Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Kopancsi, nagyon ki vagy bukva a "szakmára", attól tartok jogosan. Ha vigasztal, máshol sem jobb a helyzet. Lengyelországban, ahol baromi sok erdei gombát, bogyót, gyümölcsöt árulnak a piacokon egyáltalán nincs gombavizsgálat (pár éve nem volt, nem tudom most mi a helyzet). Olaszországban nem is árulnak nyers erdei gombát, csak a szárított vagy olajba eltett tinórát látni mindenhol. (Viszont az milyen gyönyörű! Egészben pakolják az üvegekbe...). Erdélyben sincs szakmai felügyelet (mondjuk másra se') mindenki csak azt az 1-2 fajtát szedi amit ismer. Abból viszont sokat. Apámék tavalyelőtt nyáron vhol Gyergyóban táboroztak és 8 kiló csiperkét (rókagombát) szárítottak, miután belaktak belőle, mint a duda. Mesélték, hogy csak a nagyokat (féltenyérnyit) szedték le és vigyázniuk kellett hova lépnek ha nem akarták letaposni a termőhelyet...
(Nekem ilyen "tömeges" élményem a potypenkával volt a Bükkben. Mintha szőnyegen jártam volna. A helyiek savanyúságban (csalamádé) teszik el és milyen jól teszik! Feledhetetlen.)
A szakmára visszatérve: nem akarom szidni, mert nem ismerem. Pontosabban akit ismerek (pl. a lentebb emlegetett "szent őrültet"), meg egy nagyszakállú bölcset a Fény utcai piacról (azóta meghalt már. a piac is), nos őket nagyra tartom. De mostantól majd figyelek.
Ja nem. Volt egy rossz élményem, amikor 4 éve leugatott a Bosnyák téren a szaki, hogy mit magyarázom neki, hogy HOL találtam a behatározandó leletet. "A gomba mindenhol megél. Neki mindegy, hogy tölgyesben vagy fenyő alatt találta-e." Ezt mondta. Azt most inkább nem idézem, hogy én mit mondtam. :)
Na és akkor búcsúzóul a saját horrorom röviden: apai nagyszüleim falujában, nem sokkal a kút után volt egy elvadult ház. Mesélték, hogy gazdája 30 éve bolondgombát evett, rosszul lett, a felesége tejet itatott vele (népi gyógymód). Túlélte a mérgezést, de teljesen megbénult. Csak az egyik szeme ép. Azóta télen-nyáron ott ül az ablaknál egy karosszékben, nem mozdul, nem beszél. Teljesen magatehetetlen, felesége ápolta, míg ki nem dőlt mellőle, azóta vénleány gyermeke gondoskodik róla. Mi, gyerekek teljesen be voltunk szarva tőle. Később (felnőttebb fejjel) a helytörténeti múzeumban találtam róla egy mosolytalan fényképet vasutas egyenruhában, tamburával. Hatalmas ember volt (arrafelé általában nagyra nőnek, hegyjáró nép), 11 éves kora óta favágó, később a gyári vasútnál alkalmazták ácsmunkákra és a szomszéd falu patkolókovácsának lányát vette el. Két gyermekük született, a fiú (már a baleset után) eltűnt vmelyik háborúban, leányuk nem ment férjhez. Azt beszélték, hogy a felesége "megétette" , egyesek azt is tudni vélték miért. (de ezt mos már nem mesélem tovább, így is eltértem jócskán).
Ami viszont érdekes: sosem tudtam kideríteni, hogy MILYEN gomba is volt amit megevett...
kopancsi, most csak a kullancsokkal kapcsolatban írok gyorsan (bár olyan jó témáitok vannak, vérzik a szívem, hogy ritkán járok erre)
Ez a természetes riasztókkal foglalkozik:
http://www.origo.hu/csalad/egeszseg/000619termeszetes.html , kullancsról nem ír, de vhol olvastam, hogy kámforkenőccsel érdemes magad bekenni (már a csupasz bőrt), mert a kullancs a hőforrásra támad és a kámfor hűt ahogy párolog.
ennél az alapítványnál van a legtöbb info, csak nem volt időm rákeresni:
"Kullancsveszély A Lyme Borreliosis Alapítvány kiadványa a kullancsveszéllyel kapcsolatos főbb tudnivalókat dolgozza fel. A kullancs csípése után 96 órán belül adható oltóanyag, az FSME-bulin jóval drágább, de végső esetben megelőzhető vele az agyvelőgyulladás kialakulása. "
egyszóval csípés után sincs nagy veszély. :)
A megelőzésről: az oltóanyagot felírja házidoki, kiváltod, ő beadja, aztán pár hét után ismét és (ha jól rémlik) 3 hónap múlva védett leszel, de csak pár évig.
Kiszedni meg az orvosi csipesz/ kanül a legjobb szerszám én azzal szoktam tekergetni az óramutató járásával ellenkező irányban.
ui. a malac nem találkozón volt, csak arra jártunk (Komló) és a frászt hozta ránk ahogy kicsörtetett a bozótból. Később mesélték, hogy kié, meg hogy rengeteg tinóra van a környéken augusztusban.
Megyünk is. Most már legalább tudom, hogy kukorica-szagot kell keresnem. :)
Én találkoztam már az Istvánffy féle könyvvel, nagyon érdekes kiadvány. Rengeteg név van benne, és az a legszebb benne, hogy az ország egyik felén az egyik név egy ehetőt jelöl, az ország másik végén ugynaz a név mérgezőt...
De itt van pl a szarvasgomba, ami a korallgomba népies neve.
