csúnya hőhid lesz....
Sima B30 NF vagy B38 NF téglát és 20 cm EPS -t érdemes választani ha új házat építesz...és tervezel...
Igen, komoly, mert 1-2 kőművest is megkérdeztem e felől, és véleményük szerint a 44-es bélelt téglára már nem szükséges további külső szigetelés, hiszen az már a téglatestben van. De úgyvagyok vele, hogy itt is megkérdem, hogy Ti mit szóltok ehhez?!
Megugye árban is lényegesen drágább mint a kisebbek.
Véleményed szerint, akkor Te tennél rá még x cm-es külső szigetelést, ugye?!
Sziasztok. Családi ház építése elött állunk, vagyis még csak a tervezés elöt. Lenne pár kérdésem, amiben elakadtam, rögtön az elején.
Téglát nem tudom, hogy melyik legyen.: az egyik a wienerberger protherm 38-as síkra csiszolt+ 12cmes grafitos szigetelés. Vagy legyen a Porotherm 44 Thermo Profi tégla további szigetelés nélkül.?! Szerintetek melyikkel járnék jobban? Árban és szigetelésben is.?! Melyikkel jönnék ki olcsobban?
Valamint Leier vagy Wienerberger téglából építenétek? Mi lehet a különbség a két márka között?
Egyenlőre ennyi lenne, de biztos jövök még kérdezni. 😉
Köszi szépen és kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok Mindenkinek!
azt a célt szolgálja, hogy ne a tok üljön alul a téglán, hanem legyen köztük egy 3cm távtartó. így a párkány kívül is meg belül is (belül könyöklő) be tud menni a tok alá.
szerintem a leglényegesebb rész kimaradt: az egyeztetés. HA már van lik, akkor az ablakos kimegy, felmér(!) és megdumál(!). Nálunk már volt nyílás, bár még nem volt vakolva, szóval még alakítható volt. A helyszínen kiderült, hogy a névleges méret alatt ki mit ért (ablakos és műszaki ellenőr). Nálunk a névleges méret pld. 90x150 volt az egyik ablaknál. Az ablakosnál ez rögtön átváltódott mm-be: 900x1500, majd a szerződésben(azaz le is írta!) már 880x1480 lett belőle. including párkányfogadó. Egyetlen helyen nem volt párkányfogadó, ott annyival nagyobb is lett az ablak. De persze lehet, csak az én ablakosom volt intelligensebb az átlagnál.
már nem emlékszem, csak arra, hogy majdnem megszívtam. talán hogy a valós méretet veszik, tehát a 100x100 ablak az tényleg ekkora, de ráadásul ha kérsz párkányfogadót az aljára, akkor tesznek, (és perszehogy kérsz), de ők nem számolják bele. tehát a 100x100 ablak párkányfogadóval az 100x103cm, és 102x105 nyílás kell neki. de erre ne vegyetek mérget, régen volt.
Új abkakokat rendeltem, én csináltam a nyílast, kerek, de nem szabványos mereteket adtam meg(100x120, 110x120). Én persze abból l indultam ki, h ezek valójában 2centivel kisebbek lesznek, 98x118 stb. Ja, veletlen kiderült, h a faxt, ezek tényleg akkorák lesznek, ez az eltérés csak csere esetén van..
Az asztalos 1 mm-es pontossággal tud dolgozni általában. Ha nagyon pepecs, akkor fél mm, egyes technológiáknál, pl fecskefarkazás pedig 0,1 mm. A "pont olyan méretet" a NASA-nál kell megrendelni, de még ők sem tudják teljesíteni.