A minap együtt ebédeltem a a mamámmal, és ő csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy vettek 2 kiló vargányát 1800 ft/kg áron, az élmunkás/lehel téri piacon. !!!! Ezek szerint van gomba.
Ezért jó ez a két gombásztopic, nem kell ide semmilyen egyesület, pláne nem a TIT-tanfolyamai, többet ér a közös beszélgetés és ha valamelyikünk lát valahol valami érdekeset v elakad a határozásban itt mindjárt meg tudjuk egymással beszélni. Nem kérünk pénzt egymástól sem, nincs szakmai fikázás v ilyesmi. Gombaszakmailag (ha így jobban tetszik mikológilag) pedig talán nem vagyunk a béka segge alatt.
Szombathelyen van egyébként Magyaroszág a legjobb piaci gombavizsgáló szakembere, a központi piaccsarnokban. Nagyon agilis és határozott férfi, több évtizedes szakmai gyakorlattal a háta mögött. Ha Szombathelyen jársz, feltétlenül nézz be hozzá!!!!!!!! Nagyon magas szinten, nagyon szép és kulturált körülmények között vizsgálja a gombákat, de az árusításra kitett gombaféléket is folyamatosan figyelemmel kíséri. Tanácsokkal is ellátja a gyűjtőket.
Elrettentő például lakóhelyemet, Szegedet tudnám említeni. Itt az önkormányzat megszüntette az évtizedes jól bevált helyen és viszonylag kulturált körülmények között működő gombavizsáló állomást, a MARS-TÉRI mázsaháznál. (Nem hiszed el, de anno sok szegedinek töb évtizeden keresztül program volt a működését kimenni megnézni, a gombákról helyben beszélgetni, vitatkozgatni stb., mint az ókori Athen agóráján az irodalomról vagy a filozófiáról.) Most egy 1X1 m-es bódéba száműzték a mindig változó gombavizsgálót (!!!!!!!!) és az a rész, tehát a bódé ablaka előtti 80X100 cm-es rész (nem tudom minek nevezzem), olyan koszos és redvás, hogy az embernek még a kedve is elmegy az oda kitett gomba fogyasztásától. Ráadásul ez alatt az asztal-féle alatt egy kuka van, ami mindig bűzlik, a legyek ugye gyünnek, a patkányok rohángalnak éjszakánkét ott, de már hajnalban, nappal is lehet látni őket. a bodéba vm 30 évvel ezelőti pószter van kirakva, de emlékszem már mi van a por, a zsír és a légypiszok alatt. Vmi gombaféle. Ma már alig árulnak vadon termett gombát a szegedi piacon!!!!!!!!!!! Én még olyat is láttam egy pár évvel ezelőtt, hogy a gombavizsgáló a könyvet lapozgatta és mellérakva a gombát, úgy határozta be a gombát!!!!! Ehető???? Mérgező?????????? Mindegy, úgyis kiderül.......másnap.
Ezért szarom én le nagy ívben a magyar mikológusokat -tisztelet a kivételnek-, meg a TIT tanfolyamok előadóit, hiszen a gyakorlati szakembereket teljesen száműzték a szakmából anyagi megfontolás miatt. Nem protestáltak az olyan eljárások miatt, mint amit lakóhelyemen tapasztaltam. A tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ) nem is alkalmaz felsőfokú, azaz egyetemi végzettségű mikológusokat az én régiómban, a Dél-Alföldön!!!!!!!!!! Ezelőtt kb. 8 évvel egy olyan férfit alkalmaztak egy darabig az ÁNTSZ-nél, aki mérnök lévén (!!!!!!!!!!!!!!) megélhetési kényszerből végzett el, vmi tanfolyamot, ahol a gombákról esett egy-két szó!!!!!!!! Úgyhogy sajnos a tengeri malac és a terrorista klub nagyon is élő realitás. SAJNOS!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ti mennyi komoly szakembert ismertek a gombák világában?????? Szóval várom a véleményt...
Remélem az ÁNTSZ vagy a szegedi önkormányzat vagy a piacigazgatóság is olvassa a topicot. Bár nem igazán érdekli ez őket. Mindenesetre mikológus barátom jelenleg már nem dolgozik közvetlenül a felségterületükön, de a lakcíme és a telefonszáma le van adva a szegedi egészségügyi intézetekben, ha gáz van azonnal hívják. Azt hiszem a horror kevés ahhoz, amit több évtizedes tapasztalata alapján el tudna mesélni. De ez nem fontos senkinek. Ő meg ingyé csinálja, amit csinál!
Még annyit, hogy az én nick-nevem Kopáncsi, egy Kopáncs nevű településről jött, ahol nagyszüleim laktak és ahol az egyik vasútas család meghalt mert olyan gombát evett, amit ismerni vélt.................hány példát tudtok még felhozni ezzel kapcsolatban?
Megígértem, hogy ma délután mikológus barátomat becsalom a monitor elé.
Kedves Oyabun!
A pöfeteg gombával kapcsolatban az a szerény hozzászólásom, hogy érdemes a pöfeteg-gombaféléket gyűjteni és fogyasztani, ugyanis a pöfeteg-gombák antibiotikumokat tartalmaznak és ezért gyógyhatásúak. Régebben kb. 100-150 évvel ezelőtt a népi gyógyászatban használták sebek gyógyításánál, azok összehúzására. Pl. kapálás, kaszálás közben lábon ejtett sebek, kenyérszelésnél történt balesetek, erdei munkáknál a kirepülő faforgácsok okozta sérüléseknél. A pöfeteg-féléket úgy használták fel, hogy a népi a gyógyítók az öreg (tehát a nem friss...), széteseőben lévő példányoknak a spóratömegét (füstjét) belszórták a sebekbe és az anitbiotikum hatására megállt a fekélyesedés, a gennyesedés nem alakult ki, ill. némi útifű-félével kisegítve a sebek gyorsan beheggedtek. Evvel kapcsolatban illetve a pöfeteg-félék termesztésével és azok antibiotikum tartalmának mennyiségével néhány évvel ezelőtt a Kertészeti és Egyetemen folytak kísérletek, de a kísérletek eredményei még mindig titkosak a mikológus társadalom előtt, azokat tudomásom szerint a mai napig még érintőlegesen sem hozták nyilvánosságra. Nektek ezzel kapcsolatban mi a véleményetek?
Nagyobb termőtestű pöfeteg-féléknél (Óriás pöfeteg, Hasadt pöfeteg, Pikkelyes pöfeteg és Változékony pöfeteg) az idősebb száraz, még ki nem hasadt példányoknál úgy őrizhetjük meg a spóratömeget, hogy azt megfelelő neylonzacskóba rakjuk és az lezárjuk. Bizonyos idő elteltével, mondjuk 1 hónap után, a zacskó eltávolítható, és a gombaspóra használható, a zacskót azonban célszerű visszazárni. Egyébként az egész lakás tele lehet spóraporral, de ezt bizonyára tudod, mégis meg kell ezt jegyezni, hiszen olyanok is olvassák ezt a topicot, akik esetleg nem jártasak még ebben a témában.
Kedves Lord!
A népies gombanevekkel kapcsolatban néhány adalékkal tudok Neked szolgálni, természetesen a teljesség igénye nélkül (ez több ezer névre, megnevezésre tehető) és nem rendszerezve, ahogy most villanásszerűen eszembe jut;
Pl. a pöfetegek-félékett Erdélyben finggombának, lófingnak, lóposznak stb. hívják.
A Mezei szegfűgombát tyúkgombának, tikgombának stb. a Dunántúlon.
A Sárga rókagombát nyúlicaként tisztelik, úgy nem is ismerik, hogy Sárga rókagomba, hanem csak az említett elnevezéssel.
A galambgomba-féléket galambicának, a szarvasgombákat a Bakonyban földi kenyérnek stb. nevezik.
A tinoru-féléket csikóláb gombának, de a teljesség igénye nélkül, mint ahogy említettem, a figyelem felkeltés miatt álljunk is meg itt.
A népies elnevezések a gombák jellegzetességeire és sajátosságaira utalnak, amellett, hogy most már talán megmosolyogjuk esetleg kinevetjük a népi elnevezéseket, meg kell jegyeznünk, hogy sokszor találóbbak és kifejezőbbek, sőt érthetőbbek ezek a nevek, mint a mai tudományos magyar elnevezések. Pl. egy szörnyűség a 90-es évek magyar mikológusaitól: Turjángomba, mindez fogalom nem is jellemző a magyar szókincsre véleményem szerint, az meg végképp nem derül ki belőle, hogy a gomba tönkön terem, mit a régi elnevezésénél. Neked az említettekkel mi a véleményed és másokat is kérdezek? Ha meglesz az Istvánffy-féle könyved, megfogsz lepődni az elnevezéseken. Ebben mások is tudnánank segíteni nekünk, ha meg tudják szerezni az említett könyvet. Akinek sikerült az érdeklődését ebben a témában felkeltenünk, az feltétlenül szóljon hozzá, egészítsen ki bennünket.
Ti hogyan védekeztek a kullancs ellen? Mit tesztek ha találtok magatokon? Azért kérdezem, mert tegnap találtam egyet magamon, valószínűleg a strandon szedtem össze délután, de hát ki tudja? Lehet, hogy már a hétvégi erdőkerülésnél rám ragadt, csak figyelmetlenségből nem vettem észre. Elmentem az orvoshoz, megnézte, hogy rendben ki jött-e és azt tanácsolta, hogy figyeljem magamat 3-4 hétig, nem nő-e a helyén a piros volt, vagy másutt nem jön-e ki a testemen piros folt, végtagfájdalom, láz. No, ennyit azért nagyjából én is tudtam volna. Egyébként erdőben, de a mezőn mindig zárt, a környezetbe illeszkedő ruhába szoktam menni még a kánikulában is. A ruházatom színére odafigyelek; zöld, barna, fekete, ám fehér-sárga, világos színek sose. Idáig mindig szerencsém volt, de most már be fogom adatni magamnak a javasolt védőoltást.
A törzsasztalon nyílt egy topic az erdei gyümölcsök, bogyók, növények felhasználásáról, a kedvencekben pedig már régóta benne van a kék túrázók, ahol bizonyára Ti is örömmel ismertek rá egyik gombásztársunkra.
Kedves Oyabun, elnézést, de talán sosem árt senkit sem figyelmeztetni. A szaglás a határozásnál szerintem is legalább olyan fontos lehet, mint a vizuális megfigyelés. Egyszer beszéltük is a barátaimmal, hogy csinálni kéne egy olyan határozó versenyt, ahol a résztvevőknek bekötött szemmel, csupán a szaglásukra(esetleg a tapintásukra) hagyatkozva kellene felismerniük a gombát. Ez az ötlet onnan jött, hogy sokat szoktunk vitatkozni azon, hogy melyik gombának milyen illata is van valójában? Van, hogy mindegyikünk mást mond, a határozókönyvekben összeírt azonosítók pedig néha igen ellentmondásosak, félrevezetőek lehetnek. Nekem nincs valami jó "szaglásom", de ha az erdő felől fúj a szél, vagy bent az erdőben néha még én is megérzem a gombaillatot. A mikológus vezetőnket meg már nem egyszer láttam, hogy mint a vadászkutya (elnézést az összehasonlításért) nyílegyenesen söpört be az erdőbe, mert hát "szagot kapott".