Példa, én előre szóltam pedig csak villanyreszelő vagyok. Felújítás régi tokos ablakok falra rámenő kerettel. Azok a 20-40 es évekbeli megoldások, belváros. Ide akar a tulaj új ablakokat dezing tokokkal ami a téglára rásimul, nem volt kibontva a lakáson belül semmi. Jött 4 ablakos ebből egy mondta ha szépet akar először bontassa ki szedesse le a tokokat és borításokat hogy egyáltalán mi van mögötte mivel lehet számolni. Persze nem ő lett a nyerő, a legolcsóbb lett megbízva. Meg is lett a böjtje semmi sem stimmelt mert pechére nem csak tégla falazat volt hanem az ablak résznél a pincétől a padlásig végig vitt két oldalon beállított két vasgerenda. Az ablakos arra számított ami általában ilyen esetben van kb 3-15 cm üres tér a tokozat részénél hát nem volt 1 cm sem. A falazásnál meg 15 cm. Volt veszekedés ki baszta el :) végül egy köztes de legalább tűrhető megoldásban egyeztek meg. A lakásban a látszó téglafalós megoldás elvetve a kompromisszum miatt, vakolás :) 4 hét csúszás mindenben e miatt. A megrendelő tervezője végig mondta a megrendelőnek hogy ő is mondta de nem hitt neki :)
Nem egyszerűbb egy rohadt rajzot méretekkel megadni mind kettőnek az ablak szélelesége 100 cm az ablakos csinálja olyanra hogy a 100 cm be kényelmesen beletudja rakni a kőműves meg akkorára hogy ne legyen kisebb a nyílás ami marad 100 cm nél. Kész ha valamelyik elcseszi oldja meg a kőműves farigcsáljon vagy építse újra a falrészt az ablakos essen neki újra. Túl van bonyolítva egy szaki értsen a munkájához :) neki meg az kell hogy egyértelmű és biztos méreteket kapjon.
Ezt a kérdést nem értem. Szerinted igazán nem olvastam esetleg el, és úgy válaszoltam rá?
Az a gyanúm, hogy még mindig nem tiszta, mit jelent a névleges méret. Az olyan, mint a záróvonal, nem szabad rámenni. Amíg csak egy valaki megy rá, nem lesz belőle baj, de ha mindkét szembejövő, akkor igen.
(Még mindig nem tudom, hogy mások szerint a 90-es névleges szélességhez mekkora nyílást hagy a a kőműves, és mekkora külméretet készít az asztalos. Lehet, hogy nincs igazam, de az enélkül bajosan fog kiderülni.)
Először azt kellene eldönteni hogy falnyllás méretről vagy tokkülméretről (vagy névleges méretről) beszélünk, mert az ékelős purhabos technológia miatt a kettő nem lehet ugyanaz -- a névleges méret meg jellemzően valahol középen van a falnyłlás méret és a tökkülméret között.
A differencia manapság tipikusan 15-35 mm közötti (és persze jelentkezik mind a bal, mind a jobb ajtófélfánál is, tehát széltében kétszer ennyi). Ahhoz kell, hogy be lehessen állłtani a helyére a nyłlászárót. Aztán kiékélés után jön a purhab és kitölti a rést... Az ékek és a purhab helyéről beszélünk.
Egyszer megjártam, a gyökmérettel csökkentett acélméretet adtam meg konszignációban. A kivitelező is levonta, mert így szokás. Alig lehetett beépíteni.
Nem felülbírálja, hanem tudja, hogy a terven megadott névleges méret mekkora tényleges méretet jelent. Acélnál is a lakatos tudja, hogy hegesztett szerkezetet a terven megadottnál a gyökmérettel kisebbre kell csinálni.
ne írj hülyeségeket, amikor egy épületbe van belső 250 ajtó, akkor megcsinálják a kőművesek a falazóméretre az összes nyilást és az asztalos az összes tokot méretre késziti.
Az asztalos másképp nem veszi át a helyszínt.
Az esetek 90%-ban előre le van gyártva az összes asztalos konszignáció, amikor 1 év a kivitelezési határideje egy 4000 nm-res épületnek.
Egy megtervezett épületbe nem lehet 3 cm keskenyebb tokot beszerelni, annak az ajtónak van egy tok belmérete és valami nem fog beférni a terembe az ajtón keresztül.
Ha a kőműves és az asztalos is tökéletesen pontosan tudna dolgozni, és erre a méretre alakítanák ki, akkor éppen hogy be lehetne szuszakolni a tokot a falnyílásba. A valóságban a kőműves inkább egy kicsit nagyobbra, az asztalos inkább egy kicsit kisebbre csinálja a névlegesnél, hogy ne ő legyen a hibás, ha nem fér be.
Tudtommal a német az 12,5 centinként ugrik, szemben a magyar 15 cm-vel. A 205-ös az inkább román lehetett. A 60-70-es években biztos nem hoztak Magyarországra német ajtókat.
egy igényes ügyfelemnek beépíttem egy garázskapu alá egy Shöck-Izokorb KX erkély teraszmegszakító elemet, de ott a garázs padlója és a kijárat is vasalva volt, de azt az öntésnél kell beépíteni.
Ha muszáj lenne: kivágnám flexxel a padlót 10 cm mélyen, egy 6cm széles sávba, oda beszerelnék egy PIR lapot, PUR habbal, és készitenék 2 mm vastag inox lemezből egy 15 cm széles burkolólapot, letaposott falccal és szilikonos gumigarniturával, azt ledülezném inox süllyesztett fejű csavarokkal és dübelekkel a belső és a külső padlóba.
a tervezők általában falazási méreteket adnak meg és a asztalosmunka konszignációban le van rajzolva a
nyilászáró és oda van írva, hogy a helyszínen kell majd ellenőrizni a méreteket a gyártás elött.
Ha sok ablak-ajtó van egy munkánál, akkor nem lehet megvárni azt, hogy a kikészitéség a falazási méreteket, akkor meg kell beszélni a kivitelezővel, hogy mekkora falazási méreteket készitsen.
A német terveken ezt a nominális méretet. De vannak helyi tervezők, akik előszerettettel alkalmaznak fémtokokat (korház, öregotthon, bentlakás). ) Rettenetes bonyodalmak szoktak lenni, mert pl. a gipszkarton falakhoz a szerkezetépítész szintjén kell beépíteni a tokozatokat és soha nem lehet beszerelni időre.
A tervekbe beírva és a rendelés során is egy befogó tokot pl. 875x2125x13omm méretbe jelölik, de ez nem az ajtóktok mérete. Van egy részletletrajz a szabványba, ami megadja a falazási méretet és az ajtólap méretét is, ami tokhoz jár. Így ugyanazt a jelőlést lehet használni mindenféle anyagból készitett belső ajtó tokozatra: fémlemez, fa, PVC, alu. De ha pl. megveszed a tokot egy gyártótól, és fém ajtót szerelsz rá egy másik gyártótól,
akkor az ajtolapot úgy kell rendelni, hogy a 875x2125-ös tokozathoz valót. Azaz a tokozat és az ajtólap külön van kezelve a német rendszerben.
Mert pl. a fémtokon nem tudod megmérni a tok méretei, hiszen az egyik oldalán a tokprofil kiképzése más, mind a másik oldalán. Ugyanaz az helyzet a filó alu tokoknál is. De ha betartod a fallazási méretet, akkor az ajtótok tökéleten talál, csakhogy tényleg milire kell dolgozzon a kőműves.
A magyar és a román szabványba 9oox21oox13omm lenne ennek az ajtónak a megfelelője, megméred a tokot és pont annyi, ha a gerétok, ha befogós.
igen, creaton, tondach, bramac ki is cseréli 3o év múlva is, ha bebizonyosidik, hogy a cserép hibás. Kiküldenek egy mérnök csapatot, aki megállapítja, ha be volt tartva a beépítési utasítás és ha igen, akkor szó nélkül kicseréli és állja a munkadíjat is.
De vannak német prémium agyagcserép gyártók, akik 6o évet is adnak.