Lord kedves...
Elnézéset kérek, kicsit zaklatott volt az elmúlt hetem, nem jutottam el a csarnokig. A gombavizsgáló emlékeim szerint egészen leghátul valahol kicsit jobbfertályon található. Igyekezni fogok benézni valamikor.
Gyűjteni nem csak gombát gyűjtök. Gubacsot, érdekes, szép formájú vagy színű levelet, kavicsot ugyanúgy begyűjtök, mint huszonévvel korábban kisgyerekkoromban. A különbség inkább az, hogy ma már a gyíkot, bogarat, lepkét, mókust stb. nem akarom mindenárom megfogni, inkább úgy csodálom meg ahogy van.
Gombából nagyon szeretem a pöfetegeket, ezeket levesben vagy nyersen fogyasztom.
Az őzlábakat általában patisszonnal vagy cukkinivel együtt rántva tolom az arcomba (nem vagyok vegetáriánus, de néhe nem esik jól húst enni).
Róka- trombitagomba szárítva fűszerként. Tinorúkat szárítva vagy frissen akárhogyis. Pereszke, az ehető csigagombák, tönkgombák stb. általában előfeldolgozva kerülnek tárolásra. (hagymával, sóval megpárolva, dunsztos üvegben mint a télire eltett lecsó).
Ennyi jutott eszembe, majd ha még lesz, leírom. Azt hiszem idén meg fogom prószálni azt a savanyúgomba receptet. Nagyon teccik.
Oya
Az előbb enem ment el ahozzászólásom, és rutios lévén lementettem. Mi több, időközben megjártam a Fővám téri csarnokot. Gombavizsgáló hétfőn 7-16, keddtől szombatig 7-17 óráig rendel. Azt is megnéztem, hogy árusításra engedélyezve egészen pontosan 28 fajta gomba van, annak minden ehető alfaját beleértve (tehát pl. a tinirúk 1 a huszonnyolcból, de ugye tinorúból akad vagy jósok, ami ehető). Remélem tudtam segíteni.
Kopancsi
Pöfeteg:Migíg, kivétel nélkül kettévágom, mielőtt nekikezdenék akár meghámozni is. De ez már csak másodlagos, tekintve, hogy a pöfetegeknek kivételesen jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata van. Egyébiránt nálam a szaglás nagyon komoly szerepet játszik a gombakeresés és azonosításban.
Hétvégén szétnéztem a környékünkön. Szegeden. Igaz nem volt eső, harmat meg már évek óta alig-alig van, ám mindig reménykedik az ember. Ez a sóvárgás most sajnos nem volt megalapozott, csupán néhány Kerti tintagombát láttunk hazafelé menet. Szedtünk még néhány ökörfakkórót, zöld-makkot, kanadai aranyvesszőt.
Kedves Oyabun!
Nagyon tetszett a beszámolód, mindig írigyekedek a zalaikra, hiszen az egy gombában és erdőben gazdag vidék, továbbá nagyon sok olyan gomba és növény található arra - a csapadékos időjárás és a meszes talaj miatt-, amelyek mifelénk nem vagy csak kisszámban, elvétve lelhetőek fel.
Annyira kevés gombát láttam, hogy le sem szedtem egyiket sem had szaporodjanak. Ennek a mondatodnak nagyon megörültem, kevesen gondolkodnak így, az igazi gombagyűjtő szerintem egyúttal elkötelezett természetvédő is.
Találkoztam még egy szem, kb. galambtojás méretű fiatal pöfeteggombával. Azért vigyázz nehogy gyilkos galóca "tojása" legyen, fogyasztás előtt a biztonság kedvéért mindig vágd ketté (ekkor már jól látható a kifejlődés előtt álló termőtest).
(...) Ha idén is lesz, jó vagy nálam egy kisebb adagra. Nagyon szépen köszönöm, figyelmességednek nagyon megörültem!
Mindenfele virít a magyarszegfű, lassan lehet begyűjteni a vadon termő kakukkfüvet és oreganót és egyáltalánis a természet gyönyörű. Meg szoktad-e szárítani a kakukkfüvet és az oreganot? Ha nem, ideje elkezdened! Szerintem bd is osztja véleményem.....
Kedves Lord!
Gombák népies elnevezésről ha jól tudom 1895-ben jelent meg az utolsó önálló, magyar nyelvű könyv. Szerzője Istvánffy Gyula. A címe nagyjából ez; Népies gombaneveink Magyarországon. Könyvtárakban talán fellelhető, ha nem lopták még el. (Ha nyerek a totón vagy a lottón megszervezzük az újrakiadását.) Próbáld a könyvet könyvtárban nézni, talán Te megtalálod.
Miért lepett meg, hogy ilyen lelkesek vagyunk szarvasgomba-ügyben? Nem tudom, talán azért, mert mindig örömmel tölt el, ha hasonló érdeklődési körű emberekkel találkozom. Fák, növények, gombák, természetjárás stb., ha valaki ezek közül bármelyiket is szereti rossz ember nem lehet.
Nem kötözködni akarok, de milyen illata van az U-vitaminnak? Leginkább a főtt kukoricára emlékeztető illata van. Tudod, amikor főzöd a csemege kukoricát és fölemeled a födőt, azaz az illat, ami először elkapja az orrod- az az. Ez a főtt kukorica illat legjobban a fekete szarvasgombákra, ezen belül pedig a Nyári szarvasgombára jellemző.