De a 4oo-ashoz kell 1 db. 4o-es, 3 db. 8o-as és 2 db. 12o-as, ezeknek mindkét fele használható.
A hengercsiszoló kevesebb papírt használ, de annak csak az egyik fele használható, de oda is kell 1-1-2 db.
Nagyon sok munka lecsíszolni a lakkot, tőlti a pappírt, meg kell állni gyakran és kitakarítani, mert elég a papír és nyomot hagy a gép a felületen. Legalább 2- 2.5mm le kell csíszolni a felületből, hogy szép legyen. A 4o-es gépnyomokat hagy, azt ki kell csíszolni 8o-al.
Addig ne gitteld-rajbold, ameddig nem sík a felület.
Ha nem távolítod el a lakkot teljesen, a felület csúcsa foltos lesz, amikor lelakkozod.
Hofogom nem is volt, mindket oldalon lezudult a jeges ho. Egyik oldal 30 fokos, masik 35 fokos. Csatornat szerencsere nem vitte el, cska picit megnyomorgatta.
Idenre mar nagyon szerettem volna hofogot, de valahogy mindig elmaradt...
Viszont erosen gondolkodom rajta, hogy inkabb keszitenek laposvasbol, amit odacsavaroznek a tetoszerkezethez, arra keresztben 20x30-as zartszelveny. (Valami/valaki lecsuszik, azt is megfogja...)
ma éjjel egy 42 fokos tetőről (kb. 1o méteres a szarufa) a hó lenyomta a hófogót. Esett vagy 6o cm hó, egyből elindult a gerinctől, elszakitott a hegesztést az 5ox5-ös laposvasból hegesztett hófogókon, amik 9o cm közzel voltak a szarufákhoz rögzítve hosszú 6mm-res facsavarokkal. A dupla fedésű kerámia hódfarkú kibírta, a csatorna sajnos nem. Kosaras darufal húztuk le a havat, ami az egyik szélén ott maradt, aztán megjavítottuk és visszaszereltük a hófogókat. A csatorna az tavaszra marad. 2o éve nem láttam ebbe a városba ekkora havat, 2.5 napig folyamatosan szítált. Tudtam, hogy baj lessz, késő este kihívtam a tűzoltókat, de csak reggelre küldték volna a nagy létrás kocsit, mert egész nap dolgoztak az ereszeken.
A járdán derékmagasságíg állt a kupac, ha valaki ott várt volna tutti agyonüti.
ha magadnak csinálod, akkor meg lehet oldani. megvárod, amikor már nem ragad, de még puha, gyúrható. És akkor az ujjaddal betömöd a helyére a kiálló részeket.
Adott egy 4 lakásos társasház, talpszelemen meg van görbülve kifele. Fedélszék van, de valamiért a talpszelemen elmozdult ,pedig le van fogatva de a lefogató csap is el van görbülve. Ellenkező oldalt nem látni elváltozást.
Gondolom ha mozdult akkor nem fog megállni, itt is az lenne a megoldás hogy cserép le majd acélrudakkal összefogatás?
Olvastam cikkeket arról hogyan kell ablakot helyesen beépíteni, és azt írják a felesleges purhabot nem szabad levágni, mert akkor elveszíti hőszigetelő képességét és jönni fog be a hideg a purhabon keresztül?
De, hogyan lehet azt megoldani, hogy pont annyit fújjak be az ablak köré, hogy az ne dagadjon ki, és kelljen levágni a felesleget?
Mekkora a parketta mérete? Csíszolva és rájbolva is lesz?
Méresd meg az aljzat nedvességtartalmát, mert 2.5-3% felett muszáj tenni epoxitikus gyantát.
Baumit Nivello Quattro-t szoktam használni, de csak ha muszáj, ha le van húzva az esztrich helikoterrel nem teszek önterülőst.
Egy 3 méteres vonalzóval nézd meg, hogy hova kell és csak oda öntess.