Vietnámi malacot én is láttam (a Mecsekben), de fogalmam sem volt róla, hogy erre használhatják. Vajon használják? Igen használják. Legutolsó információm szerint egy zalai kolléga, közelebbről meg nem nevezett "családi okok" miatt áruba is bocsátotta tavaly. Azért ha láttad a vietnami malacot, akkor a közelben biztos volt szarvasgomba, érdemes lenne ott szétnézned. Hol volt ez a találkozó- feltéve ha nem árulsz el vele nagy titkot? Mecsekben pedig van szarvasgomba, ezt onnan tudom, hogy barátaim már nem egyszer találtak.
Szívtam a fogamat, mert rendszeresen előfordulok arrafelé, de még csak nem is hallottam, hogy ilyen dúsan tenyész ott a szarvasgomba. A Fátyol-vízesés völgyében mindenütt van fekete szarvasgomba, még a vízeséstől néhány méterre is találtak már a kincskeresők. A gombabányászati munkák jelenleg olyan intenzitással folynak, hogy ha így folytatják, akkor pár éven belül írmagja sem marad a Szalajka-völgyben a szarvasgombának.
A kutyafaszára visszatérve: hallotattok a kígyógombáról és az ún. boszorkánytojásról? Igen. Mikológus barátom még mesélt is egy-két érdekességet, szerda délutánra a monitor elé csaltam annak reményében, hogy megismétli a nekem elmondottakat, beírjuk ide a fórumra is. A témához én nem nagyon értek, idegen tollakkal pedig nem akarok ékeskedni.
Addig is üdvözlöm a Virtuális Gombászegyesületet! Ez pedig egy HTML-suli.
A piaci gombavizsgálók legtöbbje csak az árusításra engedélyezett huszonegynehány gombával foglalkozik, a többit kidobatja.
A Moszkva(fillér-Trombitás) gombavizsgálói megszállott, kedves és nagyon nagy ismerettel rendelkezők voltak. Tőlük tanultam a legtöbbet és hazavihettem olyat, amit a csarnoki nem ismert.
És a szedés után félórával, nem kellett megvárni a hétfőt.
bd
Kopancsi
kösz a könyvet, mihelyst lesz pénzem beszerzem.
(Miért lepett meg, hogy ilyen lelkesek vagyunk szarvasgomba-ügyben?)
Nem kötözködni akarok, de milyen illata van az U-vitaminnak? Azt hittem ezek a dolgok szagtalanok. Vietnámi malacot én is láttam (a Mecsekben), de fogalmam sem volt róla, hogy erre használhatják. Vajon használják?
Láttam egy kisfilmet pár hónapja, ahol a Szalajka völgyében kerestek (és találtak) szarvasgombát az arcok, utána vmi séf elkészített nekik mindent salátától desszertig (lehet, hogy így már kicsit tömény). Szívtam a fogamat, mert rendszeresen előfordulok arrafelé, de még csak nem is hallottam, hogy ilyen dúsan tenyész ott a szarvasgomba.
A kutyafaszára visszatérve: hallotattok a kígyógombáról és az ún. boszorkánytojásról?
Várjuk nagyon az infót a nagycsarnokról :) (ahol eddig még csak a Mátrából jött asszonyokat láttam vargányát és csirkegombát árulni)
És miféléket szoktál szedni? Hol? Hogyan készíted el? Gyűjtesz-e még mást is gombán kívül?
Bemutatkozás a testvértopicban, már ha érdekel valakit.
Ma kint voltam gombalesen. Rókagombát és fekete trombitagombát kerestem. Mit mondjak. Siralmas. Szerintem csak azért hozott össze a jósors néhány szerencsétlen elárvult gombával, nehogy azt mondhassam "Egy fia gombát sem találtam erdőn-mezőn." Persze se trombita, se rókagomba.
Annyira kevés gombát láttam, hogy le sem szedtem egyiket sem had szaporodjanak. Ami szomorú, gombának még csak nyomát sem láttam, tehát nem a korábban kelők szedték le, eccerűen nem volt.
Találkoztam egy kisebb csoport piruló galócával, amiket annyira kikezdtek a kukacok és a csigák, hogy az avarral borított részükön szinte alig volt "hús".
Találkoztam még egy szem, kb. galambtojás méretű fiatal pöfeteggombával. Na ezt le, akarom mondani fölszedtem, mert nagyon szeretem nyersen megenni (persze külső héjának lehántása után).
Néhány (3-4 szál) réti szegfűgombával is összehozott a sors. Nagyon finom illatuk volt. Ezeket sem szedtem le. (képzeljétek hogy néztem ki a gombacsoport mellett hasalva, amint szaglászom őket :-) Ennyivel még levest sem lehet ízesíteni.
Kopancsi>Tavaly előtt ősszel hihetetlen mennyiségű fekete (sötét) trombitagombát és fekete rókagombát sikerült gyűjtenünk (nyersen több, mint 3 kiló volt). Egészen idén tavaszig eltartott. Ha idén is lesz, jó vagy nálam egy kisebb adagra. Egyébiránt ez nálunk otthon (Zalában) is elég nagy mennyiségben előforduló gombafajata. Tavaly előtt speciel a Pilisben szüreteltük. Én csak fűszerként használom, érdekelne van-e más felhasználási módja is.
Az erdő egyébként gyönyörű volt, találkoztam malacait terelgető vadddisznó mamával is. Hál istennek szembeszél fújt -és gyébként is elég csöndesen közlekedek- nem vettek észre. Halálosan aranyosak voltak az alig tacskóméretű ifjonc borzas röfik. Mindenfele virít a magyarszegfű, lassan lehet begyűjteni a vadon termő kakukkfüvet és oreganót és egyáltalánis a természet gyönyörű. Csak gomba nincs.
Oya
Lakóhelyemen van egy Kiserdőnek nevezett rész. Tavaly kitisztították, az elöregedett, beteg fákat kivágták. Esett egy kis eső. Gondoltam megnézem; hátha akad a tönkökön és a fák alatt valami csemege. Meglepetésemre a számításba ez alkalommal semmi hiba nem csúszott. Déli tőkegombát (1,5 kg) és Sárga gévagombát (1 db) találtam a tönkökön! A Déli tőkegombát nyárfatönkön, a Sárga gévagombát tölgyfatönkön fedeztem fel.
Szijasztok.
Magam a gombakergetést, meg a gombák ismeretének néhány morzsáját exkedvesemtől kaptam el. Azóta amit lehet (és értelmesnek találtam) begyűjtöttem gombaszagkönyv terén.
Gombát csak olyat szedek le, amiben biztos vagyok és meg tudom különböztetni az összes vele összetéveszthető nem megennivaló rokonától. Mivel amúgy is nagyon szeretek erdőn mezőn kolbászolni, a gombagyűjtés már csak hab a tortán.
Gombavizsgálóról: A nagypiacon (én csak így hívom, nem tudom mim atisztességes neve a vámház téri piacra gondolok egyébiránt) hótziher, hogy van szagképzett gombavizsgáló. Most pontosan nem emléxem, hogy mi a nyitvatartása, de meg fogom nézni és jövő héten felrakom ide.
Jó hétvégét, kellemetes gombálkodást a hétvégén.
Oya
Meglepett és nagyon örülök, h a szarvasgombával kapcsolatban leírtakat ilyen lelkesen és érdeklődve fogadtátok. H a valódi gasztronómiához is közeledjünk; íme a feldolgozást nagyon jellemző módon reprezentáló két recept (persze ez még csak a kezdet az elkészítési változatok sorában). Az első amilyen munkaigényes, olyan egyszerű, a másiknál pedig fordított a helyzet.
Marhatea szarvasgombával illatosítva, Kalla Kálmán receptje 4 személyre
Hozzávalók:
ˇ 0,50 kg darált sovány marhahús
ˇ 0,10 kg apró kockákra vágott zeller, sárgarépa, gyökér, só, szemes bors
ˇ 1,5 l víz
ˇ 0,005 kg szarvasgom-ba
Két literes csatos üvegbe (befőttes üveg) elkeverjük a hozzávalókat és egy fazék vízbe állítva lassan forraljuk két órán keresztül. A teánk szépen letisztul. Szűrőruhán átszűrjük, a tetejéről a zsírfoltokat papírszalvétával eltávolítjuk. A szarvasgombákat meghámozzuk, vékony szeletekre gyaluljuk és egyenlően elosztjuk négy csészében a forró tiszta marhateát rámérjük és azonnal tálaljuk. Az egész helyiséget betölti a párolgó marhatea erős szarvasgomba illata.
Hirtelensült szarvasgomba provanszi módra (Egy 1957-ben kiadott francia nyelvű szakácskönyvből eredetiből fordította:Baranyai János, Összeállították: Szeglet Péter-Takács András)
A meghámozott szarvasgombát vágjuk szeletekre, sóval, borssal fűszerezzük. Serpenyőben süssük néhány percig de vigyázva nehogy túl süljön ugyanis rágós lehet. A serpenyőben melegítsük át egy gerezd héjas fokhagymával és néhány kanál olívaolajjal, majd tálaljuk.
Ez utóbbi receptet én inkább úgy csinálnám, h előszőr az olívaolajban sütném át a fokhagymagerezdeket (ilyen jellegű munkáknál mindig hagyjátok a fokhagymán rajta a héját, mert sokkal finomabb, intenzívebb illata lesz az ételnek. A fokhagymát pedig úgysem esszük meg, csupán azért kell, h az ízét nekünk adja.), ha kész: az olajból kiveszem a fokhagymát és ebbe teszem bele egy rövid időre szarvasgombát. Nagyon finom ha csak egyszerűen makarónival keveretik össze (olaszok), paradicsommal-zöldségekkel (franciák) vagy sült krumplival-hússal (magyarok), de innen már mehet ki-ki a maga útján tovább...mert a "szarvasgomba-fűszerkeverék-alapod" készen van.
Valóban ezt a véleményt megerősítem, sőt hozzáteszem, hogy többbnyire helytálló, hogy a nők nem nagyon szívlelik a szarvasgomba illatát. Hogy ez csak a kielégítetlen nőkre igaz-e, azt kétlem, nem hiszem, hogy ilyen nagy számban fordulnának elő. Az viszont igaz, hogy a szarvasgomba gerjeszti a férfiúi elhivatottságot (remélem megemlítik vasárnap, hiszen a Napkirály is használta), ebből az aspektusból tekintve pedig elmondható, hogy milyen sok kielégítetlen nő szaladgál a világban. Így hát, ha csavarunk egyet a témán, mégis csak igaz amit a franciák mondtak. Még annyit, hogy a hamisításnál kiválóan használható, a kereső kutyák betanításál pedig bevett szokás (ha éppen nincs szarvasgombád) az U-vitamin használata. A legjobb ha a kutya már kölyökkorától hozzászokik, úgy a legjobb kezdeni, ha a szuka csöcsére kenjük fel, mintegy "az anyatejjel szívja magába". (Kutyának bármely fajta alkalmas, még a korcsok is, különleges képességeket nem igényel, bár a vadászkutyákat érdemes kerülni, mert a vad esetleg elvonhatja figyelmét az erdőben. e már Mo-n is hallottam, hogy vki például vietnami diszóval keresi.)) Szóval; az U-vitamin, ez nagyon fontos összetevője a legtöbb szarvasgombának, gyógyszertárban is kapható, elérhető áron. Van valami kapcsolata a hormonokkal is, de ebbe, mivel nem szakmám nem szívesen mennék bele, esetleg nézzetek utána Ti is.