Na de az is kérdés, hogy milyen ragasztót hasznának, mert ha valamennyit tőlt a ragasztó és a nagyobb a parketta mérete, akkor nem kell neki milire belőtt aljzat.
Hadd kérdezzem meg ezek a színes cserepek pl. antracit, ezek anyagában színezettek vagy csak egyik oldalukon?
Tegnap láttam, hogy a most felújítás alatt lévő közintézményünkön a frissen feltett cserepek közül néhány teljesen lekopott. (és persze úgy hagyták, nem cserélték még őket)
gondolkodtam, de nekem valami épület kellene, amibe egy két nagyobb dolgot is el tudok helyezni, ezeknek kicsi az ajtaja.
innen jött a vas vázra lindab lemez ötlet.
a helyi hészt olvastam, 1.5 % a beépíthetőség, tető hajlásszög van megadva, meg a két oldalkert, amiben az OTÉK tól eltérnek.itt nyaraló szerű kajibák vannak csak, senki nem hiszem hogy terveztetett...max egy két erdért faház..
A helyi önköri az vakon van azt vágom...
csak azt nem értetttem, ha megépítem sk, és akarom, akkor fel sem kell töntetni? ez az ami furcsa..
Nem építész vagyok, ez az ő területük. Építész ügyben nem szoktam nyilatkozni, most sem kellett volna. Egyébként a vidéki hatóságok sem biztosak a dolgokban, annyit változtak az építési előírások.
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7. * A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
10. Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény
építése.
15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
26. Telken belüli geodéziai építmény építése.
27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.
31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
22. § * (1) * Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b) * az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében
ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,
bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A
bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb) * a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.
(1a) * Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet: "Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek": "8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot."
Úgy tudom, hogy használatbavételi engedély az kell. Akármire nem adnak. Továbbá a helyi építési hatóságnak joga van az OÉSZ-hez képest a feltételeket szigorítani.
Amit még az első válasznál írni akartam, de aztán megint elfelejtettem, hogy természetesen a HÉSZ-nek is meg kell felelni. Ezért is írták neked a telekhatárokat... mert azt is a Hész rendezi, hogy hova építhetsz szabályosan. Mimden település rendelkezik Hész - el, önkormányzatnál keresd.
A vonatkozó hatályos jogszabályok szerint létezik olyan építmény, amely létesítéséhez nem kell feltétlenül kamarai tag és biztosítással rendelkező építész tervező által készített terv...
Leírták, 100m3 és 4.5 gerincmagasság alatti is ilyen. Ezt pl. a korábban említett OTÉK ben találhatod...
Azt tudjad, hogy baj, baleset esetén a felelősség is a tiéd... pl. gondatlanságból okozott emberölés....
De persze józan ésszel épített ól, fészer, garázs, műhely stb. azért ritkán szokott ennyire elb@szottra sikerülni...
Ablakot nem terveztem, telekhatárokat tudom, vas váz Lindab lemez a terv, de azt nem értem, ha nem akarom, akkor nem is kell tervezettnem? És felrajzoltani sem? Ez csak opció? Áram lenne benne..
Én is gondolkodtam már ilyenen, hogy egy "nagy" konténert (40 lábas, magasított) venni, lerakatni, és megcsinálni háznak. Belátom, hogy némi kompromisszum kell a 220 körüli szélességnél, de 20 centi hőszigeteléssel és kábé nulla hőtároló képességgel bármikor gyorsan kifűthető-lehűthető, szóval ideális "búsuló hely" magányra vágyó családapák számára. (Csak a gyerekek el ne kérjék a kulcsot, mert akkor megutálnak a szomszédok. :-) )
Te a dupla mosdót félreérted. Nem azért van, hogy egyszerre használják. Hanem hogy a borotvás cuccaim ne a lányom szempillaspirálja és hajkeféje között legyenek.
Méret, térfogat, telken belüli elhelyezés, ablakok távolsága a telekhatártól, funkció, védőtávolság, stb. stb. netán a helyi városképi előírás (pl. a tetőre, színre, anyagra).