Sajnos nekem beugrott egy kis soron kívül munka + családi kötelezettségek, így a hétvégi gombavadászat -most amikor már végre lehetne- ugrott.
Ja es eszembe jutott nekem is egy eredet-legenda a szarvasgombarol Provancalbol, nagyon roviden: a keseru valtozatokat pedig kielegitetlen nok szarjak. Sajna nem tudok autentikus betuforrast megnevezni, nekem is ugy meseltek Montpellierben :)
Kopancsi, tok jo amiket irtal a szarvasgombarol es engem is erdekelne a Hollos konyv. Hatha talalok benne ujabb es ujabb vicces gombaneveket. Megfigyeltetek mar, hogy mmindenhol maskeppen hivjak oket? Amit pl. mifelenk csiperkenek vagy csirkenek hivnak az mashol rokagomba (vegy medve- vagy nyul), viszont szarvasgombanak hivjuk a sarga korallgombat es tinorAnak a tinorUt ami vegyeslombos alatt no, de a fenyotinorat varganyanak? Es meg soralhatnam. Ki erti ezt? :))
Szaritashoz vissza: az orsegben lattam olyan gyekeny? hancs? fakereg? lapos kosarat amit kifejezetten szaritasra es aszalasra hasznaltak, sajna elfledtem a nevet (megse olyan jo a memoriam). Volt nagyuzem is: kinezetre, mint egy mai irattarto fiok, fakeretes, benne a fonott talcak egymas folott, a lenyege, hogy zart, ( szunyog, legy, bogoly nem erheti a kincset) de szellozik rendesen (nem am napon szaritani! ami roncsol es fujjj). Aztan lattam ehhez hasonlot talan Palhazan, egy foszer gyartotta eladasra is de gyumolcsokhoz. Felvetettem neki ezt a gombadolgot, kiprobaltuk es csudajo lett az ize a szilvaval aszalt varganyanak (mellekszal).
a pofeteg nem csak tehencsorda altal tragyazott reszeken nol am, gondolj csak bele amikor meg sok muflon/ szarvas/ oz meg egyebek rohangaltak itt, szarvasmarha meg sehol...
a Cserhat van kozel (egy ora autoval), meg a hatarvidek (Szob es kornyeke) ami azert jo, mert nem zaklattak a szigoru hatarzar miatt az erdoket. Borzsony-Pilis sajna tele van turistautakkal meg turistakkal (akik kepesek valogatas nelkul mindent leszedni NEYLONZACSIBA)
savanyitasrol, poritasrol kesobb (erdekes am) csak most csomagolok -utazok el reggel-
A tesótopicban igen érdekes eszmecsere folyik a gombák szárításáról. Igaz én úgy tanultam, hogy beéri az ember a szúnyoghálóval -fémhálóval nem fontos erőzni-, másrészt erre a keretes megoldásra azért van szükség, hogy a gombákat alulról is érje a levegő, így nehezebben penészednek meg. Szóval ha csinálunk egy olyan szúnyoghálós keretet, mint amit az ablakra teszünk, igen hasznos kis eszközünk lesz a gombaszárításhoz. Ezt az egyszerű konstrukciót lehet használni növényszárításhoz vagy akár aszaláshoz is. Sőt ha két ilyen keretet alkalmas módon egymásra teszel, akkor megoldható, hogy a legyek még véletlenül sem szállnak rá a gombádra. Így még az igen kényes -női- ízlések is ki lesznek elégítve.
amit ide kiírunk az nyilvános és bárki bármikor bármire szabadon felhasználhatja. Azért, ha megjegyzed, h ezek csak némi kísérletezgetésből eredő szerény tapasztalatok, akkor az nagyon jó lesz, mert nem fogunk megtéveszténi, ámítani senkit sem. További elmélyülésre a többször idézett Hollós könyvet ajánlanám, amely reprintben megkapható, ha érdekel emailben elküldöm, h kinél juthatsz hozzá, cca. 2.000 Ft körüli áron.
Hogyan lehet a levelezőlistára jelentkezni?