----
A tájékoztatás remélem írásban van...
Amikor elkészül célszerű kérni róla egy hatósági bizonyítványt és az alapján földmérővel felrajzoltatni a térképre is.
a vontakozó szabályokat, szabványokat be kell tartani, az hogy mi vonatkozik, az meg az építménytől is függ. (mik épülnek benne, lesz-e és milyen villamos hálózat, milyen egységek stb...)
Többek közt leginkább ezeket:
54/2014 (XII. 5.) BM Rendelet (OTSZ)
1993.évi XCIII Törvény a munkavédelemről
102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletaz országos településrendezési és építési követelményekről
155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
....
Ajánlott Nemzeti szabványok:
MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése.
MSZ 1585:2001 Erősáramú üzemi szabályzat
MSZ 13207-2000 Erősáramú kábelek fektetése
MSZ EN 60439-1,3:1995 Kisfeszültségű kapcsoló-, és vezérlőberendezések
MSZ EN 12464-1:2003 Fény és világítás. Munkahelyi világítás
MSZ EN 1838-2000 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás
MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések
MSZ 4852-77 Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése
MSZ IEC 529:1990 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségek
MSZ 453:1987 Biztonsági táblák erősáramú berendezések számára
....
A lényeg, hogy az összes, az építménnyel kapcsolatos hatályos jogszabálynak feleljen meg az építmény.
Művelés alól kivett zártkerti ingatlanra szeretnék egy könnyű szerkezete műhely fészer garázs nem tudom minek nevezzük. Max beépíthetősége 40 nm. Ez ok.
a helyi hatósági irodából az alábbi tajekoztatast kaptam.
“engedély nélkül építhető gazdasági épület. Építési naplót nem kell nyitnia. Építész tervező bevonása sem kötelező, de ajánlott, annak érdekében, hogy az épület az építési szabályoknak megfelelően épüljön. A térképi feltüntetés szintén nem kötelező, de az Ön érdeke, hogy az épület jogszerűsége igazolható legyen.”
mik azok az építési szabályok? Mire gondoltak? Magasság stb???
hogyhogy nem kötelező feltűntetni?
ezexerint ha akarom csak épitek valamit és el van kapálva A dolog?
Ilyet nem most, hanem vagy 45 éve csinált az egyik testvér. Válaszfal téglából, a plafonhoz drótozva, vakolva. Egy belső ablaktalan konyha szellőzését vélte így megoldani. A másik lakásában dettó ugyan így. Aki meg utána jött télen betömte a 3 m- es csatornát, mert zavarta a hideg beáramlás.
Egyedül élnek ? A kretének..... már aki tudatosan teszi.
Találkoztam olyannal, hogy egy modern lakás egy terű volt, de annyira, hogy csak egy fürdő Wc-vel és a többi egyetlen tér . Se előszoba, se konyha. Kérdeztem a használót mi van ha jön a Mama, a barát, a barátnő. Csak néha el akar külőnülni. A lényeg, hogy válasz nem volt, csak hümmőgés.
Végül az új használó egy gipszkarton fallal leválasztott egy hálószobát.
Jó és drága helyen volt a lakás. Az ilyen kialakítással az értékét csökkentette a zseniális használó.
Arra nem gondolt, hogy a lakások túlnyomó többsége társas használatra van szánva.
Az ember már csak olyan lény, hogy szeret elkülönülni, de szeret társaságban is lenni.
Ja a másik. az un. két / dupla / mosdókagylós fürdőszoba. Most ez divat vagy praktikum ? Szerintem divat . Még a szerelmespárok is csak pár hónapig használják egyszerre.
M?ár a 10 - 12 éves gyerek is elzavarja a Mamát ha túlzottan ellenőriz.
Ha már nagy a forgalom, legyen dupla fürdőszoba... annak aki teheti.