A szarvasgomba gasztronómiájához - egy laikus tapasztalati alapján
Az adásban biztosan meg fogják említeni, hogy a szarvasgombát igen nehéz jól elkészíteni. Addig is, az ismerkedés kedvéért néhány jótanács: a szarvasgombát inkább fűszerként, semmint hagyományos értelemben vett étkezési gombaként használják! Feldolgozásánál kerüljük az étolajat (a hagyományos napraforgóolaj ízét élvezhetetlenné teszi! - ezt magam sem hittem, míg ki nem próbáltam), párolásra leginkább hidegen sajtolt olíva olajat, esetleg vajat, végső esetben sertészsírt javaslok. (Kínai konyhát kedvelőknek mondom, hogy mogyoróolaj is szóba jöhet, de ezt én még nem ellenőriztem, nem próbáltam.) A párolásnál azonban jól vigyázzunk: alacsony lángon dolgozzunk, mert szarvasgombánk szempillantás alatt megüvegesedhet, ízét elveszti, állaga kőkeménységűvé válik. Ilyen kis kavicsokat, sajnos magam is gyártottam nemegyszer már. A fűszerek közül a hagymát egyáltalán ne használjunk (ez nekünk magyaroknak, pláne gombászoknak igen furcsa lehet, de higgyétek el, hogy teljesen tönkreteszi a szarvasgomba ízét), a borssal nagyon körültekintően járjunk el (legjobb ha kezdetben el is felejtjük), általában véve: az erős fűszereket mellőzzük. Nagyon mértéktartónak kell lennünk a fűszerezéssel, az a manapság divatos módszer, "hogy mindenből beledobok egy kicsit és érzéssel alakítom a íztónusokat", itt nem fog működi, mert az aroma -gondolom most már nem kell mondanom- elveszik. A Magyarországon könnyen beszerezhető zöldfűszerek közül leginkább a kakukkfüvet és a borsikafüvet (ez utóbbi megállapításomat egyesek nem osztják, ám maradjunk annyiban, hogy a borsikára, mivel nagyon szeretem elfogultságot jelentek be) használhatjuk. De ismét írom, csak nagyon vigyázva! Feldolgozás előtt ajánlatos ruhakefével óvatosan megtisztítani, majd folyóvíz alatt a rárakódott kisebb földszemcséket eltávolítani, majd tisztára mosni. A hagyomány szerint ezután fehér vászonkendőre téve meg kell várnunk míg gombáink megszáradnak. Kívánatos, hogy csak közvetlenül a feldolgozás előtt vágjuk fel hajszálvékony szeletekre a termőtesteket. Vékony héjukat nem szükséges eltávolítanunk. Tapasztalatlanabb gasztronómusainknak barátaimmal javasolni szoktuk; hogy eleinte legjobb, ha a frissen elkészült, még forrón gőzölgő készételeinkre tesszük rá a szarvasgomba szeleteket. Módszerünk amilyen egyszerű, olyan káprázatos eredményt tartogat: néhány perc alatt csodálatos, semmi máshoz nem hasonlítható íz- és illatanyagokat csalhatunk elő "boszorkánytojásainkból". A feldolgozásnál a nagyon könnyű madeira bor szokták használni. Sajnos a magyar vörös borok igen testesek, nagyon nehéz megtalálni azt a könnyedséget bennük, ami szarvasgomba elkészítésekor szükégünk lesz, én leginkább talán a félédés a tihanyi zweigeitet, a villányit, szekszárdit javaslom a serpenyőbe, az elvárt minőséghez szerintem a tihanyi áll a legközelebb. Fogyasztásra pedig -persze ez az ételtől is függ- szintén könnyű, de már fehér bort ajánlanék. Ebben már királyok vagyunk. Szükséges még megjegyeznem, hogy mi leginkább a Nyári szarvasgombával (Tuber aestivum és a nagyon hasonló, ám jó magyar névvel nem rendelkező Tuber mesentericum) és a Vörös szarvasgombával (Melanogaster variegatus, alias Red Truffle) kísérletezgetünk. Sokan szeretik még, a Homoki szarvasgombát (Terfezia terfeziodes, homokon leginkább akác alatt jó eséllyes kereshetitek), de én nem szívlelem, mert nyersen kifejezett dögszaga van (Jönnek is rá a döglegyek!), sőt nyersen enyhét mérgező, tehát feltéelesen ehető, csak feldolgozásnál nyeri el a kellemesnek mondható, édeskés ízét. Egyébként úgy tudom, hogy feldolgozva nincs is mérgező földalatti gomba, feltételesen pedig -mos más nem jut eszembe-, csak ez a Homoki szarvasgomba okozhat némi galibát.
Még annyit, hogy a franciák biztosan nem fogják említeni, hogy nem a Tuber melanosporum a legjobb szarvasgomba. Ám az olaszok nemzeti kincse, a Tuber magnatum, legalább ilyen jó. Szóval a francia a melanosporumra bukik, az olasz meg a magnatumra. Igazságot úgy lehetne szolgáltatni nekik, ha azt mondjuk, hogy a melanosporum a legfinomabb fekete, a mangatum pedig a legfinomabb fehér szarvasgomba.
Magyarországon az orosháziak "szarvasgombás libamáj" konzervében találhattok a legális kereskedelmi forgalomban szarvasgombát. Ebbe információim szerint Tuber melanosporumot tesznek.
A hamisítás pedig külön iparággá fejlődött, pl. Tuber melanosporum gyanánt a nyári szarvasgombával és megfelelő aromaanyagokkal kiválóan lehet becsapni a tájékozatlanabb vásárlókat. Sőt igen olcsón és nagy mennyiségben lehet importálni kínai szarvasgombát, amit feldolgozva értékesebb szarvasgombaként tovább lehet adni.
Nem véletlenül voltam ilyen hosszú. Psilon2 ajánlatán elindulva megnéztem a javasolt magyarországi szarvasgombász oldalt. De találtam más oldalt is. Én azt hiszem, hogy sok minden érdekesség azokon nem szerepel, részben tudáshiány, részben tapasztalat hiánya, illetve szándékolt elhallgatás, ködösítés okán. A gombák fényképe pl. fordítva több helyen fejtetőre állítva szerepel, a leírások az idézett Hollós könyvből valóak, úgy hogy ezt a körülményt meg sem említik. Az árusításra felkínált gombakészítménynek nincs OÉTI engedélye sem! De írtam már, hogy a témában elfogult vagyok, szűrjétek le a konkulúziót Ti a leírtak alapján.
Befejezésül annyit, hogy a szarvasgombák Magyarországon jelenleg nem tartoznak a hivatalosan árusítható gombák körébe.
